Látcső, 1864 (1. évfolyam, 1-91. szám)
1864-08-01 / 62. szám
Augusztus 1-én 1864. Látcső 62-dik sz. 1-ső évfolyam. a s ■ (já rsiÁCi? Budapest. Hétfő, aug. 1-én. * Szalay László betegségéről. A b. e. Szalay László, mint egyik orvosi lapunkban olvassuk, 14—20 év óta szenvedett makacs fejfájásban. Orvosa, meghitt barátja, az elhunyt jeles tanár Sauer J. volt, kinek halála őt is megdöbbente. Salzburgban Szalay J. kir. tanácsosnak megkeresése folytán, egy orvostanár , az ottani városi főorvos, felnyitották a nagy halott koponyáját, s a tanár jelentése szerint a megdicsőült, idült kemény agykórlákban szenvedett, melyből vérszegénység s utóbb agyvizeny fejlődött, mely kioltá a drága életet. * Felejthetlen Szalay Lászlónk emlékének Gleichenbergben tartózkodó számos honfiaink is áldoztak engesztelő sz. misével, melyet esztergomi kanonok, Mészáros Imre akadémiai tag az ottani templomban f. hó 28-án mindkét nemű szép számú magyar közönség jelenlétében szolgáltatott. A templom közepén égő viaszgyertyasorral környezeti gyászravatal állott, melyet fátyollal átfont zöld koszorú diszített. A férfiak fátyollal balkarjaikon jelentek meg a gyászünnepélyen. * Az egyetem rektorává az 1864—5. isk. évre Schopper Gy. theologiai tanár választatott. * Elitéltetés Kossuth-bankjegy birtoka miatt. A lembergi cs. k. országos törvényszék Szabó Vilmos veszprémmegyei Palotán született, 18 éves, rom. cath. végzett gymnasialis tanulót, jelenleg zolkiewi lakost, mint bécsi lapok Írják, egy 5 fitos és egy 30 kros Kossuth-bankjegy birtoka miatt, melyeket vallomása szerint emlékül tartott, nyolcz napi szigorú fogságra és 106 frt. pénzbírságra nemfizethetés esetében 21 napi további fogságra ítéltetett. Az elitélt ez ítéletet föllebbezte. * A jégkereskedés, mely Amerikában már rég óta virágzik, kezd Németországban is meghonosodni. Berlin utczáin már mozgó jégpinczéket hordoznak. Csinos kis nádkunyhók állnak meg a kőpaloták elől, s ürítik ki hideg tartalmukat. A jégre havi előfizetést nyitnak, mely mellett 20 font jég csak mintegy 11 krajczárba kerül. * A debreczeni református collegiumon még egy jogi tanszéket szándékoznak fölállítani. E tanszékre — mint a „Sürgöny“ írja — egy pályázó már jelenkezett. Jeles írónk és kitűnő publicistánk Székely József kész volna szülővárosában ily tanári állomást vállalni, s előbb egy évet külföldön töltene, hogy annak legkitűnőbb jogi tanintézeteivel megismerkedjék. * Szálásbérek Pesten. Daczára annak, hogy majd minden házkapun 3—4 lakás kiadásra van kitűzve, a szállások mégis oly drágák, hogy az ember szintén elszédül, ha a lakbér árát hallja, így a napokban valaki a kecskeméti utczában egy elő-, két utczai szobából, konyhából, pinczéből és padlásból álló lakást ki akarván venni, nem kevesebbet, mint 600 ftot kért a házi úr e szállásért. * A vaj egészségtelen étel. Egyik német lap egész czikket közöl, melyben a vajnak az egészségre káros befolyása van bebizonyítva , nevezetesen májbajokat okoz. A sajtot szintén veszélyes tápszernek mondja. Eszünkbe jut erre az az öreg doktor, aki egyik betegjének megtiltotta a kávét, mint lassan ölő mérget. A mellett azonban a legfinomabb mokkát szörpölgette, s az orvosi tanácsadás után néhány perccel egész naivitással azt állítja , hogy csak is a kávé tartja meg benne a lelket. * Küldjünk könyveket Amerikába! Xantus János itt léte alkalmával baráti körben említette, hogy valahányszor a Smithson-féle intézet könyvtárába lépett Washingtonban, mindig talált néhány messze vidékről jött magyart, kik az ott fölállított magyar könyveket olvasták. Minthogy távol rokonunknak, mint látszik , a könyvek szűkében nagyobb kedvük van az olvasásra, mint nekünk, kik azokat inkább a könyvárusok kirakataiban és táraikban szeretjük díszes kötetben bámulni, mindjárt találkozott só, ki munkájából a Smithsonian Institut könyvtára számára több példányt fölajánlott, hogy tán más helyt létező, magyarok által látogatott, könyvtárakban is fölállíttathassanak. Reméljük, hogy ez meddő gondolat nem marad. Ha pesti és vidéki könyvárusaink polcon