Színes Vasárnap, 1996. szeptember (3. évfolyam, 35-39. szám)
1996-09-01 / 35. szám
4 színes vasárnap Készülődés a negyvenedik évfordulóra Kevesebb protokoll A héten megkezdődtek az egyeztetések a Belügyminisztérum és egyes ötvenhatosszervezetek (POFOSzTTIB, Ötvenhatos Szövetség) között a forradalom negyvenedik évidről 11 órának megünneiplésérttL -Az állami rendezvények többségét idén is a belügyi tárca szervezi, ám a kerek évforduló alkalmából némileg más programokat készítenek elő mint az elmúlt években. A minisztérium húsz-huszonöt millió forintot szán az ünnepre. (Az állami ünnepekre negyvenötmillió forintot költhet idén a BM.) Értesüléseink szerint a kormányzat a protokollünnepségek csökkentésével szeretné „élőbbé" tenni a megemlékezést, amelybe ezúttal jobban bevonják az ötvenhatos csoportokat. Az erről szóló javaslatot két hét múlva terjesztik a kormány elé. A rendszerváltás óta még nem sikerült olyan október 23-i ünnepséget szervezni, melyet nem terheltek volna különböző pártpolitikai ellentétek. A legnagyobb botrány négy éve, 1992. október 23-án tört ki, amikor a Kossuth téren beszédet tartó Göncz Árpádot fütyülték ki. Egység azóta sem jött létre az érintett szervezetek között, ám a negyvenedik évforduló - főként a szervezők reményei szerint - békésebb és nyugodtabb emlékezésre ad módot. A bizakodást alátámasztja több ötvenhatos csoport békülékeny hangneme is az ünnepségekkel kapcsolatban. Ennek szellemében az ünnepet megelőző estén, október 22-én gálaműsort rendeznek az Operában, ahol a három közjogi méltóság egyike - információink szerint a köztársasági elnök - tart ünnepi beszédet. Ezt követően emlékműsort vagy hangversenyt tekinthetnek meg az ötvenhatos szervezetek delegáltjai. _ Másnap a szokásos zászlófelvonással kezdődik a nap, ám idén először elmarad az állami vezetők temetői látogatása, erre valószínűleg csak november 4-én kerül sor. A protokoll szándékosan változott, a cél ugyanis az, hogy az ünnep hangsúlya ne a temetői megemlékezéseken legyen. Napközben az ötvenhatos szervezetek végigjárják a forradalom emlékhelyeit, többek között a Széna teret, a Corvin közt és a Bem teret, ahol várhatóan a nagygyűlést tartják. Délután ismét a Kossuth tér ad helyet a Belügyminisztérium központi ünnepségének, amely a szokásos forgatókönyv szerint kulturális-szórakoztató programokból áll majd, később pedig emlékmécsesek meggyújtásával zárul. A parlamentben várhatóan nyolcvan kitüntetést ad át a köztársasági elnök. A pártok többsége még nem döntötte el, hogy milyen formában kíván megemlékezni a forradalom negyvenedik évfordulójáról. A kereszténydemokraták október 23-án a mosonmagyaróvári sortűz helyszínén tartanak nagygyűlést, ahol várhatóan Giczy György mond beszédet. Ennek folytatásaképpen november 7-től háromnapos konferenciát rendez a KDNP, amelyen részt vesznek az ellenzéki és a külföldi testvérpártok is. A kisgazdák Győrben ünnepelnek, míg az MDF valószínűleg a Bem téren rendez ünnepséget. A Fidesz-MPP és a kormánypártok még nem döntöttek. A parlamenten kívüli pártok közül a Munkáspárt programja évek óta biztos pont: képviselőik október 30- án kilátogatnak a Fiumei úti temetőbe, ahol koszorúval emlékeznek a Köztársaság téren elhunyt elvtársaikra. v . Névai Gábor -------------------------------------- Százmilliárdos telekommunikációs fejlesztések GV Öt év alatt elérhetjük az európai átlagot rÍjoív\\OOM UjuJú>’ fi VOÁ líJűtLi MA/íAtOíjUŰ.C.VZ3 A tegnapi nap volt a hírközlés-politikai vitaanyagra adott javaslatok leadási határideje - tudtuk meg dr. Zombory Lászlótól, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) minap beiktatott elnökétől. Az észrevételeket a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumhoz (KHVM) lehetett