Színes Vasárnap, 1996. március (3. évfolyam, 9-13. szám)
1996-03-03 / 9. szám
1996. március 3. Az új elnök a frakcióvezető lemondását várja A SMor Lezsák Sándor mellett döntött az MDF Lezsák Sándort választotta a párt elnökévé a Magyar Demokrata Fórum X. Országos Gyűlése. Az első munkanapon a küldöttek megvitatták és elfogadták a pártelnökség, az országos választmány, a parlamenti frakció, valamint az etikai és számvizsgáló bizottság beszámolóját, illetve jelentését. Információink szerint az 1994- es évre vonatkozóan összesen mintegy 920 millió pártadósságról tettek említést, amelyből 300 millió forint bankhitel, 126 millió forint szállítói tartozás, valamint 426 millió forint váltótartozás, amely az MDF érdekeltségű Temise Kft.-hez kötődik. A rendelkezésre álló források: 247 millió forintnyi tárgyi eszköz és 77 millió forint készpénz. A hiány tehát összesen mintegy félmilliárd forint. A mindvégig zárt ajtók mögött folyó tanácskozáson a korábbiakban egyértelműen Szabó Iván mellett kiálló Szabad György javaslatot tett az elnökválasztás elhalasztására, ám a küldöttek ezt nagy többséggel elvetették. A két elnökjelölt, Szabó Iván és Lezsák Sándor 30-30 percben szólhatott a küldöttekhez. Lezsák Sándor beszédében az ellenzéki szolidaritás megteremtését sürgette, valamint annak a tételnek az elfogadását szorgalmazta, amely szerint ellenfeleik csakis a kormány oldalán találhatóak. Kijelentette: az MDF érdeke, hogy erős KDNP-vel és megbízható Fidesszel tudjon együttműködni, a kisgazdák felé pedig nyitottnak kell maradnia a Fórumnak. Lezsák szerint a privatizációs bevételek megerősítették a koalíciót, amit ebben a helyzetben csakis egy versenyképes ellenzék válthat le. A sikerhez azonban úgy véli, hogy fiatal politikusokra van szükség. Példaként Gémesi Györgyöt, Gödöllő polgármesterét nevezte meg. Végezetül Antall József hat évvel ezelőtti beszédére hivatkozva az MDF küldötteinek bizalmát kérte munkájához. Szabó Iván szerint az MDF adós maradt az érdemi vitákkal. Kiemelte a nemzeti politika és a modern kereszténydemokrata értékek fontosságát. Leendő politikai szövetségesként a Fidesz-MPP-t és a KDNP-t jelölte meg. Teljességgel kizárta az együttműködést az SZDSZ-szel és az MSZP-vel. Legfrissebb közvélemény-kutatási adatokra hivatkozva fontosnak tartotta, hogy az MDF a bizonytalanok, a nem szavazók táborát szólítsa meg a jövőben. Hangsúlyozta, a választás után kisebbségben maradt erőknek tudomásul kell venniük a többség akaratát. „Sokféleség a gondolkodásban, egység a cselekvésben" - jelölte meg politikai filozófiáját. Szabó Iván az MDF lakiteleki öröksége és az 1990-1994 közötti kormányzati munka kapcsolatáról úgy vélekedett, hogy az Ószövetség és az Újszövetség viszonyához hasonló, egymásra épül. A küldöttek 669 érvényes szavazatot adtak le, amelyből 400-at Lezsák Sándor, 269-et Szabó Iván kapott. Az MDF új elnöke megválasztását követő sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, legfőbb célja, hogy egy olyan kormányképes politikai erőt kovácsoljon össze, amely lehet, hogy nem azonnal, azaz két éven belül, de hosszabb távon mindenképpen visszatér a hatalomba. E tekintetben pedig reményei szerint a Fórum az első lesz a kelet-európai rendszerváltó pártok közül. Sürgette az ellenzék belső szolidaritását, mint ahogy látnivalónak mondta, hogy az SZDSZ is megteremtette a kormányzati munkában a koalíciós