Színes Vasárnap, 1997. január (4. évfolyam, 1-4. szám)

1997-01-05 / 1. szám

1997. január 5. Adó-irányítószám nélkül nem ér célba az 1 százalék A Pénzügyminisztérium a kudarcban érdekelt Nem sikerült megtalálni a jó megoldást a parlamentnek, hi­szen szinte valamennyi érintett fél elégedetlen a személyi jövedelemadó (szja) egy százalékának közcélú felhasználá­sáról szóló törvénnyel. Ráadásul - bár közel egy évük volt rá - a képviselők a jelek szerint nem gondolták végig az ügymenetet. Információink szerint nem ma­rad egyedül a katolikus egy­ház, amely a héten bejelentet­te, „nem kíván élni a törvény adta lehetőséggel", s nem száll be az szja közcélokra adomá­nyozható egy százalékáért folyó harcba. Pápai Szabó György, a Magyarországi Református Egyház szóvivője legalábbis ugyanarra hivatkozott magán­­véleményének hangot adva, mint a katolikusok: nem fogad­hatják el ezt a pénzt azután, hogy kérték, sőt a miniszterel­nökkel meg is állapodtak ab­ban, hogy az egyházak „kima­radnak" a kedvezményezhető körből. A szóvivő szerint az egyházak már csak szellemiségük okán sem szállhatnak be egy, a pén­zért folyó kampányba, s nem egyezhetnek bele abba, hogy bizonyos értelemben „egyenlő­ségjelet tegyenek” az egyházak, a közintézmények és a civil szervezetek közé. Utalt arra is, hogy egyesek szerint az adófel­­ajánlós módszerrel ki lehetne váltani az egyházak költségve­tési támogatását. Ez azonban elfogadhatatlan az egyház szá­mára. Kemény Lászlóban, a Társa­dalmi Érdekegyeztető Tanács (TÉT) elnökében is él a gyanú, hogy nem csupán a törvényben megjelölt szervezetek és intéz­mények támogatásának szán­déka vezette a törvényhozókat. Ugyanis úgy véli, hogy a tör­vény elfogadása mögött rész­ben a költségvetési támogatás­rendszer leépítésének - a szer­vezeteket hátrányos helyzetbe hozó - szándéka húzódik meg. Szerinte egyébként is csupán látszattámogatást ad a törvény a civil szférának, miután azok az „1 százalékok”, amelyek fel­­használásáról nem, vagy nem előírás szerint rendelkezik az adózó, a költségvetésbe kerül­nek. Kemény szerint így - mi­után a pártok figyelmen kívül hagyták azt a javaslatot, hogy a „nem megcímzett" összegek egy külön, a civil szféra pályázatai­nak alapot teremtő kasszába kerüljenek - a hivatalos vára­kozások szerint mintegy négy és fél, ötmilliárd forint négyötö­de a központi büdzsét gazda­gítja majd. A pénzre ácsingózókat szo­rítja az idő, hiszen legkésőbb március végéig, az adóbevallás többsége azonban nem enged­heti meg magának a költséges reklámkampányt, s feltehetően „kommunikációs stratégiája" sincs. Utóbbi érthető, hiszen nincs biztos recept arra, ho­gyan „érhetik el" célközönségü­ket a reklámpiac árait megfi­zetni nem képes szervezetek. Ez akkor is így van, ha e cél­ra elvben leginkább alkalmas Magyar Televízió ad bizonyos kedvezményeket a közcélú hir­detésekre. Hogy milyen szem­pontok alapján, s mekkora kedvezményeket adnak, arról egy belső, a médiatörvény erre vonatkozó passzusait kiegé­szítő anyag rendelkezik. Ennek részleteiről nem kívánt nyilat­kozni lapunknak az illetékes főszerkesztő, Rapai Nándor, de elmondta, a közszolgálati és jó­p­énzügyminisztériumi forrásból szerzett információink sze­rint az adóhatóság már kipostázott egy adag szja-bevallási űrlapcsomagot anélkül, hogy belekerült volna a pénz egy szá­zalékának