Színes Vasárnap, 1996. február (3. évfolyam, 5-8. szám)

1996-02-04 / 5. szám

2 SZÍNES VASÁRNAP NAGYVILÁG Bosznia bizonytalan Folytatás: az első oldalról H í R H A S Á B ■ A NATO keleti bővíté­sének körültekintő végre­hajtása mellett foglalt ál­lást és Oroszdrszággal szembeni nagyobb meg­értést szorgalmazott Hel­mut Kohl német kancellár szombaton a müncheni nemzetközi biztonságpo­litikai konferencián. Ma­gyarországról Kovács László külügyminiszter vesz részt az idén 33. alka­lommal megrendezett nagy múltú tanácskozá­son. ■ A Standard című lap szerint nagy erőkkel, szin­te éjjel-nappal nyomoz­nak az osztrák hatóságok annak a december 11-én Grazban felrobbant levél­bombának az ügyében, amelyről kiderült, hogy egy kőszegi társkereső irodának szánták készítői. A magyar cég elsősorban stájerországi lapokban hirdetett. ■ A dél-kínai Hünan tar­tomány Saojang városá­ban 10 tonna, illegálisan pincében tárolt dinamit döntött romba egy lakó­házat. A mentőalakulatok és a katonák még szomba­ton délelőtt is kutattak a romok között túlélők, se­besültek és holtak után. ■ A Roszugleprof orosz bányászszakszervezet ve­zetősége szombatra virra­dóra úgy döntött, hogy felfüggeszti a sztrájkot, mivel biztosítékot kapott arra, hogy a kormány 1996-ban is támogatja a szénbányászatot. A magyar miniszterelnökkel folytatott tárgyalását megelőző­en Tudjman elnök az amerikai külügyminiszterrel találkozott. Warren Christopher a bosz­niai békemegállapodás szigo­rú tiszteletben tartására szólí­totta fel Horvátországot. Az amerikai külügyminiszter arra is kérte Zágrábot: legyen türel­mes a még szerb kézen lévő horvát területekkel - Kelet- Szlavóniával - kapcsolatban. A daytoni megállapodások gazdasági haszna csak akkor mutatkozik meg, ha Horvát­ország is teljesíti kötelezettsé­geit - szögezte le az amerikai diplomácia vezetője a tárgya­A zsoldjukat követelő guineai katonák pénteken tűz alá vet­ték Lansana Conté elnök palo­táját Conakryban. Az épület kigyulladt. Á fellázadt kato­nák szombaton újabb táma­dást indítottak az elnöki palo­ta ellen. A zendülők hat alka­lommal is aknavetővel lőtték a palotát, ahol egy bunkerben húzta meg magát Lansana Conté államfő. A pénteken kezdődött lázadás során ed­dig legalább húszán, főleg polgári személyek vesztették életüket, és hetvenen sebesül­tek meg. A város központjá­ban egy mecset mellett becsa­pódott harckocsilövedék nyolc ember életét oltotta ki. lásokat követő sajtóértekezle­ten. Elhangzott, hogy Wa­shington szeretné, ha Horvát­ország támogatná a háborús bűnök feltárását célzó nem­zetközi erőfeszítéseket és együttműködne a hágai nem­zetközi bírósággal. Tudjman elnök leszögezte: Zágráb kész az együttműködés­re, általában a békemegállapo­dás tiszteletben tartásában és a háborús bűnösök kérdésében is. Hozzátette azonban: az ország alkotmányával ellentétes olyan állampolgár kiadatása, aki fö­lött már hazájában ítélkeztek. Horvátország eddig nem adta ki Tihomir Blaskic tábornokot a nemzetközi bírói testületnek. Tőle az 1993-94-es horvát-bos­Conté tábornok szombaton az AFP-vel közölte, hogy to­vábbra is ellenőrzése alatt tart­ja a helyzetet, és hatalmát még nem döntötték meg. A francia hírügynökség szerint ugyan­akkor a lázadó erők barikádo­kat emeltek a város utcáin. Co­nakry repülőtere le van zárva, a nemzeti rádió és a televízió adása szünetel. A lázadás azzal kezdődött, hogy mintegy háromszáz kato­na polgári járműveket kobozott el, és a város központjába vo­nulva a levegőbe lőtt, majd kö­rülzárta a repülőteret. Vidékről újabb erők csatlakoztak az elé­gedetlenkedőkhöz, akik kezdet­ben zsoldjuk emelését és az élet­nyák háború idején elkövetett bűneit kívánják számon kérni. Eközben a délszláv helyzet továbbra is bizonytalan. A NATO szarajevói szóvivője sze­rint egy