együttműködés feltételeit. Kiemelte azonban, hogy az ellenzéki együttműködés nem jelent pártszövetséget, sem pedig koalíciót. Arra azonban szükség van az MDF új elnöke szerint, hogy bizonyságot szolgáltasssanak az ellenzék kormányképességéről. Lezsák Sándor kijelentette, hogy az MSZP-SZDSZ koalíció nem alkalmas nemzeti érdekeink képviseletére. Újságírói kérdésre az új pártelnök elmondta: Für Lajos a továbbiakban rang nélküli tábornokként fog tevékenykedni az MDF-ben. Az új pártelnökségben a régiókat Dávid Ibolya, Farkas Gabriella, Petróczki Ferenc, Ligeti Imre, Zsebők Lajos, Gémesi György, Pordány Endre és Szabó József képviselik, ma további nyolc elnökségi tagot választanak. Lezsák Sándor bejelentette, hogy kezdeményezésére elnöki kollégium alakul. Titkára Rubovszky András, tagjai Buda Béla, Kádár Béla, Makovecz Imre, Nemeskürty István, Pungor Ernő és Tőkéczki László. A névsorból ítélve a kollégium tanácsadó testület lesz. Szabó Iván jövőbeni szerepéről Lezsák úgy vélekedett, hogy a frakcióvezető leváltásáról vagy megerősítéséről a parlamenti frakciónak kell döntenie, de emlékeztetett arra, hogy Szabó Iván veresége esetén felajánlotta lemondását a frakcióvezetői posztról. Névai Gábor Lezsák Sándor és Boross Péter, a frakcióvezetői poszt várományosa a választás után, ünnepi hangulatban Fotó: Rieb Attila Boszniában rendőrködnek Várhatóan március 7-én indul Boszniába az a harmincöt magyar rendőr, akik az ENSZ főtitkárának felkérésére vesznek részt az ENSZ boszniai rendfenntartó akciójában. A magyar rendőrök feladata lesz a térségben élők biztonságának és védelmének garantálása, tanácsaikkal támogatják a helyi rendőrök és közigazgatási szervek munkáját. Emellett ellenőrzik a kollégák munkáját, illetve segítenek az 1996. évi választások előkészítésében és lebonyolításában. A rendőrök fegyvertelenül végzik feladatukat, védelmüket a helyszínen lévő IFOR- erők és a daytoni egyezmény alapján az aláíró felek közösen garantálják. A feladatra jelentkező rendőröknek többéves szakmai gyakorlattal és angol nyelvtudással kell rendelkezniük, továbbá tudniuk kell terepjárót vezetni, s feltétel volt a kifogástalan fizikai és pszichikai állapot is. A rendőrség tájékoztatása szerint százhetvenöten jelentkeztek önként, közülük választották ki a legmegfelelőbbeket. MAGYARORSZÁG Zárt ülésen vitatkoztak kereszténydemokraták: elhúzódó harc Példátlan biztonsági intézkedések közepette ülésezett tegnap a Kereszténydemokrata Néppárt Országos Választmánya. A feszült légkört jellemezte, hogy az újságírókat a délutánra tervezett sajtótájékoztatóig még a pártszékházba sem akarták beengedni, a sajtótájékoztató viszont elmaradt. Annyi mindenesetre kiszivárgott, hogy Giczy György pártelnök politikai beszámolójával kezdődött a nap. Majd vitaanyagot olvastak fel a választmány és az elnökség tagjainak a párt alapszabály szerinti működéséről, a pártdemokrácia érvényesüléséről, és szó esett a KDNP 1996-os évi költségvetéséről is. A szombati választmányi ülés újabb állomása a párt berkeiben kibontakozott hatalmi harcnak. Lapzártánk idején még nem dőlt el, hogy az Isépy Tamás frakcióvezető elleni akciót megtorlandó sikerül-e megszüntetni a Füzessy Tibor által betöltött ügyvezető elnöki tisztséget. Az tény, hogy Lezsák Sándor MDF-beli győzelmét nagy örömmel fogadták a folyosón tartózkodó KDNP-s képviselők. (Munkatársunktól) Olcsóbb, de