eljuttatni. ,A szakmai vita csak ezután indulhat el, ennek jelentős része már a tanácsra is tartozik" - hangsúlyozza Zombory. Mint mondja, a telekommunikáció szerepének növekedése új kihívásokat jelent a világnak - nem utolsó sorban a kelet-közép-európai régiónak. Ez szülte (a médiatörvény alapján) az informatikai tanácsot is, amelynek az elnök az egyetlen főállású tagja, a többieket különféle szervezetek delegálják. Zombory finoman utal rá: azért ő is oktat tovább a műszaki egyetemen. A tanács feladata egyébként javaslatok tétele, vélemények megfogalmazása a kormány számára, elsősorban a törvények és rendeletek előkészített anyagairól. A médiatörvény alapján a tanács szerepe különösen a frekvenciagazdálkodás terén lehet jelentős. Tájékoztat arról is, hogy a tanács következő ülésén - ami várhatóan szeptember második felében lesz - nemcsak a hírközlés-politikai anyagról tárgyalnak majd, hanem az ezzel részben összefügggő, mégis külön elkészített nemzeti informatikai stratégiáról is, illetve a köztük lévő kapcsolatokról. Az elnök véleménye egyébként mindkét anyagról jó - még akkor is, ha ezek egyelőre inkább csak általános irányelveket tartalmaznak. Zombory László szerint a már elkészült anyagok érdeme, hogy meglehetősen őszinte, korrekt képet festenek az adott helyzetről és a várható fejlődésről is. Kiemeli: még a véges erőforrások problematikáját is kezelik. „A hírközlési, informatikai fejlődésre fordítható erőforrások végesek. Ezért külföldi tőke bevonására is szükség lesz a fejlesztéseknél, amelyekkel öt év alatt elérhetjük az átlagos európai szintet" - magyarázza. Egyúttal megbecsüli, hogy a fejlesztések költségei elérhetik a százmilliárdos nagyságrendet is. De mondja, hogy Magyarországon a szellemi erőforrások ezeken a területeken viszonylag erősek. És vezetékes összeköttetések szempontjából szerencsés a kelet és nyugat közötti földrajzi elhelyezkedésünk is. Ennek kihasználására szerinte a várt felemelkedés miatt is törekedni kell, értelme persze akkor van, ha igény is lesz rá. A tanács elnöke egyébként azt szeretné, ha a stratégiai anyagokat egyszerre, de külön tárgyalná meg a kabinet. Hiszen a kétféle anyagra is azért volt szükség, mert bár a nyolcvanas évek óta a hírközlési és az informatikai terület technikai háttere egyre közelebb kerül egymáshoz - egyelőre azért két külön dologról van szó. A hírközlés a mai elektronikus informatikához képest jóval régebben kezdett fejlődni. Elektromos távíró például már a múlt században is létezett. A rádiózás kezdete a századfordulóra, a rádiós műsorszórásé pedig a húszas évekre tehető. Az elektronikus informatika térhódítását viszont csak a számítógépek megjelenése, illetve az 50-es évek második felében széles körben elterjedt használatuk tette lehetővé. Fejlődés, feladat és felhasználói kör tekintetében tehát a hírközlés és informatika még ma is különválasztható - magyarázza. Zombory László egyébként elképzelhetőnek tart olyan helyzetet, hogy nagy horderejű kérdésben az NHIT esetleg jelezze: nem ért egyet a döntéshozók szándékával. - tele - Zombory László: Földrajzi helyzetünk előny (Fotó: Benkő Imre) MAGYARORSZÁG Háromszáz millió forintot sem tud nélkülözni az OMSZ Mentik a kenyerüket Folytatás az első oldalról A betegszállítási feladatok koordinálása érdekében hat régióra osztottuk az országot - folytatta az elnök. Minden régióban működik egy központ, mely a szállítások elosztását felügyeli. „Nem fordulhat elő, hogy valahova nem ér oda a kocsink, illetve az sem, hogy többen mennek egy helyszínre. „Továbbra is a fővárosban van a legtöbb munka. Itt három tagszervezet látja el a feladatokat. Pesten az Európa Mentőszolgálat, Dél-Pesten a Delta, Budán pedig a Szamaritánusok végzik a szállítást. Persze