Szolnok Megyei Néplap, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-16 / 219. szám

Viläef proletárjai, egifesüljeteki SZOLNOK MEGYEI 1 A MEGYEI PARTBIZOTTS^1ÍTÍÍ^T^Í^Í'"'líra^BBMBBBB Ara 50 fillér XVII. évfolyam, 219. szám. Az ifjúság érdekeinek védelme Öbbször hallottam esz­mecserét, arról, ho­gyan képviselheti a leg­jobban a KISZ az ifjúság érdekeit. Sokáig élt az a summás megfogalmazás, amit egy ifjúsági vezető így fejtett ki: A fiatalok legfőbb érdeke, hogy minél hamarabb felépüljön a szo­cializmus. Mert nekik épít­jük azt. Ezért az ifjúsági szervezet azzal tesz eleget kötelességének, ha mozgó­sítja a fiatalokat a szocia­lizmus építésének felada­taira. E kétségtelenül igaz megállapítással — úgy tű­nik — nem lehet vitatkoz­ni. Ki tagadja, hogy való­ban az a legfőbb érdeke a fiataloknak, hogy minél hamarabb felépüljön a szo­cializmus? Így igaz ez, de azért mégis szükséges ezzel az általánosító, „nagyvona­lú” meghatározással szem­ben pontosabban megfogal­mazni az ifjúsági szövetség feladatát. A KISZ Közpon­ti Bizottságának legutóbbi állásfoglalása is , kétirányú feladatról beszélt. Az egyik az ifjúság marxista—leni­nista szellemű nevelése, a szocializmus építésének feladatára való mozgósítás. A másik az úgynevezett érdekképviselet. É­rdemes a KISZ-nek erről az utóbbi fel­adatáról egy kicsit rész­letesebben is beszélni. Egyáltalán vannak-e sajá­tosan ifjúsági érdekek? Vannak, de hibás álláspont lenne itt az úgynevezett „nemzedéki vitákra” gon­dolni. A fiatalok speciális érdekei nem az öregekkel szemben jelentkeznek. Olyanok azok, amelyek a fiataloknak a társadalmon belül elfoglalt helyükből következnek. Az ifjúság életkorából, a pályaválasz­tás, a pályakezdés, a csa­ládalapítás nem könnyű feladataiból adódnak ezek. Olyan sajátos igényekről és gondokról van szó, amelyek az életben csak egyszer , az ember ifjú éveiben je­lentkeznek. Csak felsorolás­képpen: a diákok tanulási feltételei; a továbbtanulás feltételei, lehetőségei; olyan diákszociális problémák, mint ösztöndíj, kollégiumi elhelyezés; a munkábaál­­lás, elhelyezkedés gondjai; fiatal házasok lakásgond­jai; a kezdő szakmunká­sok, technikusok, mérnö­kök bérezése — és még hosszan sorolhatnánk a kulturális és sportélet te­rületét is ideszámítva. M­indezekben a kérdé­sekben fennállhat — és fenn is áll — időszakos, átmeneti ellentmondás a társadalmi érdekek és az ifjúság egyes rétegeinek érdekei között. A KISZ fel­adata ilyen esetekben az ifjúság érdekeinek védel­me. A gondot most az okozza — s a KISZ KB legutóbbi állásfoglalása is így szól —, hogy a KISZ- szervezetek jórésze éppen ezt tartja mellékes felada­tának. Ez az oka annak, hogy nem elég népszerű az ifjúság egyes rétegei előtt az ifjúsági szervezet. Úgy mondják, a KISZ csak min­dig munkára, tanulásra hív , de nem védi eléggé az ifjúság érdekeit. Nézzük csak egy kicsit konkrétabban. A Miniszter­­tanács egy korábbi határo­zata szerint az újonnan épült lakások húsz százalé­kát fiatal házasoknak kell adni. Vajon betartják-e mindenütt ezt a határoza­tot? Erről nem utolsó sor­ban a városi KISZ bizott­ságnak kellene meggyőződ­ni, betartásáért tűzzel-vas­­sal harcolni. Nem nehéz következtetni, mennyivel nagyobb volna az érdeklő­dés az ifjúsági szervezet munkája iránt, ha mond­juk a taggyűlésein ilyen kérdésekről is szó esne. A fiatalok lakáshelyze­tével kapcsolatos gondok példázzák, hogy