guggoló magyar kiadványaikból csak egy-egy példányt szánnának amerikai rokonunk szellemi művelésére, úgy hisszük, több szekrényt kell az intézet könyvtárában kiüríteni. Kapja föl valaki ezen eszmét, s az elküldés elintézésére Xantus szívesen vállalkozik. * Nyitra megye hegyes vidékein, különösen Valaszkabela környékén oly nagy a nyomor, hogy az emberek — mint tudósítónk írja — már faleveleket s gyökereket esznek. A főispán segélyért folyamodott; reméljük, az önkéntes gyűjtések és adakozások is megindultak. Az ürbői látatlan vészharang. Pest megyében Bugyi mellett az ürbői pusztán, az úgynevezett sárközi tanyán, a kastélyban van egy látatlan vészharang, melynek kötelét a vész idején a szobákból lehet húzni. Hogy e vészharang valóban megfelel-e czéljának, egy ízben próbára tétetett ki oly formán, hogy egy víg társaság lakomát rendezett éj idején a kastélyban, éjfélfelé meghúzatott a vészharang, s ime pár percz múlva eliugatások közt kivül lárma, lódobogás, a szomszéd tanyákból fegyverkezett emberek érkeznek, betörik az elő ajtót .... és mit látnak : a lakomarendező társaság éljen kiáltásokkal fogadja őket, a rakott asztalhoz vezeti, s a bátorság, jó szomszédság és hűség poharát üliték egymásra. * A magyar iparbank ügye. A „P. B.“ megcáfolja azon hírt, mintha Rottenbiller Lipót úr a nem sokára életbe lépő első magyar iparbank elnökévé választatott volna, miután csak a bank működésének megkezdése után 6 héttel fog azon közgyűlés tartatni, mely a bank elnökeit, igazgatóit és választmányi tagjait megválasztandja. E hi oka az lehet, hogy Rottenbiller úr fáradozott mindeddig legtöbbet a legönzéstelenebből az iparbank létesítésében és vezette annak ügyeit, s hogy még tavaly szeptemberben egy ideiglenes igazgatóság választatott a részvényesek közül a szükséges előmunkálatok intézésére. Nyitrán a színészek állapota sanyarú, mégpedig mint tudósítónk írja, egy, a társulattól elvált összeférhetlen s büszke énekesnő miatt. Tegnap (29-én) a megyei kórház alaptőkéje gyarapítására játszottak, s az előadás 16 ftát jövedelmezett, a napi költség pedig 19ftra rúgott; tehát nem hogy a jótékony czélra történt volna valami, még a színtársulatnak is veszteséget kellett szenvednie. Mi azt hiszszük, a közönségnek, egy konkolyhintő miatt, nem volna szabad megvonnia pártolását az egész, mint halljuk, derék színtársulattal. * Talált tárgyak. Blondin legutóbbi mutatványa alkalmával a Margitszigeten egy csipkekendő, egy ezüst tű és egy nagy kendő találtatott. — E héten egy ismeretlen leány a lánczhidról a Dunába ugorván, egy pepita kendőt és egy kis kendőt hagyott ott a lánczhidon, melyeken „S. 2.“ kivarrt jegy van. — Mindkét nemű tárgyak a budai városkapitányságnál vannak letéve, hol az illetők átvehetik. * Páratlan lovagiasság. A Localblattban következő furcsaságot olvassuk, Váczról: „Lovagias kötelességemnek tartom, két dáma mellett sorompóba lépni, kiket az „Esztergomi Újság“ rágalmazott és megsértett. — A kérdéses czikk olvasásánál nem nyomhattam el egy csendes mosolyt. — J. r. úr, mint két szeretetreméltó és egymás iránt baráti viszonyban álló hölgy rágalmazója, a jóból vagyis inkább a roszból, igen sokat talált mondani. „Czigány utczai rajzait“ szivesen olvassuk r. r. urnak, de a rágalmakkal maradjon el. Ne vegye rósz néven! Köszönetüket, hölgyek, nem kívánom. Szenfy Sándor: (Vajh ki ő és merre van hazája ?) Levelek a közönségből/) i. Tisztelt Látcső! Bécsből jövök s jó hirt hozok. Ne ijedjen meg, nem beszélek politikáról. Kötelességemnek tartom, önnel tudatni, hogy ott a sörfogyasztó közönség nagy lelkesedésére a sör árát több vendéglőben lejebb szállították. Kérdezősködvén e föltűnő jelenség oka után, azt a feleletet nyertem, hogy ez nagyon természetes. A komló és árpa ára ez idén remélhetőleg nagyon olcsó lesz, már most is tetemesen alább csökkent, illik tehát, hogy a sör ára is lejebb szálljon. Nem hiszi ön, tisztelt Lózcső, hogy ez Pesten szintúgy illenék? Indítványozza a sör árának alább szállítását, bizonyítsa be nagy horderejű indítványát, cáfolást nem engedő nemzetgazdászati érvekkel, s a nem csak *) *) E rovat folytonos rendelkezésére áll a közönségnek. szomjas, de egyszersmind hálás emberiség emlékoszlopot emel majd a Látcsőnek ! Egy gambrinustisztelő kt azt tartja, hogy néha Bécstől is lehet valamit tanulni. II. Tisztelt szerkesztő úr! A „Látcső“ tegnapelőtti számában azon közlés létetett egy franczia orvosról, miszerint az azon jeles felfedezést tette, mely által „a vakszemgödör feletti erek nyomása által a fejfájást megszünteti.