Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-25 / 251. szám
XXI. evf. 251. as. 1970. október 25. vasárnap, VILA<3 PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PÁRTBIZOTTSÁG MEGYEI TANÁCS LAPJA MEGYEI Döntés az új kórház tervpályázatáról Egymilliárd forintból az ország legnagyobb egészségügyi beruházása Szolnokon Zsürielnök: Dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter Egy heti fárasztó munka után — melyben napokon át zsürielnökként részt vett dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter is — tegnap arról tájékoztatták Szolnokon a sajtó képviselőit, hogy döntés született a szolnoki új kórház tervpályázatáról. Az új létesítmény jelentősége — mint erre dr. Szabó Zoltán a sajtótájékoztató bevezetőjében rámutatott — túlnő a megye határán. Ezekben az években a nagy egészségügyi intézmények rekonstrukciója, illetve újak építése van soron, s az egész láncolat szempontjából Dr. Árvai József, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője hangsúlyozta, hogy rendkívül komplex, nagy jelentőségű feladatot kellett megoldaniuk a pályázóknak. Ez magyarázza azt, hogy a kezdeti 71 pályázó közül többen visszakoztak, s mindössze 12 pályamű érkezett a zsűrihez. Ennek ellenére igen hasznosnak értékelték a pályázatot, hiszen olyan tervpályázat is érkezett (s nyerte el az első helyet), ami kisebb módosításokkal beruházási programjavaslatként is elfogadható. Új ötletekkel szolgáltak a többiek is. Ezért a zsűri a helyezések sorrendjében 150 ezer, 130 ezer, 110 ezer, 90 Virágh Csaba, a Magyar Építőművész Szövetség delegátusa az első díjas pályamű alapján ismertette az új beruházást. A központi épület 10 emeletes, T alakú lesz. Minden betegszoba előtt loggia húzódik. Az ablakok nagy parkra néznek majd.A kisegyáltalán nem közömbös, hogy az egyedek miként valósulnak meg, milyen tapasztalatokkal szolgálnak a többi fejlesztéséhez. Megyénk lakosai számára különösen jelentős ez a beruházás, hiszen az általános kórházi ágyak számát a lakosság lélekszámához viszonyítva eddig az utolsók között jártunk. Ha az új kórház megépül, az országos átlag felett lesz megyénk az általános kórházi ágyak számát tekintve. Igaz, az idegelmegyógyászati ágyak számát nézve még akkor is az országos átlag alatt leszünk. ezer, 70 ezer, illetve 50—59 ezer forinttal díjazta a pályamunkákat, háromnál pedig pluszként 15 ezer forintos költségtérítést ítélt meg. A díjnyertes pályázók nevét novemberben hozzák nyilvánosságra. Az új létesítmény magában foglal majd 870 ágyas kórházat, 30 munkahelyes szakorvosi rendelőintézetet, 300 ágyas ideg- és elmegondozót, 12 gépkocsis mentőállomást, 240 személyes gyermekotthont fogyatékos gyermekek részére, 240 személyes orvos és nővérszállást, 340 személyes nevelőotthont Ez utóbbival a Szolnokon régóta emlegetett gyermekváros is megvalósul. gyepi rész fásítása még az idén megkezdődik, mivel a kórház mellett nagy lakótelep is kerül oda. A főépület melletti kétszintes részben kap helyet a rendelőintézet, a röntgenosztály, a központi laboratórium, a konyha stb. Az idegelme-osztály teljesen külön részt képez. Csoma Kálmán, a szolnoki városi tanács vb-elnöke így vélekedett: — Bennünket az idő nagyon hajt. A tervek elbírálásakor azt is néztük, hogy melyiknek van esélye a gyors kivitelezésre. Mentőink az országban a legmostohább körülmények között vannak. Meglévő kórházunk pedig hiába sok ággyal rendelkezik, néhány szakágban megyei funkciót lát el, ezért kénytelenek a betegeket a folyosókon is elhelyezni. Azért tetszik nekünk az elsődíjas pályamű, mert az építés kezdetét 1973-ban lehetővé teszi. Dr. Csépányi Attila kórházigazgató főorvos szerint: — A tervező — ha szabad ezzel a kifejezéssel élnem — „mindenttudó”. Nemcsak építészetileg, hanem a kórház funkciója szempontjából is jól oldotta meg feladatát. Ezért vannak az általánosnál vérmesebb reményeink-Rédler Károly, a megyei építőipari vállalat igazgatója a realitások embere: — Amennyiben a kivitelezést 1973-ban megkezdhetjük, a IV. ötéves tervben elkészülhet az ideg-elmeosztály, a konyha, a mosoda, a kazánház, de a beruházás végleges befejezése csak az V. ötéves terv második felére várható. Egyébként a díjnyertes pályamű megfelel annak a követelménynek, hogy a létesítmény nagyfokú előregyártással gyorsan összeszerelhető legyen. Dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter megkért bennünket, tolmácsoljuk a zsűri köszönetét a megye és a város vezetőinek a figyelmes vendéglátásért, a jó munkafeltételek megteremtéséért. Örömmel teszünk eleget kérésének. .. a Rendkívül komplex feladat Zöldövezet, tízszintes épületszárny Ara: I forim Hogyan telt a négy év a megye termelőszövetkezeteiben? Véget értek a városi-járási pártértekezletek Ma • Ismét elnök nélkül a jászdózsai Tarnamenti Tsz Világhírű vendégek önállósága a tömegkultúra fejlesztéséért Jász-Kun Kakas HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — Xuan Thuy államminiszter látogatása Péter János külügyminiszternél Xuan Thuy, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának titkára, államminiszter, a Vietnami Demokratikus Köztársaság Párizsban tárgyaló küldöttségének vezetője, aki a magyar forradalmi munkás —paraszt kormány meghívására hivatalos baráti látoatást tesz hazánkban, szomaton látogatást tett Péter János külügyminiszternél. A látogatásnál jelen volt Erdélyi Károly, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője és Gyenes András külügyminiszterhelyettes. Ott volt Honag Luong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. A látogatást követően a Külügyminisztériumban megkezdődtek a tárgyalások. Vendégeink, szovjet írók, költők Budapestre érkezett — pénteken, a késő esti órákban — a Szovjet Kultúra Napjainak irodalmi eseményein résztvevő írók és költők küldöttsége, Georgij Markovnak, a Szovjet Írószövetség titkárának vezetésével. A Keleti pályaudvaron a Magyar Írók Szövetsége nevében Darvas József elnök és Molnár Géza külügyi titkár fogadta a delegációt, amelynek tagja a magyar versbarátok által is jól ismert Robert Rozsgyesztvenszkij orosz költő, Csingiz Ajtmatov kirgiz író, Rosztyiszlav Bratuny ukrán poéta, Szilvia Kaputyikjan örmény költőnő, Agnija Barto orosz prózaíró és Dzsuban Muldagaliev kazah lírikus. Járványvédelmi okokból lezárták a magyar—szlovák határ egy részét Az Egészségügyi Minisztérium közegészségügyi járványügyi főosztálya közli: A kelet-szlovákiai koleragyanús esetekről kapott hivatalos tájékoztatás alapján október 23-án a hidasnémeti határátkelőhelytől keletre, a magyar—szlovák határsávban az illetékes magyar hatóságok a kishatár forgalmat lezárták. Az érintett szlovákiai területről csak azok utazhatnak be az országba, akik a vonatkozó nemzetközi járványvédelmi előírásoknak eleget tettek. Az illetékes állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőség Hidasnémeti és Sátoraljaújhely határállomáson a megfelelő járványvédelmi intézkedéseket bevezette. Budapestre látogat az NSZK gazdaságügyi minisztere Vasárnap este Budapestre érkezik dr. Karl Schiller, a Német Szövetségi Köztársaság gazdaságügyi minisztere, hogy eleget tegyen annak a meghívásnak, amelyet dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter ez év márciusában az NSZK-ban tett látogatásakor adott át dr. Karl Schiller kétnapos magyarországi tartózkodása során — aláírja a magyar NSZK hosszúlejáratú árucsereforgalmi — gazdasági — és műszaki együttműködési megállapodást. A tavalyinál több zöldség—gyümölcs lesz az idei télen A többi országos jelentőségű téma között a téli zöldség-, gyümölcsellátás biztosítása, a tárolás kérdései is szerepeltek a Minisztertanács legutóbbi ülésének napirendjén. Ezzel kapcsolatban a zöldség-gyümölcs kereskedelmi egyesülésnél adtak tájékoztatást az MTI munkatársának. Elmondották többek között, hogy zavartalan ellátásra számíthatunk az új esztendő első felében is. December 31-ig ugyanis 11000 vagon burgonyát, 1700 vagon zöldséget és 4100 vavagon zöldséget és 4100 vagon gyümölcsöt gyűjtenek be a tárolóhelyekre. Ez a készlet előreláthatólag meghaladja a lakosság igényeit Balaszentmiklós — Törökszentmiklós 1970 — Jubileumi emlékülés a 250 éves városban — Tegnap Törökszentmiklóson ünnepi tanácsülést tartottak a város újratelepítésének 250. évfordulója alkalmából. Az ülésen részt vett Csáki István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei bizottság első titkára, Fodor Mihály, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, valamint a szocialista országok tanácsi lapjainak főszerkesztői, a szovjet Mihail Fjodorovics Sztrepukov, a lengyel dr. Mihail Szpringe, a cseh Cyril Smolik, a szlovák Andrej Majoros, a jugoszláv dr. Branko Nedovic, az NDK-beli