nívósabb államháztartást Az államháztartás átalakításáról tárgyaltak szombaton a szabad demokraták a csütörtökön kezdődött frakcióhétvége keretében. Az SZDSZ képviselői szerint a reform célja elsősorban nem az éves költségvetés lukainak betömése, hanem az olcsóbb, de nívósabb szolgáltatást biztosító rendszer kiépítése. Az átalakításhoz meg kell nyerni a leginkább érdekelteket, például az orvosok és pedagógusok közül azokat, akik felkészültségükből és rátermettségükből adódóan a régi, elavult rendszer, a „vízfej-szervezetek" helyett kiépülő új struktúrában jobban megállnák a helyüket - mondta Gaál Gyula újraválasztott frakcióvezetőhelyettes. Hozzátette, szerinte a párt eddig is arra törekedett, hogy az új koncepció kimunkálásában az érintett területek - egészségügy, nyugdíjbiztosítás, oktatás - szakembereit minél szélesebb körben bevonják, s ezt az elvet követik továbbra is. Gaál és a frakció reméli, hogy az új pénzügyminiszter elképzelései találkoznak majd az ő politikájukkal. NAGY N. PÉTER ne I rgitifUiMV Párttagok és polgárok Lezsák Sándor alig három éve még Bródy Jánost váltotta le. Szörényi Levente zenéjére - az addigi évtizedes szerzőtárs helyére lépve - ő írta meg az Atilla című rockopera szövegét. Tegnap újra helyzetbe került, Szabó Iván ellenében őt választották meg az MDF elnökének. Ismét ő írja tehát a szöveget, ám hogy ki lesz a zeneszerző, azt most még nem tudni. Sokan esküsznek rá, hogy Boross Péter az MDF új komponistája. Igazából azonban közömbös, hogy a „...közelálló körök információi szerint" mi az igazság. A lényeg az, hogy ezredszer is ismétlődik ugyanaz a jelenség. A tagság valahol lelkesülten szavaz, nem mindig tudva, hogy mire is, majd eltelik kis idő, s valahogy megpróbálna szabadulni a választottaktól. Vagy legalább újra birtokba venné őket. A tagság persze soha nincs irigylésre méltó helyzetben. Ha például most végigolvasták Lezsák Sándor és Szabó Iván interjúit, meghallgatták beszédeiket, azt tudhatták meg, hogy mindkét jelölt ugyanazt akarja. Ugyanazért. Csak azt lehetett nehéz értelmezni, hogy Torgyán József miért csak az egyikük mellett korteskedett. Nem olvas interjúkat? A bázissal való küzdelmet a szabad demokraták kezdték, amikor alig valamivel az első választások után Tölgyessy Péter a vidéki tagszervezetek segítségével és radikális programmal elnökké lett. Aztán nem történt semmi. Alig egy év múltán az SZDSZ centruma visszaszerezte az irányítást, s azóta abszolút stabil, 15-20 százalékos a párt. Az MDF-ben először Csurka hivatkozott a radikalizálódott, mást, igazi rendszerváltást kívánó vidékre, de ez akkor csak arra volt elég, hogy kissé szétzilálja a pártot. Most azonban ismét hallatta hangját az elégedetlen tagság, amely az időközben kiépült, intézményesedett pártvezetés harapóssá tételét Lezsák Sándortól várja. A szocialisták a hajósiak tavalyi akciói során küzdöttek meg ezzel a jelenséggel. Ott is a bázisra hivatkozva próbálták népszerűbb politizálásra bírni a vezetést. Mérsékelt sikerrel, de azért nem teljesen eredménytelenül. A kisgazdák is átmentek ezen a stáción. Itt azonban - s eddig egyedül itt - a tömegek embere, Torgyán József győzött a pártvezetésen. Azóta csak ő van, ő intézményesült, egyéb hierarchiák, melyek ellen megmozdulhatna a tagság, nincsenek. A Fidesz tagságáról nem is hallani. Növekszik is a párt népszerűsége. A kereszténydemokraták most