ilidzai orvlövész újabb támadást hajtott végre az IFOR- erők katonái ellen: a legújabb akcióban a brit békefenntartók egyik tehergépkocsiját érte talá­lat a szerb kézen lévő szarajevói negyed határán. Múlt vasárnap óta Ilidzában már hétszer nyitottak tüzet IFOR-erők járműveire vagy lé­tesítményeire. A mostani tá­madásra két nappal azután ke­rült sor, hogy az IFOR-katonák Ilidzában agyonlőttek egy orv­lövészt s egy másikat letartóz­tattak. körülményeik romlásáért fele­lősnek tartott védelmi miniszter távozását követelték. Az állam­fő menesztette őt, és egyúttal a követelések gyors kielégítését is megígérte, de ennek ellenére a megmozdulás szinte órák alatt nyílt zendüléssé fajult. A láza­dók túszul ejtették a védelmi minisztert, és az elnöki palota ellen indultak. Ezzel egy időben az ENSZ főtitkára a demokrácia helyre- állítását követelte a katonai puccsal hatalomra került nige­ri vezetéstől. Butrosz Gáli a de­mokrácia gyors helyreállítását és a jog tiszteletben tartását sürgette Nigerben. Guineáról még nem nyilatkozott. Lázadás a nyugat-afrikai Guineában Amerikai elnökválasztás Hányán egy ellen? Alexander Lamarnak pénzügyei voltak kormányzó, aki a „New Deal-mentalitás" kipusztításáért száll síkra, esetleg inkább számba jöhető jelölt. Ám kormányzó korá­ban olyan zűrzavaros pénzügyei voltak, amelyekhez képest Hillary Clinton még ak­kor is ártatlan bárány, ha bűnösnek talál- tatik. Az önjelöltek listája ennél hosszabb. Buchanan, a neokonzervatív (egyszer már kibukott) tv-kommentátor, Lugard szená­tor, a nemzetközi ügyekben jártas politi­kus és még néhány más. Nem sok jele van egy olyan személyiség jelentkezésének, aki Clintonnal szemben kiállhatna, leszá­mítva Newt Gingrich házelnököt, aki egy­előre azt mondja, nem indul. Még majd el­válik, igaz-e. K. Bob Dole nem ígérkezik nyerőnek Február 20-án New Hampshire-ben kide­rül, ki lesz a republikánusok elnökjelöltje a novemberi amerikai elnökválasztáson. Az, hogy melyik párt embere lesz az Egye­sült Államok következő elnöke, ezúttal vi­lágpolitikai kérdés, sok megfigyelő szerint az ezredforduló előtti világ legnagyobb döntése. Mert ezalkalommal tényleg két politika között kell az amerikaiaknak vá­lasztani: a demokraták hűek az amerikai politika nagy hagyományaihoz, a New Dealhez, amelynek értelmében az állam társadalmi-gazdasági szerepet és felelős­séget vállalt. A republikánusok le akarják építeni az államot, mindenkit felelőssé akarnak tenni a maga sorsáért; aki bírja, marja. A két út közötti választás nem egy­szerű, hiszen a boszniai politikától kezdve az egészségügyi intézményi rendszerig sok minden kérdőjeles. Az biztos, hogy a novemberi döntés és ami közelebbi: a feb­ruár 20-i igen fontos esemény, jelzés Euró­pa számára is. A demokraták táborában nincs vita: Clinton elnök újraválasztására tesznek fel mindent. A kérdés az, hogy ki tudnak-e állítani a republikánusok egy olyan jelöltet, aki képes kihasználni a kon­zervatívnak titulált (valójában éppen elég­gé „forradalmi") elképzelések kezdeti Steve Forbesről csak a magazinja jut az emberek eszébe népszerűségét. A tábor bajban van. Bob Dole szenátor volt mindeddig a befutónak ígérkező jelölt, ám kezdenek rájönni az amerikaiak, hogy túl öreg ehhez (1923-ban született), és meglehetősen unalmas figu­ra. Dole 35 éve tagja a Kongresszusnak, Phil Gramm is esélyes lehet dörzsölt politikus, akiről mindent fel lehet tételezni, azt azonban nehezen, hogy az ezredvég nagy amerikai forradalmára lesz. Viszont Steve Forbes, a 48 éves üzlet­ember, aki már eddig 7 millió dollárt in­vesztált a saját pénzéből a jelöltségébe és 40 milliót kész e célra költeni, komoly pályázónak tekinthető. Forbes eddig csak a Forbes FYI üzleti magazin szerkesztő-tu­lajdonosaként volt ismert, és a leggazda­gabb Amerikát