az érdekvédelmi tevékenység során nézeteltérések is ke­letkezhetnek a KISZ és az illetékes államigazgatási, gazdasági, társadalmi szer­vek vezetői között. Ezt vál­lalni kell. És talán nem tekinti senki szentségtö­résnek, ha az ifjúsági ve­zetőket arra bíztatjuk, hogy legyenek ezekben a kérdésekben hajthatatlanab­bak. Anélkül, hogy a leg­kevesebb tápot is adnák a jogtalan követelődzéseknek, az érdekvédelemben a jö­vőben nagyobb szerepet kell vállalniuk. Az ifjúság érdekeiért folytatott harc során kelet­kezhető nézeteltérések, vi­ták megoldása csakis az egész társadalom számára hasznos határok között me­het végbe. Ezért a KISZ egész nevelő munkájával annak megértésére kell tö­rekedni, hogy aki többet ad a társadalomnak, az többet is érdemel. Ennek megérté­sével általában nincs is baj. Még rosszindulattal sem lehet tagadni, hogy a mi kitűnő, szocialista ifjú­ságunk mindig hajlandó a társadalom iránti köteles­ségeit teljesíteni. Itt is, és még sokszor el kell mon­danunk, mennyire szűklá­tókörű az, akinek a szemé­ben néhány munkakerülő huligán eltakarja a fiatalok ezreinek derék, áldozatkész munkáját. Ezek a fiatalok tehát nemcsak joggal vár­ják, hanem meg is érdem­lik, hogy törődjenek ve­lük, segítsék, támogassák őket. K­ülsőségekből, felszíni jelenségekből nem le­het megítélni sem az ifjú­ság jó tulajdonságait, sem fogyatékosságait. Az igaz­ság az, hogy a fiatalok el­bírálásánál sem lehet más a mérce, mint amit alkal­maz a párt minden ember­nél: hogyan él és dolgozik, hogyan teljesíti kötelessé­geit, hogyan szolgálja a szocializmus felépítésének ügyét. Ilyen mérce alapján alapvetően pozitíven kell megítélni ifjúságunkat. Nagy szeretetre, gondosság­ra, törődésre érdemes réte­ge ez társadalmunknak. Szemünk fénye — mert a jövőnk. Ez a megítélés az erkölcsi alapja annak, hogy jobban figyeljünk az ifjú­ság érdekeinek védelmére. S ez az alapja annak, hogy erre most magukat a fia­talokat is, az ifjúsági szer­vezetet, az ifjúsági vezető­ket buzdítjuk. Varga József Itta: Siker a méné­lő torony alatt Tegnap még a táborban - ma már a katedrán Gea»1enye A VIDÉKI IPARTELEPÍTÉS KERETÉBEN MEZŐTÚRRA KÖLTÖZÖTT A FÉMMUNKÁS KTSZ ELEKTROMOS RÉSZLEGE. ITT KÉSZÜLNEK A KÖZ­KEDVELT FORMAI, KRÓMOZOTT HÁZTARTÁSI VASALÓK, VILÁGÍTÓ TES­TEK, A KÉPEN LÁTHATÓ FÉMCSŐ ARMATURÁK ÉS NAGY EXPORT MEG­RENDELÉSÜK VAN KLÍMA BERENDEZÉSEKBŐL 1966. szept. 16., péntek. Kis község nagy tette nyolc hónap alatt 75 ezer forint értékű társadalmi munka tej nélkül részt vett a víz­­vezetékcsatorna betemeté­sében, most viszont még nem mindenki végzett tár­sadalmi munkát. Most meg már a répaszedés, a kuko­ricatörés járja. Majd csak aztán érnek rá az emberek — válaszolt Lajos bácsi. — Azért most sem kell szégyenkeznünk — mondta Gál Mihály, a községi ta­nács vb elnöke. — Igaz, hogy tavaly a hétszáz la­kosú községben négyszázöt­­venheten munkájukkal se­gítették a 4062 folyóméter vízvezeték elkészítését. De azért most is meghaladja a száz forintot az egy főre eső társadalmi munka ér­téke. Augusztus végéig 75 ezer forint értékű munkát végzett a község lakossága Az őszi fásítás és a 600 folyóméter vízlevezető árok kiásása pedig még elvég­zésre vár. — A kezdeményezőkről is szó volt, kik azok? — A tanácstagok és az utcabizottsági tagok. Olya­nok, mint Lajos bácsi, vagy idős Tornyi Károly, Kö­kény József és Sípos Imre — kezdte a nevek sorolá­sát a vb-elnök. — Említhetjük