átutaltatására szolgáló nyomtatvány. Ezt azonban cáfolta Lehoczky Péterné, az APEH sajtóosztályának munka­társa. Érdeklődésünkre közölte továbbá, hogy a hivatalban kiszűrhető utólag, ha valamelyik munkáltató visszaélne dolgo­zói adataival az adóbevallást helyettesítő munkáltatóelszámo­lás elkészítése során, vagy arra „ösztönözné” a munkavállaló­kat, hogy az általa megjelölt civil szervezetet támogassák az adó egy százalékával. Ha ugyanis bejelentés vagy felkérés ér­kezik a hivatalhoz, nyomon követhető, mely cégeknél található „gyanús egyhangúság”. Ez fontos lehetőség, hiszen becslések szerint a legtöbbet adózó­­ a bérből és fizetésből élők kilenc­ven százaléka­­ a munkáltatójával készítteti el bevallását. végső határidejéig el kellene dönteniük az adózóknak, hogy a törvény szerint támogatható közintézményeknek, egyházak­nak és a civil szervezetek közül melyiknek utaltatják át a pénzt. S nem elég, ha „csak" arról győzik meg a polgárokat, hogy a pénzt éppen nekik, s ne más­nak utaltassák, de adószámu­kat is „be kellene vésni” az adó­zók tudatába. Az adóhivatal ugyanis nem a név, hanem az adószám feltüntetéséhez köti, átutalja-e az összeget. A szervezetek túlnyomó­tékony célú közleményeket - külön elnöki vagy műsor-igaz­gatói engedély alapján - akár ingyen is közli a médium. Az azonban kevéssé való­színű, hogy a tévé bírná kapa­citással a becslések szerint mintegy negyven-ötvenezer ci­vil szervezet, alapítvány közle­ményeinek kiadását, így aztán csak a kiváló kapcsolatokkal és eleve sok pénzzel, illetve hír­névvel rendelkező szervezetek­nek van igazi esélyük, hogy számottevő összeget kaphat­nak az adózóktól. daróczi HÍR HASÁB Üdülőparadicsom Gárdonyban Makovecz Imrét bízta meg az önkormányzat azzal, hogy elké­szítse a Gárdonyi-félsziget fejlesztési tervét. A csaknem 30 hektáros terület a Velencei-tó partjának egyik legszebb fek­vésű, mindeddig érintetlen része. A neves építész a majdani befektetők elképzelései ismeretében úgy kívánja „megálmod­ni" a félszigetet, hogy az a maga nemében egyedülálló turisz­tikai, idegenforgalmi célpont legyen. A félsziget iránt, amint azt Bori Sándor polgármester elmondta, máris nagy ér­deklődés mutatkozik. A tervező egyébként március végéig önti formába a tervezett üdülőparadicsommal kapcsolatos elképzeléseit. Severin a Panorámában Megerősítette a budapesti magyar-román külpolitikai tár­gyalások során is hangoztatott román külpolitikai elveket, törekvéseket a tévé Panoráma című külpolitikai műsorában szombaton elhangzott nyilatkozatában Adrian Severin. A román diplomácia vezetője leszögezte, a román álláspont korábbihoz képest bekövetkezett s Magyarországon is feltűnést keltő változása az új politikai vezetés meggyőződé­séből, értékrendjéből fakad, s éppen ezért „számunkra ezek a lépések természetesek”. „Úgy találjuk, hogy a román köz­vélemény nagyon őszintén, derűsen és elégedetten vette tu­domásul, hogy bevontuk a kormányba a magyar etnikai ki­sebbség képviselőit. Ebből azt látjuk: Romániában már megvan az együttélés modellje, mégpedig azért, mert az át­lagemberek már megteremtették” - mondta többek között Adrian Severin. Könnyítés nehézjárműveknek A rendkívüli időjárásra való tekintettel a közlekedési tárca vezetője a nehéz-tehergépjárművek hét végi forgalmának korlátozását ma 8.00-22.00 óráig felfüggesztette. A