Színes Vasárnap, 1996. február (3. évfolyam, 5-8. szám)
1996-02-04 / 5. szám
2 SZÍNES VASÁRNAP HÍRHASÁB ■ A NATO keleti bővítésének körültekintő végrehajtása mellett foglalt állást és Oroszországgal szembeni nagyobb megértést szorgalmazott Helmut Kohl német kancellár szombaton a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián. Magyarországról Kovács László külügyminiszter vesz részt az idén 33. alkalommal megrendezett nagy múltú tanácskozáson. A Standard című lap szerint nagy erőkkel, szinte éjjel-nappal nyomoznak az osztrák hatóságok annak a december 11-én Grazban felrobbant levélbombának az ügyében, amelyről kiderült, hogy egy kőszegi társkereső irodának szánták készítői. A magyar cég elsősorban stájerországi lapokban hirdetett. A dél-kínai Hünan tartomány Saojang városában 10 tonna, illegálisan pincében tárolt dinamit döntött romba egy lakóházat. A mentőalakulatok és a katonák még szombaton délelőtt is kutattak a romok között túlélők, sebesültek és holtak után. A Roszugloprof orosz bányászszakszervezet vezetősége szombatra virradóra úgy döntött, hogy felfüggeszti a sztrájkot, mivel biztosítékot kapott arra, hogy a kormány 1996-ban is támogatja a szénbányászatot. NAGYVILÁG Bosznia bizonytalan Folytatás az első oldalról A magyar miniszterelnökkel folytatott tárgyalását megelőzően Tudjman elnök az amerikai külügyminiszterrel találkozott. Warren Christopher a boszniai békemegállapodás szigorú tiszteletben tartására szólította fel Horvátországot. Az amerikai külügyminiszter arra is kérte Zágrábot: legyen türelmes a még szerb kézen lévő horvát területekkel - Kelet- Szlavóniával - kapcsolatban. A daytoni megállapodások gazdasági haszna csak akkor mutatkozik meg, ha Horvátország is teljesíti kötelezettségeit - szögezte le az amerikai diplomácia vezetője a tárgyalásokat követő sajtóértekezleten. Elhangzott, hogy Washington szeretné, ha Horvátország támogatná a háborús bűnök feltárását célzó nemzetközi erőfeszítéseket és együttműködne a hágai nemzetközi bírósággal. Tudjman elnök leszögezte: Zágráb kész az együttműködésre, általában a békemegállapodás tiszteletben tartásában és a háborús bűnösök kérdésében is. Hozzátette azonban: az ország alkotmányával ellentétes olyan állampolgár kiadatása, aki fölött már hazájában ítélkeztek. Horvátország eddig nem adta ki Tihomir Blaskic tábornokot a nemzetközi bírói testületnek. Tőle az 1993-94-es horvát-bosnyák háború idején elkövetett bűneit kívánják számon kérni. Eközben a délszláv helyzet továbbra is bizonytalan. A NATO szarajevói szóvivője szerint egy ilidzai orvlövész újabb támadást hajtott végre az IFOR- erők katonái ellen: a legújabb akcióban a brit békefenntartók egyik tehergépkocsiját érte találat a szerb kézen lévő szarajevói negyed határán. Múlt vasárnap óta Ilidzában már hétszer nyitottak tüzet IFOR-erők járműveire vagy létesítményeire. A mostani támadásra két nappal azután került sor, hogy az IFOR-katonák Ilidzában agyonlőttek egy orvlövészt s egy másikat letartóztattak. Lázadás a nyugat-afrikai Guineában A zsoldjukat követelő guineai katonák pénteken tűz alá vették Lansana Conté elnök palotáját Conakryban. Az épület kigyulladt. A fellázadt katonák szombaton újabb támadást indítottak az elnöki palota ellen. A zendülők hat alkalommal is aknavetővel lőtték a palotát, ahol egy bunkerben húzta meg magát Lansana Conté államfő. A pénteken kezdődött lázadás során eddig legalább húszan, főleg polgári személyek vesztették életüket, és hetvenen sebesültek meg. A város központjában egy mecset mellett becsapódott harckocsilövedék nyolc ember életét oltotta ki. Conté tábornok szombaton az AFP-vel közölte, hogy továbbra is ellenőrzése alatt tartja a helyzetet, és hatalmát még nem döntötték