Szocialista Művészetért, 1964 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1964-02-01 / 2. szám

A frakk a jólöltözött férfi ruhatárában nél­külözhetetlen. A legkényesebb igényűek számára készítik a FŐVÁROSI M­ÉRTÉK UTÁNI SZABÓSÁG SZALONJAI Bp., V., Váci u. 2., Bp., V., Váci u. II. és Bp., V., Petőfi S. u. 8. Shakespeare születésének 400. évfordulóját április 23-án ünnepli a vil­ág. Január 18-án nyitották meg Szegeden a Színháztudományi Intézet rendezésében a „Shakespeare Magyarországon” című vándorki­állítást Németh László „II. József” című drámájának be­mutatójára készül a Nemzeti Színház, Bodnár Sán­dor rendezésével. Képünk a próbáról készült Shakespeare 100. születési évfordulója alkalmából a Színház- és Filmművészeti Főiskola végzős IV. éves színészhallgatói vizsgaelőadásukon bemutatták az „Ahogy tetszik” című vígjátékot. Képünkön Ujlaky László, Halász Jutka és Béres Ilona. Alul: A nemzetközi békemozgalom fennállásának 15. év­fordulója alkalmából a Hazafias Népfront Klubjá­ban békeplakát kiállítást rendeztek. Kisfaludi Stróbl Zsigmond Kossuth-díjas szobrászművész a kiállítás nézői között S­zocialista­­ MŰVÉSZETÉRT­ET A szovjet sajtó KODÁLY ZOLTÁN moszkvai látogatásáról Kodály Zoltán moszkvai utazásával kapcso­latban Ivan Martinov, az Oroszországi Zene­szerző Szövetség titkára a Szovjetszkaja Kul­túra december 10-i számában többek között a következőket írta: „Kodály Zoltán barátjával, Bartók Bélával együtt az egész világon elismert, új magyar zene megalapozója volt. Kodály hatalmas, ér­demeket szerzett mint népzenei kutató, de még többet tett mint zeneszerző, aki nagyszerű ol­dalakat írt be a világ művészetének nagy könyvébe. Kodály zenéjének világa igen sokoldalú. Ezt a zenét Magyarország lelke, a magyar nép iránt érzett forró szeretet hatja át. A ze­neszerző alkotó képzelete a népdal forrá­saiból táplálkozik, ennek elemeit szabadon és merészen, művészi egyéniségének szellemében használja fel. Ragyogó és eredeti zene ez, Ko­dály Zoltán keze nyoma már néhány taktus után azonnal felismerhető rajta." A továbbiakban felsorolja Kodály legfonto­sabb műveit, majd így folytatja: „Kodály Zoltán zenéje vérbő és optimista, a bölcs mester kiegyensúlyozottsága jellemzi és az az elszakíthatatlan kapcsolat a népi forrá­sokkal, amely különösen most tesz szert nagy jelentőségre, amikor a mindenféle irányú avantgardisták dühödten támadják a realiz­must és a népiséget. Kodály Zoltán a valóban korszerű zeneszerzők közé tartozik, akik to­vábbfejlesztik a realizmus és a népiség elveit, és példát mutatnak azok számára, akik az új nyugati zene bonyolult és zavaros labirintusá­ból a kivezető utat keresik. Minden zeneszerző természetesen a saját egyéniségének szellemé­ben alkot. De még a legragyogóbb virág is mély gyökereket ereszt a hazai talajba. Ilyen Kodály Zoltán pompás művészete is, amely jellegében és lelkében magyar, jelentőségét te­kintve azonban világraszóló. Jól ismerik ezt a művészetet hazánkban is, ahol már régen megismerték és megszerették Kodály Zoltánt, mint a magyar kultúra egyik legkiválóbb képviselőjét, é­s a magyar kul­túra iránt nálunk igazán mély érdeklődés nyil­vánul meg. Nagy örömmel említhetjük meg, hogy a maga részéről Kodály is élénk érdek­lődést tanúsít zeneművészetünk iránt, és baráti kapcsolatokat tart