Színes Vasárnap, 1996. május (3. évfolyam, 18-21. szám)
1996-05-05 / 18. szám
4 színes vasárnap cív Folytatás az 1. oldalról Nem véletlen hát, hogy a zöldfülű zenészről szóló történetet a közelmúltban egy tűzoltó mesélte el. Mondhatta volna persze tíz vagy ötven éve is. A helyzet nem változott. Illetve... A főváros VIII. kerületi tűzoltólaktanyájának udvarára betűz a nap. Ritka, zápor utáni pillanat: éppen vége a rövid bemutatónak, amit a fotós kedvéért rögtönöztek. Az egyik - félévenként ellenőrzendő - védelmi eszköz éppen most elégelte meg a szolgálatot. Az oxigénpalackhoz csatlakozó cső a gázmaszknál „szabadult el". Jó, hogy nem élesben történt - sóhajt a szolgálatparancsnok. Mérgező gázok között ez akár életet is veszélyeztethetett volna. Tűzoltó életét. A készenlétben lévő tűzoltókkal beszélgetve is szóba kerülnek az árnyak. A munka közben tragikusan végződő balesetek. - Még mindig hallom azt a hangot. Néhány méterre voltam csak tőlük - emlékszik vissza egyikük az 1994. novemberi tragédiára, melyben két tűzoltó vesztette életét. - Láttam, ahogy az orrukból és a fülükből folyt a vér. Pedig előtte még beszéltem vele... - csuklik el a hang, amelynek gazdája meglett férfiember. A hang csak idő után mondja: nem tudták a sokkot kipihenni. A tragédia utáni napokban is beosztották őket, vonulniuk kellett. Pedig egy jó ideig nem is tudtak gondolni másra - csak arra a hangra és a látványra. De hát... a tűzoltók kevesen vannak. Témát váltok. Kétszáznegyven-kétszázhatvan órát dolgoznak havonta - mondják a tűzoltók -, huszonöt-huszonnyolc ezer forintért. 24 óra szolgálat. 48 szabad. Szinte mindegyiküknek van valami szakmája. De másodállást vállalni az adó miatt szinte senkinek nem éri meg. Akkor miért csinálják? A válaszok nagyon hasonlítanak egymáshoz, szeretnek segíteni. Még a fiatalok is ezt mondják. Olyan ez, mint az ópium. Az ápolónők is ennek az önfeláldozási-segítési kedvnek az áldozatai. Ráadásul a tűzoltók sem sztrájkolhatnak, hiszen felesküdtek. Ha valami nem tetszik nekik, legfeljebb demonstrálhatnak. Erdei Mihály tűzoltó ezredes, a fővárosi tűzoltóság főosztályvezetője a tűzoltóság feladatát két nagy részre osztja: megelőzési és oltási tevékenységre. A fővárosban egyébként 15 kerületi parancsnokság van, némelyik hatásköre a Budapest környéki településekre is kiterjed. Az ezredes szerint a tűzoltók sajnos egyre több műszaki mentést végeznek különböző helyzetekben, illetve a növekvő számú közúti baleseteknél. A tűzoltóság fővárosi parancsnokságának van néhány különleges műszaki egysége is. Ilyen például a búvár- és a hajósszolgálat vagy a helikopteres mentési csoport. A tűzoltóságot az elmúlt években megpróbálták valamelyest összevonni a polgári védelemmel. Fejek hulltak, a kísérletet azonban nem koronázta siker. A tűzoltóság ma közvetlenül a BM hatáskörébe tartozik. Megszületett azonban az önkormányzati tűzoltóság. Míg az állami tűzoltók a Tűzoltóság Országos Parancsnoksága és a megyei tűzoltó-parancsnokságok állományába tartoznak, az önkormányzati tűzoltóság a fővárosi és a városi tűzoltóparacsnokságok embereiből áll. Vannak úgynevezett önkéntes és vállalati tűzoltók is, utóbbiak száma a fővárosban 4-500. Nyugat-Európában ezer lakosra jut egy tűzoltó. Nálunk a fővárosban majd kétszer annyira. Budapesten összesen 1632-en vannak, gépírókkal, takarítónőkkel együtt. Ez annyit jelent, hogy a megelőzési területen dolgozó alig száz szakemberen kívül a készenléti ügyeletet adó „tényleges" tűzoltók száma 1300. Országosan valamivel jobb, másfélszeres az arány. Megelőzési területen 400, oltásin 