Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-14 / 38. szám
1870. február IC Új művelődési központok, könyvtárak, múzeumok • százhúsz millió forint a várpalota rekonstrukciójára A kulturális beruházások idei terveiből jelentékeny összeget, mintegy 230 millió forintot költenek központi keretből ebben az évben a népművelési intézmények hálózatának fejlesztésére, felszerelésének, berendezésének korszerűsítésére. A kulturális előirányzatok között a legnagyobb tétellel, 120 millió forinttal a budai várpalota rekonstrukciós munkái szerepelnek.Ez több mint kétszerese a tavaly felhasznált pénznek. Az év végéig helyreállítják az egykori karmelita kolostor tetőzetét, és belső szerkezetét Hozzáfogtak a nyugati kert tereprendezéséhez, s ezzel a munkával is végeznek az idén. Hozzáláttak a Clark Ádám tértől induló keleti felvezető út helyreállításához is. Az oroszlános udvar homlokzatát szintén felújítják az év végéig Még az idén elkezdik a Volt Sándor palota helyreállítását. (Elkészülte után ez az épület lesz a színhelye a külföldről érkező különböző küldöttségekkel sorra kerülő tárgyalásoknak.) Folytatják az A, B, C és F épületek rekonstrukcióját, amelyek otthonit adnak majd a legújabbkori történeti múzeumnak, a Nemzeti Galériának, illetve a Széchenyi Könyvtárnak. Egyidejűleg az A, B, C és D épületekben felszerelik a klímaberendezést is. A vári rekonstrukció 1970-es programjába tartozik még a sikló helyreállítási tervének elkészítése. Még egy érdekesség az ez évi tervekből: tavaszra elkészült és április 4-én gyullad ki először a díszkivilágítás, amely fényárba vonja az egész Duna-parti homlokzatot. A tervek szerint az idén befejezik a fővárosi operettszínház új köntösbe öltöztetését is. A központi előirányzatokból fedezett nagyobb rekonstrukciós beruházási munkákon túl a tanácsok saját „kasszájukból” mintegy negyedmilliárd forintot juttatnak a területükön levő tömegkulturális intézmények fejlesztésére, művelődési otthonok tető alá hozatalára, új könyvtárak, kisebb-nagyobb kulturális centrumok építésére, s a múzeumok hálózatának gyarapítására. Szentendrén például folytatódik a szabadtéri múzeum, Szombathelyen pedig a tájmúzeum építése. Ugyancsak Szombathelyen még az idén megnyitják a forradalmi múzeumot és a Schmidt múzeumot Minden bizonnyal Tolna megye új büszkesége lesz a szekszárdi megyei művelődési központ modern palotája — építési költsége meghaladja az 50 millió forintot — amelyet hazánk felszabadulásának 25. évfordulóján avatnak fel. Pecsenyebárány exportra Az újfizásai Szabadság Tsenből minden évben tekintélyes mennyiségű állatot exportálnak. A tavaly értékesített csaknem 900 hízómarhának zöme exportra ment. Most Olaszországba 900 pecsenyebárányt exportálnak a szövetkezetből. Az első 250 darabos szállítmányt a napokban indították útnak. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Moszkvai küldöttség a MOM-ban Moszkva város küldöttsége, amely V. V. Grisinnek, az SZKP Politikai Bizottsága póttagjának, a moszkvai városi pártbizottság első titkárának vezetésével Budapesten tartózkodik, pénteken délelőtt a Magyar Optikai Műveket kereste fel. Társaságukban volt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Katona Imre, a budapesti pártbizottság titkára, Kelemen Lajos, a fővárosi tanács vb elnökhelyettese, továbbá F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A vendégeket az üzemben Tóth János, a XII. kerületi pártbizottság első titkára, Posch Gyula, a MOM vezérigazgatója, Suga János, az üzemi pártbizottság titkára és más helyi vezetők köszöntötték. Az üdvözlések után Posch Gyula vezérigazgató, a gyár eddigi eredményeit, a műszaki fejlesztés további feladatait ismertette. Elmondotta a többi között, hogy a gyár egyik fő profilja különféle bonyolult számítástechnikai berendezések készítése, ezeknek termelését gyorsított üemben kívánjuk növelni. Mátészalkán ezer munkást foglalkoztató gyár alapjait rakták le, ahol a MOM hagyományos termékeit állítják majd