meg. A francia hírügynökség szerint ugyanakkor a lázadó erők barikádokat emeltek a város utcáin. Conakry repülőtere le van zárva, a nemzeti rádió és a televízió adása szünetel. A lázadás azzal kezdődött, hogy mintegy háromszáz katona polgári járműveket kobozott el, és a város központjába vonulva a levegőbe lőtt, majd körülzárta a repülőteret. Vidékről újabb erők csatlakoztak az elégedetlenkedőkhöz, akik kezdetben zsoldjuk emelését és az életkörülményeik romlásáért felelősnek tartott védelmi miniszter távozását követelték. Az államfő menesztette őt, és egyúttal a követelések gyors kielégítését is megígérte, de ennek ellenére a megmozdulás szinte órák alatt nyílt zendüléssé fajult. A lázadók túszul ejtették a védelmi minisztert, és az elnöki palota ellen indultak. Ezzel egy időben az ENSZ főtitkára a demokrácia helyreállítását követelte a katonai puccsal hatalomra került nigeri vezetéstől. Butrosz Gáli a demokrácia gyors helyreállítását és a jog tiszteletben tartását sürgette Nigerben. Guineáról még nem nyilatkozott. Amerikai elnökválasztás Hányan egy ellen? Február 20-án New Hampshire-ben kiderül, ki lesz a republikánusok elnökjelöltje a novemberi amerikai elnökválasztáson. Az, hogy melyik párt embere lesz az Egyesült Államok következő elnöke, ezúttal világpolitikai kérdés, sok megfigyelő szerint az ezredforduló előtti világ legnagyobb döntése. Mert ez alkalommal tényleg két politika között kell az amerikaiaknak választani: a demokraták hűek az amerikai politika nagy hagyományaihoz, a New Dealhez, amelynek értelmében az állam társadalmi-gazdasági szerepet és felelősséget vállalt. A republikánusok le akarják építeni az államot, mindenkit felelőssé akarnak tenni a maga sorsáért, aki bírja, marja. A két út közötti választás nem egyszerű, hiszen a boszniai politikától kezdve az egészségügyi intézményi rendszerig sok minden kérdőjeles. Az biztos, hogy a novemberi döntés és ami közelebbi, a február 20-i igen fontos esemény, jelzés Európa számára is. A demokraták táborában nincs vita, Clinton elnök újraválasztására tesznek fel mindent. A kérdés az, hogy ki tudnak-e állítani a republikánusok egy olyan jelöltet, aki képes kihasználni a konzervatívnak titulált (valójában éppen eléggé „forradalmi") elképzelések kezdeti népszerűségét. A tábor bajban van. Bob Dole szenátor volt mindeddig a befutónak ígérkező jelölt, ám kezdenek rájönni az amerikaiak, hogy túl öreg ehhez (1923-ban született), és meglehetősen unalmas figura. Dole 35 éve tagja a Kongresszusnak, dörzsölt politikus, akiről mindent fel lehet tételezni, azt azonban nehezen, hogy az ezredvég nagy amerikai forradalmára lesz. Viszont Steve Forbes, a 48 éves üzletember, aki már eddig 7 millió dollárt invesztált a saját pénzéből a jelöltségébe és 40 milliót kész e célra költeni, komoly pályázónak tekinthető. Forbes eddig csak a Forbes FYI üzleti magazin szerkesztő-tulajdonosaként volt ismert, és a leggazdagabb Amerikát testesíti meg. Phil Grammról, a másik esélyes jelöltről a demokraták őszintén remélik, hogy elnyeri a republikánus elnökjelöltséget, mert ebben az esetben biztos, hogy Clinton győz. Gramm olyan konzervatív politikus, aki eddig csak lejáratta a republikánusokat. Az abortusz és a fegyvertartás engedélyhez kötésének ádáz ellenfele, akire a határozottan konzervatívok szavaznak csak - azokból pedig nincs annyi, hogy Gramm elnökké választását garantálnák. Lamar Alexander, Nixon egykori munkatársa, volt kormányzó, aki a „New Deal-mentalitás" kipusztításáért száll síkra, esetleg inkább számba jöhető jelölt. Ám kormányzó korában olyan zűrzavaros pénzügyei voltak, amelyekhez képest Hillary Clinton még akkor is ártatlan bárány, ha bűnösnek találtatik. Az önjelöltek listája ennél