Színes Vasárnap, 1996. február (3. évfolyam, 5-8. szám)

1996-02-04 / 5. szám

1996. február 4. Vitára kész az ügynöktörvény Kuncze kontra Kuncze? Folytatás az első oldalról Az ügynöktörvény küszöbön álló tárgyalásakor a belügymi­niszter olyan álláspontot terjeszt elő törvénymódosítás formájá­ban, amellyel több vonatkozás­ban, mint munkatársaitól meg­tudható, maga sem ért egyet. A törvény ugyanis, mint átvilágí­­tandókra, a volt ügynökök kö­zül a III/Il. (belső elhárítás) Csoportfőnökség szolgálatában állt személyekre vonatkozik, és nem terjed ki az egykori egyéb állambiztonsági csoportfőnök­ségekre (hírszerzés, elhárítás, katonai elhárítás), továbbá a ka­tonai felderítésre. Mint Gyekiczki András, Kuncze Gábor kabinetfő­nöke kifejtette, ez a szűkítés el­lenkezik a belügyminiszter véle­ményével, aki szerint az ellenőr­zésnek ki kellene terjedni a teljes állambiztonsági szolgálatra, il­letve az azzal együttműködők­re. De, mint Gyekiczki mondot­ta, a miniszter abból indul ki, hogy a törvényre szükség van, és ő bízik a vélemények ütközte­tésében. (A vélemények ütköz­tetése természetesen nem várt következményekhez is vezet­het, ha az SZDSZ álláspontja a parlamentben a szabad demok­ratákat leginkább ostorozó el­lenzéki körökből kap támoga­tást.) A kiterjesztés érdekében emelt szót Halmai Gábor alkot­mányjogász, és az övéhez ha­sonló érveléssel a Nyilvánosság Klub is. Bel- és külföldi ismert kulturális és közéleti személyi­ségek pedig azt követelték a Nyilvánosság Klub nyílt levél formájában publikált egész ol­dalas hirdetésében, amelyet a Magyar Hírlap közölt, hogy bár­mely állambiztonsági szerv, te­hát a hírszerzés és az elhárítás róluk készített aktáiba is bete­kinthessenek, ne csak a belbiz­tonsági dokumentumokba. E követelésekkel, ha rokon­szenvezik is Kuncze Gábor, koa­líciós miniszterelnök-helyettes­ként csak a kormány álláspont­ját képviselheti. Egyébként úgy tudni, a nemzetbiztonsági kabi­netben is kisebbségben maradt álláspontjával. A kormány véle­ménye, amelyet vélhetően a par­lament többségét kitevő szocia­lista frakció is támogat - bizto­sítva a többséget - az, amit Nikolits István, a polgári titkos­­szolgálatokért felelős tárca nél­küli miniszter fejtett ki. Eszerint csak a III/III. Csoportfőnökség szűnt meg jogutód nélkül, és a törvény az állam érdekeiből in­dul ki, amikor azt vizsgálja, hogy az átvilágítás alá eső sze­mélyek ezzel a csoportfőnök­séggel álltak-e kapcsolatban. Az önrendelkezés jogát, mint Nikolits is kifejtette, biztosítani kell, ám ez csak minden szem­pontból „holt" ügyekre vonat­kozhat. Nikolits ebben támasz­kodhat a napokban elkészült UNESCO-jelentés egyik megha­tározó ajánlására is. Eszerint „ a törvény és nem a levéltáros ha­tározza meg azokat a kereteket, amelyek biztosítják az iratokhoz való szabad hozzájutást". Munkatársunktól Nikolits István nélkül tartotta meg tegnapi vitanapját a Nyilvánosság Klub. A titokminiszter ugyanis nem fogadta el a meghívást az ügynök­törvény kapcsán rendezett fórumra. A részvételt lemondó levelében úgy fogalmazott, a kormányindítvány előterjesztőjeként nem tartja indokolt­nak, hogy a tudományos tanácskozáson részt vegyen. Az esemény valamennyi felkért előadója - Szente Zoltán és Halmai Gábor alkotmányjogász, Eörsi István író, Litván György történész és Varga László, a Fővárosi Levéltár igazgatója - különböző alkotmányos­­sági, illetve morális aggályokat fogalmazott meg a jogszabállyal és an­nak tervezett módosításával kapcsolatban. Mécs Imre, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának elnöke hoz­zászólásában annak a véleményének adott hangot, hogy a kormány-elő­terjesztéssel ellentétben valamennyi titkosszolgálatnak szerepelnie kel­lene az ügynöktörvényben, ezért módosító javaslatot nyújt be a parla­menti vita során. Vámos