testesíti meg. Phil Gramm­ról, a másik esélyes jelöltről a demokraták őszintén remélik, hogy elnyeri a republi­kánus elnökjelöltséget, mert ebben az esetben biztos, hogy Clinton győz. Gramm olyan konzervatív politikus, aki eddig csak lejáratta a republikánusokat. Az abortusz és a fegyvertartás engedély­hez kötésének ádáz ellenfele, akire a hatá­rozottan konzervatívok szavaznak csak - azokból pedig nincs annyi, hogy Gramm elnökké választását garantálnák. Lamar Alexander, Nixon egykori munkatársa, volt Ingerencia ÄIT Svédországról azt tartják: ingerszegény ország. Vagyis aki Svédország^ ba utazik, ne várjon izgalmakat, meglepetéseket, nem fog semmin meg­rökönyödni, nem lesznek nyugtalan percei. Ezeknek a közhelyeknek az értelmében a magyar miniszterelnök e heti svédországi utazásától nem lehet többet várni, mint annyi más külföldi látogatásától. Az igazság ezúttal mégis más. Elsősorban azért, mert a svédek min­dent elkövetnek majd azért, hogy meggyőzzék a magyar kormányfőt ar­ról, hogy előnyösebb számára, ha a magyar hadsereg elöregedett légi­flottáját a SAAB Gripenjeire cseréli le, mintha amerikai vadászrepülőgé­peket vásárol. A magyar kormánynak ugyanis még ebben az évben ki kell mondania a döntő szót a sokmilliárdos üzletben: választania kell az ajánlatok között. A svédek azt ígérik, hogy a megvásárolandó gépek árát a magyar ipar jelentős részben ledolgozhatja. A Wallenberg-csoport a gépvásárlások fejében egy sokágú kooperációs ajánlatot tesz, amely startvonalra állíthatja a magyar ipart Európában. De hát ezt az ajánlatot a svédek már megtették, erről úgy sem ripsz-ropsz döntenek egy dísz­ebéd és egy díszvacsora között. De ha már Svédországba megy a magyar kormányfő és nyilvánvalóan fontos urakból és hölgyekből álló kísérete, akkor érdemes egy kicsit kö­rülnézni. Nemcsak az ilyenkor igen fagyos Stockholm nevezetességei között, hanem a svéd gazdaság és politika világában. Már a képlet is ér­dekes: Ingvar Carlsson miniszterelnök lesz Horn Gyula partnere, ám • Carlsson már csak hetekig marad kormányfő. A megfáradt szociálde­mokrata politikust a pragmatikus pénzügyminiszter, Göran Persson vált­ja fel. Ez már önmagában furán hangzik: honnan lehet azt előre tudni, hogy őt választják meg? Onnan, hogy a kormányon levő szociáldemok­rata pártnak márciustól kezdve ő lesz a vezére, és a bevett szokásnak megfelelően a párt elnöke a kormányfő. (Hoppá!) Érdekes továbbá az, hogy Persson a svéd Bokros Lajos. Bajusza nincs, többet mosolyog és kicsit terebélyesebb budapesti kollégájánál, de a „Persson-csomag” Svédországban körülbelül olyan népszerű, mint a Bokros-csomag Ma­gyarországon. Persson a szociális juttatások megkurtításának, a munka­nélküli-segély csökkentésének és az adók emelésének a minisztere. Két nagy különbség azért van a svédországi lépések és a magyarországi nadrágszíjmeghúzások között. Az első az, hogy a svéd jóléti rendszer magasabb színvonalú, mint az átlagos nyugat-európai, még ha most csökkentették is a táppénzt és a családi pótlékot, a gondoskodó állam nem tagadja meg a támogatást egyetlen polgárától sem. A másik az, hogy a szigorú fiskálispolitika és a piac szereplőinek ügyes húzásai kö­vetkeztében Svédország megindult a gazdasági fellendülés útján, négyszázalékosra becsülik a várható idei növekedést, szóval már látszik eredmény. Göran Persson, a hamarosan hivatalba lépő svéd kormányfő a minap épp azt fejtegette - történetesen e sorok írójának, de biztosan sok más alkalommal is -, hogy a jóléti államot nem lehet kölcsönpénzen eltartani, ha nem épül egy egészségesen fejlődő gazdaságra, akkor előbb-utóbb összeomlik. A tanácsok persze, amelyeket mi magyarok Svédországban kapunk, alighanem különbözőek lesznek. Peter Wallenberg, az INVESTOR- csoport elnöke biztosan