Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-25 / 47. szám

A kiskorúak veszélyeztetettségéről A megyei tanács vb üléséről A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága tegnapi ülésén érdekes napirendet tárgyalt. Az erre a célra alakult ideig­lenes bizottság jelentést ké­szített a kiskorúak veszélyez­tetettségét okozó tényezőkről, azok megoszlásáról és az okok csökkentésére, meg­szüntetésére vonatkozó ja­vaslatokról. A rendelkezésre álló ada­tok szerint megyénkben hét­­száznyolcvanöt veszélyezte­tett családot tartanak nykl­ Érdemes arról is szót ej­teni, — ezt a jelentés rész­letesen elemezte —• hogy mik a kiváltó okok. A veszé­lyeztetettként nyilvántartott családokat vizsgálva tavaly az erkölcsi ok dominált, szá­mokban kifejezve 63 száza­lékban. Ennek legtipikusabb esetei a szülők munkakerülő életmódjai az alkoholizmus, a szülők csavargása, a csa­lád iránti hanyagsága, pénz­szerzés­ végett kisebb-nagyobb bűncselekmények elkövetése, a kiskorúak ilyen bűncselek­ményekre történő biztatása. A veszélyeztetettség kivál­tásának másik oka anyagi. E csoportba elsősorban azok a családok tartoznak, ahol a szülők magatartásától függet­lenül kedvezőtlenek a jöve­delmi viszonyok. — Például: csökkent munkaképességű, — vagy munkaképtelen szülő, nagy létszámú család, alacsony jövedelemmel rendelkező csa­ládfő, vagy egyedül­álló csa­ládfenntartó. A veszélyeztetett családok­kal, kiskorúakkal való fog­lalkozás rendkívül összetett, vén. Ez a szám nem tartal­mazza azokat, amelyeknek körülményei kedvezőtlenek a kiskorú gyermekekre, csak a viszonylag súlyosabb hely­zetben lévőket. A hétszáz­­nyolcvanöt család az össz családszámhoz viszonyítva csekély, azonban a veszélyes­ségét tekintve számszerűségé­nél jelentősebb. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a veszélyeztetett gyermekek száma növekvő tendenciájú. Szembetűnő az emelke­dés — az általánosságban is emelkedő veszélyeztetett tendencián belül — különö­sen a 14—18 év közöttieknél Jászberény, Karcag, Szolnok, Törökszentmiklós városban, valamint a szolnoki és a ti­szafüredi járás egyes közsé­geiben. E korosztály neve­lése rendezett körülmények között élő családokban sem könnyű, s méginkább prob­léma ha a család nevelő funk­cióját nem képes betölteni. A veszélyeztetett kiskorúak 95—98 százalék­a nem ren­delkezik középiskolai, vagy szakmai végzettséggel, s az általános iskola VIII. osztá­lyát csak mintegy 50 száza­lékuk végezte el munkába helyezésük egyrészt szakkép­zettség hiányában, másrészt azért megoldhatatlan, mert a családokban a felnőttek nagy­része sem dolgozik rendsze­resen, így a fiatalok — kö­vetve a rossz példát — leg­feljebb alkalmi munkásként helyezkednek el sokoldalú kérdés. Nem elég csak feltárni a tényeket, ku­tatni az okokat, hanem azok csökkentésére, megszünteté­sére is törekedni kell. A je­lentésben, de különösen az azt követő aktív vitában töb­bek között szó esett arról, hogy differenciáltabb, hatá­rozottabb és főleg hatéko­nyabb intézkedések szüksé­gesek. A törvények betar­tása és betartatása, a foko­zottabb jogpropaganda, az egészségügyi felvilágosítás, s nem utolsósorban a veszé­lyeztetettséget megelőző te­vékenység mind hozzájárul­hat az ilyen családok, kis­korúak számának csökkené­séhez. A hatósági jogkör adta le­hetőségek maximális kihasz­nálása mellett is szükség van a társadalom segítségére. E feladat megoldásából a kü­lönböző szervekre, munka­helyi kollektívákra és