sok szovjet zeneszerzővel és zenetudóssal. A szovjet zenei közvélemény szívből üdvözli körünkben Kodály Zoltánt, örülünk, hogy a szerző jelenlétében hallhat­juk újra műveit.” A lap december 19-i száma külön cikkben üdvözli Kodályt 81. születésnapja alkalmából. Ebben a cikkben ezt olvashatjuk: „Kodály Zoltánnak, a kiváló magyar zene­szerzőnek nálunk tett látogatása nagy ese­ménye hazánk zenei életének. Kodály nevével egész korszak kapcsolódik össze a magyar nem­zeti zene fejlődésében. Közel félévszázados alkotó tevékenysége so­rán Kodály fő feladatának az igazán népi ma­gyar zene megalkotását tekintette. Ennek, szen­teli egész energiáját, gondosan tanulmányozza és gyűjti a magyar népzenét, és fel is hasz­nálja különböző műfajú alkotásaiban. Felhí­vása: „legyen a zene mindenkié” a zenei kul­túra élő programjává lett a Magyar Népköz­­társaságban. .A szovjet zenei közvélemény nagy figyelem­mel hallgatja meg korunk legnagyobb zene­szerzőjének véleményét minden kérdésről, hi­szen az ő életműve a legjobb bizonyíték a népi művészet, a realista művészet nagy ereje és élet­képessége mellett." (Sz J.) SAKK Sokan ismerik Kiss Ferenc színművészt, de mint versenysakkozót elég kevesen. Igen erős amatőr játékos volt a régebbi időben. 1963. szeptember óta nálunk játszik, és az egyik legjobb pontszerzője csapatunknak. Két játszmáját mutatjuk meg, az egyiket 1927-ben Aljechin ellen szimultánon, a má­sikat 1963-ban a Bp. II. oszt. csapatbajnokságon játszódta. Spanyol megnyitás Világos Sötét A. Aljechin Kiss Ferenc 1. e4,e5 2. Hf3,Hc6 3. Fb5,a6 4. Fa4,Hf6 5. 0—0,Fe7 6. Hc3,b5 7. Fb3,0—0 8. a4.b4 9. Hd5,H:e4 10. d4,e:d 11. Bel,HÍ6 12. H:d4,H:d5 13. F:d5,Fb7 14. HÍ5.FÍ6, 15. g4,Kh8 16. Ff4,d6 17. Be3,Vc8! 18. Bh3,g6 19. Fe4, He5 20. F:e5,d:e 21. F:b7,V:b7 22. He3,Bad8 23. Bfl, Bd4 24. Ve2,Fg7 25. b3,f5! 26. Hc4,e4! 27. f3,Bfd8 28. f4,Vd5 29. Bg3,Bdl 30. h4,B:fl 31. V:fl,Vdl 32. V:dl, B:dlf 33. Kh2,Fd4 34. Bh3,Fglf 35. Kg3,Bfl 36. h5f Kg7 37. h:g,h:g 38. Hd2,e3 39. Hf3,e2 világos feladta. Kírályindiai védelem Világos Sötét ifj. Csorba Kálmán Kiss Ferenc Pénzverő SK Bp. Művész SK 1. d4,HÍ6 2. C4,d6 3. Hc3,g6 4. e4,Fg7 5. f3,0—0 6. Fe3,Hbd7 7. Vd2,a6 8. Fd3,c5 9. Hfe2,Be8 10. d5,He5 11. 0—0,Hd5 12. V:d3,Hh5 13. g4,Hf6 14. Hg3,b5 15. g5, b:c 16. V :c4,Hd7 17. f4,a5 18. Vb3,Fa6 19. Bf2,Bb8 20. Vc2,Fd4 21. F:d4yc:d 22. Hdl,e6 23. Vd2,Vb6 24. d:e, f:e 25. Hé2,e5 26. Bel,Hc5 27. Hg3,Hd3 28. f5,H:f2 29. H:f2fd3 3 0.b3,Bb:c8 31. Kg2,B:cl 32. V:cl,Bc8 33. Vbl, Bc2 világos feladta. (E. N.) (Vitacikk) Az új típusú, a szocialista állam gazdasági szervező tevékenységén kívül a kulturális nevelő funkciójában olyan, egymással összefüggő, vezető szerepet vállal, amelyek közül fejlődésünk jelenlegi szakaszában ez utóbbi, mint a tudatformálás szférája, egyre jelentősebb szerepet kap. A szocialista tudat kialakításának kérdése mind összetettebb prob­lémaként jelentkezik éppen a mind jobban felnövekvő követelmények miatt is. A nagy társadalmi összefüggések és viszonyok rendjében való­ban csak a sokoldalúan képzett és tájékozott ember képes eligazodni. Művelődépolitikánk egészében jól igazodik ezekhez a követelmé­nyekhez: minél több jól képzett és alapos felkészültségű, jól tájékozott szakemberrel kívánja megalapozni feladataink teljesítésének színvona­las