Színes Vasárnap, 1996. március (3. évfolyam, 9-13. szám)

1996-03-03 / 9. szám

1996. március 3. Az új elnök a frakcióvezető lemondását várja A­ SMor Lezsák Sándor mellett döntött az MDF Lezsák Sándort választotta a párt elnökévé a Magyar De­mokrata Fórum X. Országos Gyűlése. Az első munkanapon a küldöttek megvitatták és el­fogadták a pártelnökség, az or­szágos választmány, a parla­menti frakció, valamint az eti­kai és számvizsgáló bizottság beszámolóját, illetve jelentését. Információink szerint az 1994- es évre vonatkozóan összesen mintegy 920 millió pártadós­ságról tettek említést, amely­ből 300 millió forint bankhitel, 126 millió forint szállítói tarto­zás, valamint 426 millió forint váltótartozás, amely az MDF érdekeltségű Temise Kft.-hez kötődik. A rendelkezésre álló források: 247 millió forintnyi tárgyi eszköz és 77 millió forint készpénz. A hiány tehát össze­sen mintegy félmilliárd forint. A mindvégig zárt ajtók mö­gött folyó tanácskozáson a ko­rábbiakban egyértelműen Sza­bó Iván mellett kiálló Szabad György javaslatot tett az elnök­­választás elhalasztására, ám a küldöttek ezt nagy többséggel elvetették. A két elnökjelölt, Szabó Iván és Lezsák Sándor 30-30 percben szólhatott a küldöttekhez. Lezsák Sándor beszédében az ellenzéki szolidaritás megte­remtését sürgette, valamint an­nak a tételnek az elfogadását szorgalmazta, amely szerint el­lenfeleik csakis a kormány ol­dalán találhatóak. Kijelentette: az MDF érdeke, hogy erős KDNP-vel és megbízható Fi­desszel tudjon együttműködni, a kisgazdák felé pedig nyitott­nak kell maradnia a Fórumnak. Lezsák szerint a privatizációs bevételek megerősítették a koa­líciót, amit ebben a helyzetben csakis egy versenyképes ellen­zék válthat le. A sikerhez azon­ban úgy véli, hogy fiatal politi­kusokra van szükség. Példa­ként Gémesi Györgyöt, Gödöllő polgármesterét nevezte meg. Végezetül Antall József hat évvel ezelőtti beszédére hivatkozva az MDF küldötteinek bizalmát kérte munkájához. Szabó Iván szerint az MDF adós maradt az érdemi viták­kal. Kiemelte a nemzeti politi­ka és a modern keresztényde­mokrata értékek fontosságát. Leendő politikai szövetséges­ként a Fidesz-MPP-t és a KDNP-t jelölte meg. Teljes­séggel kizárta az együttműkö­dést az SZDSZ-szel és az MSZP-vel. Legfrissebb közvé­lemény-kutatási adatokra hi­vatkozva fontosnak tartotta, hogy az MDF a bizonytala­nok, a nem szavazók táborát szólítsa meg a jövőben. Hang­súlyozta, a választás után ki­sebbségben maradt erőknek tudomásul kell venniük a többség akaratát. „Sokféleség a gondolkodásban, egység a cselekvésben" - jelölte meg politikai filozófiáját. Szabó Iván az MDF lakiteleki öröksége és az 1990-1994 közötti kormányza­ti munka kapcsolatáról úgy vé­lekedett, hogy az Ó­szövetség és az Újszövetség viszonyához hasonló, egymásra épül. A küldöttek 669 érvényes szavazatot adtak le, amelyből 400-at Lezsák Sándor, 269-et Szabó Iván kapott. Az MDF új elnöke megválasztását követő sajtótájékoztatóján hangsú­lyozta, legfőbb célja, hogy egy olyan kormányképes politikai erőt kovácsoljon össze, amely lehet, hogy nem azonnal, azaz két éven belül, de hosszabb tá­von mindenképpen visszatér a hatalomba. E tekintetben pe­dig reményei szerint a Fórum az első lesz a kelet-európai rendszerváltó pártok közül. Sürgette az ellenzék belső szo­lidaritását, mint ahogy látniva­lónak mondta, hogy az SZDSZ is megteremtette a kormányza­ti munkában a koalíciós együttműködés