teher­gépjárművek ez idő alatt az ország útjain szabadon közleked­hetnek. MAGYARORSZÁG RABLÁS Szegeden pénte­ken délután egy kis üzletbe lé­pett be három, fegyverrel fe­nyegetőző férfi. Az alkalma­zott megpróbált ellenállni, de néhány rúgás után a csaknem 5 ezer forint bevétel átadására kényszerült. A pénz elvétele után az egyik fegyveres egy vékony pengéjű késsel össze­vagdosta a húszesztendős lány arcát, majd a csoport el­menekült a helyszínről. A rendőrség tájékoztatása szerint hiába zárták le a rab­lást követően szinte hermeti­kusan Szegedet, az elkö­vetőket egyelőre nem találják. A nyomravezetőnek - szem­élyének titokban tartása mel­lett - 100 ezer forint jutalmat ajánlottak. A kormánykoalíció alapszer­ződés-politikája összeomlott, ezt bizonyítja az is, hogy az idén már biztosan nem építik újra a II. világháborúban fel­robbantott, Párkányt és Esz­tergomot összekötő hidat - mondta Horváth Béla, az FKGP elnöki kabinetének ve­zetője egy tegnapi sajtótájé­koztatón. Pokol Béla, a kisgazda elnök főtanácsadója arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy liberális lapok és személyek összehangolt kam­pányt indítottak Peták István TV-elnök ellen, aminek okát Po­kol abban látja, hogy Peták ko­molyan vette az Intézmény poli­tikai egyensúlyának megterem­tését. Pokol Béla azt is közölte, ha az FKGP hatalmi pozícióba kerül 1998-ban, radikális lépé­seket tesz majd a közszolgálati médiában, amelyet szerinte ez időben „egy bizonyos politikai kör tart irányítása alatt". Pokol Béla beszámolt arról is, hogy január 2-án és 3-án reprezentatív felmérést készí­tettek Budapesten arról: ha most lennének a választások, mennyien vennének részt azon, s mely politikai erőkre voksolnának, illetve kit tarta­nának alkalmasnak mint mi­niszterelnököt. A megkérdezettek 15,8 szá­zaléka a kisgazdákra, 14,8 szá­zaléka a szocialistákra, 13,7 százaléka a Fideszre, 6,9 száza­léka az SZDSZ-re, 5,5 százalé­ka a MIÉP-re, 5 százaléka az MDF-re, 3,9 százaléka a KDNP- re, 1,9 százaléka az MDNP-re, 1,1 százaléka pedig a Munkás­pártra adná voksát. Arra a kér­désre, hogy kit látna szívesen a törP ---------------------­Pokol megvédte Petákot SlinczS' VÁ£fÍ(U/AP :relnök­i székben, a vá­miniszterelnöki székben, a vá­laszadók 13,2 százaléka mond­ta azt, hogy Torgyán Józsefet, Horn Gyulát 11,3, Orbán Viktort 8, Csurka Istvánt 4,­ Kuncze Gábort 2,7, Giczy Györgyöt 0,9, Lezsák Sándort és Boross Pétert pedig 0,8 százalék tartaná al­kalmasnak. Pokol Béla úgy lát­ja: azért lehet különbség a la­pokban megjelenő közvéle­mény-kutatások és az általuk készített között, mert hazánk­ban manipulálják a közvéle­mény-kutatási adatokat. , B. I. Z. lőuiv, ucök­, nagy n.u h­un­d crivcöcii ex d. i. Horn-interjú a Spiegelben A NATO keleti bővítése nem­csak az új tagok biztonságát garantálja, hanem egész Euró­páét, és Oroszországnak nem lehet beleszólása az új tagok felvételébe - jelentette ki Horn Gyula kormányfő a Der Spiegel című német hetilapnak adott nyilatkozatában. A tekintélyes politikai magazin holnapi szá­mában megjelenő interjúban a lap a NATO keleti bővítéséről, az Európai Unióhoz történő csatlakozásról, a magyar gaz­dasági átalakulásról, valamint 1956-tal kapcsolatos szem­élyes emlékekről kérdezte a magyar miniszterelnököt. A NATO-ba való belépést Horn azzal indokolta, hogy csak az atlanti