Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-16 / 217. szám

l 1970. szeptember 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Rekonstrukció a mezőhéki „tojásgyárban” Idén 18 millió tojás • Új libatelep épül 20 millió forintért Két év óta üzemel a mezőhéki Táncsics Tsz 40 ezer férőhelyes tojótelepe. A 8x5 ezres tojóházakat elő- és utónevelők, automata osztályozó és raktárhelyiségek, szociális épületek egészítik ki. A csaknem 30 millió forint költséggel épült létesítmény amikorra elkészült, tartási rendszere elavult. A telep rekonstrukciójához egy év múlva hozzáfogtak. Tavaly és az idén 2—2 tojóházat alakítottak át mélyalmozásról korszerű, ketreces (batériás) tartásra. Egy-egy épületben öt sor, egyenként 3 emeletes ketrecet szereltek be. Ezek önetetősek, önitatósak, a takarmányozás, trágyalehúzás automatizált. A hófehér tojások tiszta tartályba gurulnak le. A szellőztetést is gépesítették. A berendezéseket angol cég szállította, szerelte fel. Személyenként egymillió forint termelési érték Az átalakítás révén egy épületben 5 ezer helyett 22 ezer tyúkot lehet elhelyezni. Tehát 40 ezer helyett 176 ezret. Az átépítés egyenkénti költsége 2,5 millió, összesen 20 millió forint. A rekonstrukcióhoz nem jár állami dotáció. Saját erőforrásból fedezik. Megéri-e? Marinka Zsigmond főkönyvelő a gazdaságosságot számokkal illusztrálja. A „tojásgyár” üzemelésének első évében 7,7 millió, tavaly már 11,2 millió, idén 18 millió tojást termel. Az első évi árbevétel 11,5 millióról tavaly 17,5 millióra nőtt. Az idén 27—28 millió forint árbevételt hoz. A telepet magashozamú, bábolnai tojóhibridekkel telepítették be. Ezek tyúkonkénti tojáshozama 280 minden évben, azaz csaknem háromszorosa a hagyományos magyar fajtákénak. Egy gondozó azelőtt 5 ezer, most 22 ezer tojóra ügyel fel. A munkájuk sokkal könnyebb és termelékenyebb lett. Az iparszerű tartás révén egy dolgozóra csaknem egymillió forint termelési érték jut. Egy tojás önköltsége egy forint, ez is csökkent. A rekonstrukció révén , mint Bagó Bálint elnök mondja: évenként 30 vagon abrakot tudnak megtakarítani. Az új tartási rendszerben teljesen megszűnik a takarmány pocsékolás. Szovjetuniótól Kuwaitig A főkönyvelő további számadatokkal bizonyítja a gazdaságosságot: — A tehenészetben 120, a növendékmarháknál 150 százalékos a költségszint, a tojótelepen csak 51 százalékos. A szarvasmarhatartásra 2,8 millió forintot fizetünk rá, a tojástermelés évi 8,7 millió forint nyereséget hoz. A tojásokat automatagép osztályozza, s a napi dátummal bélyegzi, önkontroll ez, de bevált, sohasem volt reklamáció a BOV, illetve a külföldi megrendelők részéről. Szovjetunióba, Svájcba, Olaszországba és Kuwaitba szállítanak tojást repülőgéppel. A tsz vezetői szerint, jóformán ki sem hűl, máris odaér. Trágyából fehérjetakarmány .Az abrak, főként a fehérjehiány világjelenség. Ezért külföldön már hasznosítják a baromfitrágyát is takarmányozásra, a fehérjehiány leküzdésére, Mezőhéken most kezdik el. Egy angol gyártmányú berendezést vásároltak e célra. Ezzel több száz Celsius fokon szárítják, majd préselik a trágyát. A többszörös laboratóriumi vizsgálatok sikerrel kecsegtetnek. Egy kiló szárított baromfitrágya több mint 400 gramm nyersfehérjét, több fajta ásványi