Szocialista Vasútért, 1955. július-december (48. évfolyam, 27-52. szám)

1955-07-04 / 27. szám

■Július 9-én ül össze a X.­­ Országos Vasútüzemi Értekezlet. Az immár hagyo­mányossá vált értekezlet elé nagy érdeklődéssel tekintenek a vasutas dolgozók. Vajon csak a hagyomány készteti arra a vasút vezetőit, hogy a külszolgálati dolgozók képviselőivel közös tanácsko­zást folytassanak, vagy bevál­tották a vasútüzemi értekezle­tek a hozzájuk fűzött remé­nyeket? E kérdésre csak igen­nel felelhetünk. A vasúti mun­ka erőpróbáját jelentő őszi forgalom sikeres lebonyolítá­sa nem képzelhető el anélkül, hogy az elmúlt­ esztendő ta­pasztalatait ne tárgyalnák meg, ne szabnának újabb és újabb feladatokat, ne állapod­nának meg az újabb munka­módszerekben. A vasút legjobbjai tizedszer találkoznak a felszabadulás óta, hogy­­hitet tegyenek el­szánt akaratukról, derekasan helytállnak az idei forgalom során. Ez a tanácskozás min­den évben a nagyszerű kezde­ményezések, javaslatok, a bá­tor bírálatok színhelye, ahol fegyelmezett, a vasúti munká­ban nagy tapasztalatokkal rendelkező, élenjáró dolgozók felelősséggel tárgyalják meg a tennivalókat. A X. Országos Vasútüzemi ** Értekezlet olyan idő­szakban ül össze, amikor szer­te a világon a béke erői hatal­mas sikereket érnek el, ami­kor a magyar nép egységbe fontan hajtja végre pártunk Központi Vezetőségének már­cius 4-i határozatait, mikor az üzemekben, a földeken, a la­boratóriumokban és a kutató­­intézetekben egyaránt minden becsületes dolgozó erejét nem kímélve azon fáradozik, hogy a második ötéves tervet meg­előző esztendő, az erőgyűjtés éve, eredményes legyen. Az idei vasútüzemi értekez­letnek az eddigiektől eltérően figyelembe kell vennie, hogy az elmúlt esztendőben az őszi forgalom lebonyolítása során hibák is voltak. Lassú volt az elegymozgás, nagy volt a vo­nat- és gépre várások száma, a vonatok menetrend szerinti közlekedése nem volt kielégí­tő. Nem elég gazdaságosan dolgoztunk, nem csökkent a vasút önköltsége. Az egész értekezleten végig kell vonulnia pártunk Köz­ponti Vezetősége március 4-i határozatának, mely nyoma­tékkal hívja fel figyelmünket az önköltség csökkentésére, a munka minőségének javításá­ra, a termelékenység emelé­sére. Azok a határozatok, me­lyek a X. Országos Vasútügyi Értekezleten születnek, java­részt a gazdaságos üzemvitel­re vonatkoznak, irányt szab­nak a vasutas dolgozók számá­­ra h hogyan, milyen módszerek­kel érhető el a munka minősé­gi javítása, az önköltségcsök­kentés. Erézzük meg, milyen fel­­­­adatok sikeres elvégzé­séért kell egységesen csatasor­ba állniuk a magyar vasuta­soknak, hogy valóra váltsák mindazt, amit pártunk Köz­ponti Vezetőségének határoza­ta megszabott, amit a népgaz­daság érdeke tőlünk megkí­ván. Azok a határozati javasla­tok, amelyeket az értekezlet beható vita után elfogad és határozatokká emel, pontosan körvonalazzák majd a tenni­valókat valamennyi szakszolgá­lati ág dolgozói számára. A forgalmi, a kereskedelmi és a vontatási szakszolgálat együt­tes feladatához tartozik, hogy a kocsifordulót országos vi­szonylatban szeptemberben 3,9, októberben 3,7, novemberben 4, decemberben pedig 4,8 nap alá szorítsuk. A vasutas dolgozók megta­nulták már az elmúlt évek so­rán, hogy a kocsiforduló időt leszorítani központi célkitűzés, mely a vasúti munka legtöbb minőségi tényezőjét magában foglalja. Ezért ennek a határo­zati javaslatnak határozattá válása után az egész vasút­üzemnek úgy kell dolgozni, mint egy futószalagnak, nehogy kiesések, zökkenők megzavar­ják e fontos célkitűzés valóra­­válását.