az is­kolákra is sok házub Hivatásos pártfogók kellenek A veszélyeztetett család, vagy fiatalkorú mellé a ren­delkezések értelmében párt­fogót jelölhetnek ki. Az ilyen jellegű feladatok ellátása, je­lenleg társadalmi munkában történik. A jelentés feltár­ta, hogy e feladatokat nép­szerűtlenségük miatt nem szívesen vállalják. A társa­dalmi pártfogói hálózat mel­lett indokolt lenne hivatá­sos pártfogók működése. Je­lenleg megyénkben nincs hi­vatásos pártfogó, pedig te­vékenységükre — elsősorban Jászberényben, Karcagon,­­­ Szolnokon és Törökszent­­miklóson nagy szükség lenne. A végrehajtó bizottság a vitában elhangzott javasla­tokkal kiegészítve elfogadta e fontos témáról készített je­lentést és határozati javas­latot. Erkölcsi és anyagi okok dfferenciáltabb, és hatékonyabb intézkedéseket Kekhonen Moszkvában, Pompidou Washingtonban, Gromiko Berlinben KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON Jégtörő Mátyás még talált jeget Kedden, Mátyás napján még talált jeget a néphit sze­rinti „időjárásjól”, jégtörő Mátyás. A Balatont és a Ve­lencei tavat 10—28, illetve 15—25 centiméter vastag ál­ló jégpáncél fedi. Igaz, hogy most már ez a jég sokat vesztett páncélosságából, meglehetősen szivacsos, ká­sás, álló jégmező borítja a Hernád Gesztely környéki szakaszát, s gyengén zajlik az Ipoly. Több mint 20 folyónk és nagy tavunk közül tehát mindössze három vízen talált jeget Mátyás., A vízügyi igazgatóságok­­na­k nem okoz már gondot a jég, de annál több , vsesződ­­séggel jár a belvíz. Az u­tób­­bi napokban a belvízzel­ leg­jobban elöntött területek kapták a legkevesebb csapa­dékot, de a talaj már an­­­nyira átázott, telítődött, hogy ez a víz­pótlás is jelentősen fokozta az elöntést. Szeged, Baja, Gyula, Debrecen, Szol­nok és Kalocsa, térségében újabb 16 ezer holdnyi terüle­ten gyűlt össze a belvíz, s jelenleg összesen 230 ezer hold áll víz alatt. Ma: A szerkesztőség postájából Autó-motor Kettő helyett „féllábon" Kenderesi gondok Jogi tanácsadó Bokorfúrással mélyülnek az újabb szegedi olajtermelő kutak Új fúrási technológia Algyőn Az alföldi olajbányászok már évek óta eredményesen al­kalmazzák az irányított ferdefúrási technológiát az olajkutak mélyítésére, ha ezt külső körülmények vagy célok megkövete­lik. Az irányított ferdefúrás célja ugyanis sokféle lehet. Gyakran a domborzati viszonyok teszik szükségessé, máskor a tengerfenék, tófenék, vagy folyó alá kell fúrni olcsóbb irányított ferdefúrással. Hasonló technológiával mélyítik az értékes építmények vagy nagyobb városok alá is a termelő fúrásokat. Az első ilyen ferdefúrással kapcsolatos próbálkozás 1927- ben zajlott le a kaliforniai Huntington Beach tengerpar­ton. A Szovjetunióban pedig már 1934-ben 19 ferdített fú­­rást mélyítettek Bakuban, , az Artyem tó alá. Nálunk a ferde­­fúrások kezdetben főleg az el­­szerencsétlenedett lyukak to­­vábbfúrását célozták, de történt kísérlet kigyulladt gázkitöréses lyuk ilyetén való elfojtására is. Az 1968. évi algyői kitörés megfékezésére is ki volt jelöl­ve egy közeli pont, ahonnan végső esetben ferde fúrással történt volna az égő olajkút elfojtása. Erre azonban nem került sor. A korszerű ferdefúrási tech­­nológia csúcsteljesítményét az úgynevezett bokorfúrás képezi. Ennél a módszernél egyetlen fúrótoronyból 6—8 darab fúrást is mélyítenek. Az irányított ferdefúrás technikája és annak szerszámai már annyira fejlet­tek, hogy a fúrási sebesség alig kisebb, mint a függőlegesé. Ezért