7000-7200 tűzoltó dolgozik. Az Európához való hasonulás jegyében ezen is változtatni kell. A kérdés persze a mikénten van. Utoljára hatvan éve született nálunk törvény a tűzvédelemről, azóta a témában csak rendeleteket hoztak. Egészen mostanáig, az Országgyűlés ugyanis a napokban ismét törvényt alkotott. A tűzvédelmi törvényre a megváltozott gazdasági helyzetben különösen nagy szükség volt - mondja Kertes Ferenc, a BM Tűzoltóság Országos Parancsnokságának főosztályvezetője, akit tegnap léptettek elő ezredessé. Amikor 51 tűzoltó között az év tűzoltóit is kitüntették. (Tűzmegelőzési területen Dombrády László őrnagy, a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei parancsnokság osztályvezetője, tűzoltásin Szedlák Károly főhadnagy, a fővárosi parancsnokság rohamparancsnoka nyerte el a címet. A törvény nagy hangsúlyt helyez a megelőzésre - magyarázza Kertes ezredes. Megelőzni tudniillik nemcsak egyszerűbb, de jóval olcsóbb is, mint oltani. A törvény megváltoztatja a megelőzést érintő hatósági jogköröket. Korábban a jegyző dönthette el, beszerzi-e mondjuk egy építkezés előtt a tűzoltósági véleményt, vagy sem. Az új törvény szerint a tűzoltók szakvéleményét bármilyen építkezésnél, épületátalakításnál, használatbavételnél figyelembe kell venni. A tűzoltók ellenőrzéseik során szabálytalanságok észlelése esetén eddig szabálysértési eljárást kezdeményezhettek. A jogszabály felhatalmazza a szakhatóságot arra, hogy jogi személyeket meg is bírságoljon. Míg a szabálysértés összege néhány ezer forint lehetett, a jogi személy ellen alkalmazott bírságé már több százezer forintra is rúghat. A törvény továbbá kötelezővé teszi az iskolákban a tűzvédelmi oktatást is. Nem tér ugyan ki arra, hogyan és milyen óraszámban kell ezt megvalósítani, de sejthető, hogy valamiképp a NAT-hoz igazodva. A rendszerváltás óta sok nagyüzem feloszlott, illetve átalakult. Nem vált be az az elképzelés, hogy a magántulajdon védelme majd megoldja a tűzvédelmét is. A kisebb cégek ugyanis pénzszűkében előbbutóbb arról mondanak le, amiről a legkönnyebben tudnak. Például - vagy elsősorban? - a tűz elleni védekezésről. Ezért szól a törvény a vállalati tűzvédelmi szervezetekről és az önkéntes tűzoltóságokról is, melyeket bizonyos állami támogatással újra működőképessé lehet tenni. Lényeges új eleme a törvénynek a biztosítási járulék. Képviselői javaslatra került be a szövegbe, hogy vagyonbiztosításból származó bevételeik egy százalékát jövő év elejétől a biztosítóknak át kell adniuk a tűzoltóságnak technikai fejlesztésre. Ez a számítások szerint 1997-ben körülbelül egymilliárd forintot jelent majd, ami jelentős összeg ahhoz viszonyítva, hogy a tűzoltóknak jelenleg 3-500 millió forintjuk van évente a technika fejlesztésére. Törvényük tehát már van, tisztességes fizetésük azonban még az előirányzott emelés után sem lesz a tűzoltóknak. Pedig nem jó, hogy csak egyegy „kimagasló teljesítmény", „szolgálatteljesítés közben bekövetkezett baleset" vagy éppen Flórián-nap közeledtével számíthatnak némi figyelemre, elismerésre. Ők napról napra átélik, mit kockáztatnak. Tóth László Levente Egymilliárdot kapnak fejlesztésre a biztosítóktól w*- Sok tűz, kevés oltó Megelőzni mindig olcsóbb (Förster Tamás felvétele) MAGYARORSZÁG Tegnap ismét összeültek az ifjúsági szervezetek, hogy megválasszák azt a tizenhat embert, akik a kormány tárgyalópartnereiként a diákok és az ifjúság érdekeit képviselik a törvények előkészítése során. A választás eredményéről lapzártánkig nem kaptunk hírt. A közel százhúsz erre jogosult szervezetből azonban csak mintegy