­­ A fenti három szolgálati ág dolgozóira hárul nagyrészt az a feladat is, hogy az őszi for­galom idején a munkásvonatok késését 3, a személyszállító vonatokét pedig 7 százalék alá szorítsák. Ez tehát a másik központi feladat. Eltérő ez az eddigiektől? Igen. Eltérő, mert annyit jelent, hogy bármilyen erős iramú is lesz az őszi for­galom, még az eddigieknél is jobban kell harcolni az ellen, hogy munkás- és személy­szállító vonataink késetten közlekedjenek. E nagyszerű feladat megvalósításáért lelke­sen kell harcba indulnia a vas­út dolgozóinak, hiszen a sze­mélyszállító vonatok menet­rendszerinti közlekedése egy­úttal a tehervonatok pontos közlekedését is lehetővé teszi, Em­elyek azok a feladatok,­­ amelyeket végre kell hajtanunk azért, hogy a tava­lyinál gazdaságosabban, ész­szerűbben, a műszaki adottsá­gok teljes kihasználásával, a gazdaságosság figyelembevéte­lével bonyolítsuk le az idei őszi szállításokat? Erre vonatkozóan egész sor határozat születik majd az értekezleten. E határo­zatok sorában kell, hogy sze­repeljen a tehervonatok átlagos terhelésének növelése, az irányvonatok közlekedésének kiszélesítése, a mozdonyok hu­szonkilométer teljesítményé­nek emelése és egész sor egyéb határozat. A X. Országos Vasútüzemi Értekezlet teremtse meg annak a lehetőségét, hogy az idei őszi forgalmat zökkenőmentesen, gazdaságosan bonyolítsuk le. Ez az értekezlet segítse a vas­utas dolgozókat abban, hogy mindenki a munkaterületén a legjobb módszerek kialakításá­val, fegyelmezetten végezze feladatát és hozzájáruljon ah­hoz, hogy a vasútüzem felada­tának megfelelően továbbítsa a tonnák millióit oda, ahova népgazdaságunk azt irányítja. Hisszük és reméljük, hogy a magyar vasutas dolgozók való­ra váltják az értekezlet hatá­rozatait és a tervév végeztével felemelt fővel állhatnak az or­szág közvéleménye elé: dereka­­san, becsülettel elvégezték mindazt, amit a párt, a dol­gozó nép elvárt tőlük. ÁTLAGOS 25 SZÁZALÉKOS TÖBBTERHELÉSSEL továbbítják vonatjaikat a mis­kolci fűtőház dolgozói, akik magukévá téve pártunk Köz­ponti Vezetőségének határoza­tát, első félévi tervüket határ­idő előtt fejezték be. Száz­­elegy kilométer tonnatervüket június 1-én 103, huszonkilo­méter tervüket ugyancsak 1-én 104 százalékra teljesítették. Mozdonykilométer tervüket jú­nius 6-án, szénmegtakarítási tervüket 15-én, fajlagos javítási tervüket 16-án, kocsijavítási tervüket 20-án zárták le. Ez­­ideig 8780 tonna szenet takarí­tottak meg 1 669 000 forint ér­tékben. Az élüzem-szintet je­lentő ötszázalékos önköltség­megtakarítással szemben nyolc­­százalékos csökkentést értek el. A dolgozók közül többek kö­zött kiváló teljesítményt nyúj­tottak Szigeti Géza, Egerszegi Kálmán, Karsza József moz­donyvezetők, Pázmány József, Szabó József, Póczos Mihály, Zagyi Dezső és Kallós Béla fűtők. EGYMILLIÓ 800 EZER FORINT­­ értékű készáru termelését vál­lalták terven felül a gyöngyösi Véget ért a második negyed­év, lezárult az 1955-ös tervév első fele. A szerkesztőségünkbe érkezett jelentések arról tanús­kodnak, hogy a vasút dolgozói jó munkát végeztek, második negyedévi tervüket a legtöbb szolgálati helyen határidő előtt, vagy határidőre teljesítették. És a munkában nincs megállás, tekintetüket előreszegezik a következő feladatokra: már gyűlnek a vállalások a vasutas­ nép és ez alkotmány ünnepe tiszteletére. BUDAPEST NYUGATI­­PÁLYAUDVAR DOLGOZÓI a második negyedévben min­­den tényezőnél teljesítették az élüzem-feltételeket. Fajlagos kocsimozdítási tervük 113 szá­zalékos teljesítésével az első félévben 1119 tolatási órát ta­karítottak meg.