ma már nemcsak külön­leges műszaki cél elérésére, hanem a termelő fúrások ol­csóbbá tételére is kiterjedten alkalmazzák bokorfúrások tele­pítésével. A szegedi szénhidrogén me­dencében szinte mindenféle műszaki probléma előfordul. A feltárással kapcsolatos mélyfú­rásoknál ezért az összes techni­kai és technológiai fegyver­tárra szükség van. Termelő ku­takat kell mélyíteni a Tisza medre és árterülete alá, de a város alá is kerül termelő fú­rás. Ezeket egy távolabbi pont­ról egyedi lyukferdítéssel vi­­telezik ki. A mai technikai fel­­készültséggel a lyuktalpat a lyukszájtól több ezer méterre is el lehet távolítani ferdítő fúrással. Külön problémát okozott a mező feltárásánál a 20 ezer köbméter befogadókapacitású főgyűjtőállomás viszonylag nagy belterülete is. A tűzren­dészeti hatóságok nem engedé­lyezték — biztonsági okokból — a főgyűjtőállomás területére eső kutak lefúrását. A Nagy­al­földi Kutató és Feltáró Üzem szakemberei azonban ragyogó­an megoldották a feladatot. A három tervezett termelőfúrást egyetlen fúróberendezéssel mé­lyítik le a bokorfúrás elvén. A három lyuk a külszínen egy­mástól 5—5 méterre esik, de a lyuktalpak a mélyben már több mint 300 méterre kerültek egy­mástól. A háromtagú bokorfúrás mélyítése során a fúrótornyot és a meghajtó gépi berendezést csupán 5 méterre kellett eltol­ni az új fúrási pontra való fel­álláshoz. Különösen nagy előnyt jelentett ez most, a magas belvíz miatt súlyossá vált szállítási problémák kö­zepette. Az új fúrási módszer bevezetésével nemcsak jó gaz­dasági eredményt kaptak, ha­nem a fúrási időt is lényege­sen csökkentették. cHÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOKn Magyar—benelux tárgyalások A jövő hét elején Brüsszel­ben találkoznak Magyaror­szág és a belga—holland— luxemburgi gazdasági unió képviselői, hogy tárgyaláso­kat folytassanak Magyaror­szág és a benelux államok új hosszúlejáratú árucserefor­galmi megállapodásának elő­készítéséről. Az előző, 1967- ben megkötött hosszúlejára­tú megállapodás három év­re szólt. A jövő héten sorra­­kerülő tárgyalások alapján létrejövő, újabb hosszúlejá­ratú megállapodás visszame­nőleg ez év elejétől, lesz ér­­vényes. Uitz Béla ismét Budapesten t­ltz Béla, a XX. század magyar festészetének egyik legjelentősebb alakja a Mű­velődésügyi Minisztérium meghívására Budapestre ér­kezett. A 83 éves művész, aki 1928 óta él a Szovjetunióban, ezúttal hosszabb időt szán­dékozik idehaza tölteni. Itt­­tartózkodása során nemcsak tokozatait keresi fel, hanem részt vesz különböző szocia­lista országokban rendezendő kiállításainak előkészítésében Uitz Bélának Budapesten mű­termet is bocsátanak rendel­kezésére, ahol folytatja mű­vészi alkotómunkáját. KGST boripari szakértői értekezlet A KGST Élelmiszeripari Állandó Bizottsága munka­tervében szerepel az egyes borfajták egységes szabvá­nyainak kidolgozása: a tag­országok szakértőiből álló munkabizottság hétfőn Bu­dapesten a Sportszállóban a témával kapcsolatban meg­kezdte tanácskozását . A háromnapos konferencián az exportáló és az importáló tagországok álláspontjait hangolják össze, a Nemzet­közi Borellenőrző Bizottság javasolt módszereinek figye­lembe vételével. A szabvány­javaslati anyagot a magyar szakértői bizottság készítet­te; az anyag tartalmazza a szabványosításra kerülő bor­fajták minőségi előírásait és más jellemzőit. Kedden délelőtt Alfred Puhan, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagyköve­te megnyitotta