elő. A MOM ismert óragyárát — előreláthatólag 1971 végéig — teljesen Dunaújvárosba költöztetik át. Foglalkoznak azzal a gondolattal is, hogy a szemüveglencse gyártást is vidékre, valószínűleg Mátészalkára helyezik át. A következő években több tíz millió forint összegű beruházással új óvodát, bölcsödét, orvosi rendelőt, étkezdét, s egyéb szociális és kulturális intézményeket építenek. A tájékoztató után a szovjet vendégek megtekintettek néhány fontosabb üzemrészt. Jártak a szerelőüzemben és felkerestek két forgácsolórészleget. Egy válás— számtalan bosszúság Hosszú ideig élt meghitt közösségben a SZÖVÁRU a Gelkával. Az Országos Árubeszerző és Értékesítő Szövetkezeti Vállalat által forgalomba hozott cikkeket a Gelka szervizeiben javították garanciálisan. Ez évben azA szerződés felbontásáról a legilletékesebbek — az iparcikk kiskereskedelmi vállalatok — csak jókora késéssel értesültek. És azt, hogy ki a jogutódja a Gelkának a vevők mind a mai napig sem tudják. És talán még ez a kisebb baj, ám azok sincsenek erről értesülve, akik felvilágosítást adhatnának. A mezőtúri áruház műszaki cikkek osztályának eladóját arról kérdeztem a minap: mit csinál akkor, ha egy frissen vásárol készüléket hoznak vissza azzal, hogy az Budapesten a SZÖVÁRU központjában Németh Bélától, a műszaki osztály vezetőjétől kértünk magyarázatot a szerződés felbontására. Elmondta, hogy vállalatuknak a célja a szövetkezetek támogatása, ezért választották a Gelka helyett partnerül a ktsz-eket Hogy miért nem folytattak megfelelő propagandát az átállás előtt? Erívunnen vanalainak jogában áll a korábbinál kedvesebb kapcsolatot létesítenie, jkik elváltak. A szerződést a SZÖVÁRU bontotta fel. Hogy miért? Ezt a Gelka vállalkozási irodáján nem tudják, mivel az elmúlt évben egyetlen reklamáló levél sem érkezett címükre a SZÖVÁRU- tól felmondta a szolgálatot? — Éppen ma volt egy ilyen vevőm Törökszentmiklósról. Természetesen megadtam neki a budapesti címet, ahol a SZÖVÁRU által forgalmazott árucikkeket javítják. Oda küldheti a rádióját, — válaszolta. Az eladónak fogalma sem volt arról, hogy Törökszentmiklóson is megjavították volna a vásárló rádióját. De a megye szinte egyetlen áruházában sem tudtak pontos választ adni, hova forduljon ilyen esetben a vevő. re elfogadható választ nem tudott adni. A jövőt illetően? Minden kezdet nehéz. A Gelka is csak lassan, sok nehézség árán tudta kiépíteni a hálózatát. A mi szerződő feleink is megtalálják a kiutat a kezdeti nehézségekből, — nyugtatott meg Németh Béla, ha ilyen új partnerre talál. Azt viszont, hogy a kapcsolat kedvezőbb, elsősorban a vásárlónak kell éreznie. A SZÖVÁRU döntését nem érzik kedvezőbbnek a vevők, nem is érezhetik. Vajon mit szól az a szolnoki vásárló, aki a néhány napja vásárolt, SZÖVÁRU által forgalomba hozott műszaki cikkét meghibásodása esetén, mondjuk Tiszaföldvárra kénytelen szállítani javításra? Találkoztam ilyen vevővel, ezért nem írom ide, amit mondott. A megyében mintegy tíz ktsz-nek van szerződése a SZÖVÁRU-val, ám a javításaik szakosítva vannak. A karcagi Általános Szerelő Ktsz például csak híradástechnikai eszközöket javíthat Mivel a ktsz-ek jelenleg kiszállásokra nincsenek felkészülve, nyitott kérdés az is, ki fizeti vajon az áru tulajdonosának útiköltségét akkor, amikor készülékét maga viszi megjavíttatni? Az a véleményünk, hogy a SZÖVARU-nak először tökéletesen ki kellett volna építeni a javítást végző hálózatát és csak utána felbontani a szerződést. Sokat szidjuk a Gelkát, pedig már elérték azt, hogy a megye legkisebb községében is megjelennek hetente egyszer-kétszer a szerelői. Mikor fognak csak idáig eljutni a SZÖVÁRU-nak garanciális javítást végző szövetkezetek? Ahhoz, hogy legalább a Gelka szintjén végezzék szolgáltatásaikat, vajon megvannak-e a feltételeik? A SZÖVÁRU-nál a gazdasági mechanizmus adta verseny lehetőségével kívánnak élni. Ebben a versenyben sajnos gyenge rajtot vettek. Senki nem tud semmit Minden kezdet nehéz Nem a Gelka — a vevők védelmében A földtörvény végrehajtása megyénkben Kialakul a termelőszövetkezeti földtulajdon Interjú Bene Lajossal, a megyei földhivatal vezetőjével Megyénkben jelentősen előrehaladt az 1967. évi földtörvény végrehajtása. Fokozatosan kialakul a termelőszövetkezeti földtulajdon. A törvény végrehajtásáról Bene Lajostól, a megyei földhivatal vezetőjétől kértünk tájékoztatást. — Hol tartanak a földtörvény végrehajtásával a megyében? — A földtörvény gyakorlati végrehajtását tulajdonképpen 1969-ben kezdtük meg. 1968-ban az előkészítő szakasz volt, a törvény végrehajtásában tavaly jelentősen léptünk előre. Elbíráltuk a földek megváltása alóli mentesítési kérelmeket, a községi tanácsok végítéltető bizottságaival együtt rendeztük a személyi földhasználati kérelmeket, továbbá a termelőszövetkezetek használatában levő, kívülállók tulajdonát képező földek tsz-ek tulajdonba adását, s az általános fogyasztási értékesítő szövetkezetek ingyenes használatában levő földalapi, vagy megszűnt szervezetek tulajdonát képező ingatlanokat. Tizenegy községben megkezdtük a zártkertek rendezését is. — Hogyan rendezték a mentesítési kérelmeket és a személyi földhasználati ügyeket? — Az idevonatkozó kormány és miniszteri rendelet végrehajtása iránt megyénkben igen jelentős volt az érdeklődés. Bár sokan tévesen értelmezték őket, ezért nagyszámú kérelem érkezett A mentesítést kérők közül a járási földhivatalok 250 személy kérelmét tartották indokoltnak és részükre mintegy 150 katasztrális hold tsz megváltás alóli mentesítését hagyták jóvá. A községi tanácsok végrehajtó bizottságai a személyi földhasználati kérelmek közül hétszáztizenöt személynek több mint 500 katasztrális hold földet biztosítottak életük végéig, személyes szükségleteik kielégítésére. A végrehajtó bizottságok a személyi földhasználat iránti kérelmeket nagyon körültekintően, emberségesen bírálták el és az arra rászorulók, általában idős emberek jogos kérelmét teljesítették. A mérlegeléskor figyelembe vették az idős személyek munkaképtelenségét, egyéb szociális körülményeit és ezek alapján biztosították a személyi földhasználatot. Mind a mentesítési, mind a személyi földhasználati kérelmek teljesítése az érintett személyek megelégedését váltotta ki. — Hány kívülálló személy földje és mennyi állami tartalékföld került a tsz-ek tulajdonába és mennyi térítést fizetnek ezért a tsz-ek? — Megyénkben több mint 52 ezer kívülálló személy csaknem 110 ezer katasztrális hold földje került a törvény előírása szerint termelőszövetkezeti tulajdonba. A megváltásra került földekért a termelőszövetkezetek 5 év alatt mintegy 110 millió forint megváltási árat fizetnek. Az első részlet — a kívülállók részére — 22 millió forintot tesz ki, melyet a mostani zárszámadások során a termelőszövetkezetek mindenkinek kifizetnek. Egyes termelőszövetkezetek a néhány száz négyszögöles földek megváltási árát nem öt év alatt, hanem most egy összegben fizetik ki az érdekeltek megelégedésére. A földtörvény 8. §-a alapján a földalapi és megszűnt szervezetek (legeltetési bizottság) ingatlanait több mint 24 ezer katasztrális holdat és mintegy 400 épületet földhivatalaink térítés nélkül adtak 87 termelőszövetkezet tulajdonába. A törvény lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezetek a használatukban levő állami tartalékföldeik megváltását kérjék. Tavaly 16 termelőszövekezet élt ezzel a jogával. A járási, városi tanácsok végrehajtó bizottságai év végéig 13 termelőszövetkezetnek több mint 14 ezer katasztrális hold állami tartalék földet engedtek át termelőszövetkezeti tulajdonba. A törvénynek ez az intézkedése lényegében a termelőszövetkezetek állami támogatásának egyik formája, mivel az átengedett földeikért minimális összeget, aranykoronánként csak 10 forintot, öt éves részletben kell kifizetniök. Az állami földek megváltása iránt megyénkben nagy az érdeklődés. Várható, hogy ebben az évben a termelőszövetkezeteknek 50 százaléka kéri a használatában levő