Színes Vasárnap, 1996. február (3. évfolyam, 5-8. szám)

1996-02-04 / 5. szám

tac pl ' \/\a Urk. H 4 színes vasárnap ♦ ♦♦ A hazánkkal szomszédos or­szágokban, valamint azokban az államokban, ahol jelentős szórványmagyarság él, illetve amelyekkel kultúránk, törté­nelmünk valamiképpen össze­fonódik, ugyancsak megemlé­keznek a millecentenáriumról. Szlovénia - Kántor Tibor A maribori egyetem magyar tanszéke az idén lesz 20 éves, a megemlékezés alkalmat ad millecentenáriumunk megün­neplésére is. A ljubljanai egye­temen ugyancsak kiállítják a m­agyar honfoglalás tablóit, szlovén szöveggel. Szlovéniá­ban is létezik az igazságos Má­tyás király legendája - szerel­me szlovén lány volt­­, tettei­ről az idén forgatnak filmet. Lendván Zala György mell­szobrának felavatását szep­temberre tervezik. A mai Szlo­vénia egykori szülötte a Hősök terén álló millenniumi emlék­mű alkotója. Jugoszlávia - Pandúr József A belgrádi egyetem magyar tanszékének vezetője, Sava Babic professzor könyvet írt A magyar civilizáció címmel. A mű megjelenése lesz a millecentenáriumi ünnepség­­sorozat nyitánya. Folytatás­ként tervezik a Magyar-szerb Történész vegyes bizottság megalakítását, és a két tudo­mányos akadémia is az idén kívánja felvenni a kapcsolatot. A szándékok között a szerb-magyar közös kultúr­­kincset bemutató művek meg­jelentetése is szerepel. Románia - Balázs Ádám A bukaresti magyar követség az RMDSZ rendezvényeihez kíván­­ elsősorban erkölcsi s talán szerény anyagi támoga­tást adni. Júniusban Temes­váron lesz tudományos konfe­rencia A magyar honfoglalás címmel. Augusztus 20-án Cegőtelken emlékművet avat­nak a cserhalmi ütközet hősei­nek tisztelegve. Decemberben Szatmárban terveznek szavaló­versenyt, ahol a jelentkezők a honfoglalás témaköréből vá­lasztott versekkel, irodalmi művek előadásával vetélked­hetnek. ♦ ♦♦ Az Ausztráliában és Argentí­nában élő jelentős számú ma­gyarság szintén igényli, hogy az ünnepi kulturális progra­mok keretében a Honfoglalás­­kiállítást náluk is bemutassák. Az Amerikai Egyesült Álla­mokban pedig dr. Bánlaky György nagykövet ötlete meg­valósításával is hozzájárulnak a millecentenáriumi megemlé­kezésekhez. Az 1100 magyar éjszaka című program célja, hogy egy meghatározott na­pon az USA-ban élő magyar családok, mindazok, akik ma­gyarnak vallják magukat, terít­senek vacsorához, hívjanak vendégeket, és beszéljenek ne­kik Magyarországról. C Cseh Köztársaság - Dr. Hajdú Hedvig cyMillecentenáriumi országreklám ........................ .IudOp^P . _ ........ A millecentenárium éve kiváló alkalom arra, hogy Magyaror­szág szerte a világban bemu­tatkozzon. A Külügyminiszté­rium ezért már tavaly minden külképviseletnek és kulturális központnak elküldte a szüksé­ges információs anyagot, azzal a céllal, hogy építse a program­jába. A millecentenáriumi ese­ménysorozat koordinátora, Kriston Károly és Viski János, a sajtóosztály vezetője el­mondta, hogy a külképvisele­tek rendezvényei elsősorban a magyarság és az európai né­pek összefonódására, közös sorsára helyezik a hangsúlyt. Elkészült egy lézerlemez a magyar zene kiválóságainak válogatott felvételeiből, és a képviseletek hamarosan meg­kapják az 1100 év Európában című videofilmet is. A honfog­laló magyarok című tárlat 15 tablón mutatja be a kalandozá­sok korát és az államalapítást. Az úgynevezett bőröndkiállí­tás 25 országban mintegy 100 helyen lesz látható. A minisz­térium szabad kezet adott a programok alakításában a kül­képviseletek vezetőinek. Egyet­len közös szempont, hogy az események illeszkedjenek a következő időszak Magyaror­­szág-képének alakításához. A Prágai Magyar Kulturális Központ célja, hogy az elkö­vetkező egy-másfél évben a térség, vagyis Kelet-Közép- Európa országai