László Elhunyt Vámos László, az Operaház Kossuth-díjas fő­rendezője és megbízott igaz­gatója. A kiváló zenei szakem­bert hosszan tartó betegség után szombaton érte utol a ha­lál. A Művelődési és Közokta­tási Minisztérium, valamint a Magyar Állami Operaház saját halottjának tekinti. Temetésé­ről később intézkednek. A hír azért is megdöbbentő, mert a legilletékesebb, a vero­nai kórház magyar származá­sú főorvosa (aki Vámost ottani Denevér-rendezése premier­ jének napján intézményébe vitte és kezelte) néhány napja itt, Budapesten a legjobb kilá­tásokról beszélt. Ha van személy, aki Opera­házunkat mai zilált állapotából műsorpolitikában, művész­gazdálkodásban, közönségi­gény és kultúrpolitikai kötele­zettségek dolgában fokozato­san jobb állapotba juttathatta volna - ő az elsők közé tarto­zott. Nemcsak sokoldalúan kép­zett prózai és zenés színházi szakember volt, hanem első­rendű, úgynevezett „színházi ember”, otthonos a „színház­­csinálás” minden gyakorlati tennivalójában: a rendezés­ben csakúgy, mint a dramatur­giában, az igazgatásban épp­úgy, mint a darabválasztás­ban, a színészvezetésben, a közönségigény helyes szolgá­latában. A műfaji sznobéria mindig idegen volt tőle. Zene­drámában, tragédiában, ope­rettben, musicalben a jó szín­házat kereste és találta meg. Hamlet-rendezése éppoly em­lékezetes, mint A denevér vagy a West Side Story. Deb­recenben, az Operett Szín­házban, a Madáchban, a Nemzeti Színházban és az Operaházban, itthon és külföl­dön még sokáig élő, jelenlévő marad működésének számos eredménye, közvetlenül és akadémiai tanítványok soka­sága révén. Rajk András MAGYARORSZÁG Csak a szocialisták voltak kíváncsiak Nagyon esetlegesen jelennek meg a magyarság harmadát ki­tevő határon túliak a magyar­­országi sajtóban - mondta Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Mozgalom vezetője tegnap A határon túli magyar­ság jelenléte a magyarországi médiában címmel tartott ta­nácskozás szünetében. Markó Béla, a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség el­nöke a média szerepét és fele­lősségét emelte ki, emlékeztet­ve arra, hogy az anyaország­ban élők elsősorban innen sze­reznek információt róluk. Örömmel veszi tudomásul azonban, hogy médiatörvény lehetővé teszi a szórványma­gyarok képviseletét is a Duna TV kuratóriumában. Ennek fontosságára utal Göncz László .. . .................. , szlovéniai magyar politikus A határon túliak helyet kérnek a médiában szerint, hogy e médium révén hogy a törvény szövegéből nem vőjéről. A hat párt közül azon­­szellemiekben újra egyesülne- világos, miképpen jelölik ki ku-­ban csak az MSZP képviselői lezt a nemzet.­rátorukat, akinek személyéről érkeztek meg a rendezvényre. Lapunk kérdésére Markó­­l­ egyébként még nem döntöttek. Rajtuk kívül a Határon Túli mondta: még nem tudni, váltó- A találkozó célja az lett vol- Magyarok Hivatala is képvi­­zik-e valami a Duna TV-ben a na, hogy a határon túliak képe­seltette magát, sőt a miniszter­kuratórium felállása után, fan­­viselői a parlamenti pártok elnök - meg nem nevezett - ta­tos azonban, hogy ha igen, aki szakértőivel együtt tárgyalhas­­nácsadója is elfogadta meg ma­kor abba ők is beleszólhatnak, sanak a médiatörvény utáni ro­­vásukat. Duray azonban hozzáfűzte,­endőkről­ a Duna Televízió fő- Daróczi Dávid Orbán-csomag • Ellenzéki médiaegyeztetést javasolnak •é) 2. 