szövetség sza­vatolhatja Magyarország biz­tonságát. A miniszterelnök azonban elismerte, hogy a NA­TO néhány tagállamának van­nak fenntartásai a szövetség keleti bővítésével kapcsolat­ban, s egyesek elsietettnek tartják az új tagok felvételét. Bizakodással tölti el azonban, hogy az amerikai és a német vezetés mindenkor eltökélten szállt síkra a kelet-közép-euró­­pai országok felvétele mellett. SZÍNES VASÁRNAP 3 áci n -1\_____ Szégyentábla Azt hinné az ember, szép hazánkban, ahol már igazán hozzá­szoktunk, hogy a forint szinte csak milliókban, ha nem milliárdok­­ban ér valamit, szóra sem érdemes néhány ezer, pláne néhány száz forint. És most annak lehetünk tanúi - legalábbis eme év ele­ji uborkaszezonban nem kis teret szentelt az ügynek a nemzeti hírszolgálat­­, hogy Egerben szinte az egész várost foglalkoztató vita dúl pár darab piroshasú miatt. Történt ugyanis, hogy egy bol­tocska tulajdonosa megelégelte a „szarkák” sűrű látogatását, és a bejárati ajtó mellé kifüggesztette nevüket. Egészen pontosan két diákét, akik hétszáz forintnyi értékkel akarták megkárosítani az önbíráskodásba menekülő kereskedőt. Lett is nagy felhördülés a patinás városban. A megyeszékhely jegyzője a személyiségi jo­gokra apellálva törvényellenesnek nyilvánította a „szégyentáblát”, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség vezetője - bár, mint mondta, nem tartozik illetékességi körébe az ügy - szintén rosszallotta az új módit. A lakosság azonban, legalábbis a kereskedő nyilatkoza­ta szerint, gratulációkkal illette a frappáns ötletet. Ezek szerint a lakosság nem egészen úgy vélekedik az immár fetisizált személyiségi jogokról, mint a hivatalok. A jelek arra mu­tatnak, hogy - amilyen kíváncsi a természete - igenis tudni szeret­né, kik azok, akik nem fizetnek... S még az is elképzelhető, hogy nem elsősorban a vízdíjhátralékosok kiléte furdalja az oldalát - Egerben az ő nevük közzétételét speciel sikerült megakadályoz­nia az önkormányzatnak hanem azoké, akik tudnának fizetni, ha akarnának. De hát, ha valakit, éppen a nagy adósokat védi igazán a szemé­lyiségi jog. A cégekről még csak lehet tudni, hogy éppen az állam tulajdonában lévők tartoznak a legtöbbel nekünk - azaz formailag a társadalombiztosításnak -, de hogy azok közül, akik minden jó­tékonysági bálon a díszvendégek páholyában ülnek, kinek mennyi a köztartozása, nemigen eshet szó. Pedig a közvélemény türelmetlen. Nem véletlen, hogy az egri boltos megbokrosodott... Vétós törvények februárban? Folytatás az első oldalról Ami az összeférhetetlenségi tör­vényt illeti, ennek kapcsán poli­tikailag érdekes, sőt kényes helyzet alakult ki. Az MSZP-ben ötven képviselő nyíltan hangoz­tatta aggályait, egyebek közt azt, hogy alkotmányellenes a törvény kiterjesztése a családta­gokra, a törvényszövegbe foglalt visszamenőleges hatály­ pedig összeütközik a jogállamisággal. (Szerintük ugyanis nem lehet utólag lemondásra kényszeríte­ni egy képviselőt, aki nem tud­hatott a jövőbeni szabályozás­ról, amikor vállalta, hogy jelölte­ti magát.) Az SZDSZ viszont olyan ha­tározottan ragaszkodott az összeférhetetlenségi törvény­hez, hogy - a legutóbbi koalíci­ós válság idején, immár a To­­csik-ügy ismeretében - gyakor­latilag a kétpárti együttműkö­dés folytatása feltételének minősítette e törvény megalko­tását. Most olyan helyzet