ötven-hatvan képviseltette magát a tegnapi gyűlésen, ezért félő, hogy ezután sem jöhet létre a Gyermek- és Ifjúsági Érdekegyeztető Tanács (GYIÉT) korosztályi tárgyalódelegációja. A szervezetek eddig már kétszer próbálták megválasztani a képviselőket. Az első, február végi gyűlésen - amelyen a politikai szervezetek voltak többségben - megválasztottak ugyan tizenhat embert, de az eredményt nem fogadták el azok a szervezetek, amelyek nem voltak jelen. A következő, március eleji gyűlésre viszont a diák- és a szakmai érdekképviseletek delegáltak több résztvevőt, s az akkor megválasztott képviselőket a politikai szervezetek nem fogadták el. Eközben a kormány - arra hivatkozva, hogy nincs tárgyalópartnere - úgy döntött, hogy a GYIÉT korosztályi oldalának egyetértése nélkül veszi saját napirendjére a köz- és a felsőoktatási törvényt. Ismét egyezkedtek az ifjak Áll még a sátor A Nyugati pályaudvar tövében felvert hatalmas sárga sátor eredetileg a Vígszínház felújítási munkái alatt annak művészei fölé adott fedelet. Aztán a hányatott sorsú Rock Színház kapta meg. Ők kisvártatva csődöt jelentettek, és tetemes bérletidíj-hátralékukat hátrahagyva úgy három hónapja távoztak. A sátor azonban még mindig áll, annak ellenére, hogy a műemlékvédők évek óta hevesen tiltakoznak létezése ellen. Sőt az építése ellen egykor tiltakozó társadalmi szervezeteket is azzal csillapították le annak idején, hogy a Vígszínház elkészülte után azonnal bontanak. A MÁV - amelynek területén áll a behemót - sem boldog. Pénzt nem lát a sátor után, maga pedig nem bonthat, mert az építmény a művelődési tárcáé, s eltüntetése is több millióba kerülne. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium igyekszik időt nyerni. Legutóbb a vasutasok türelmét kérték, s a jövő héten - ígéretük szerint - „kompromisszumos javaslatot" tesznek a MÁV-nak. P. Á. Szabolcsban gyakoroltak az érdekképviselő diákok Ma már Tiszavasváriban a háromnapos, országos diákkongresszus. A találkozón a középiskolai diákönkormányzatok vezetői, politikusok és szakértők beszélgettek arról, hogy hogyan születnek meg az egyes döntések az iskolákban, s miképpen érvényesíthetik érdekeiket a diákok e folyamatban. A kongresszusnak a szabolcsi településen működő ifjúsági tábor adott otthont, ahova közel százötven diák utazott el. A beszélgetéseket szakmai vezetők irányították: Csizmár Gábor szocialista és Iványi Tamás szabad demokrata képviselők, illetve Makkai László, a Művelődési Minisztérium tanácsosa. A meghívottak közt volt Horn Gábor, az SZDSZ oktatási szakértője, Radó Péter, a kultusztárca társadalmi kapcsolataiért felelős munkatársa és Mihály Ottó, az Országos Közoktatási Intézet főigazgatója. A találkozót az IDE Szabadéivas Diákhálózat és a Diákjogi Charta Fóruma szervezte, a költségeket pedig a belügyi és a művelődési tárca, illetve a helyi önkormányzat állta. A diákkongresszus immár hagyománnyá vált. Az első ilyen fórum négy éve, Velencén volt, ahol a diákönkormányzatok lehetőségeiről, az ezzel kapcsolatos napi feladatokról és technikákról beszélgethettek a diákok a szféra szakértőivel, politikusokkal és egymással. Egy évvel később kétszer, először ismét Velencén, majd Debrecenben találkoztak, akkor a közoktatási törvény tervezetével ismerkedtek meg. 1994-ben Gyöngyös, illetve Mátrafüred adott otthont a kongresszusnak, amelyen az ideális középiskola megteremtéséről volt szó. Tavaly nem akadt támogatójuk, ezért a rendezvény is elmaradt. d. d. Tavaly huszonnyolcezren adakoztak Újra hajt az Aranyág.n., Folytatás az 1. oldalról segítséget a Tunyogi Erzsébet mélyi