Szocialista Vasútért, 1952. július-december (44. évfolyam, 9-25. szám)
1952-07-01 / 9. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A KÖZLEKEDÉSÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS A VASUTASOK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XLIV. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM, Alp: 20 fel. 1932 JULIUS A dolgozók fokozott érdekvédelme és az őszi csúcsforgalomra való felkészülés jegyében tanácskozott szakszervezetünk III. országos küldöttközgyűlése A Vasutasok Szakszervezetének III. Országos Küldöttközgyűlése június 21—22-én ült össze az Északi Járműjavító UV kultúrtermében. Az országos küldöttközgyűlést megelőzték a területi bizottságok küldöttértekezletei, ahol 320 küldöttet választottak, akik az országos közgyűlésen képviselték a vasutas dolgozókat. A meghívott vendégekkel együtt közel 500-an vettek részt a tanácskozáson, ahol megjelent Kristóf István elvtárs, pártunk Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, Bebrits Lajos elvtárs, közlekedésügyi miniszter, Prieszol József elvtárs, pártunk Központi Vezetőségének tagja, a közlekedésügyi miniszter első helyettese. A küldöttek között voltak Bognár Imre elvtárs, a Vasútpolitikai Főosztály vezetője, Csanádi György elvtársi, az Államvasutak vezérigazgatója, Kossuth-díjasaink, élenjáró sztahanovistáink. A közgyűlést Végh Lajos elvtárs nyitotta meg. Bevezető beszédében elmondotta, hogy pártunk Politikai Bizottsága 1950 július 24-i határozatában felfedte a szakszervezeti vezetésben lévő súlyos hiányosságokat, egyben rámutatott a hibák kijavításának módjára is. A határozat szellemében igyekezett szakszervezetünk vezetősége javítani a munkát. Végrehajtottuk az ipari szervezkedést, közelebb vittük a vezetést a dolgozókhoz, létrehoztuk a területi bizottságokat, decentralizáltuk az alapszervezeteket. Ezek a szervezeti változások elősegítették, hogy szakszervezetünk eredményesen vette ki részét abból a hatalmas építőmunkából, amely pártunk vezetésével hazánkban folyik. Annak, a dolgozók testi épségének, egészségének védelme az egész szakszervezeti munka fontos részét képezi. Beszámolója további részében ismertette a szakszervezet társadalombiztosítási munkájának eredményeit. Elmondta, hogy például 1951-ben kilencezer vasutas dolgozó üdült az ország legszebb üdülőiben; 13 napköziotthon és három bölcsőde könnyített az anyák gondjain. Az e téren is megmutatkozó bürokrácia kiküszöbölésére az ellenőrzés megjavítását jelölte meg feladatul. Ezután a kulturális- és sportfeladatok ismertetésére tért át. Megjegyezte, hogy bár a szakszervezeti kultúrnevelési munkánk javulást mutat, még elmarad a dolgozók igényeitől, a követelményektől. A Vasútpolitikai főosztály, a szakszervezet és a közlekedésügyi minisztérium közös lapjáról megemlékezve, elmondotta: a vasutasok lapja kiterjedt munkáslevelező hálózata segítségével felveti a dolgozók problémáit, nyilvánosságot ad a bírálatnak és a tapasztalatcserének. A sport terén elért jó eredményekről beszélt ezután. Megemlítette, hogy az MHK-ban országos viszonylatban első helyen végeztünk, több vasutas sportolónk világcsúcsot , ért el és közülük számosan a világbajnokság büszke tulajdonosai. Az eredmények mellett hiba az, hogy sportmunkánk bizonyos mértékben még ma is öncélú, az MHK szervezését sem töltöttük meg eléggé politikai tartalommal. Gáspár elvtárs ezután szervezeti kérdésekről beszélt és megállapította, hogy az utóbbi időben, főképpen a vezetőszervek újjáválasztása során erősödött a bírálat és önbírálat, szervezeteinkben a demokrácia elve mindjobban érvényesül. Befejezésül megemlékezett a szakszervezet kapcsolatáról a Vasútpolitikai Főosztállyal, a SZOT-tal. Különösen kiemelte, hogy szakszervezetünk a vasutas dolgozók között csak abban az esetben tud eredményes, nevelő és szervező munkát végezni, ha támaszkodik arra az erőre, amelyet a Vasútpolitikai Főosztály jelent. Beszélt arról a segítségről, amelyet a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége és Titkársága nyújtott szakszervezetünknek határozataival, elvi irányításával és instruktorai tevékenységén keresztül. Gáspár elvtárs a szakszervezet eredményeiről és hiányosságairól A különböző bizottságok megválasztása után számolt be Gáspár Sándor