eredményeit. Ezt tükrözi az oktatási reform és a részlet­utasítások. A magunk nézőpontjából is megértjük ezeket a nagy összefüggése­ket, de mégis az a kép kezdett kialakulni bennünk, hogy a színház nem kapja meg a maga értékrend szerinti helyét a művelődéspolitikai fel­adatokon belül. Mi késztetett gondolkodásra e probléma körül? Elsősorban a kitűzött feladatok kérdése és az eszközök biztosítása. Nem egyénkben az a meggyőződés alakult ki, hogy a színház tekinté­lyesebben része a művelődéspolitikának mind hatását, mind tartalmi mondanivalóját illetően, mint a többi tényező, amelyeket eléje sorol­nak. A könyvtári és a művelődési ház mozgalom, vagy a népművelés más területei is mind feladatban, mind eszközökben hangsúlyosabbak a színháznál. Nem féltékeny, összehasonlításról van szó. Inkább arról, hogy a színház hatósugara nem mérhető meg csupán a látogatók szá­mában. Arról van szó, hogy a színház számokban mérhető eredményein belül hatékonyabb és tartalmi jegyeiben maradandóbb impulzust ad a tudat, az ízlés és a gondolkodás láncolatának. Többre késztet és ösztö­nöz, jobban mozgásba hozza az ember egész ismeretanyagát, mint azt egy előadás után közvetlenül mérni lehet. A társadalmi vélemény, az egyéni kritika, a régebbi élmények és vélemények párhuzama és érté­kelése,­­ mind a tudat formálásának mozgásai. Nagyon helyesen számonkérik mind­ezt a színháztól. A problémát éppen az okozza, hogy a számonkéréssel nincsen arányban a színházak helyrendje és ellátottsága a művelődéspolitikán belül. A népgazdasági tervek komplex jellegéből folyik, hogy ezt az arány­talanságot megvizsgálhatjuk és helyre is igazíthatjuk. Félreértés ne essék, nem anyagi arányokról van szó. Feladatok adta arányokról, és anyagiakról csak ezeknek összefüggéseiben. A párt művelődéspolitikai irányelvei nem tervek, hanem direktívák a tervek elkészítéséhez. Min­den szakmai terület el is készíti a maga szűk területére az operatív, vagy ha kell a perspektivikus tervet, de ezek a résztervek nincsenek összhangban a művelődési munka területén. A tervezés demokratiz­musa ne csak azt jelentse, hogy egy szakmai terület jogosult legyen a maga programját az irányelveknek megfelelően kidolgozni, jelentse egyben a centralizmus elve figyelembe vételével azt is, hogy ezeket megfelelően arányosítsák az adott nagy összefüggéseknek megfelelően, és alakítsák ki az adott időszakban annak sorrendjét is. A feladatok meghatározásánál gondolni kellene a már oly sokszor felvetett színháztelepítési és művelődési ház építési tervekre. Sokszor nemhogy megegyező, hanem egyenesen ellentétes elhatározások szület­nek az éppen nem átfogóan meggondolt célkitűzések miatt. Az új ipari központok létesítésekor ,új lakónegyedek építésekor a legalapvetőbb járulékos és kapcsolódó beruházások szerves részét ké­pezik a terveknek. Vagy egyáltalán nem, vagy nagyon ritkán kerül sor arra, hogy ezeken az új területeken a fejlődés várható irányát is meg­határozva, ha nem is éppen mindjárt színház, de legalábbis színházjel­­legű, vagy színjátszásra alkalmas és majd fejleszthető épület létesül­jön. Ma már tudomásul kell venni, hogy egy kulturális objektum, mozi, színház stb. létesítése előtt alapos demográfiai és közgazdasági elemző munkát kell végezni, és nem eseti és alkalmi elhatározás hívhat ilyet létre, sokszor