hívón és az Interneten Gyógyító Játszóház Alapítvány keresztül lehet felajánlásokat A későbbiekben még 9 millió fő is, Tunyogi Erzsébet fogyatékos tenni. A gyűjtés eredményét a hnt adomány érkezett a Népjó- gyerekek rehabilitációjával fog- képernyőn folyamatosan követleti Minisztérium számlájára,lalkozik egy lakásban, aminek hetik. Készpénzadományokat az alapítvány céljaira, amit a egész éves bérleti díját és a az alapítvány 10200847-kurátorok a pályázatot beadó szükséges eszközök költségeit 32414347-00000000 számú kórházak között osztották el, vállalta az alapítvány. A XVIII. számlájára a postákon megta-Kiemelt segítséget kaptak a koz kerületben működő speciális látható átutalási megbízással vai fejlesztő és a gyermekre- szakiskola pedig készségfejlesztés banki átutalással lehet eljuthabilitációs programok. A segítő eszközök vásárlásához kért tatni. (Banki átutalás esetén az teni akarók nemcsak pénzzel és kapott pénzt, az intézmény adóigazolás pontos kiadása éstámogatták a kezdeményezést, fogyatékos gyerekek fejlesztésédekében az értesítő levelet a köz műszerek, gyógyszerek, szer- vel foglalkozik. vetkező címre kérik: 1123 Rugáltatási felajánlások együttes Az Aranyág mai televíziósdapest, Táltos utca 4.) Az adóértéke 30 millió forint volt. Az műsorában színészek és zené-mányt tevők az alapítvány szánta ezek is eljutották a rászoruszék hada vállalt szereplést: mára eljuttatott pénzről, az jó kórházakba és gyermekott- Bontovics Kati, Dés László, az N- írásban felajánlott eszközökről, honokkalés együttes, a Liszt Ferenc Ka- szolgáltatásokról sorszámozott A gyermek- és koraszülött- marazenekar, Udvaros Do- igazolást kapnak, amit szereosztályok hiányos műszerezet- rottya, Gerendás Péter, Pitti Ka-peltethetnek 1996-os adóbevültségének egyik szomorú követ- talin és még hosszan folytatható lásukban. kezménye az úgynevezett bálnánk a sort. A műsort Horvát A televízióban Rózsa György csőhalál. Gyakran előfordul. János vezeti. Szegvári Kati az 1. vezeti majd az árverést. A lolhoev a koraszülött, kis súlyú Számú Gyermekklinikáról kétálásra váró tárgyak között csicsemők légzése akadozik veti az eseményeket, a kórház szerepel Placido Domingo és vagy ki-kimarad Ha nem érke- _ __________________________ hangos gyógyszerporlasztók, Olykor gépek tömegére van szükség légúti párásítókészülékek, klinikai inkubátorok, infúziós vasárnap este éppen ügyeletes José Carreras dedikált díszpumpák, kézi lélegeztetők, in- lesz. Az Óbudai Fő téren Fodor zsebkendője, Madonna dedikalátorok, vérmelegítő bőrén János riporter fogadja az érdekbált lézerlemeze, a Magyar dezések sokasága jutott a kam ledőhez és vezeti a szabadtéri Olimpiai Válogatott meccslabpány eredményeként a kórház műsort. dája és Lagzi Lajcsi tangóharzakba. Az adás ideje alatt személye- monikája. A pályázatok alapján kapott sen, telefonon, telefaxon, sze- Pavlovics Ágota kékülni. Ennek észlelésében I gylosan követhető az újszülött szívtavalyi adományokból beszereletet mentettek meg Ezenfelül l I 12általános nővérhiány a gyerek- I jHHHBL, ~~w£T"~~TSír""' osztályokat is sújtja. Amikor fcf JHJíl " $ 1 VT legzéskimaradás miatt oxigén- * f SK» I hiány lepel. a gyerek elkezd \____ CSwoHIUPII - * * * ■» „ Tmr I segíthetnek az agy melletti orzo | -! . . . monitorok. Rajtuk folyamato- ( ^ ^ «Vilit - ■ ■ működése és minden egyéb • 1 életfunkciója, tehát a légzéski- HjiPIBMII maradásra is azonnal tudnak ’«wjipum ^ ***** reagálni a nővérek, orvosok. A „ . A VTM g3tforzo monitorok sol csecsemő 11 érhelsi tolla csecsemőlélegeztetők. ultra- ** 1 -------3 1996. május 5.