feltételeit. Ki­emelte azonban, hogy az ellen­zéki együttműködés nem je­lent pártszövetséget, sem pe­dig koalíciót. Arra azonban szükség van az MDF új elnöke szerint, hogy bizonyságot szolgáltasssanak az ellenzék kormányképességéről. Lezsák Sándor kijelentette, hogy az MSZP-SZDSZ koalíció nem al­kalmas nemzeti érdekeink képviseletére. Újságírói kérdésre az új párt­elnök elmondta: Für Lajos a to­vábbiakban rang nélküli tábor­nokként fog tevékenykedni az MDF-ben. Az új pártelnökségben a ré­giókat Dávid Ibolya, Farkas Gab­riella, Petróczki Ferenc, Ligeti Im­re, Zsebők Lajos, Gémesi György, Pordány Endre és Szabó József képviselik, ma további nyolc elnökségi tagot választanak. Lezsák Sándor bejelentette, hogy kezdeményezésére elnö­ki kollégium alakul. Titkára Rubovszky András, tagjai Buda Béla, Kádár Béla, Makovecz Imre, Nemeskü­rty István, Pungor Ernő és Tőkéczki László. A névsorból ítélve a kollégium tanácsadó testület lesz. Szabó Iván jövőbeni szere­péről Lezsák úgy vélekedett, hogy a frakcióvezető leváltásá­ról vagy megerősítéséről a par­lamenti frakciónak kell dönte­nie, de emlékeztetett arra, hogy Szabó Iván veresége ese­tén felajánlotta lemondását a frakcióvezetői posztról.­ ­­­ Névai Gábor Lezsák Sándor és Boross Péter, a frakcióvezetői poszt várományosa a választás után, ünnepi hangulatban Fotó: Rieb Attila Boszniában rendőrködnek Várhatóan március 7-én in­dul Boszniába az a harmincöt magyar rendőr, akik az ENSZ főtitkárának felkérésé­re vesznek részt az ENSZ boszniai rendfenntartó ak­ciójában. A magyar rendőrök felada­ta lesz a térségben élők biz­tonságának és védelmének garantálása, tanácsaikkal tá­mogatják a helyi rendőrök és közigazgatási szervek mun­káját. Emellett ellenőrzik a kollégák munkáját, illetve se­gítenek az 1996. évi választá­sok előkészítésében és lebo­nyolításában. A rendőrök fegyvertelenül végzik feladatukat, védelmü­ket a helyszínen lévő IFOR- erők és a daytoni egyezmény alapján az aláíró felek közö­sen garantálják. A feladatra jelentkező rend­őröknek többéves szakmai gyakorlattal és angol nyelvtu­dással kell rendelkezniük, to­vábbá tudniuk kell terepjárót vezetni, s feltétel volt a kifo­gástalan fizikai és pszichikai állapot is. A rendőrség tájé­koztatása szerint százhetven­öten jelentkeztek önként, kö­zülük választották ki a leg­megfelelőbbeket. MAGYARORSZÁG Zárt ülésen vitatkoztak kereszténydemokraták: elhúzódó harc Példátlan biztonsági intézke­dések közepette ülésezett teg­nap a Kereszténydemokrata Néppárt Országos Választmá­nya. A feszült légkört jellemez­te, hogy az újságírókat a dél­utánra tervezett sajtótájékozta­tóig még a pártszékházba sem akarták beengedni, a sajtótájé­koztató viszont elmaradt. Annyi mindenesetre kiszivár­gott, hogy Giczy György pártel­nök politikai beszámolójával kezdődött a nap. Majd vita­anyagot olvastak fel a választ­mány és az elnökség tagjainak a párt alapszabály szerinti mű­ködéséről, a pártdemokrácia érvényesüléséről, és szó esett a KDNP 1996-os évi költségveté­séről is. A szombati választmányi ülés újabb állomása a párt ber­keiben kibontakozott hatalmi harcnak. Lapzártánk idején még nem dőlt el, hogy az Isépy Tamás frakcióvezető elleni ak­ciót megtorlandó sikerül-e megszüntetni a Fü­zessy Tibor által betöltött ügyvezető elnöki tisztséget. Az tény, hogy Lezsák Sándor MDF-beli győzelmét nagy örömmel fogadták a folyosón tartózkodó KDNP-s képviselők. (Munkatársunktól) Olcsóbb, de