tudományos, történeti, gazdasági konferen­ciákon gondolják át az elmúlt néhány év történéseit. Az együttműködés megmutatná a magyarság szerepét a régió­ban. Az intézet tervei között szerepel a magyar ipar fejlődé­sét bemutató kiállítás szerve­zése, és szeretnék Glatz Ferenc történészt is meghívni, hogy a most megjelent Magyarország története című könyvet szemé­lyesen mutassa be. Lengyel Köztársaság - Jambricska László A Krakkói TV magyar filmtör­téneti sorozatot mutat be. A Ja­gelló Egyetemen az Országos Széchényi Könyvtár mutatko­zik be. A Varsói Magyar Kul­turális Intézet Magyarország Közép-Európában az elmúlt 1100 évben címmel tudomá­nyos pályázatot írt ki. Középis­kolások számára is elindítottak egy tanulmányi versenyt, melynek központi témája a millecentenárium. A len­gyel-magyar baráti társaságok­­ magyar napokat rendeznek, a megemlékezések megtartásá­hoz Krakkó város vezetése tá­mogatást ajánlott fel. Bolgár Köztársaság-Arató György Májusban a Szófiai Magyar Kulturális Intézetben a közép­kori magyar-bolgár kapcsola­tokat dokumentáló oklevelek­ből nyílik kiállítás, és bemutat­ják a két nép szellemi kapcso­latát az 1878-1944 közötti perió­dusban. A Nemzeti Könyvtár­ral közösen kiadják a Magyar Könyvek Bulgáriában 1881-1994 című bibliográfiát. Nino Nikolov költő és műfordító élet­műkötete is megjelenik, ma­­­gyar irodalmi válogatással, a A budapesti Bolgár Intézettel kö­zösen terveznek magyar-bol­­gár-szlovák-osztrák törté­nésztalálkozót is. Olasz Köztársaság - Pál József A hagyományos kulturális programok, tudományos soro­zatok mellett a millecen­tenárium jegyében kerül sor szeptember 9-14. között a Hun­garológiai Világkongresszusra, melynek témája a magyar mű­velődés és a kereszténység lesz. A szervezésben részt vesz a ró­mai és a nápolyi egyetem, a Magyar Akadémia, valamint a Szentszék nagykövete is. A nagyvilágból összesen 6-700 vendégre számítanak. A Ma­­gyarország-kutatók fogadására Oscar Luigi Scalfaro, az Olasz Köztársaság elnöke, Göncz Ár­pád köztársasági elnök és II. Já­nos Pál pápa a jelöltek. MAGYARORSZÁG Lesz-e ellenzéki napilapj­a a vámőrségnek? A héten lejárt a fizetési határ­idő, de a Kordax fellebbezett é­s nem fizette meg a vámhatóság által követelt mintegy húsz­milliárd forintot. Egy 1966-os törvényerejű rendelet szerint ilyen esetek­ben a végrehajtás a fellebbezés ellenére is azonnal elrendelhe­tő. Sőt egy későbbi rendelet ezt egyértelműen kötelezővé teszi. Kelemen Iván, a Kordax Rt. elnök-vezérigazgatója (és többségi tulajdonosa) cége magyarországi lefoglalható vagyonáról szólva korábban elmondta: az csupán a vámha­tóság követelésének a felét fe­dezi. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) jelenleg tehát azt vizs­gálja, miként tudná egyáltalán érvényesíteni követelését. Laczó László, a vámhatóság saj­tófőnöke szerint először a Kordax anyagi helyzetét mérik fel, hogy kiválaszthassák azo­kat az ingatlanokat, amelyek­nél a VPOP „társ lesz a jelzá­log-érvényesítésben". Nyilván akadnak majd önállóan értéke­síthető ingatlanok is, de arra a kérdésre, hogy ezek melyek - mint fogalmazott - néhány na­pig még biztosan nem tud vá­laszt adni. Mint ahogyan arra sem, hogy a Kordaxnak milyen részvényei vannak, illetve ma­radtak. Eddig arra nem volt példa, hogy a vámőrség ingatlanokat, illetve részvényeket foglaljon le, bocsásson áruba. A kordaxos végrehajtás tehát „úttörő jellegű", lefolytatása a későbbiekre nézve példaérté­kű. Az mindenesetre már biz­tosnak tűnik, hogy a végrehaj­tással az a vámhivatal foglal­kozik majd, amely az elsőfokú határozatot az ügyben meg­hozta. Értesülésünk szerint a Kordax-vagyon maradékának értékesítési módja csak a va­gyonfelméréseket követő tár­gyalásokon dőlhet el. Szakér­tők azonban már most sem tartják kizártnak azt, hogy az ingatlanok az ÁPV. Rt.