Szolnok Megyei Néplap, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-14 / 10. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI 1 A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA XX. évfolyam, 10. szám. * Ara: 70 fillér 1969. január 14., kedd. A meggyőzés művészete AHild Mayer ameri­kai szociológus szavaival él­ve a kommunisták ideoló­giája „a mai világban ható egyik leghatalmasabb erő maradt”. Tudják ezt az im­perialisták, s azt is, hogy ez számukra egyáltalán nem kedvező. Tisztában vannak viszont azzal is, hogy a szocialista tábor katonai és gazdasági ereje lehetetlenné teszi a szocialista rend erőszakos úton történő megsemmisíté­sét. A józan ész diktál tehát számukra újabb útkeresést. T. Witneyt is ez a felisme­rés vezeti, amikor a kom­munizmus elleni harc haté­kony módszereit kutatva ezeket írja: „nem hidrogén­bombák, nem szélesebb körű és hatékonyabb kémhálózat, nem szigorúbb állambizton­sági törvények kellenek, ha­nem olyan eszme, vagy sa­­ját eszméink összessége, — amely nagyobb jelentőséggel bírna számunkra és a világ más népei számára, beleért­ve azokat is, akik ma a kommunista tömbön belül vannak.” Jól látja T. Witney, való­ban az kellene nekik, ha gátat akarnak vetni a kom­munista tanok térhódításá­nak. Igen ám, de hol van az a kapitalista eszme, amely manapság felveheti a ver­senyt a marxizmus—leniniz­­mus igazságával? Hol van az a burzsoá tan, amely ma­­gával ragadni, lelkesíteni tud­­ja a földkerekség kizsákmá­­nyoltjait? Nincs ilyen! Ezt hiányolja az előbb említett T. Witneyvel együtt a kapi­talizmus sok híve. S nem is lesz olyan bur­­sssoá eszme, amely lelkesítő­­leg hatna a világ dolgozói­nak millióira. Egyszerűen azért nem lesz, mert a kapi­talizmus ideológiája eleve nem szolgálhat más célt, mint a kizsákmányoló társa­dalmi rendszer fenntartását és további erősítését Ez pedig — magától érthetően — nem nyújt biztató távla­tokat a dol­gozóknak". Az el­mélet mellett a kantiniz­­mus gyakorlati tevékenysé­ge — lásd a kapitalista tá­bor vezető hatalmának viet­nami gaztetteit­ — sem ra­gadja magával a józan gon­dolkodású­ embereket. Tudták ezt a burzsoázia ideológusai is. Ilyen körül­mények között nincs — és nem is lehet — más válasz­tásuk, mint hogy a ködösí­tés politikájéhoz, az embe­rek tisztánlátásának megza­varásához folyamodjanak. Ehhez államaiktól minden segítséget megkapnak. A kommunista­ellen­es propa­ganda nem véletlenül, ha­nem inkább összeszűkülő vi­láguk kényszere­ követelmé­nyeként lett a burzsoá álla­mok tevékenységének fontos­ része. PvAr* esik manapság olyan sok szó Nyugaton a „pszichológiai háborúról”, a világ néneinek megnyerésé­ről. K. Rowan, az USA tá­jékoztatási hivatalának vett vezetője így vélekedik er­­ről: ..Ma, amikor az „erőt” csak végső esetben alM * mázzák, a két világ versen­gése olyan versengéssé vált, amelyben a legnagyobb sze­repet a meggyőzés művé­szete játssza". Az amerikai W. Bizard is arra inti honfitársait, hogy „figyelmünket nem a techni­kára, hanem egy jóval jelen­tősebb problémára kell össz­pontosítanunk; arra, mit mondhatunk annak érdeké­ben, hogy meggyőzzük az embereket külföldön”. A burzsoázia ideológusai viszont csak akkor tudnak a kapitalizmus előnyeiről beszélni, ha durván megha­misítják a tényeket, ha a szocialista tábor életének bemutatásakor mellőzik an­nak figyelembevételét, hogy a leghaladóbb társadalmi rend először e gazdaságila­g viszonylag fejletlen orszá­gokban valósult meg, s ez elkerülhetetlenül kezdeti ne­hézségekkel jár. Mindenesetre korábbi évei­ket a szocialista gazdaság csődjéről már sutba dobták. Most a marxizmus egyes té­teleinek tarthatatlanságáról, utópisztikus voltáról beszél­nek. Sőt a „konvergencia” elméletének hívei addig el­mennek, hogy azt hirdetik­­a világ nagymérvű ipari fej­­lődése folytán a kapitaliz­mus és a szocializmus a jö­vőben egyesülni fog.