hosszabb. Buchanan, a neokonzervatív (egyszer már kibukott) tv-kommentátor, Lugard szenátor, a nemzetközi ügyekben jártas politikus és még néhány más. Nem sok jele van egy olyan személyiség jelentkezésének, aki Clintonnal szemben kiállhatna, leszámítva Newt Gingrich házelnököt, aki egyelőre azt mondja, nem indul. Még majd elválik, igaz-e. K. Steve Forbesről csak a magazinja jut az emberek eszébe Phil Gramm is esélyes lehet Alexander Lamarnak pénzügyei voltak Bob Dole nem ígérkezik nyerőnek Ingerencia AIT Svédországról azt tartják: ingerszegény ország. Vagyis aki Svédországba utazik, ne várjon izgalmakat, meglepetéseket, nem fog semmin megrökönyödni, nem lesznek nyugtalan percei. Ezeknek a közhelyeknek az értelmében a magyar miniszterelnök e heti svédországi utazásától nem lehet többet várni, mint annyi más külföldi látogatásától. Az igazság ezúttal mégis más. Elsősorban azért, mert a svédek mindent elkövetnek majd azért, hogy meggyőzzék a magyar kormányfőt arról, hogy előnyösebb számára, ha a magyar hadsereg elöregedett légiflottáját a SAAB Gripenjeire cseréli le, mintha amerikai vadászrepülőgépeket vásárol. A magyar kormánynak ugyanis még ebben az évben ki kell mondania a döntő szót a sokmilliárdos üzletben: választania kell az ajánlatok között. A svédek azt ígérik, hogy a megvásárolandó gépek árát a magyar ipar jelentős részben ledolgozhatja. A Wallenberg-csoport a gépvásárlások fejében egy sokágú kooperációs ajánlatot tesz, amely startvonalra állíthatja a magyar ipart Európában. De hát ezt az ajánlatot a svédek már megtették, erről úgy sem ripsz-ropsz döntenek egy díszebéd és egy díszvacsora között. De ha már Svédországba megy a magyar kormányfő és nyilvánvalóan fontos urakból és hölgyekből álló kísérete, akkor érdemes egy kicsit körülnézni. Nemcsak az ilyenkor igen fagyos Stockholm nevezetességei között, hanem a svéd gazdaság és politika világában. Már a képlet is érdekes: Ingvar Carlsson miniszterelnök lesz Horn Gyula partnere, ám Carlsson már csak hetekig marad kormányfő. A megfáradt szociáldemokrata politikust a pragmatikus pénzügyminiszter, Göran Persson váltja fel. Ez már önmagában furán hangzik: honnan lehet azt előre tudni, hogy őt választják meg? Onnan, hogy a kormányon levő szociáldemokrata pártnak márciustól kezdve ő lesz a vezére, és a bevett szokásnak megfelelően a párt elnöke a kormányfő. (Hoppá!) Érdekes továbbá az, hogy Persson a svéd Bokros Lajos. Bajusza nincs, többet mosolyog és kicsit terebélyesebb budapesti kollégájánál, de a „Persson-csomag” Svédországban körülbelül olyan népszerű, mint a Bokros-csomag Magyarországon. Persson a szociális juttatások megkurtításának, a munkanélküli-segély csökkentésének és az adók emelésének a minisztere. Két nagy különbség azért van a svédországi lépések és a magyarországi nadrágszíjmeghúzások között. Az első az, hogy a svéd jóléti rendszer magasabb színvonalú, mint az átlagos nyugat-európai, még ha most csökkentették is a táppénzt és a családi pótlékot, a gondoskodó állam nem tagadja meg a támogatást egyetlen polgárától sem. A másik az, hogy a szigorú fiskális politika és a piac szereplőinek ügyes húzásai következtében Svédország megindult a gazdasági fellendülés útján, négyszázalékosra becsülik a várható idei növekedést, szóval már látszik eredmény. Göran Persson, a hamarosan hivatalba lépő svéd kormányfő a minap épp azt fejtegette - történetesen e sorok írójának, de biztosan sok más alkalommal is -, hogy a jóléti államot nem lehet kölcsönpénzen eltartani, ha nem épül egy egészségesen fejlődő gazdaságra, akkor előbb-utóbb összeomlik. A tanácsok persze, amelyeket mi magyarok Svédországban kapunk, alighanem különbözőek lesznek. Peter Wallenberg, az INVESTOR- csoport elnöke