-n ke­resztül találjanak maguknak új gazdát. A Kordax által menedzselt sportolóknak - például a vízilabdacsapatnak - bizonyá­ra akad majd új támogatója, bár úgy tudni, erre a szerepre még senki nem ajánlkozott. r r-'tó4t'WW2 ^ bto |HdlK Mint ahogyan az Új Magyaror­szágot kiadó Nemzeti Sajtó Kft. - amelynek többségi tulaj­dona szintén a Kordaxé - tar­tozásait sem akarta még ren- I I dezni senki. Jso­­ | A törvény szerint**persze előbb ezeket is le kell foglalnia a vámhatóságnak. Kérdés, Arnold Mihály, a VPOP pa­rancsnoka meddig halogatja ezt a pillanatot. Lehet, hogy előbb „gazdát keres". Ezáltal a lefoglalási aktus csupán jelké­pes lenne, hiszen a vámosok azonnal továbbadhatnának a lefoglalt értékeken. Bennfente­sek szerint annak kevés esélye van, hogy a VPOP szponzorrá lépne elő. Kialakult álláspont egyelőre erről sincs, várhatóan nem is lesz, csak a Kordax-va­gyon teljes átvizsgálása után. Egyébként nem kizárt, hogy a vizsgálódás már a héten befe­jeződik. Munkatársunktól A Kordax-vagyon néhány eleme, s azok becsült értéke Volt Úttörő Áruház Verseny Áruház Royal üzlethálózat Röltex üzlethálózat Villák Belvárosi telek 550 millió 300 millió 1 milliárd 700 millió 550 millió 500 millió EGESZSÉGÜGYI TÁMOGATÁS VIT M­ÓQ­­­A K­oopli Ujo(Jüd­y A kísérlet öt-tíz százalékos megtakarítást hozott ' ^ ^ ^ i kiszolgálókon közösködnek Olcsóbb lesz az állam. A Mi­niszterelnöki Hivatal és a kör­nyezetvédelmi tárca beszerzé­seit koordináló csoport már egy hónapja működik, s ez egy leendő „tárcaközi beszerző- és üzemeltető társaság" főpróbá­jának is tekinthető. A majdani társaság a múlt októberben már majdnem megszületett Korona Rt. he­lyett jön létre, valószínűleg jú­liusban. A Korona Rt.-t a Miniszterel­nöki Hivatal (Méh), a környe­zetvédelmi minisztérium (KTM), illetve az ipari tárca (IKM) a Magyar Hitel Bankkal, valamint a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bankkal közösen hozta volna létre, 100 millió fo­rintos alaptőkével.­­ Az államháztartási törvény módosítása és a közbeszerzési törvény megalkotása után azonban a munkát elölről kel­lett kezdeni - tudtuk meg Szilvásy Györgytől, a KTM köz­­igazgatási államtitkárától. Az államháztartási reform egyik fő célkitűzése, hogy ol­csóbbá és hatékonyabbá te­gyék az apparátust. Ezt segít­heti, ha az egyszerű kiszolgáló feladatokat kevesebb emberrel látják el, vagy egyszerűen kivi­szik az államigazgatásból. Ez öltött testet előbb a „Korona­tervben", s most a „tárcaközi beszerző és üzemeltető társa­ság" koncepciójában. Jelenleg ugyanis a tárcák sa­ját csoportokat tartanak az ön­magukban nem államigazga­tási feladatok elvégzésére is. Ilyen a gépkocsi-üzemeltetés vagy az apparátus műszaki és informatikai kiszolgálása. Ha a munkát egy helyen végzik, ke­vesebb emberre van szükség, s faragnak a kiadásokból azzal is, hogy a közös beszerzések­nél - mivel nagyobb tételben vásárolnak - nagyobb áren­gedményt kapnak. Egyelőre három lehetőség­gel számolnak: egy külön költ­ségvetési szerv vagy egy az érintett tárcák által alapított gazdasági társaság, esetleg pá­lyázat útján kiválasztott ma­gántársaságok láthatnák el ezeket a feladatokat. Szilvásy szerint mindhárom verzió egyenlő eséllyel verse­nyez, hiszen a döntést megalapozó háttérszámítások még nem készültek el. Az ál­lamtitkár arra számít, hogy márciusban dönthetnek, s júli­ustól már működhet is az új rendszer. Ehhez a kormány jó­váhagyására sincs szükség, elég az érintett miniszterek egyetértése. Ma még csak a Méh és a KTM közt folynak tárgyalások, az IKM-mel nem egyeztettek. Szilvásytól azonban úgy tud­juk, hogy más minisztériumok is érdeklődnek, így a népjóléti, az