­Egyszóval a burzsoá pro­pagandagépezet tevéken­ysé­­ge ideológiai vonatkozásban arra irányul, hogy csökkent­­se a marxizmus határát, te­ret nyerjen burzsoá tanok számára és ideológiai vona­lon legalább „békés egymás­mellett élést” érjen el. Az ilyen kompromisszum vi­szont számunkra elfogad­hatatlan. Elfogadt’ a’atlan egyrészt azért, mert érde­künk és internacionalista kötelességünk a burzsoázia elleni kíméletlen harc, más­részt azért, mert ők egy pil­lanatig sem tétlenkednek az ellenünk irányuló roma»gen­­da hadjáratban. Még az „ideológiamentesítést” hirde­tő burzsoá ideológusok — (Kerr, Dunlann) sem mellő­zik a szocializmus ócsár­­lását. Tisztában kell lennünk az­­zal, hogy egyeséges ideoló­gia soha nem volt. Minden osztály a saját szemszögéből értékeli a világ eseményeit ma is. Ezért ne felejtsük soha a kapitalisták meggyő­ző törekvéseinek hallatán mérlegelni: kinek érdekében történik? S ugyan kinek ér­dekében tevékenykedhetnek a kaniinisták? A munkások érdeke sosem volt szív­ügyük. Miért lenne az most? A •­Omnniirogióik­ viszont kezdettől fogva a dolgo­zók ügyét képviselik. Iga­zuk a dolgozók igazsága. Ezért eszméjük eleve ma­gában éinti a meggyőzés mű­vészetét, az igazság meg­dönthetetlen érveit. Mert az emberek nemcsak a szavakat, a tetteket, is mérlegelik. Simon Bda Itt az enyhülés A hét elején végre megkez­dődött az időjárás gyökeres átalakulása Európában. A szi­bériai eredetű hideg levegő megkezdte visszavonulását ke­let felé, s ugyanakkor az óce­án felől nagy erővel közeled­nek és egyre mélyebben hatolnak a szárazföld belsejébe az enyhe, páradús légtömegek. Várhatóan a már megin­dult délies szél szárnyán előbb utóbb a talaj szintjén is el­érkeznek hozzánk a mele­gebb légtömegek- Erre mutat, hogy a Dunántúlon már megkez­dődtek a havazások. A jelek szerint az enyhülés most már feltartóztathatatla­nul folytatódik. A közeledő enyhe, párás, óceáni légtö­megek hajtómotorja egy ha­talmas ciklon, amelynek kö­zéppontja Írország és Wales felett helyezkedett el. Ennek keleti oldala dél felől szállítja ide a mediterrán, szubtrópusi meleg légtömegeket- Az enyhülés közeledtét jel­zi a péntekig szóló távlati előrejelzés is. Eszerint a legalacsonyabb haj­­nali hőmérsékletek eleinte mínusz 8—13, később mínusz 4 fok körül, a legmagasabb nappali hőmérsékletek eleinte mínusz 6, később mínusz 1 fok körül les­zik. öt milli­métert meghaladó csapadék az ország területének 60 szá­zalékán várható. Várható időjárás- Erősen felhős idő. Többfelé, elsősor­ban a Dunántúlon havazás, ónos eső, keleten is meg­erősödő déli Szél tf­ Il­én l­é*ii pirosság. Az erős hideg mér­séklődik. Várható­­­ leg maga­­sabb nappali hőmérséklet fil+elében mínusz 2—mínusz 7 fook között.. Francia vendégek Szolnokon A Kultú­korc­solatok Inté­zete meghívására hazánkban tartózkodó Louis Odra, a francia nemzetgyűlés kom­munista képviselője, s Mar­cel Siret párizsi festőművész, akik a montreuil-i művész­­csoport Nemzeti Gntó"soK­"i­ kiállításának megnyitásán vettek részt, tegnap Szolnok­ra látogattak. A francia vendégeket fo­gadták a város vezetői, majd a koraesti órákban Szenes Ottó országgyűlési képvise­lőnk és Szigeti Lászlónak, a városi tanács vb-elnökhelyet­­tesének társaságában a szol­noki művésztelepre látogat­tak. A kiváló egység Eskütétel (Riport az 5. oldalon) Két hét halasztás 26-án indul a villamosvontatású személyforgalom Ceglédre Január 12. helyett csak ja­nuár 26-án indul a Budapest és Cegléd közötti villamosí­tott vonalon a menetrend szerinti személyvonat-közle­kedés. A MÁV illetékesei kö­zölték: a halasztásra a szer­vezési intézkedések, a vil­lanymozdonyok miskolci vo­nalról történő átcsoportosítá­sa, a közbeeső állomásokon csatlakozó MÁVAUT-járatok menetrendváltozásainak elő­készítése miatt került sor. Néhány személyszállító vo­nat azonban — a még ér­vényben levő gőzvont­atású menetrend szerint — hétfő­től már villanyvonatatással közlekedik. Ezek az egyes ál­lomásokon a rendesnél