Kollár Józsefet, Hegedűs Bálintot, Apjuk Sámuelt, Bori Já­nost és Gregus Istvánt is, akik a társadalmi munká­ért járó kitüntetés arany fokozatának birtokosai. S azokat, akik az ezüst vagy bronz fokozatot érdemeltek ki munkájukkal, a társa­dalmi erők szervezésével — mondta Kiss Margit, gaz­dálkodási előadó. Azt is elújságolták a kis község vezetői, hogy 1967- től kezdve a legjobb utca­­bizottság jutalmazására öt­ezer forintot biztosítanak. Ebből az összegből az utca lakóinak kívánsága szerint a közvilágítást korszerűsí­tik, járdát építenek, vagy­is olyan dologra költik, ami mindenkinek egyfor­mán hasznos. A tiszainokai emberek is egyre igénye­sebbek. Nem elégszenek meg azzal, hogy csak az ut­ca egyik oldalán legyen járda, ahogy jelenleg még a legtöbb helyen van. Mind több család vezetteti be a lakásába, illetve udvarába az egészséges ivóvizet. S hogy a „családi” tervek is mielőbb megvalósuljanak, azért segítik önzetlenül munkájukkal is a község­fejlesztési feladatok való­ra váltását. N. K. — Tavaly volt itt a nagy megmozdulás. Akkor fek­tették le a vízvezetékcsöve­­ket. A gép — amivel a honvédség segített — kiás­ta a csatornát. Annyi föl­det kitermelt, hogy én is azt mondtam: nem fogy ez el soha. Nem lesz, aki vis­­­szahányja az árokba. Ez a munka várt a lakosságra. S aztán mire bejött az ősz, nem igen volt földkupai egyetlen utcán sem. Mert úgy vannak nálunk az em­berek, hogy ha egy valaki hozzáfog a munkához, a többi is követi. Csak kez­deményező legyen — mondta Perecz Lajos bácsi, Tiszainoka egyik tanácstag­ja. — Az idén nem is volt társadalmi munka? — Dehogynem. Fásítás, ároktisztítás. S az új sport­pályát is körülültetjük az ősszel még egy sor nyár­fával. Csakhát tavaly a felnőtt lakosság szinte kivé­ Mezőgazdasági mozaik Technikummá vá­lóra készülődnek Törökszentmiklóson A törökszentmiklósi Szé­kács Elemér mezőgazda­sági technikum nevelőtes­tülete és diákjai ünnepre készülődnek. Szeptember 21-én avatják fel az új is­kola és a kollégium épü­letét. Az ünnepségen részt -A gazdasági rendszer re­formjában kettős szerep vár a szakszervezetekre Egyrészt a szervezett dol­gozók érdekvédelmének el­látása, másrészt pedig ő lesz dr. Soós Gábor, a földművelésügyi miniszter helyettese is, valamint Bi­hari Lajos országgyűlési képviselőnk. Az iskolaava­tó ünnepséget a járási mű­velődési otthonban rende­­zik meg. szocialista munkaverse­nyek szervezése. Minderre felkészítik Szol­nok megye mezőgazdasági­­ jellegű szakszervezeteinek A jászkisériek jónevű közös gazdaságában, a Kossuth Termelőszövetke­­zetben hét brigád vesz részt a pártkongresszus tiszte­letére indított munkaver­senyben. A termelőszövet­kezet az egész évben leg­jobb eredményt elérő bri­gádokat pénzjutalomban ré­szesíti. Az elsők hatezer fo­­rint jutalmat várhatnak. A második és harmadik he­lyezett brigád pedig négy, illetve kétezer forinton osz­tozkodhat. A szövetkezet fiataljai az ifjúsági munkacsapa­tok és az ifjú traktorosok munkaversenyébe nevezték Felkészülnek az új gazdasági rendszerre megyénk mezőgazdasági szak­szervezeteiben titkárait, vezetőit. Szep­temberben ért véget az az előadássorozat, amelyen az alapszervezeti titkárok vet­tek részt Szolnokon. A következő lépcsőben az alapszervezetek mai tisztségviselőit Szolnokon, K­arcagon és Mezőtúron ké­pezik tovább. Hét brigád kongresszusi versenye a jászkiséri Kossuth Tsz-ben

Next