igazságügyi és a művelődé­si tárca is szívesen részt venne a vállalkozásban. Az államtit­kár (aki korábban a Méh he­lyettes államtitkáraként tagja volt az állam- és közigazgatási reformot előkészítő bizottság­nak) elmondta, hogy felvető­dött egy valamennyi miniszté­riumot kiszolgáló szervezet létrehozásának terve is. A KTM maga egyébként né­hány, a tárca felügyelete alá tartozó önálló intézménnyel is tárgyal. Eszerint az Országos Meteorológiai Szolgálat, az Or­szágos Műemlékvédelmi Hi­vatal, a Környezetvédelmi Fő­felügyelőség és a minisztérium közösen dolgoztatna. A Mehhel közös „kísérleti csoport" csak félig modellezi a majdani társaságot, hiszen a dolgozók még a két szervezet alkalmazásában állnak, de már közös az irányításuk, s a lét­számból is faragtak öt­százaléknyit. Az év eleje óta el­telt idő még kevés ahhoz, hogy ki lehessen számolni a tényle­ges megtakarítást. Ami biztosan a kasszában marad, az a közös­­ködéssel felszabadított 10-12 státus bérköltsége s a nagyobb árengedményen megtakarított pénz. Szilvásy arra számít, hogy ez év végéig több tíz- vagy akár százmilliós nagyságrendű költségfaragást is jelenthet. f \ » Daróczi Dávid IÁA ,­ Szilvásy magával vitte az ötletet Sb-N i \iAO oj OyjO\0j by ifaq ^jJo^Xn I / iG\ r\ r. VtÁ-dí íCj ^—. 1996. február 4. Drótszamárra voksolnak Régóta gondot okoz a kerékpá­rozás szerelmeseinek, hogy Budapesten a meglévő kerék­párutak nem alkotnak össze­függő hálózatot. A Fővárosi Önkormányzat is elismeri a kör­nyezetbarát közlekedés eré­nyeit, s erről közlekedésfejlesz­tési koncepciója is tanúskodik. Eszerint tizenöt év alatt 320 ki­lométeres hálózatot építenek ki, azaz évente 15-20 kilomé­terrel gyarapodnának a kerék­párutak. A tervek szerint a főbb közutak mentén alakíta­nak ki vagy különítenek el ke­­rékpárossávokat. Erre a célra három éve még 120 millió fo­rintot szántak, majd fokozato­san csökkent az összeg, tavaly már csak 57 millió jutott. Idén a közlekedési ügyosztály a „sar­kára állt", több mint 200 milliót kívánnak a kerékpárutakra for­dítani. Óvatos becslések sze­rint ennek csak a felét kapják meg, de így is elérhetik a 93-as csúcsév költségvetési keretét. Tőkés Balázs, a közlekedési ügyosztály munkatársa szerint mivel Budapesten a távolsá­gok kicsik és van elegendő ke­rékpár is, csak a közlekedés kö­rülményei okoznak problé­mát. Míg német, osztrák nagy­városokban a közlekedők hat­hét százaléka biciklivel jár, ad­dig Budapesten ez az arány egy százalék körül mozog, de legalább ötre akarják növelni. A rendszeres budapesti bicik­­lizőknek mintegy harmada használja a munkába, illetve iskolába járáshoz is drótsza­marát. Elsősorban a külső ke­rületekben nagy a kerékpáros­forgalom. Tőkés Balázs szerint a BKV tarifaemelése, illetve a járatok ritkítása miatt nem várható a biciklis munkába járás ugrás­szerű növekedése. A korábbi áremeléseknél már tapasztal­ható volt, hogy az első időszak­ban csökken ugyan az utazók száma,­­ ami csak az autófor­galmat gerjeszti­­, de idővel visszatérnek az emberek a bu­szokhoz, villamosokhoz. A kerékpárutak mellett leg­alább olyan fontos a tároló­rendszer kiépítése is - mondta lapunknak Gyenge Zsolt, a Ke­rékpárral Közlekedők Orszá­gos Szervezetének titkára. Fő­városi program keretében 94- ig tartott az iskolai kerékpártá­rolók építése, de 95-ben leáll­tak ezzel. Gyenge Zsolt szerint egyébként évről évre mind többen kerékpároznak, habár hiányolja azt a propagandát, amely a közlekedési szokások környezeti hatásaival is szembe­sítené az embereket. Követendő példaként említette Hollandiát, ahol olyan részletekre is figyel­nek, hogy a kerékpárral - eset­leg izzadtan - érkezőknek a munkahelyeken is megteremt­sék a tisztálkodás lehetőségét. Baka Zoltán

Next