­ Kocsitartóz­kodási tervüknél 110 százalé­kos eredményt értek el, és ez­zel 81 600 órával csökkentették állomásukon a kocsik tartózko­dási idejét. A kereskedelmi szolgálat dolgozói a kocsi­kihasználási terv 120 százalé­kos teljesítésével 176 teher­kocsit takarítottak meg. Szállí­tási tervüket június 27-én be­fejezték. A jó munkában orosz­lánrésze van Várkonyi Sándor kocsimesternek, Hargittai Sán­dor vezető váltókezelőnek. Papp Zoltán forgalmi szolgálattevő­nek, Dobos József és Takács Róbert raktári munkásnak. Kitérőgyártó VV dolgozói, mi­után első féléves termelési ter­vüket június 23-án, délelőtt 9 órára 100,5 százalékban sikere­sen teljesítették. Az üzem dol­gozói készülnek a júliusi ter­melési értekezletre, ahol meg­teszik majd vállalásaikat a vasutasnap és az alkotmány ünnepe tiszteletére. A TAPOLCAI FŰTŐHÁZ DOLGOZÓI úgy dolgoztak a második ne­gyedévben, hogy ne maradja­nak el az első negyedév ered­ményétől, amely az élüzem­­címet és a SZOT vándorzászló­ját hozta meg nekik. Igyekeze­tük sikerült is, mert első fél­éves tervüket június 6-ra befe­jezték. A fűtőház dolgozói a Központi Vezetőség határozata szellemében dolgoznak tovább és a vasutasnap, illetve az al­kotmány ünnepe tiszteletére vállalták, hogy a harmadik ne­gyedévi tervüket is határidő előtt teljesítik. (Dancs József leveléből.) 104 SZÁZALÉKRA TELJESÍ­TETTÉK AZ ÁTLAGOS TER­HELÉST Miskolc személypályaudvar dolgozói a második negyedév­ben. Jó eredményt értek el a személyvonatok menetrendsze­rinti indításánál is, a vonatok késését 0,7 százalékra csökken­tették. Kiváló munkát végeztek Kardos József, Urbán László és Tasi István forgalmi szolgá­lattevők. A fajlagos kocsimoz­dítást 0,5 perccel csökkentették kocsinként. Ennél a tényezőnél jó eredményt értek el Török József és Hegy­esi Tibor kocsi­mesterek és brigádjaik is. Jó munkájuk eredményét bizo­nyítja az is, hogy a második negyedévi kocsikifutási tervet június 20-ra befejezték. (Ko­vács Gyula leveléből.) A Petőfi-hídtól Budapest- Ferencváros kapujáig, hosszan a Duna partján fekszik Buda­­pest-Dunapart teherpályaud­var. A múlt rendszerben „ha­lálra ítélték” az állomást, s a felszabadulást követő első években szinte már „el is te­mették”. Egyszerűen azért, mert furcsán hat környezeté­ben — s talán még inkább azért, mert a tranzitv­áruk for­galma átterelődött a Szabad­kikötőbe. Ami mégis itt tartja ezt a pályaudvart, elsősorban az a négy hatalmas malom, amely gyökeret vert a pálya­udvar mellett húzódó Soroksá­ri út mentén. A „halálra ítélt”-nek semmi oka aggodalomra. Hiszen 300— 400 kocsi fordul meg naponta az állomáson. A malmokon kí­vül a főváros hűtőháza, a FŰSZERT, a Terményforgalmi Zsákraktár, egy hatalmas TÜKER-telep és még sok-sok vállalat és üzem kiszolgálását végzik a dunaparti vasutasok. Az igaz, hogy régi forgalma már csak a múlté, de ehhez a háború vérzivatara is hozzájá­rult. Harminchat óriási raktá­rából mindössze négy maradt meg. Ezek egyikét a Chemol­­impex árui töltik meg. Volta­képpen két raktár áll rendel­kezésre, ahol sok ezer tételben kerül feladásra, vagy kirakás­ra az áru. Budapest-Dunapart még nem tudta elérni az élüzem­szintet. Hogy miért, annak oka van. A malmokba érkező gabonát, a hántolásra kerülő magvakat szállító kocsik zöme nagytengelytávolságú, emiatt nem tudják megfordítani a fordító­korongon, át kell rakni ezeket a kocsikat, ami nem szolgálja a kocsiforduló-idő csökkentés­ét. Ez azonban nem fékezi munkalendületüket. A darabáruforgalomban a raktári dolgozók átlagosan 18 mázsa árut mozdítanak meg óránként minden gépi beren­dezés nélkül, sőt van olyan hónap, amikor elérik a 22—23 mázsát. Két évvel ezelőtt or­szágos elsők voltak, most sem kell szégyenkezniük helyezé­sükért. A munkafegyelem pél­dás. Erre most még inkább