Színházi Lapok, 1921. január-március (17. évfolyam, 1-13. szám)

1921-01-22 / 4. szám

­ Miskolcz, 1921 január hó 22 .226 - XVII. évfolyam, 4. szám Előfizetési ára: Egy évadra 150 K Fél évadra 76 K. Negyedre 38 K Felelős szerkesztő, kiadó és laptulajdonos: FÖLDES LAJOS Egyed szám­ára az utcán ás a színház nézőterén 5 korona Megjelenik minden szombaton. — Alapította: Földes Gusztáv Színházi Lapok Szerkesztőség és kiadóhivatal: Városház­ tér 24. Telefon : 254 m A magyar színmű­vészet fejlődése. Valamikor az újjá­­ébredés kezdetén, a színművészet nagy, hazafias ügy volt, a színészek félig nyeg­lén, de inkább öntu­dattal a nemzet nap­számosainak nevez­ték magukat. Abban a korban volt az, ami­kor a nemzet jobbjai féltették önállóságu­kat, féltették a nem­zeti karaktert, azt a kincset, amely a né­pek erőforrása, amely egyedül foglalja ma­gába mindazokat a tulajdonságokat, ame­lyek alapul szolgál­hatnak egy nép kul­túrájának továbbfej­lődésére. Az elnyo­matás idejében a szín­művészet szabadsága épp úgy le volt nyű­gözve, mint a toll em­bereinek szabad moz­gása, mint a szónok szava, mint a rajzo­lók ceruzája. Az elnyomatást követte a hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején a nemzet fellélegzése, minden té­ren a jelszó ez volt: a haza mindenek előtt. Azért túlnyomó eleme volt a költészetnek a ha­­zafiság, ami természetesen né­hol hellyel-közzel az ízlés, a művészi felfogás, koncepció és a nyelvi esztétika rovására ment. Bizonyos, hogy ez a kor adta klasszikusainkat, Vörösmarthyt és Aranyt, Madáchot és Katona József félreértett Bánk bánját is akkor kezdték megismerni. Gyönyörű korszaka volt ez a művészetek lendületének, a ma­gyar karakter kidomborodásá­nak, a nemzeti jellemvonások fejlesztésének, de ez csak addig tarthatott, amíg e fejlesztési fo­lyamat egy olyan fokot el nem ért, amikor a nemzeti jellem kidomborodása már magától érthetődik. Ha manapság egy városi tár­sadalmi témát dolgoz fel vala­melyik író, ha egyetlen szavá­val sem mondja meg, hogy nemzeti akar lenni, ha egyszer sem mondta el valamelyik alak­jával, hogy a haza mindenek­előtt, azért még nagyon ki lehet Operetted, operáH partitúrái színdarabok szövegkönyvei leggyorsabban besze­rezhetők TÁLTOS könyvesboltban, Deák­ utca 6. érezni a darabból an­nak sajátos nemzeti karakterét. A leve­gője, az alakjai, a párbeszéd teszik nem­zetivé, nem pedig a szólamok és puffogó közhelyek. A színház, amióta közjogilag tel­jesen függetlenek va­gyunk, elvesztette azt a karakterét, hogy tisztára és kimondot­tan a nemzeti ügyet szolgálja. Ma már a művészetet kell szol­gálnia és nem utolsó sorban a színház-vál­lalkozók,üzleti érde­keit is. És ez kön­­­nyen összeegyeztet­hető. Az igazán kva­litásos darab, ha azt igazán jó, képzett színészek adják, két­ségtelenül elsőrangú üzlet. Természetesen vannak felületes, si­lány és a karzati kö­zönség számára írt darabok is, amelyek a kassza szempont­jából kitűnőnek bizo­nyultak, de semmi közük a mű­vészethez, ez nem jelenti sem a publikum, sem a színházi íz­lésnek sülyedését. Az emberek nem mindennap esznek pecse­nyét, olykor megelégszenek egy­szerűbb táplálékkal is, nemcsak megelégszenek, hanem jó ét­vággyal is fogyasztják el. Sőt, a fáradt, munkában elcsigázott ember inkább óhajt olyan da­rabot látni, amelyben nem kell elmélyednie, amely könnyű, ját­szi humorával elszórakoztatja. Az irodalmi darabok azok szá­mára valók inkább, akiknek ide­jük is van az elmélyedésre és arra, hogy a költőnek minden intencióját átérezzék és élvez­ HERCZEG VILMOS

Next