0­0 • A fiatal demokraták tíz pontja „A fiatal demokraták szerint a kormánynak elsősorban a csa­ládok tovább romló helyzete, illetve a korrupció további el­burjánzása ellen kéne hatéko­nyan fellépnie... Mivel a kor­mánnyal szemben eddig meg­fogalmazott kritika - például a Bokros-csomag kritikája - csu­pán falra hányt borsó volt, a Fi­­desz-Magyar Polgári Párt az elkövetkező fél évben önálló törvényjavaslatokat nyújt majd be" - mondta Szájer József frakcióvezető azon a tegnapi sajtótájékoztatón, melyet a párt frakciójának kétnapos ülé­se után tartottak. Szájer szerint tíz témában in­dítványoznak majd törvény­­módosítást. Például az Or­szággyűlés létszámának csök­kentése, illetve a pályakezdő munkanélküliek segélymeg­vonásának megakadályozása érdekében. A privatizációs tör­vény módosítását indítvá­nyozva javaslatot nyújtanak be a privatizációs bevételek elosz­tása, illetve az egyszerűsített privatizáció leállítása kérdésé­ben. Az szja-törvényre vonat­kozóan átfogó módosítási ja­vaslattal állnak majd elő - amellyel ki szeretnék küszö­bölni a kettős adóztatás jelen­legi hátrányait is. (Surján Lász­ló hasonló indítványáról az 5. oldalon olvashatnak - A szerk.) Megreformálnák a csa­ládi pótlék jelenlegi elosztási rendszerét is. Erre külön kon­cepciót dolgoznának ki, nem úgy, mint - szerintük - Bokros Lajos, akinek csomagját már nemcsak alkotmányossági, ha­nem gazdaságpolitikai szem­pontból is „bukottnak" tekin­tik. Úgy vélik, a kormányzat elhibázott gazdaságpolitikai intézkedéseinek sorozatos visszavonása is erre utal. A Fi­desz egyébként a januári 5 szá­zalékos inflációból kiindulva az egész évre nagyobb infláci­ót „jósol", mint a tervezett 20 százalék. A sajtótájékoztatón Deutsch Tamás bejelentette: a frakció pénteken döntött arról, kiket javasol a médiakuratóriumok­ba. (Lásd a táblázatot!) A Fi­desz szorgalmazza: a négy el­lenzéki párt „médiailletékesei" már a hét elején egyeztessenek egymással arról, hogy a java­solt személyek közül kit java­soljanak közösen a három köz­­alapítvány kuratóriumainak elnökhelyettesi posztjaira. (Mindhárom közalapítvány el­nökét a kormányzó pártok, a három elnökhelyettest az el­lenzéki pártok adják.) Munkatársunktól SZÍNES VASÁRNAP 3 HÉTFORDULÓ Tangó lemondó 96 A 94-es választások előtt sokan dalolgatták Bródy Jánossal a Tango lemondó című dalának félreérthetetlen sorait: Mondd mi­ért nem hagysz már békiben?, mondd miért nem húzol elfele? A dallam ugyanaz, a szöveg viszont most már mintha másról szól­na. A lemondáshoz immár Bokros Lajos alakja társul. Az ő nevé­hez pedig évszakonként más és más fogalmak. Előbb a csomag, utóbb a sanyargás, az alkotmányossági deficit, majd a makrogaz­dasági mutatók kedvezővé válása, némi enyhülés, majd most­ otthagytuk a fogunk. Nincs az a gigantikus, sosemvolt, milliókat mozgató tömegverekedés, amelyben több fog hullhatott volna, mint amennyit egy elhibázott rendelet, a fogmegtartó kezelések méregdrágítása miatt elvesztettünk. Emlékezetes, hogy nemrégi­ben fogakat akart adni az APEH-nek, csak arról nem volt szó, hogy a mi szánkból. Ezért tényleg illene lemondania valakinek. A hírek szerint azonban épp a fordítottja történt. A rendelet rész­leges visszavonása indította arra a pénzügyminisztert, hogy kilá­tásba helyezze távozását. És akkor most jöhetne Bródy, és énekelhetnénk együtt a Duna jegén, hogy „miért nem húzol elfele?" Csakhogy elég lenne egyetlen zsebrádió ahhoz, hogy ezt a sokaságot kissé szétzilálja. A riporternek csak arról kellene beszámolnia, hogy Davosban Magyarország gazdasági és pénzpolitikáját állították a volt szo­cialista országok elé mintaként. Megint. Pedig egy jó ideig nem így volt. S Davos nemcsak földrajzilag fekszik magasan, hanem bizonyos szempontból ezen­­ a jövő héten egyenesen a világ csú­csa, hiszen nemigen akad a gazdasági, üzleti életben jelentős sze­mélyiség, aki ne venne részt a Világgazdasági Fórumon. S ha az ország itt bezzeggyerekké vált, az jelez valamit. Vacláv Klaus, cseh miniszterelnök, akitől egyébként sem idegen, hogy visegrá­di versennyé alakítsa a közép-európai országok visegrádi együtt­működését, némi indignációval vette tudomásul ezt a fordulatot. Amiként ugyancsak indulatba jöttek azok is, akik ezekben a napokban