elvtárs, a Vasutasok Szakszervezetének főtitkára a szakszervezet munkájáról. A nemzetközi helyzet ismertetésénél hangsúlyozta, hogy a magyar dolgozóknak mindent meg kell tenniük hogy a koreai nép harcát, amely értünk is folyik, megkönnyítsük, segítsük. Hangoztatta, hogy a magyar vasutasok egyemberként követelik Jacques Duclos és Andre Stil elvtársak szabadonbocsátását. Ezután a munkaverseny eredményeivel és hiányosságaival foglalkozott. Elmondotta többek között, hogy az új alapokra helyezett „ötszázas" mozgalmat a forgalmi, vontatási, pályafenntartási és kereskedelmi dolgozók, az „ötszázasok", a tervek teljesítésének és az őszi csúcsforgalom sikeres lebonyolításának fő eszközévé teszik. Jó mvelőinulkával a munkafegyelem megszilárdításáért Megállapította, hogy a munkafegyelem megszilárdításáért folyó harcot a szakszervezeti funkcionáriusok egy része elhanyagolja, akik elnézőek a munkafegyelem lazítóival szemben. A fegyelem megszilárdítása harci kérdés — mondotta — az ellenség, a kulákok a klerikális reakció és hűséges cinkosai, a jobboldali szociáldemokraták ellen, akik a vasúton is próbálkoznak aknamunkát kifejteni. A balesetek, a lopások, a szolgálat pontatlan ellátása az ellenség befolyását mutatják. Üzemi bizottságaink egyrész® nem harcolt elég eredményesen azért, és nem végzett olyan nevelő munkát, hogy az öntudatos dolgozók maguk leplezzék le a kártevőket és a munkafegyelem lazított. Nem karoltuk fel eléggé az új helyzetet megértő és azt segítő értelmiségünket. Beszéde további részében a vasutas fiatalokról és a nődolgozókról emlékezett meg. Elmondotta, hogy nődolgozóink becsületesen megállják helyüket és máris 85 sztahanovista van közöttük. Az ellenség látja ezt és le akarja járatni a dolgozó nőket. Az a feladatunk,hogy harcoljunk a nődolgozók megbecsüléséért, a nők munkába állítását megkönnyítő rendelkezések betartásáért, azért, hogy minden dolgozó nő, a képességének leginkább megfelelő munkakörbe kerüljön. Fokozottabb felelősséggel kell intézni a dolgozók érdekvédelmét A mnkásvédelem érdekében a mi szakszervezetünk is kiépítette munkavédelmi hálózatát — folytatta beszámolóját Gáspár elvtárs. — Mindezek mellett azonban még komoly hiányosságok vannak szakszervezetünk munkavédelmi tevékenységében. Területi bizottságaink például nem számoltatják be munkájukról a munkavédelmi felelőst, nem tűzik napirendre a terület munkavédelmi helyzetének tárgyalását, nem ellenőrzik az AB munkavédelmi tevékenységét, stb. Nem lépett fel kellő erélyel a szakszervezet azokkal a vállalatvezetőkkel szemben, akik kormányrendeletek végrehajtását elhanyagolták. Sokhelyütt így a balesetek kivizsgálását bürokratikusan, lélektelenül végzik. a Munkavédelmi Osztály feladakozást nem tekinthetjük csupán a Munkavédelmi Osztály felada Nagy sikere volt a kongresszussal összekötött újító kiállításnak. A küldöttek és meghívott vendégek sorra látogatták a kiállítási asztalokat és megvitatták az újítást, vagy észszerűsítést, jegyzeteket készítettek, s elhatározták, hogy visszatérve üzemükbe, megvalósítják a tapasztaltakat. Kristóf elvtárs pártunk Központi Vezetősége és Rákosi elvtárs üdvözletét tolmácsolja Pártunk Központi Vezetősége és Rákosi elvtárs, valamint a magyar szervezett dolgozók üdvözletét Kristóf István elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára tolmácsolta a közgyűlésnek. Felszólalásában a vasutas verseny mozgalom növekedésével foglalkozott. Rámutatott, hogy a megnövekedett áru- és utasforgalom s az éleződő nemzetközi helyzet is megnöveli a vasút szerepét, a vasút dolgozóinak felelősségét. Az élenjáró vasutas dolgozók naponta jobb és jobb eredményekkel harcolnak a vasútra háruló feladatok jó megvalósításáért. A jó munka érdekében — folytatta Kristóf elvtárs — meg kell szüntetni a vasútnál a munkaversenyben jelentkező bürokráciát. Igen lassan halad a szovjet tapasztalatok elterjesztése, nagy még az idegenkedés, a félelem az újításoktól. Nem egy esetben előfordul, hogy az ellenség a „szakszerűség” túlzott hangoztatása mögé bújva. Bebrits Lajos elvtárs közlekedésügyi miniszter szólalt fel ezután. Elmondotta, hogy az egyre emelkedő, és mindinkább nehezebbé váló feladatokat a szakszervezet részéről jövő támogatással, szinte maradék nélkül, idejében meg