hos­­­szabb ideig várakoznak, hogy ugyanannyi idő alatt érkez­zenek Ceglédre, mint a gőz­vonta­tású szerelvények. Az új villam­os vonta­tású menetrendben a két irány­ban közlekedő, mintegy 60 vonat menetideje 10—20 perccel megrövidül. A hajna­li vonatok később indulnak Monorról és Ceglédről — ez­által 26 ezer ingázó tovább alhat — és a szokott időben érkezik Budapest­re. Vissza­felé ugyanabban az időben indulnak, mint régen, viszont korábban érkeznek Ceglédre. H­ta: Algyő 168... * A munkás­­ifjúság mérföldkövei * * Kavicsok * A­utó-motor * . Ajánlólevél a hadseregbe * Varga Zoltán a játékos­­piacon Népművészeti fesztivál Salgótarjánban Folklór nagydíjat kapott a szolnoki Kodály kórus Két éve múst, hogy a ma­gyar Rádió és Televízió, va­lamint a Szövetkezetek Or­szágos Szövetsége elindította a szövetkezeti népi együtte­sek és népművészek csaknem ötezer résztvevőt megmozga­tó országos seregszemléjét. A megyék közül Pest, So­mogy, Győr-Sopron, Nógrád, Bács-Kiskun és Szolnok me­gye jutott az országos dön­tőbe, amelyet részben Kapu­váron és vasárnap délután Salgótarjánban bonyolítot­tak le. . A vasárnapi versenyen az ország három jellegzetes táj­egységének — Palócföld, Kiskunság és Jászkunság — népművészeti csoportjai, nép­művészei léptek fel az Ádám Jenő professzor elnökletével pontozó zsűri előtt, amelynek v­olt Rábai Miklós Kossut-díjas és Grabócz Miklós is. Monstre-műsor volt , S, hogy a közönség mégis végig jól szórakozott, az an­nak köszönhető, sok műsor­szám feledtette, hogy előadói nem hivatásos művészek. Kincseket érő népi hímzésű ruhák pompáztak a Bács me­gyei és a nógrádi művész­együtteseken, megszólaltak a már-már alig ismerős hajda­ni magyar hangszerek, a te­kerőlant, a fazékbőgő, a lo­pótök-hegedű és a népdalkin­csünket őrző énekesek kó­rusok. Megyénk mérsékelt sikerrel szerepelt Sajnos, Szolnok megye mérsékelt sikerrel szerepelt az országos döntőn. Elsősorban a gondosabb műsorszerkesz­tés hiánya miatt. Elnézést a példázatért: hiába rúgnak a legjobb formában levő játé­kosok ragyogó gólokat, ha más csapatrészek idegesítően eyen­gén játszanak. Valami ilyesmi történt a hatvan-het­ven perces Szolnok megyei műsorral is. Az igen pallé­rozott énektechnikával előadó, nehéz műsorszámokat te na­­gyon jól megoldó szolnoki srisz-kórus, a remekül tán­coló tűrkevei frisz népi­­tánccsoport (milyen jó ez az együttes!) és Tuka Z­si­gmond­­ tan­sziket idéző, magastech­­nikájú csterajátéka sem tud­ta ellensúlyozni más műsor­­­számok dramaturgiai pon­gyolaságát, rendezői elégte­lenségét. Különösen ebben az erős mezőnyben nem. A réz­­teleki menyecskék az Állami Népi Együttestől is megiri­gyelt ruhákban táncoltak, nagy szimfónikus zenekar kí­sérte őket és jó hatvan tagú kórusuk, volt. Bács megét ebben a műsorszámban­ tény­leg kiállította nyalka ver­­bunkját, ahogy a kiskun mű­sor címe is mondta. (S megint a Tisza Táncegyüt­tesre kellett gondolnunk, a pazar kiállítás, a nagyszerű kooperáció láttán. Egyelőre hol vannak még ők ettől a lehetőségtől. Ó, a mi tunya­ságunk!) Pest megye az élen A két évig tartó sereg­szemlét.­ a­ tízezer forintos el­ső díjat végül is Pest megye nyerte, a második helyezett Győr-Sopron megye, a har­madik Nógrád lett. Bár a­ Kis­­kun, Somogy és Szolnok sze­repelt még az országos dön­tőbe jutott hat csapat között A Magyar Rádió és Televí­zió elnökének Folklór Nagy­­díját, megosztva, a rétteleki menyecske-együttesnek, a szolnoki frisz Kodály-kórus­­nak (az énekkarok között a fesztivál sztárja volt a Bu­­day Péter és Rigó Éva dirigá­lásával fellépett kórusunk) és Szabó Józsefné szennai éne­kesnek ítélte oda a zsűri, Gyalog Magda mezőtúri nép­művész .Ő igen nagy közön­ségsikerrel szerepelt, ő is­­ elismerő oklevélt kapott. A seregszemlét meghirde­tők nagyon jó szolgálatot tettek a magyar népi mű­vészet nemes ügyének; ha­gyományaikat méltóképpen ápolták ezzel a fesztivállal is. Tiszai Lajos

Next