sót és nyers zsírt tartalmaz. Tápértéke magasabb, mint az árpadaráé. A szarvasmarhák takarmányozásában 3:20 százalék arányban használható fel. A próbaüzemelésű berendezést most állítják be véglegesen az angol szakemberek. Libatelep Rákócziújfalun Héken kevés a munkaerő, a rákócziújfalui üzemegységben foglalkoztatási gondok vannak. Főként a lányoknak, asszonyoknak nincs elég munkája. Ezért a tsz vezetősége úgy döntött, hogy itt egy korszerű libatelepet építtet, mely száz nőt foglalkoztat majd. Az úgynevezett hernádi rendszerű, előregyártott elemekből a kivitelezést már megkezdték. Az idén felépül egy törzsól és egy nevelő ól. Jövőre 3—3 és elkészül a komplett telep. Keltető üzemében 30 x 10 ezres keltetőgép fog üzemelni. Szociális épület és szolgálati lakás is lesz a telepen. 1972-ben már teljes lesz az üzemelés. A törzsállomány 120 ezerre nő. Ám a termelést már jövőre megkezdik, a 10 ezres törzsállománynak 300 ezres szaporulata lesz. Ennek egy részét napos jószágként, zömét pecsenye- és májlibaként (tömve) értékesítik. A fajtákat is úgy válogatták össze. Máj-, hús-, toll, tehát vegyes hasznosítású libatörzset állítanak be. A telep építési költsége 20 millió forint, melynek 30 százaléka az állami dotáció. A telep évi termelési értéke eléri a 40—42 millió forintot. — m. 1. — Katonák búcsúztatása Kedden Szabolcs-Szatmár megyében ünnepélyesen elbúcsúztatták az árvízsújtotta terület újjáépítésében részt vett katonákat, akik másfél hónappal ezelőtt érkeztek a Szamosközbe, hogy segítséget nyújtsanak a nagymennyiségű építőanyag kirakásához. Az építőanyagok túlnyomó többsége már a helyszínen van, s a katonák szeptember 15-én befejezték a munkát. Másfél hónap alatt mintegy kétszázezer tonna anyagot raktak ki. Legnagyobb érdemük, hogy amíg ott voltak, kirakatlan vagonok nem akadályozták a szállítást. Ezenfelül még segítséget adtak az új lakótelepekhez vezető három kilométernyi szilárdburkolatú út megépítéséhez és társadalmi munkában felépítették egy árvízkárt szenvedett leszerelt katona családi házát. A nyíregyházi fegyveres erők klubjában rendezett ünnepségen Szűcs László vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes méltatta a katonák munkáját. Erősáramú emberek A látvány, a környezet kötelez. Vagy kötelezne. A kapcsolótáblák, a villogó jelzőlámpák, az ennyi meg annyi értékű Ohmok kétszer kettő négy logikájú világa műszaki dokumentáció pontosságú leírást követelne meg. Mégsem tudom a bonyolult elektrotechnikai műszerek, a kutatószobáknak is beillő laboratóriumok indította gondolataimat a transzformátor tekercsek és az egymást is fékentartó ellenállások kimértségével leírni. A jászberényi Kállai Éva gimnáziumban működő erősáramú szakközépiskolában Az erősáramú szakközépiskola villamosgép- és készülékgyártó tagozata a múlt tanévben kezdte meg működését. Nagyvárosok versengtek telepítéséért, — Jászberénynek sikerült. Mindössze öt hasonló iskolatípus van az országban. A szakipar helyzetében járatlan is lényeglátóan megállapíthatja: aki ezt az iskolát elvégzi, nemhogy kenyeret kap a kezébe, hanem sonkás, vajas kenyeret... Az első évfolyamon hatvanhét, a másodikon hetvennégy diák tanul. Nemcsak nevében „erős iskola”, valójában is az. A tizenegy köz Felsorolni is sok: a végzett