a Természet­­tudományi Múzeum időszaki kiállítását, amely az Apollo –11 űrhajó által hozott Hold­­kőzetet mutatja be Holland könyvkiállítás Kedden az Akadémiai Könyvesboltban megnyitották a hágai Mouton­et Co. Kiadó könyvkiállítását. A holland kiadó 130 angol, francia és néhány orosz nyelvű könyvet mutat be a nyelv- és iroda­lomtudomány, valamint a társadalomtudományok köré­­ből Az Akadémiai Kiadó és a holland kiadó hosszú évek óta szoros kapcsolatot tart s a magyar—finn ugrisztika számos jelentős alkotását je­lentették meg közösen. Kevesebb fellebbezés Az elmúlt évinél lényege­sen kevesebb fellebbezés ér­kezik a járási szervekhez a termelőszövetkezeti tagok jogvitás ügyeivel kapcsolat­ban — erről tanúskodnak a vidékről érkező február vé­gi jelentések, amelyek a vi­taidőszaknak számító zár­számadási hónap eseményeit összegezik. A kiegészítő részesedés, esetleg a prémium csökken­tése miatt többszáz tsz-tag élt a törvény által biztosított lehetőséggel és jogvitát kez­deményeztek. Az ügyek dön­tő többségét sikerült „házon belül” megoldani: amennyi­ben a tsz vezetősége nem értett egyet a panasszal, he­lyi vizsgáló bizottságot hoz­tak létre, amely a tények i is­meretében elfogulatlanul hoz­ta meg döntéseit. Több osz­­tag azonban nem tartotta magára nézve elfogadhatónak a határozatot, ezért fellebbe­zéssel élt és bírósági kerese­tet indított. Más esetekben­— nem vagyoni jellegű ügyek­nél — a járási tanácsok me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályaihoz fordultak. Itt többnyire a háztáji földnek nem megfelelő értéke miatt emeltek kifogást. A KGM miniszteri értekez­lete kedden a Dunai Vasmű munkájával, terveivel foglal­kozott. A vállalat műszaki intéz­kedésekkel 1970-ben vala­mennyi fontosabb termékből növeli termelését, javítja a minőséget A 2-es számú nagyolvasztó befogadóképes­ségét mintegy 20 százalékkal, 950 köbméterre növelik. Az oxigénes technológia kiter­jesztésével és egyéb intézke­­désekkel a tavalyinál 100 ezer tonnával több acélt gyár­tanak. Bővítik a meleghen­germű kapacitását, a meleg­­szalagsorost pedig alkalmassá teszik az eddiginél nagyobb darabok hengerlésére is. A varsmű lőrinczi hengermű­gyáregységében korszerű to­lókemencét építenek, s nagy­teljesítményű daraboló ollót helyeznek üzembe. Amelynek segítségével akár 40 millimé­ter vastag lemezeket is szét tudnak vágni. Az idén meg­kezdődik a spirálcsőgyártás lényeges bővítése is. A Cse­pel Vas- és Fémművek kül­földi licenc alapján új cső­gyártó gépet, csővégmarót és próbaprést készít, amelyet a Dunai Vasmű 1971 elején he­­lyez üzembe. Segítségükkel különleges gáz- és olajcsöve­ket gyártanak majd. A föld­gázprogram végrehajtásához és a Barátság II. olajvezeték építéséhez. Jön a Lady Camea és a Netodor Miután sikerült gépesíteni a szappangyártást és auto­matizálni a csomagolást, a Kozmetikai és Háztartás­­vegyipari Vállalat számára megnyílt a lehetőség, hogy újabb termékekkel jelentkez­zék a piacon. Rövidesen for­galomba hozzák a Lady Cameát, az eddigieknél dú­­sabban illatosított szappant A vásárlók ugyanis az utób­bi időben egyre inkább igénylik az ilyen szappant. Bizonyítéka ennek többek kö­zött, hogy a szappanforgalom statisztikájában az első he­lyet az addig 25 százalékos részesedéssel vezető Caolától a jóval illatosabb Camea vet­te át, amelyből ma már kö­rülbelül ugyanannyit adnak el, mint a többi szappanból együttvéve Holdkőzet kiállítás Százezer tonnával több acél

Next