nem meggondoltan. Természetesen ahhoz, hogy egy ilyen intézmény hatékonyan működ­hessék alapvető művelődéspolitikai elhatározás szükséges az adott kö­rülményekre és adottságokra alkalmazva,­­ szoros összefüggésben és összhangban a nagy egésszel. Csak így érhető majd el, hogy nem az épü­letek és az adottságok határozzák meg a kulturális vagy színházi műkö­dés tartalmát, hanem éppen megfordítva. A szính­ázak racionális működése elsősorban feladataik teljesítésének hatásában mérhető le. És ez nem elsősorban anyagi tartalmú, hanem eszmei, ideológiai hatású kell hogy legyen. Nagyobb a színház hatása a tudatformálásban, mint amekkora a részaránya a neki juttatott felada­tokban, nagyobb a számonkérés, mint amekkora kellene, hogy legyen rangsora az értékrendben. Ennek az aránytalanságnak kiigazítása egy központi művelődéspolitikai tervben képzelhető el. A művelődés területe rendkívül szerteágazó, és a közérdeklődés igé­nyessége nőttön nő. A színháznak nem szabad ettől független önálló életet élnie, éppen nem ez a funkciója. A színház körül az utóbbi időben folytatott divatos viták folytatói egy kicsit nagyon a „körön belül” vizs­gálódtak, és nem léptek ki a nagy összefüggések területére. A színház, szerepe és jelentősége, ezeknek aránya és súlya nem helyezhető el a maga értéke szerint másképpen, csak a teljes és átfogó művelődéspoli­tikai tervben, amelynek magában kell foglalnia a feladatok helyes ará­nyain kívül az anyagi arányokat is. Egy átgondoltabb és az eddiginél komplexebb művelődéspolitikai tervezés, a színház feladatainak és fő funkcióinak ezen belüli szorosabb meghatározása hatékonyabb biztosítéka lenne a szocialista tudat formá­lásának, ami egyebekben művelődéspolitikai célkitűzés is. MALONYAI DEZSŐ A szórakoztatózenészek új munkaszerződéséről A Belkereskedelmi Miniszté­rium hivatalos lapja, a Keres­kedelmi Értesítő 36. száma (megjelent 1963. november 1I.) tartalmazta a zenészek és éne­kesek egységes munkaszerző­désmintáját. A BKM Munka­ügyi Osztályának közleményét a Szórakoztatózenészek Tájé­koztatójának 1963. évi 9—10. száma közli. A 108/1957. (K. É. 44.) Bk. M. sz. utasítás hatálya alá tartozó zenészekkel és énekesekkel kö­tendő munkaszerződés egysége­sítése érdekében, 1964. január hó 1-től e szerződésminta alap­ján kell a munkaszerződést minden egyes érintett dolgozó­val — és nem a zenekarral — megkötni. A szerződésnyom­tatvány első példányait az irá­nyító szerveken keresztül az Országos Szórakoztatózenei Központ (Budapest, VI., Gor­kij fasor 38.) biztosította. Ennek értelmében 1964. ja­nuár hó 1-től kezdődően orszá­gosan egységes munkaszerző­dés blankettán kötnek szerző­dést a vendéglátóipari vállala­tok a zenész és énekes munka­­vállalókkal, az Országos Szó­rakoztatózenei Központ szervei által kiállított „Közvetítési lap"-ok alapján. A zenész és énekes munka­­vállalók érdekvédelmében, a bér- és munkaügyi kérdésekre vonatkozó rendeletek és uta­sítások végrehajtását kívánjuk biztosítani a munkaszerződé­sek egységes blankettán való megkötésével. Felhívjuk a zenész és éne­kes munkavállalók figyelmét arra, hogy a jövő évi szerződ­tetéseknél a munkaszerződés blanketta kiállítását kérjék a vendéglátóipari vállalatok munkaügyi osztályaitól. A szórakoztatózenészek szakszervezeti bizottságai és az OSZK titkársága

Next