biztosan emlékeztetni fogja Horn Gyulát arra, amit korábban már mondott neki: ne tartson attól, hogy Magyarországon is lesznek milliomosok, mert milliomosok nélkül nincs gazdasági fellendülés. Göran Persson pedig - ha őszinte beszélgetésre kerül közöttük sor - talán elmondja, hogyan lépett fel pénzügyminiszterként vasszigorral, viszont amint miniszterelnök-jelöltsége nyilvánosságra került, a vasemberből csak előbújt a szociáldemokrata politikus, és egyik-másik kemény rendelkezését, amivel különösen magára haragította a svédeket, egy kicsit enyhítette. Ami azért valahonnan ismerős taktika. Megeshet, hogy Stockholm mégsem bizonyul „ingerszegénynek” a magyar kormány számára. Csak az lenne jó, ha nem csupán a közkiadások csökkentésére és az adók emelésére biztatnák a svédországi tanulságok, hanem arra is emlékeztetnék, hogy a gazdaság felélénkítése súlyban és időrendben is az első. Ez az előfeltétele az egészséges szociálpolitikának. ory Kalmár György Plutóniumtemető „Plutóniumpalota" lenne a neve annak a hatalmas orosz raktárnak, ahol a darabokra szedett atomfegyvereket tárolni akarják. Ez egy óriási épület lenne, amelyet a legmodernebb technikai eszközökkel óvnak meg a behatolástól. Az amerikaiak boldogan segítenek ennek létrehozásában, mert tartanak attól, hogy a világ különböző tájain felbukkanó atomfegyverek formájában találkoznak majd a volt szovjet nukleáris produktumokkal. Magukban, az egyik titkos orosz atomvárosban már megkezdték az előkészítést. Az amerikai Kongresszus 90 millió dollárt szavazott meg a célra. Az építkezés azonban még nem jutott tovább néhány betontömb lerakásánál. Ennek -a Newsweek című amerikai lap szerint - az az oka, hogy valójában nemcsak az orosz, hanem az ukrán, kazah és belarusz fegyvereket is be kellene gyűjteni. A Bush-kormányzat idején ez még reálisnak látszott, most azonban mind több a nehézség. Az amerikaiak eredetileg 371 millió dollárt szántak a volt szovjet atomfegyverek megsemmisítésének programjára. De miután ebből a FÁK-on belüli, valamint az orosz-amerikai viták miatt nem sok realizálódik, a múlt héten a Kongresszus ebből lefaragott, de még így is lenne a célra 298 millió dollár. Ami nem lenne túl nagy ár azért, hogy eltüntessék a fenyegető fegyvereket. Csak épp ez az, ami nem történik meg. 1996. február 4. i Sasakyai* Igazgató-főszerkesztő: HORVÁTH ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: KATONA JÓZSEF Szerkesztők: KLEB ATTILA (fotó), MÜLLER TIBOR (interjú), SZEKERES TAMÁS (sport) Művészeti vezető: EGRESSY GABRIELLA Tördelőszerkesztő: BECK BOJÁNKA Főmunkatársak: ANDRASSEW IVÁN, FÉNER TAMÁS, GYÉMÁNT MARIANN, HELTAI ANDRÁS, KALMÁR GYÖRGY, NAGY N. PÉTER, PÓR VILMOS A szerkesztőség sajtóügynökségi partnerei a Ferenczy Europress és a WestelPress. Kiadja: a Vasárnap Kft. Felelős kiadó: a kft. ügyvezető igazgatója Marketingigazgató: KOVÁCS MÁRTA Hirdetési igazgató: SOMOGYI LÍVIA Terjesztési vezető: HIRMANN ÉVA Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1034 Budapest, Bécsi út 122-124. Telefonfax: 188-4336, központi telefon: 250-1680, marketingigazgatóság telefon: 156-8083, fax: 250-1680/435 A Vasárnap Kft. levélcíme: 1525 Budapest, Pf. 801. Terjeszti a HÍRKER Rt, a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt, a regionális részvénytársaságok és a Kiadói Lapterjesztő Kft. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Előfizethető bármelyik postahivatalban, valamint a hírlap- és egyesített kézbesítőknél Előfizetési díj negyedévre: 396, fél évre 792, egész évre 1584 Ft Nyomdai előkészítés: Vasárnap szerkesztősége: Szikra Lapnyomda Rt. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt. Felelős vezető: DR. CSÖNDES ZOLTÁN elnök-vezérigazgató ISSN 1218-1579