nívósabb államháztartást Az államháztartás átalakításá­ról tárgyaltak szombaton a szabad demokraták a csü­törtökön kezdődött frakció­hétvége keretében. Az SZDSZ képviselői szerint a reform cél­ja elsősorban nem az éves költ­ségvetés lukainak betömése, hanem az olcsóbb, de nívó­sabb szolgáltatást biztosító rendszer kiépítése. Az átalakításhoz meg kell nyerni a leginkább érdekelte­ket, például az orvosok és pe­dagógusok közül azokat, akik felkészültségükből és ráter­mettségükből adódóan a régi, elavult rendszer, a „vízfej-szer­vezetek" helyett kiépülő új struktúrában jobban megállnák a helyüket - mondta Gaál Gyula újraválasztott frakcióvezető­helyettes. Hozzátette, szerinte a párt eddig is arra törekedett, hogy az új koncepció kimunká­lásában az érintett területek - egészségügy, nyugdíjbiztosí­tás, oktatás - szakembereit mi­nél szélesebb körben bevonják, s ezt az elvet követik továbbra is. Gaál és a frakció reméli, hogy az új pénzügyminiszter elképzelései találkoznak majd az ő politikájukkal. NAGY N. PÉTER ne I rgitifUiMV Párttagok és polgárok Lezsák Sándor alig három éve még Bródy Jánost váltotta le. Szö­rényi Levente zenéjére - az addigi évtizedes szerzőtárs helyére lépve - ő írta meg az Atilla című rockopera szövegét. Tegnap új­ra helyzetbe került, Szabó Iván ellenében őt választották meg az MDF elnökének. Ismét ő írja tehát a szöveget, ám hogy ki lesz a zeneszerző, azt most még nem tudni. Sokan esküsznek rá, hogy Boross Péter az MDF új komponistája. Igazából azonban közöm­bös, hogy a „...közelálló körök információi szerint" mi az igaz­ság. A lényeg az, hogy ezredszer is ismétlődik ugyanaz a jelen­ség. A tagság valahol lelkesülten szavaz, nem mindig tudva, hogy mire is, majd eltelik kis idő, s valahogy megpróbálna szaba­dulni a választottaktól. Vagy legalább újra birtokba venné őket. A tagság persze soha nincs irigylésre méltó helyzetben. Ha pél­dául most végigolvasták Lezsák Sándor és Szabó Iván interjúit, meghallgatták beszédeiket, azt tudhatták meg, hogy mindkét je­lölt ugyanazt akarja. Ugyanazért. Csak azt lehetett nehéz értel­mezni, hogy Torgyán József miért csak az egyikük mellett kortes­kedett. Nem olvas interjúkat? A bázissal való küzdelmet a szabad demokraták kezdték, ami­kor alig valamivel az első választások után Tölgyessy Péter a vi­déki tagszervezetek segítségével és radikális programmal elnök­ké lett. Aztán nem történt semmi. Alig egy év múltán az SZDSZ centruma visszaszerezte az irányítást, s azóta abszolút stabil, 15-20 százalékos a párt. Az MDF-ben először Csurka hivatkozott a radikalizálódott, mást, igazi rendszerváltást kívánó vidékre, de ez akkor csak arra volt elég, hogy kissé szétzilálja a pártot. Most azonban ismét hal­latta hangját az elégedetlen tagság, amely az időközben kiépült, intézményesedett pártvezetés harapóssá tételét Lezsák Sándortól várja. A szocialisták a hajósiak tavalyi akciói során küzdöttek meg ezzel a jelenséggel. Ott is a bázisra hivatkozva próbálták népsze­rűbb politizálásra bírni a vezetést. Mérsékelt sikerrel, de azért nem teljesen eredménytelenül. A kisgazdák is átmentek ezen a stáción. Itt azonban - s eddig egyedül itt - a tömegek embere, Torgyán József győzött a pártve­zetésen. Azóta csak ő van, ő intézményesült, egyéb hierarchiák, melyek ellen megmozdulhatna a tagság, nincsenek. A Fidesz tagságáról nem is hallani. Növekszik is a párt népsze­rűsége. A kereszténydemokraták most pont