sem Budapesten, sem vidéken nem ingyen. A szervezetet, csakúgy mint az OMSZ-t, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) támogatja. „Július elsejétől próbaszerződést kötöttünk az OEP- pel. Ennek értelmében az egészségügyi pénztár augusztus végéig finanszírozza a magánszállítóink működését." Az OMSZ-hoz hasonlóan a MEOÉSZ is 58 forintért dolgozik kilométerenként. Megyegyeztek az OEP-pel abban is, hogy szeptember elsejétől további támogatásként 290 forintos betegszállítási díjat is kapnak betegenként. Ez azt jelenti, hogy az OMSZ-nak nyújtott 6,2 milliárd forintos éves támogatásból 300 milliót ők kapnak. „Ez valószínűleg nem rengeti meg az Országos Mentőszolgálat költségvetését, viszont fedezi kiadásaink nagy részét." Az alternatív szervezetek júliusban 24 ezer beteget szállítottak, miközben 600 ezer hasznos kilométert tettek meg. Az OEP főigazgatójával a következő napokban tárgyalnak a további együttműködés lehetőségeiről. A jelenlegi megállapodás szerint év végéig meghosszabbítják a tegnap lejárt szerződést, így december 31-ig fuvarozhatják a rászorulókat. Gyula Tibor kitért arra is, hogy mindenfajta betegszállítási munkát csak az OMSZ szakmai felügyeletével végeznek. Egyrészt azért, mert egy tavalyi népjóléti minisztériumi rendelet szerint a betegszállítók csak akkor köthetnek finanszírozási szerződést az OEP-pel, ha előbb megegyeznek az OMSZ-szal. Másrészt az állami mentők jól kiépített kommunikációs hálózattal és technikai háttérrel rendelkeznek, mely az alternatívok munkáját is segítheti. Dr. Göbl Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója szintén az együttműködésre törekszik, de csak abban az esetben, ha az nem az OMSZ kárára történik. Minden olyan alternatív betegszállítóval megállapodnak, akik szakmailag felkészültek és ott képesek helyettesíteni őket, ahol az OMSZ betegszállítási kapacitása az igényekhez mérten szűk. Göbl ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy rendszerük súlyosan alulfinanszírozott, tehát, ha a szerződéskötések miatt tovább csökken a költségkeretük, akkor az már nemcsak a betegszállítást veszélyezteti, hanem a mentési tevékenységet is. Éppen ezért az alternatív szervezeteknek meg kell próbálniuk olyan pénzforrásokra szert tenni, amely nem az Országos Mentőszolgálat keretét szűkíti tovább. Göbl szerint sor kerülhet megállapodásra olyan szervezetekkel is, amelyek a szállításért se tőlük, se az OEP-től nem kérnek költségtérítést, hanem a költségeket a maguk forrásaiból fedezik. A mentésben és katasztrófaelhárításban érdekelt szervezetek javasolták a betegszállítási feladatok rangsorolását, eszerint nem fizetne mindenféle szállítást az OEP. Indítványukat eljuttatták az Egészségügybiztosítási Pénztárnak, ahol majd eldöntik, mit fizetnek tovább és mit nem. Az orvosok által elrendelt betegszállítások felülvizsgálatát indokoltnak tartják mind a mentősök, mind az OEP. Az OMSZ szerint meg kell szüntetni többek között az olyan szállításokat, amikor azokat a járóbetegeket is mentő fuvarozza, akik egyébként busszal vagy taxival is bejutnának a kórházba, de a rohamkocsit olcsóbnak találják, így minden esetben azt hívják ki. Göbl szerint az OEP-nek is eltökélt szándéka, hogy ezt a kontrollt mihamarabb megkezdje. Ezek után is lesznek persze olyanok, akik a szociális helyzetük alapján rászorulnak majd indokolatlan szállításokra, így ha az alternatív szervezeteknek sikerül olyan pénzügypolitikát folytatni, amelyet némelyikük eltervezett, akkor a rászorulókat ők egyéb bevételeikből ingyen szállíthatják. „Elismerem, hogy a 300 millió, melyet az alternatívok kapnak a mi 6,2 milliárdunkból, nem túl sok. De csak akkor, ha ez a pénz elegendő lenne a saját működésünkre. Mivel ez nem így van, egyelőre minden fillérre szükségünk van. Kirády Attila RENDŐRMÚZEUM Tárnáméra községben szombaton felavatták, Magyarország első rendőrmúzeumát. Francsics Ottó, a Nemzetközi Rendőr Szervezet Magyarországi Szekciójának alelnöke Gulyás József, állatorvossal évtizedek óta gyűjtötte a rendőr-relikviákat. Tárnáméra önkormányzata sietett a segítségükre azzal, hogy a községben álló, felújított Almássy-kúriát a rendelkezésükre bocsátotta. 