állami földek megváltását. A kívülállóktól megváltott földek, valamint a tsz-ek tulajdonába átadott állami földek a használatukban levő össz földnek mintegy 22 százalékát képezi. Abban az esetben, ha az állami tartalék földeket valamennyi termelőszövetkezet megváltja, akkor a termelőszövetkezeti földtulajdon aránya több mint 53 százalékra emelkedik. — Hogyan zárultak a hagyatéki ügyek? — A törvény végrehajtása előkészítő szakaszában a vártnál jóval nagyobb számú, rendezetlen hagyatéki ügyekkel találkoztunk. Ezeknek a száma meghaladta a tízezret Az ügyek rendezése igen bonyolult és nehéz feladat elé állította a járásbíróságokat és a járási földhivatalokat. A rendezést különösen bonyolította, hogy egy-egy kisebb földterületnek húsz—harminc örököse is volt, s akiknek a puszta felderítése, megkeresése is nehéz volt. — Most már csak néhány száz hagyatéki ügy rendezetlen, de ezek az eljárások végrehajtása közben, vagy azóta keletkeztek. — Tudomásunk szerint az ÁFÉSZ-ek is kaptak tulajdonukba ingatlant. Milyen mértékű ez? — Igen, a törvény ezt lehetővé teszi. A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek éltek is ezen jogaikkal, mert az ingyenes használatukban levő földalapi és megszűnt szervezetek ingatlanainak tulajdonbaadását kérték. Kérelmüket a járási földhivatalok szinte kivétel nélkül teljesítették. Tavaly 47 általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetnek mintegy 150 épület, több mint 35 millió forint értékben megváltás nélkül került tulajdonába. — Befejezésül elmondhatom, hogy a földtörvény végrehajtásának 1969. évre beütemzett feladatait sikeresen oldottuk meg. Az eredményeik elérésében nagy a szerepe a sokirányú politikai és más jellegű segítségnek, amelyeket a különböző szintű állami, társadalmi, mozgalmi és termelőszövetkezeti szervek nyújtottak. Mindezek együttesen biztosították a törvényesség betartását, illetve a törvény elvi és gyakorlati célkitűzéseinek megvalósítását — fejezte be a tájékoztatást Bene elvtárs. — m. 1. — Felszabadulási műszak Pénteken a Csepel Vas- és Fémművek valamennyi műhelyében röpgyűlést tartottak, s ezeken több mint 2500 brigád elhatározta, hogy február 13-tól március 31-ig ünnepi műszakot tart hazánk felszabadulásának negyedszázados jubileuma alkalmából. A gazdasági és műszaki vezetők is mindenütt csatlakoztak a felajánlásokhoz, együttműködnek a minőség javításában, a gazdaságos, a keresett cikkek bevezetésének gyorsításában. Többhelyütt, mint például a kerékpár és varrógépgyárban fokozzák a hiánycikknek számító alkarészek gyártását, célgépeket helyeznek soronkívül üzembe a termelékenység fokozására. A fémműben a termelés mielőbbi bővítésére tíz nappal a határidő előtt, március 20-ra üzembehelyezik az új öttonnás csőhúzópadot. A Híradástechnikai Gépgyárban a vártnál nagyobb kereslet miatt egyes cikkekből növelik a termelést és március 31-ig a tervezettnél 600 000 forinttal több árut értékesítenek. A Csepel Művek erőmű- és szolgáltató üzeme dolgozóinak vállalása elősegíti, hogy 130 család előbb jusson új lakáshoz. A vállalati támogatással a XXI. kerületi Bajcsy- Zsilinszky úton épülő egyik társasház szerelési munkáit március 31. helyett március 10-ig befejezik. Egyéb munkáikat is meggyorsítják és az első negyedévben összesen másfél millió forinttal túlteljesítik korábbi vállalásaikat. 8 Ösztöndíj a szakmunkástanulóknak A munkaügyi miniszter 1969. febr. 19-én megjelent rendelete azt ajánlotta a vállalatokknak, gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek, hogy a szakmunkás utánpótlás elősegítése érdekében ösztöndíjat adjanak a tanulóknak. A tószegi Dózsa Termelőszövekezet Vezetősége a tanulók ösztönzésére tanulmányi díjat alapított. A termelőszövetkezet zöldségkertész, juhász és szarvasmarha gondozó tanulóiknak tanulmányi eredményeiktől függően havi 250 forint ösztöndíjat biztosít. A szövetkezet által nyújtott anyagi támogatástól függetlenül a tanulók megkapják az állam által nyújtott kedvezményeket is.