emlékeztetni fogja Horn Gyulát arra, amit koráb­ban már mondott neki: ne tartson attól, hogy Magyarországon is lesznek milliomosok, mert milliomosok nélkül nincs gazdasági fellendülés. Göran Persson pedig - ha őszinte beszélgetésre kerül közöttük sor - talán el­mondja, hogyan lépett fel pénzügyminiszterként vasszigorral, viszont amint miniszterelnök-jelöltsége nyilvánosságra került, a vasemberből csak előbújt a szociáldemokrata politikus, és egyik-másik kemény ren­delkezését, amivel különösen magára haragította a svédeket, egy kicsit enyhítette. Ami azért valahonnan ismerős taktika. Megeshet, hogy Stockholm mégsem bizonyul „ingerszegénynek” a magyar kormány számára. Csak az lenne jó, ha nem csupán a közkiadá­sok csökkentésére és az adók emelésére biztatnák a svédországi tanul­ságok, hanem arra is emlékeztetnék, hogy a gazdaság felélénkítése súlyban és időrendben is az első. Ez az előfeltétele az egészséges szo­ciálpolitikának. ^jy Kalmár György 1996. február 4. Plutóniumtemető „Plutóniumpalota" lenne a ne­ve annak a hatalmas orosz rak­tárnak, ahol a darabokra sze­dett atomfegyvereket tárolni akarják. Ez egy óriási épület lenne, amelyet a legmodernebb technikai eszközökkel óvnak meg a behatolástól. Az ameri­kaiak boldogan segítenek ennek létrehozásában, mert tar­tanak attól, hogy a világ külön­böző tájain felbukkanó atom­fegyverek formájában találkoz­nak majd a volt szovjet nukleá­ris produktumokkal. Mayák­ban, az egyik titkos orosz atom­városban már megkezdték az előkészítést. Az amerikai Kongresszus 90 millió dollárt szavazott meg a célra. Az építkezés azonban még nem jutott tovább néhány be­tontömb lerakásánál. Ennek ­a Newsweek című amerikai lap szerint - az az oka, hogy valójában nemcsak az orosz, hanem az ukrán, kazah és belarusz fegyvereket is be kel­lene gyűjteni. A Bush-kor- mányzat idején ez még reális­nak látszott, most azonban mind több a nehézség. Az amerikaiak eredetileg 371 mil­lió dollárt szántak a volt szov­jet atomfegyverek megsemmi­sítésének programjára. De mi­után ebből a FÁK-on belüli, valamint az orosz-amerikai vi­ták miatt nem sok realizálódik, a múlt héten a Kongresszus eb­ből lefaragott, de még így is lenne a célra 298 millió dollár. Ami nem lenne túl nagy ár azért, hogy eltüntessék a fe­nyegető fegyvereket. Csak épp ez az, ami nem történik meg. i Áasak.yai* Igazgató-főszerkesztő: HORVÁTH ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: KATONA JÓZSEF Szerkesztők: KLEB ATTILA (fotó), MÜLLER TIBOR (interjú), SZEKERES TAMÁS (sport) Művészeti vezető: EGRESSY GABRIELLA Tördelöszerkesztő: BECK BOJÁNKA Fömunkatársak: ANDRASSEW IVÁN, FÉNER TAMÁS, GYÉMÁNT MARIANN, HELTAI ANDRÁS, KALMÁR GYÖRGY, NAGY N. PÉTER, PÓR VILMOS A szerkesztőség sajtóügynökségi partnerei a Ferenczy Europress és a WestelPress. Kiadja: a Vasárnap Kft. Felelős kiadó: a kft. ügyvezető igazgatója Marketingigazgató: KOVÁCS MÁRTA Hirdetési igazgató: SOMOGYI LÍVIA Terjesztési vezető: H1RMANN ÉVA Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1034 Budapest, Bécsi út 122-124. Telefonfax: 188-4336. központi telefon: 250-1680, marketingigazgatóság telefon: 156-8083, fax: 250-1680/435 A Vasárnap Kft. levélcíme: 1525 Budapest, Pf. 801. Terjeszti a HÍRKER Rt, a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt, a regionális részvénytársaságok és a Kiadói Lapterjesztő Kft, Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Előfizethető bármelyik postahivatalban, valamint a hírlap- és egyesített kézbesítőknél Előfizetési díj negyedévre: 396, fél évre 792, egész évre 1584 Ft Nyomdai előkészítés: Vasárnap szerkesztősége. Szikra Lapnyomda Rt. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt. Felelős vezető: DR. CSÖNDES ZOLTÁN elnök-vezérigazgato ISSN 1218-1579

Next

/
Thumbnails
Contents