ott tartanak, mint az MDF. Giczy György az elégedetlen vidéki pártszervezetekre támasz­kodva szeretné felforgatni, feloldani a kiépült struktúrákat. Ma­gyarán: kiszorítaná a hatalomból a bennlévőket. A séma szinte azonos. Választás, ezt követi egy hatalmi háló létrehozása. Utóbb kiderül, hogy hiába a merítés, nincs nagy fo­gás, a csodák elmaradnak. A hatalomban azért, mert a helyzet olyan, amilyen, s talán nem is mindig a legtehetségesebben keze­lik, ellenzékben pedig azért, mert az már csak egy olyan állapot, amelyből nemigen lehet felforgatni a világot. A tagság meg na­gyot akar. Azért tagság. Aztán választ. Szörényit vagy Bródyt. Ha szerencséje van, az adott Szörényi keres maga mellé egy-két kvalitásos társat, ha nem, s ez a tipikus, néhány politikusban fe­dezi fel a költőt. És a mű nem szólal meg. A választópolgár, aki általában nem párttag, olyan kényelmes, hogy még mindig együvé kívánja Szörényit és Bródyt. Vagy ha őket már nem lehet, helyettük valami hasonló együttest, amely harmóniát ígér. Márpedig csupa egyforma hangból nincs harmó­nia, csak monotonitás. A pártok radikalizálódott tagságától azonban az ilyen gondolat idegen. Következésképp azután az ilyen helyzetbe került pártok négyévente, az általános választá­sokon szembetalálják magukat a nagyközönség radikális elutasí­tásával. Ahogy ugyanis általában eddig sem szerették errefelé a túl lelkes pártmunkásokat, most sincs ez másképp. Ezt felismerve a figyelmes pártvezetés általában kicsit igazít. Szelídít. Egészen addig, amíg az elégedetlen tagság ezt meg nem elégeli. Ekkor új pártelnököt választ. S kezdődhet minden elölről. A választópolgár pedig keresgélhet tovább egy pártot, amely­nek végre megnyugodna a tagsága. SZÍNES VASÁRNAP 3 Kevesli az együttműködést a szocialista választmány Javítani kell az információáramlást Kevesli befolyását az MSZP Or­szágos Választmánya, amely szombati ülésén értékelte saját négyéves munkáját is. Elhang­zott: nincs elég szervezeti bizto­síték arra, hogy a választmány határozatait a párt más szervei (az elnökség vagy akár a frak­ció) tovább tárgyalják, vagy le­vonják belőlük a tanulságokat - mondta sajtótájékoztatóján Vi­tányi Iván, a választmány elnö­ke. A testület ezért azt a javasol­ja a hónap végén ülésező szo­cialista kongresszus küldöttei­nek, hogy a jobb együttműkö­dés érdekében javítson a párt belső szervezettségén. A tegnapi ülésen szóba ke­rült a választmány létszámá­nak csökkentése is. Az ötletet azonban csak kevesen támo­gatták. A fő ellenérv az volt, hogy így kiszorulnának a tes­tületből a párttagozatok. A választmány úgy ítélte meg, hogy át kell dolgozni az Arató Gergely nevével fémjelzett if­júságpolitikai előterjesztést, ezért visszaadta a készítőnek. Arató az ülés után elmondta: a vitában kiderült, hogy az MSZP tagjainak többsége sze­rint foglalkozni kell a fiatalok ügyeivel. A vitás kérdések kö­zül a leghangsúlyosabban az vetődött fel, hogy az ifjúság­­politika kormányzati kezelé­sének helye a Művelődési Mi­nisztériumban, avagy a Gyer­mek- és Ifjúsági Koordinációs Tanácsban legyen-e. A másik fontos kérdés az volt, hogy a párton belüli ifjúságpolitiká­ban mire tegyék a fő hang­súlyt: a már meglévő baloldali ifjúsági szervezetekkel való kapcsolattartásra, vagy pedig új formák keresésére. A párt saját ifjúsági szervezetének létrehozása előtt pedig tisz­tázni kell, van-e rá igény, s megteremthetőek-e működé­sének feltételei.

Next