lehetett oldani. A közlekedésügyi miniszter felhívta a megválasztandó új szakszervezeti vezetőség figyelmét arra a nagy feladatra, amelyet az eddigieknél 25—30 százalékkal magasabb őszi csúcsforgalom állít a vasút dolgozói elé Minden kocsit és mozdonyt üzemképes állapotba kell hozni és nagy gondot kell fordítani a mozdonyok jó karbantartására. Sokkal több szerelvényt kell megraknunk, — mondotta — és gyorsabban kell vezetnünk vonatainkat, mint eddig. Ezek érdekében állítja előtérbe a szakszervezet azokat a mozgalmaikat, amelyek biztosítják a növekvő forgalom lebonyolítását. Jó felvilágosító munkával neveljék a vasút dolgozóit, különösen a forgalom dolgozóit és a mozdonyvezetőket, hogy fokozott figyelemmel, szaktudásuk növelésével kerüljék el a baleseteket. Bebrits elvtárs figyelmeztetett arra, hogy a hatalmas őszi szállítási feladatok elvégzéséhez be kell vezetni a Szovjetunióban már bevált szovjet tolatási tapasztalatokat. A Szocialista Vasútért hasábjain keresztül és egyéb módon tudatosítsuk ezeknek a szovjet munkamódszereknek óriási előnyeit, hogy az üzemi bizottságok követeljék e módszerek szélesarányú alkalmazását. A miniszter különösen hangsúlyozta a következetes harcot a balesetek elakadályozza az alulról jövő kezdeményezések megfelelő kibontakozását. Ezek ellen a jelenségek ellen a Vasutasok Szakszervezetének keményen fel kell lépnie. Következetesen kell bírálni és bátran fel kell tárni a hiányosságokat, le kell leplezni a még megbúvó ellenséget, a jobboldali szociáldemokratákat. Tevékenyen vegyen részt a szakszervezet abban a harcban, amelyet a vasút fegyelmének kialakításáért folytatunk. , A szakszervezet ne feledkezzék meg a dolgozó emberrel sem, harcoljon a Munka Törvénykönyve maradéktalan betartásáért. Végül hangsúlyozta Kristóf elvtárs, hogy a szakszervezet csak akkor tudja feladatait maradéktalanul ellátni, ha mindenkor igénybe veszi a Vasútpolitikai Osztály segítségét, s munkájában mindenkor érvényesül a kommunisták vezetéseben. Ha forradalmi éberséggel dolgozunk és át tudjuk vinni az éberség szellemét a szakszervezet útján a széles vasutas tömegekbe, akkor elcsípjük és ártalmatlanná tesszük az ellenség kezét, amelyet nem egy balesetnél határozottam meg lehet látni— mondotta. Bebrits elvtárs részletesen foglalkozott a vasutasok nagy nemzeti feladatával és hangsúlyozta hogy a vasút dolgozóinak központi feladata felkészülni az őszi csúcsforgalomra, éppen ezért a megnövekedett szállítási feladatok sikeres lebonyolításáért a szakszervezetnek a legkövetkezetesebb harcot kell folytatnia. Bognár elvtárs a kommunista vasutasok felelősségéről és helytállásáról Bognár Imre elvtárs, a Vasútpolitikai Főosztály vezetője a kommunista vasutasok felelősségéről beszélt. A vasút jó vagy rossz munkája kihat népgazdaságunk egész területére — mondotta többek között. — Ezért a kommunistáknak élen kell járniuk az ellenség elleni harcban, bátran helyt kell állniuk a feladatok elvégzésénél, a nehézségek leküzdésénél. A kommunisták már jó példát mutattak az idei télen, amikor éjjel-nappal hősiesen küzdöttek a hóakadályok eltakarításáért. Most a legfőbb feladatuk, hogy az őszi csúcsforgalomra való felkészülés nehézségeit leküzdjék. Bognár elvtárs ezután a balesetek kérdésével foglalkozott és kiemelte, hogy amikor a vasutas dolgozókat felelősségre és éberségre neveljük, egyúttal keményen kell harcolnunk az ellenség ellen, azok ellen a lazaságok ellen, amelyek a vasút területén fennállnak. Aki nemharcol eredményesen a balesetek ellen — folytatta — az nem tud eredményesen küzdeni, az előttünk álló őszi szállítási feladatok végrehajtásáért sem. A szakszervezet feladata, hogy türelmes, felvilágosító munkával a funkcionáriusokat, a vasutas dolgozók széles tömegeit is felelősségre, éberségre nevelje, hogy ezáltal, dolgozóinkat az ellenség elleni,kemény harcra mozgósítsuk. Ezen a területen igen komoly fele- Bebrits elvtárs a megnövekedett őszi szállítási feladatokról Lőcsei János és Tóth III. János Kossuth-díjas, sztahnovista főmozdonyvezetők 1.*ko?i,ress zus,on. Mindketten elismert „ötszázasok”, akik átadják tapasztalataikat társaiknak, hogy minél több élvonalba kerülő „ötszázas” segítse az őszi csúcsforgalom lebonyolításával nagy nemzeti feladatunk végrehajtását .