fiatalok elhelyezkedhetnek a különböző erősáramú gyártmányokat előállító üzemekben, villamosenergiatermelő és szolgáltató vállalatoknál, a szerelőiparban, de lehetnek műszaki rajzolók, időelemzők, technológusok, üzemszervezők, diszpécserek stb. Az előírt szakmai gyakorlatok után megszerezhetik a technikusi minősítést is, de elhelyezkedhetnek a különböző villamosgépeket, villamos járműveket és háztartási gépeket gyártó és javító kisebb, nagyobb üzemekben. Akik elvégzik ezt az iskolát szakmunkás munkakörökben minden külön vizsga letétele nélkül alkalmazhatók. Ami az iskolatípus távlatait illeti: az Európa hírű Hűtőgépgyár szomszédsága nagyon sok jót ígér. A tanulók megismerik az összes A műhelyek az új épületrészben vannak. Műhelyek? Inkább elektrotechnikai laboratóriumok. A mérőszobában minden diáknak külön munkapadja, műszerfala jártam a napokban. Utoljára az egyetemen láttam ilyen jól felszerelt, modern tanintézetet. (Ez persze nem jelenti azt, hogy nincs hasonló a megyében.) Elfogódottságomat és lelkesedésemet nemcsak a magasszintű oktatás lehetősége és megléte okozza, hanem annak az évek óta tartó következetes, áldozatos küzdelemnek megismerése is, amelyet az iskola kollektívája folytat — a tanulókat is ideértem — Rácz István igazgató vezetésével a tanintézet tudományos felvirágoztatásáért, ismereti tantárgyon kívül műszaki rajzot, elektrotechnikát, gépészeti ismereteket, technológiát, szakrajzot, üzemgazdaságtant, villamosgép és hálózatismeretet, valamint munkavédelmet tanulnak a hallgatók. Ez természetesen az iskola négy évére vonatkozik. Az elméleti órákon kívül különböző szakmai gyakorlatokon sajátítják el a tanulók a szerteágazó szakma alapjait. A tanterv bizony feszített, fárasztó, hogy a tanulók mégsem érzik annak, leendő pályájuk iránti rajongásnak köszönhető, forglaomban lévő háztartási gépek szerkezeti működését, javítását, így a Lehel készítményekét is. Nem titok, hogy a Hűtőgépgyár szerviz-hálózata szakember gondokkal küzd. Ebből az iskolából néhány éven belül százával kerülnek ki a háztartási kisgépek orvosai, így a tanintézet lényegesen hozzájárulhat a hűtőgépszerviz-hálózat minőségének javulásához is. Két éven belül háromszáz diák elhelyezésére alkalmas kollégium épül az intézet részére. Szolnok, Békés, Hajdú, Heves és Nógrád megyéből választják majd ki azokat a fiatalokat, akiket alkalmasnak találnak az iskola elvégzésére. Három év múlva az esti tagozaton is megkezdődik az oktatás, — kell a jól képzett szakember a jászberényi nagyüzemeknek is van. Az oktatásban fontos szerepet betöltő műszerfal egyen- és váltóárammal egyaránt működik. A bonyolult szerkezeteket Rácz István igazgató tervei alapján a Hűtőgépgyár segítségével építették. Megnéztünk egyet „belülről” is; a foglalatok, a színes vezetékek, az ellenállások mértanisága még esztétikai látvány is. (A szoba falán egy hatalmas kapcsolószekrény. Az igazgató rámutat: ezt az építő vállalat csinálta. A gyerekeknek mindig megmutatjuk, ilyen munkát nem szabad végezni !) A villanyszerelő műhelyben — ez is patikatiszta — kinyitottunk egy munkapad fiókot. A létező, használatban lévő villanyszerelő szerszámok mindegyike rendelkezésére áll minden tanulónak. A másik műhelyben láng- és ívhegesztést tanulnak a szakmunkás