1996. szeptember 1. Átszervezik a HTMH-t? Újabb 1 10 Hornrögtönzés Egy múlt héten adott interjújában Kovács László külügyminiszter nem cáfolta annak a lehetőségét, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalát összeolvasztják a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatallal. Információink szerint egy korábbi kormányülésen Horn Gyula vetette fel először a HTMH átszervezésének lehetőségét. Ha a még kiforratlan közigazgatási reform keretében a kabinet újra hozzányúl a hivatalhoz, akkor ez már az ötödik átszervezés lenne a HTMH történetében. Szakértők úgy ítélik meg, hogy az ötlet ezúttal elhamarkodott, a szokásos miniszterelnöki rögtönzésről van szó. Többen a szocialista politikusok egymás közötti rivalizálását vélik felfedezni az ügy mögött, hiszen a külügyi és kisebbségpolitika három központját (a Miniszterelnöki Hivatalt, a Külügyminisztériumot és a HTMH-t) az MSZP irányítja, s a hatáskörök több esetben a mai napig sem tisztázottak. Németh Zsolt, a Fidesz-MPP alelnöke szerint, ha megszűnik a HTMH, akkor az annak a tudatos politikának az eredménye lesz, amely 1994 óta jellemzi a kormány politikáját. A koalíció számára tehertétellé vált a hivatal és szeretnének megszabadulni tőle. Németh reméli: a miniszterelnök ötlete olyan sorsra jut, mint a vízumkényszer bevezetésével kapcsolatos egykori felvetése. Szerettük volna a HTMH elnökét is megkérdezni a hivatallal kapcsolatos hírekről, ám Lábody László címzetes államtitkár nem kívánta véleményét megosztani a nyilvánossággal. Iván Károly sajtófőnök - aki tegnap megalapozatlannak nevezte a HTMH-val kapcsolatos lapértesüléseket - úgy látja: azok a tisztségviselők felelősek, akik híresztelésekkel, szakértői anyagok kiszivárogtatásával a saját egyéni túlélésük érdekében akarják felhasználni a sajtót. » Névai Gábor Visszatértek Amerikából a magyar katonák Szombaton hazaérkezett Amerikából az a 37 fős magyar egység, amely a NATO Partnerség a Békéért hadgyakorlatsorozatának keretében vett részt háromhetes békefenntartói gyakorlaton Észak-Karolinában. Salamon József kontingensparancsnok értékelése szerint kiváló eredménnyel zárták a hadgyakorlatot. A részvétel költségeinek nagy részét az USA fizette: 230 ezer dollárt, mintegy 23 millió forintot adtak a vendéglátók, míg a magyar hozzájárulás 9 millió forint volt. Kevesebb elbocsátott pedagógus Nem válik be az a szakszervezeti jóslat, amely szerint a tanév elején 25 ezer pedagógus-álláshely szűnik meg az országban. A művelődési tárcához érkezett adatok szerint „mindössze" 2100 munkahely szűnik meg a közoktatásban, óvodáktól a középiskolákig. Ezeknek 60 százaléka pedagógusállás - jelentette ki Honfi Mária művelődési államtitkár. Az intézményvezetők támogatást igényelhettek a minisztériumon keresztül a létszámleépítésekkel járó költségekhez, például a végkielégítések kifizetéséhez. Ezt csak minden negyedik esetben tették meg, amiből arra lehet következtetni, hogy az óraszámemelés miatt szükségessé vált leépítéseket nyugdíjazással oldották meg Szombathelyen, az MTI munkatársának kérdésére válaszolva. Az államtitkár elmondta: a kötelező óraszám heti 18-ról 20-ra emeléséből eredő plusz bérterhekhez támogatást kérhetnek azok az önkormányzatok, amelyek már az idén kötelezővé tették az egyébként elkerülhetetlen magasabb óraszámokat.