ala­kult ki, amelyben a szabad de­mokraták néhány befolyásos képviselője attól tart, hogy a parlamenthez visszakerülő tör­vényből belátható időn belül nem lesz érvényes és kihirde­tett törvény. A szituáció különlegességét jól mutatja, hogy ha nem is nyilvánosan, de most első ízben bírálják Göncz Árpádot abból a pártból, amely politikai bázisául szolgált. Bauer Tamás képviselő sajnálatosnak tartja, hogy Göncz - eltérően attól az eljá­rástól, amelyet az ügynöktör­vény és a kárpótlási törvény esetében alkalmazott - nem az Alkotmánybírósághoz fordult. Bauer szerint, mivel a törvény nem lépett hatályba, a privati­záció átláthatóságát, ellenőriz­hetőségét és tisztaságát szolgáló javaslatok is parkolópályára ke­rültek. Ez, mint mondja, nem sze­rencsés az ismert privatizációs botrány után. Másrészt olyan politikusok nyilatkoznak elis­merően az elnöki vétóról, mint Boross Péter volt kormányfő, akinek eddig kevés elismerő szava volt a köztársasági el­nök tevékenységével kapcso­latban. „Biztató fordulatot je­lent, hogy az eddig készséges aláírónak bizonyult köztársas­ági elnök úr nem írta alá az összeférhetetlenségi törvényt" - mondja a volt miniszterel­nök. Valójában - hangoztatják a Gönczhöz közel álló szemé­lyek - nincs szó fordulatról, a köztársaság elnöke törvénye­ket mérlegelt jogi megfontolá­sok alapján, és csakis ez dik­tálta cselekvését. Az összeférhetetlenségi tör­vény ügyében sokan túlzottnak tartják azok aggodalmát, akik szerint a törvénynek „befelleg­zett". A szövegezési munka nagy részének irányítója, Biha­ri Mihály szocialista jogászpro­fesszor úgy véli, hogy bizonyos korrekciók után már február­ban újra elfogadhatja a tör­vényt a parlament. A privatizációs törvénnyel kapcsolatban a neuralgikus pont az ingyenes vagyonjutta­tás ügye lesz. A Toller László és Puch László szocialista képvi­selők nevéhez fűződő módosí­tás felülvizsgálatára minden jel szerint a javaslattevőkben is meglesz a készség. Emlékez­tetőül: a törvényben végül is azt a lehetőséget, hogy a helyi önkormányzatok térítés nélkül vagyont szerezzenek, összekö­tötték a szövetkezetek ingyenes vagyonjuttatásával. A két téma különválasztása kínálja erre a valószínű megoldást, ugyanis a jogászok többsége úgy véli, hogy a „szerencsétlen össze­kapcsolás” indokolatlan és al­kotmányellenes megkülönböz­tetést testesít meg egy tulaj­donforma (a szövetkezeti tulaj­don) javára. Ha a szocialista képviselők többsége elfogadja ezt a kompromisszumot, akkor februárban a privatizációs tör­vény „i" betűjére is odakerülhet a pont. Munkatársunktól Információink szerint Göncz Árpád köztársasági elnök, mielőtt döntött volna arról, aláírja-e a privatizációs törvényt, telefonon beszélt Szabó Ivánnal, a MDNP elnökével, aki pár héttel korábban levélben kérte az államfőt: forduljon az Alkotmánybírósághoz előzetes normakontrollért. A néppárt elnöke ugyanis úgy vélte: alkotmányellenes lehetővé tenni állami vagyon szövetkezetek ré­szére történő ingyenes átadását. Szabó Iván érdeklődésünkre megerősítette: konzultált az államfővel, s elmondta neki, szerinte nem szerencsés lehetővé tenni az ingyenes vagyonjuttatást, an­nál is inkább, mert ebből akár milliárdos károk is keletkezhetnek. A pártelnök azt is közölte, holnap sajtótájékoztatón ismerteti ** államfővel folytatott telefonbeszélgetésének részleteit.

Next