“ Ezen gyógyítási felfedezés sem nem csupán ama francziáé, sem nem egészen új, mert teli. Gárdos János helybeli orvosunk ezen eljárást már régebb idő óta gyakorolja, legalább családomnak egyik tagját, ki tovább öt évnél fejfájás ellen gyógyittatott — 3 év előtt alig egy pár napi kezelés után tökélletesen és máig tartóan megmentette ama súlyos bajától, engem pedig múlt évi október hóban gyorsan fejlődő agyvelő lázból csakis az említett rendszer által szabadított meg; és mondhatom, miként ez eljárásnak sem az alkalmazás ideje alatt sem későbben a legcsekélyebb kellemetlen oldala sincsen. Kötelesnek érzem magamat felnevezett orvos-kontársunk irányában ezt kinyilatkoztatni és reménytem, miként t. szerkesztő úr méltányosságból egy különben oly szerény és nemes érzetű emberbarátunk irányában helyt szíveskedik adni becses lapjában e nyilatkozatom számára. Mikár Zsiga: Színház, irodalom és művészet. □ Budai népszínház. A sevillai rózsa tegnapi előadására szép számú közönség gyűlt egybe, mely Lanner kisasszonyt meleg tapsokkal fogadta, s az egész kitűnő leleményességgel és a tánczszerzés nagyobb és apróbb titkainak tökéletes kiaknázásával szerkesztett balleten észrevehetőleg jól mulatott. Lanner kisasszony, művészetének legkiválóbb képviselői közé tartozik , nagyobbára az idők mostohaságának s a népszínház zilált viszonyainak köszönheti, hogy ottani vendégszereplése nem kelt általános érdekeltséget és figyelmet. Kevés tánczművésznő van, ki oly rendkívüli könynyűséggel annyi kellemet, a technikának tökéletes legyőzésével annyi drámai jellemfestést tud párosítani. Társaságának egyéb tagjai közt szintén van néhány kitűnő. Porges k. a. és Opfermann úr becsületére válnának akármely udvari színház hallétjének. Ha a népszínházban kivivott siker még sem áll művészetük színvonalán, ez részben annak is tulajdonítható,hogy a hazai hírlapi sajtó, mondhatni, semmi figyelemre sem méltatta az egész vendégszereplést. Vannak lapok, melyek azelőtt kötelességüknek tartották, majdnem minden előadásról referálni, s ezúttal Lanner kisaszszony társulatának öt hat előadásáról egy árva szóval sem emlékeztek meg. Mi lehet e feltűnő hallgatásának oka? Megérdemelte volna a társulat, hogy figyelmeztessék reá a nagyobb közönséget; megérdemelte volna maga a népszínház, mely ép jelenleg annyi bajjal küszködik, s melyre bizony ráférne egy kis bővebb jövedelem. A balletet Suppé közkedvességü operrettje:„Tiz leány és egy férj sem“ előzte meg , mely a népszínház személyzete által, annyi elevenséggel s oly összevágóan adatott, hogy a közönség viharos tapsokban fejezte ki elismerését azon színészek fölött, kik a mostoha körülményektől annyira sújtva mégis mindent elkövetnek, hogy élénk, kedélyes játék által megóvják az intézet jó nevét. Megérdemlik, hogy a közönség minél nagyobb látogatással jutalmazza dicséretes buzgóságukat. Mindnyájan sok tapsban részesültek, a legtöbben azonban Csörsz Theréz kisasszonyai a „tréfás versezetet“ meglepő kedélyességgel s friss színezéssel szavalta. □ Murska Ilma kisasszonyt a bécsi udvari operaszínház igen fényes szerződtetéssel kínálta meg, melyet a k. a. hir szerint már el is fogadott. □ Meyerbeer-ünnepély: A „Wanderer“ írja : A pesti nemzeti színházban Meyerbeer emléke „Ördög Róbert“ előadásával fog ünnepeltetni. Carina kisasszony énekli Alicét, mely szerep gazdag repertoárjának egyik legszebbike. □ Magyar képek a párisi műkiállitásban. Horowitz festész hazánkfiától két arczkép van kitéve a párisi műkiállitásban. Ezekről a „La France“ műs része következőleg ír : „Ezen arcz-