itthon fizetést vettek fel. Az új adórendelkezések hatá­sával kellett szembesülniük. Ha emelték is a bérüket az év elején, legtöbbször akkor is kevesebb pénzt kaptak, mint az előző hó­napban. Mert többet vonnak. Ezek kegyetlen pillanatok. Ilyenkor Bródyt idéz az ember, és ha kevéssé lírai alkatú, akkor ellenkező párt után néz. Ám ha a davosi hírek még nem zavarták meg elég­gé, akkor megteszi ezt vele térségünk egyetlen konzervatív kor­mányfője, Klaus. A cseh politikus ugyanis a minap azt nyilatkoz­ta, hogy nem hív meg pártja kongresszusára Magyarországról senkit. A szocialistákat és a liberálisokat elvből nem, az ellenzéki, úgymond konzervatív oldalon pedig nem talál pártot, am­ely - az ő fogalmai szerint - értékelhető teljesítményt nyújtana. Ettől persze még önmagában nem kellene megzavarodni, de úgy egyébként nagyon magyar filmszerű a helyzet. Ott pedig sok a sötéten gondolkodó, önpusztító ember. A hasonlatosság felfedezé­sének apropóját az szolgáltatja, hogy a Világgazdasági Fórum még tart majd, amikor megkezdődik a Magyar Filmszemle. Kormá­nyunk pedig egyre inkább olyan helyzetbe kerül, mint a hazai film­gyártás. Nemzetközi díjak és szakmai elismerések egyfelől, a hazai közönség immár nem is biztos, hogy jóindulatú érdektelensége másfelől. A filmeseknek azonban könnyebb a helyzetük. Évről év­re próbálkozhatnak az egyensúly helyreállításával, a közönség ke­gyeinek visszaszerzésével. Ráadásul ők azért mégsem verték ki a fogát senkinek, ami ha véletlenül történt is, csak-csak igen kelle­metlen. A kormánynak immár ezzel a hendikeppel is meg kell küz­denie. Az ideje pedig történelmi mértékkel mérve nem több, mint ameddig egy kemény dokumentumfilm tart. Egyébként talán nem véletlen, a Szemlén ebből a műfajból lesz a legtöbb film... Nagy N. Péter Hornnak nincs ellenjelöltje Az MSZP márciusi kong­resszusát előkészítő jelölőbi­zottsághoz egyelőre a pártel­nöki és a választmányi elnöki posztra sem érkezett más jelö­lés a jelenlegi tisztségviselők, Horn Gyula és Vitányi Iván mellett - jelentették be a Ma­gyar Szocialista Párt Orszá­gos Választmányának vezetői a testület szombati tanácsko­zását követő sajtó­értekez­­leten. A testület Csintalan Sándor ügyvezető alelnök, valamint a kongresszusi előkészítő bizott­ságokba delegált választmányi tagok beszámolója alapján tá­jékozódott a tavaszi kong­resszus előkészületeiről. A be­számolókból kitűnt, a bizottsá­gok nem látják szükségesnek a párt alapszabályának gyökeres megváltoztatását, ugyanakkor fontosnak tartanak bizonyos módosításokat. A tagság a mostaninál kisebb létszámú, operatív elnökség felállítását szorgalmazza. Ezzel egyetért a jelölőbizottság és a választ­mány is. Vitáztak ugyanakkor arról is, hogy miként történje­nek a jelölések. Jelenleg a vá­lasztmány úgy gondolja: az el­nökség ne területi képviseleti alapon szerveződjön. Az le­gyen a választás fő szempont­ja, hogy markáns politikai sze­mélyiségek kerüljenek be a ve­zetésbe. Az általános elnökhe­lyettesi vagy az ügyvezető el­nöki tisztség bevezetéséről még nem állapodtak meg. Ab­ban viszont már konszenzus körvonalazódik, hogy valami­lyen elnevezéssel a Köztársa­ság téren is legyen a pártnak egy első embere. A pártok jelöltjei a médiakuratóriumokban Az ORTT elnökének Révész Tamást jelölte az MSZP. * A KDNP még nem jelentette be jelöltjei névsorát, az MSZP és az MDF sem döntött a Duna tévés jelöltjéről. MSZP SZDSZ MDF FKGP FIDESZ ORTT Kardos Lajos Tímár János Wéber János Nahlik Gábor Körmendi Ékes Judit MTV Kovács András Szente Péter Lőcsi Gabriella Kocsis L. Mihály Tellér Gyula Kovács József Wessely Anna MR György Gábor elnök Fodor Tamás Juhász László Lovas István Hankiss Ágnes Szepesi György Gálik Mihály Duna TV Csepeli György Kisfalviné Bárány Anzelm Hamburger Mihály Ortutay Mária

Next