pont ott tartanak, mint az MDF. Giczy György az elégedetlen vidéki pártszervezetekre támaszkodva szeretné felforgatni, feloldani a kiépült struktúrákat. Magyarán: kiszorítaná a hatalomból a bennlévőket. A séma szinte azonos. Választás, ezt követi egy hatalmi háló létrehozása. Utóbb kiderül, hogy hiába a merítés, nincs nagy fogás, a csodák elmaradnak. A hatalomban azért, mert a helyzet olyan, amilyen, s talán nem is mindig a legtehetségesebben kezelik, ellenzékben pedig azért, mert az már csak egy olyan állapot, amelyből nemigen lehet felforgatni a világot. A tagság meg nagyot akar. Azért tagság. Aztán választ. Szörényit vagy Bródyt. Ha szerencséje van, az adott Szörényi keres maga mellé egy-két kvalitásos társat, ha nem, s ez a tipikus, néhány politikusban fedezi fel a költőt. És a mű nem szólal meg. A választópolgár, aki általában nem párttag, olyan kényelmes, hogy még mindig együvé kívánja Szörényit és Bródyt. Vagy ha őket már nem lehet, helyettük valami hasonló együttest, amely harmóniát ígér. Márpedig csupa egyforma hangból nincs harmónia, csak monotonitás. A pártok radikalizálódott tagságától azonban az ilyen gondolat idegen. Következésképp azután az ilyen helyzetbe került pártok négyévente, az általános választásokon szembetalálják magukat a nagyközönség radikális elutasításával. Ahogy ugyanis általában eddig sem szerették errefelé a túl lelkes pártmunkásokat, most sincs ez másképp. Ezt felismerve a figyelmes pártvezetés általában kicsit igazít. Szelídít. Egészen addig, amíg az elégedetlen tagság ezt meg nem elégeli. Ekkor új pártelnököt választ. S kezdődhet minden elölről. A választópolgár pedig keresgélhet tovább egy pártot, amelynek végre megnyugodna a tagsága. SZÍNES VASÁRNAP 3 Kevesli az együttműködést a szocialista választmány Javítani kell az információáramlást Kevesli befolyását az MSZP Országos Választmánya, amely szombati ülésén értékelte saját négyéves munkáját is. Elhangzott: nincs elég szervezeti biztosíték arra, hogy a választmány határozatait a párt más szervei (az elnökség vagy akár a frakció) tovább tárgyalják, vagy levonják belőlük a tanulságokat - mondta sajtótájékoztatóján Vitányi Iván, a választmány elnöke. A testület ezért azt a javasolja a hónap végén ülésező szocialista kongresszus küldötteinek, hogy a jobb együttműködés érdekében javítson a párt belső szervezettségén. A tegnapi ülésen szóba került a választmány létszámának csökkentése is. Az ötletet azonban csak kevesen támogatták. A fő ellenérv az volt, hogy így kiszorulnának a testületből a párttagozatok. A választmány úgy ítélte meg, hogy át kell dolgozni az Arató Gergely nevével fémjelzett ifjúságpolitikai előterjesztést, ezért visszaadta a készítőnek. Arató az ülés után elmondta: a vitában kiderült, hogy az MSZP tagjainak többsége szerint foglalkozni kell a fiatalok ügyeivel. A vitás kérdések közül a leghangsúlyosabban az vetődött fel, hogy az ifjúságpolitika kormányzati kezelésének helye a Művelődési Minisztériumban, avagy a Gyermek- és Ifjúsági Koordinációs Tanácsban legyen-e. A másik fontos kérdés az volt, hogy a párton belüli ifjúságpolitikában mire tegyék a fő hangsúlyt: a már meglévő baloldali ifjúsági szervezetekkel való kapcsolattartásra, vagy pedig új formák keresésére. A párt saját ifjúsági szervezetének létrehozása előtt pedig tisztázni kell, van-e rá igény, s megteremthetőek-e működésének feltételei.