szükség van, mint eddig. Jú­liustól kezdve ugyanis kezdetét veszi a dunaparti teherpálya­udvaron az őszi forgalom. Megkezdődik a malmok „eteté­se”, a kocsik ezrei érkeznek és indulnak erről az „elteme­tett” állomásról. A verseny folyik. A duna­­partiak készülnek a X. Orszá­gos Vasútüzemi Értekezletre és nem egy kiváló teljesítmény­nyel segítik a vasutasnap és az alkotmány ünneplő tiszteletére tett vállalásokat. Venczel Re­zsőné árupénztáros három hó­nap óta tartja a sztahanovista szintet. Lakó Nagy József 111 százalékra teljesíti kocsiki­használási tervét. Az állomás dolgozói vállalták, hogy nem­csak a félévi tervet teljesítik időre, hanem december 21-re befejezik évi tervüket. Hóna­p­ok óta nem fordult elő számadáselválasztás, dézsmá­lás évek óta nincs a vasutasok hibájából, mint ahogy nincs árusérülés sem. Az egykor „halálra ítélt” pá­lyaudvaron eleven munka fo­lyik, az állomás dolgozói fon­tos csavarjai a vasút nagy gé­pezetének. Huszonnégy európai állam kormányának képviselői a Bernben június 16—18-án tar­tott diplomáciai konferencián az új nemzetközi vasúti áru- és személyfuvarozási egyez­ményeknek (CIM és CIV) 1956. március 1-vel történő életbeléptetését határozták el A konferencia határozatot hozott továbbá az egyezmé­nyek alkalmazási módjára. Németország két területén, va­lamint megválasztásra került az egyezmények végrehajtásá­val megbízott berni Központi Hivatal felügyelő bizottsága. A Központi Hivatal eddig a svájci kormány felügyelete és irányítása alatt működött, az ú­j egyezmények életbelépte­tésével egyidejűleg ezt egy 9 tagú kormányközi felügyelő bizottság látja el, mely bizott­ságba 5 évre a magyar kor­mány küldöttjét is beválasz­tották. A jegyzőkönyveket a ma­gyar kormány megbízásából Vermesy Sándor MÁV-igazga­­tó írta alá, aki a diplomáciai konferencia alelnöki tisztét is betöltötte. A diplomáciai konferencia után szakértő bizottságok ül­tek össze a szállítótartályok, a magánkocsik, valamint a ve­szélyes áruk nemzetközi vi­szonylatban történő fuvaro­zásának szabályozására. A szakértő bizottságok előrelát­hatólag július hó 10-ig ülésez­nek. Lasek Sándorné, a Debreceni Műszaki Kocsiszolgálati Főnökség dolgozója, mindig tisztán tartja a gondjaira bízott vonatablakokat. (Kovács Géza felül A debreceni 205. számú blokkmesteri szakaszon Kovács Sándor szakaszkezelő és brigádja 135 százalékos állaggal dolgoznak. Ké­pünkön egy dinamikus váltót el­lenőr­iznek. (Kovács Géza felv.) A vasutas dolgozók az idén is nagy gonddal készítik elő a kocsiparkot a gabonaszállí­tásra. Előreláthatólag naponta 5—600 kocsi gabonát raknak majd vasúti kocsikba. Nagyon fontos, hogy a gabonát szállító vasúti kocsik tetőzete és fala kifogástalan állapotban le­gyen, mert ezzel minimálisra --- i­l csökkenthető a szemveszteség. A gabonát általában öm­lesztve szállítják, ezért a vas­úti kocsikba az ajtó elé belül­ről deszkafalat, úgynevezett rinfuzát építenek be. Eddig már 18 000 darab rinfuzalapot készítettek el, ezenkívül 8000 vasúti kocsiba már beszerel­ték a m­afutát. A nyíregyházi f­­tőház dolgozóinak távirata Helsinkibe A nyíregyházi fűtőház dol­gozói a vasút politikai főosztály útján táviratot juttattak el a finnországi békevilágtalálko­zóra. A nyíregyházi két fűtőház dolgozói harcos üdvözletüket küldik Helsinkibe, a világbé­­ketalálkozóra — írják távira­tukban. — A nemzetközi béke­mozgalom megvédése érdeké­ben jó munkát és sok sikert kívánunk. Hasonló táviratokban és le­velekben sok-sok vasúti üzem dolgozói kívántak sok sikert a világtalálkozónak s tettek ígé­retet arra, hogy még az eddi­gieknél is jobban támogatják a világbéke ügyét.

Next