jelöltek. Mellette pedig a különböző transzformátorok, elektromotorok tekercselésével ismerkednek. A szerszámgépműhely olyan, mint egy kisebb gyár munkacsarnoka. Esztergapadsorok, fúró- és forgácsoló gépek segítik a szakma elsajátítását. Miből van mindez? Csak annyit: több szív, akarat volt a megszerzésükhöz, mint pénz. Az egyszerű berendezési tárgyakat a gyerekek készítették, nagyon sokat segített — és segít — a Hűtőgépgyár és az Aprítógépgyár is. Magas szinten tanulják a szakmát Jól képzett, művelt szakemberek kerülnek majd ki ebből az iskolából. Minden lehetőségük megvan rá, hogy magas szinten tanulják meg a szakmájukat. Engedtessék meg, hogy leírjak egy személyes emléket is, amely a modernül felszerelt tantermeket járva végig kísértett. Annak idején, megboldogult, jó fizika tanárom megkért bennünket, hogy szerezzünk valahonnan egy mágnespatkót, mert holnap a mágnesességről tanulunk. Végigjártam a laikus számára is műszaki csodákat rejtő laboratóriumokat, műhelyeket. A házigazda, Rácz István igazgató szerényen mosolygott „hát nem panaszkodhatunk, nem állunk rosszul, de annyi minden kell még.” Elhárít magáról minden elismerést, pedig tanár és diák egyaránt tudja az intézetben, hogy minden kapcsolótábla, műszerfal, munkagép megtörhetetlen energiáját bizonyítja, minden alkotó ambíciójához fűződik. TISZAI LAJOS Nagy városok versengtek érte Mire képesít az iskola? Segít a két gyár 3 Kongresszusra készülve A megítélés mércéje A BESZÁMOLÓ, s a kongresszusi irányelveket megvitató párttaggyűléseken egyaránt, sok szó esett, illetve esik a gazdasági, műszaki vezetők tevékenységéről. Az elmúlt esztendők egyik fontos jellemzője kétségtelenül a vezetés színvonalának napirendre kerülése volt.. . Érthető tehát, ha maguk a vezetők is a figyelem keresztüzébe kerültek. Működésüket beosztottjaik kritikusan szemlélik, s ugyanakkor a felsőbb irányító szervezetek is nekik címezik észrevételeiket, bírálatukat. Mindezt egészségesnek, mert segítő szándékúnak ítélhetjük meg. Egy valamin azonban érdemes elgondolkodni: reális-e mindenkor a megítélés mércéje? A gondolatot egy taggyűlésen hallott felszólalás sugalta. A szót kérő művezető a gyár derék emberei közé tartozik, nehéz helyzetekben sűrűn bizonyította rátermettségét, szakmai hozzáértését, s lelkesedését. Jószándéka tehát elvitathatatlan, mégis, szavaiban furcsa elegyet alkotott a jogos bírálat az oktalan követelődzéssel, a megtehető, de meg nem tett cselekedetek számonkérésre az irreálissal, a meg nem tehetővel. Elmarasztalta például a gyárvezetést, azért, mert újabb egy évvel elhalasztották az energiarendszer rekonstrukcióját, az energiatelep olajtüzelésre való átállítását. A válaszadáskor kiderült: bár valóban minden eszköz rendelkezésre áll a rekonstrukcióhoz, a halasztást azért határozták el, mert két év múlva a gyár rákapcsolhatja vezetékeit az országos földgázhálózatra. Az elmarasztalt „tétovázás” tehát nagyon is céltudatos előrelátás, távlatokban való gondolkodás. Kétféle tanulsága is van az említett felszólalásnak. Az egyik: mivel jogos és jogtalan keveredett a szavakban, a megbírált gazdasági vezetők azt sem szívlelték meg, fogadták el, amiben valóban vétkesek, amiért elmarasztalhatók. A másik: ha jobb a gyáron belüli információs