Fritz Franke és Herbert Kopietz, valamint Perlai Rezső, a Tanácsok Lapja főszerkesztője. Magyar János, a törökszentmiklósi városi pártbizottság titkárának megnyitója után Ráczi Sándor, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke tartott ünnepi beszédet. Beszédében megemlékezett Törökszentmiklós történetéről, amely hétszáz éves múltra tekinthet vissza. A XIII. században Törökszentmiklós „előde” Balaszentmiklós volt és V. Istvánnak 1271-ből való okirata Tiszapüspöki szomszédainak a nemes szajoliakat és nemes bajaiakat említi. Balaszentmiklóson 1552. augusztusában Ali basa táborozott mintegy 20 ezernyi seregével a város szélén és „földvárat hányat”. Az itt élő lakosság szenvedésére mi sem jellemzőbb, mint az adóösszeíró jelentése 1556-ból, melyben lakatlan romhelyként tünteti fel a helységet. Az ezekben az időkben folyó harcok során a vár is elpusztult, amelyet 1657-ben építettek újjá. Utána többször felépítik, majd 1685-ben végleg lerombolják „Szolnok ikervárát”. „1700. július 26-án Lipót király Balaszentmiklós, Tiszatenyő, Kengyel, Szenttamás és Csépa, Külső-Szolnok megyei egész pusztákat Almásy Jánosnak és feleségének, és elsősorban fiú utódainak adományozta.” A kihalt területen 1720- ban Békési Gonda Mihály tiszttartó kezdte meg a telepítést. A kedvező ajánlatok hatására lassan szállingózni kezdtek az emberek az ország különböző vidékeiről. A város gyors fejlődésére utal, hogy 1735 körül már három (tavaszi, nyári, őszi) vásártartási jogot kapott. Ennek ellenére a kegyetlen kizsákmányolás szülte nyomorúság társadalmi feszültséget teremtett, amely országszerte kisebb-nagyobb felkeléseket eredményezett. A városi múzeumban őrzött iratok szerint 1820-ban Törökszentmiklóson is tüntetések zajlottak le. 1848-ban a forradalom híre hamar eljutott a városba is. A lelkesedés bizonyítéka, hogy 1848. július 21-én négyszáztizenheten jelentkeztek Törökszentmiklóson önkéntes nemzetőrnek. A szabadságharc leverése után a helység lakóinak életét az idegen katonák könyörtelen zaklatása keserítette. Változást — ha rövid időre is — csak 1917 hozott. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének hírét már 1917. november 9-i számában közli a Törökszentmiklósi Újság: „Győzött a munkás és katonaforradalom; elfogató parancs Kerenszkij ellen; fogságba vetették az orosz minisztereket.” A hír fokozta a háborúellenes hangulatot és a Szociáldemokrata Párt széleskörű agitációba kezdett. „Tömegesen jöttek a hadifoglyok Szovjet- Oroszországból, köztük Csikós József is, aki később a törökszentmiklósi munkásmozgalom kiemelkedő alakjává vált” A Tanácsköztársaság rövid uralma után 1919. május 1-én a román királyi csapatok elfoglalták a községet és megkezdődött a megtorlás... Törökszentmiklós 1944. október 24-én szabadult fel a szovjet csapatok által, s ekkor már végleg, 1952-ben teljesült a törökszentmiklósiak régi álma: a helységet ismét városi rangra emelte a Minisztertanács. A várossá nyilvánítás nemcsak rangot, hanem új feladatokat is jelentett Törökszentmiklós népének. Ezeket a feladatokat — méltóan történelmi múltjához — meg is oldotta: a mezőgazdaság szocialista átszervezésén kívül megteremtette a szocialista iparosodás feltételeit, a kulturális forradalom kibontakozását. Az elmúlt huszonhat év eredményit felsorolni is nehéz lenne, a tények azonban híven tükrözik azt az óriási fejlődést, amelyet az egykori jobbágytelepülés, — különösen az utóbbi negyedszázadban — megtett. A városi tanács vb elnöke ezután a tanácsok megalakulásának 20. évfordulója alkalmából méltatta a város fejlesztése érdekében eredményesen dolgozók munkáját. Megemlékezett a tanácsi dolgozókról, akik a párt és a kormány politikáján alapuló helyi feladatok tényleges végrehajtói. Az ünnepi beszéd után Fodor Mihály, a Szolnok megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke a sok évi tanácsi és társadalmi munka elismeréséül kitüntetéseket adott át. A 20 éves tanácsi munkáért Papp István, Katona Sándor és Sarkadi Lukács emléklapot, a város jubileumi díszplakettjét és a Hazafias Népfront ajándékát kapta. Az FMV 2. számú gyáregysége a „Társadalmi munka” plakett aranyfokozata kitüntetésben részesült, hatan a „Társadalmi Munka” jelvény aranyfokozatát, nyolcan az ezüst fokozatát, ketten a bronzfokozatát, tizenhárman pedig a város jubileumi díszplakettjét kapták.