rendszer, ha a vezetők fontosnak tartják az emberek tájékoztatását, akkor nem élhetett volna a köztudatban, hogy a tervezett rekonstrukciót tehetetlenkedés akadályozza, hanem értesülnek a földgáz bevezetésének lehetőségeiről, előnyeiről, s ennek megfelelően alakítják ki véleményüket. A FIGYELEM kereszttüze, a sokfelől egy helyre címzett bírálatok feszült idegállapotot teremthetnek, s abban nehezebb dolgozni, hisz’ az idegesség és a tárgyilagosság, a hevesség és az alapos megfontoltság nem éppen édestestvérek. Ezért fontos a megítélés mércéje, az, hogy a megtehető és a megtett kerüljön mérlegelésre. A vezetés, helyzeténél fogva, sűrűn kénytelen kétféle nyomás sodrát is állni. Egyik oldalról a törvények, rendelkezések, felsőbb utasítások alkotják a cselekvés medrét, a másik oldalról meg az egyéni és a csoportérdekek, a jogos és jogtalan kívánalmak formálják vagy szeretnék formálni e medret. A meder szélessége, mélysége, a partvonal egyenessége nem csak geográfiailag meghatározója a víz sodrának, hanem képletesen, példánk esetében is. A vezetésnek — különböző mértékig ugyan — igazodnia kell a mederre, a cselekvésre ható erőkhöz, akár föntről, akár lentről is származzanak azok. Igazodnia, azaz: mérlegelnie, mi hasznos, mi nem, mi a kötelező, s mi az önkéntes, mi a törvényes, s mi a törvénytelen. S ez még mindig csak a dolgok egyik része. HIBA LENNE ugyanis elfeledkezni arról, hogy a gazdasági, műszaki vezetésnek nemcsak a lehetőségekkel, hanem az adottságokkal, sőt az örökséggel is számolnia kell. Azzal például nagyon sok gyár esetében, hogy a géppark jelentős hányada elöregedett, korszerűtlen. Azután: a munkaerő képzettségével, az anyagmozgatás helyzetével, a kooperáló partnerek vállalta határidőkkel, mindazzal, amik szerepet játszanak a termelési körülmények és feltételek bonyolult összességében. Ide tartozik az is, hogy sok tekintetben még hat a régi irányítási rendszer — objektív és szubjektív értelemben egyaránt —, működnek a beidegződések az irányítás, a vezetés, a végrehajtás minden szintjén, hogy a vezetés lényeg sn átmeneti időszakot él át, amikor sok dolog a már nem és a még nem állapotában található. Közhely, hogy nem könnyű vezetőnek lenni, s ezt — a többi között — a kongresszusi előkészületek jegyében lezajló taggyűlések is igazolják. A kommunista kollektíva józan szigorúsága, mérlegelő képessége, s a biztosítéka annak, hogy a megítélés mércéje mint minden másban, a gazdasági, műszaki vezetők tevékenységének esetében is a realitás, a valós lehetőségek és a tények összevetése legyen. A másik biztosítékot maguk a vezetők nyújthatják. Azzal, hogy tiszta képet adnak tevékenységükről, őszinte tájékoztatást. S azzal is, hogy elfogadják azt, ami jogos észrevétel, bírálat, s türelmes, okos, érvelő szóval győzik meg a tévedőket, a mércét irreális magasságra helyezőket. EGY VALAMI ugyanis kétségtelen. Bár sokféle és sokak állította a mérce, az érdekek végső soron egybeesnek, s az eredmények — ahogy az esetleges kudarcok is — közösek. M. O. Megvételre keresünk RS—09-es traktorhoz 2 db S—293—41 magasnyomású szivattyút esetleg permetező berendezéssel együtt. Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Szolnok, Vöröshadsereg útja 5. Telefon: 129—58. Ügyintéző: Gecse László.