Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-01 / 1. szám

Változatos programmal, széleskörű kí­nálattal, nagyhírű alkotások egész sorá­val várják a megye filmszínházai az ér­deklődőket a következő esztendőben. Alábbi összeállításunkban felhívjuk a figyelmet 1981. moziműsorának néhány jelentős eseményére: 1981-ben összesen 242 játék- és doku­mentumaim jelenik meg (a felújítások­kal együtt). 144 film a szocialista orszá­gok, 6 a fejlődő országok, 82 pedig a fejlett tőkés országok filmgyártásának produktuma. Kezdjük a felsorolást a magyar filmekkel abban a reményben, hogy az új eszten­dő kedvező fordulatot hoz majd alkotók és nézők kapcsolatának alakulásában. Minden bizonnyal sokan érdeklődnek a Vámmentes házasság iránt, melynek Hel­sinkiben már megvolt a premierje: Zsom­bolyai János. A kenguru rendezője ma­gyar-finn koprodukcióban készítette el vígjátékát. Három kitűnő színésznő szi­porkázik a főszerepekben (Kiss Mari, Esztergályos Cecília, Margittay Ági); méltó társuk a kedves finn fiatalembert alakító Tom Wentzel. Bán Róbert új filmjének közönségcsalogató címe van: Fogadó az „örök Világosság”hoz. A tör­ténet — melynek kötőanyaga a feke­te humor — a XVIII. század végén játszó­dik. Érdekesség a szereposztásból: öreg­asszony — Törőcsik Mari. . . Szörényi Rezső a Boldog születésnapot, Marilyn! című filmben a szerepjátszás örömteli és fájdalmas pillanatait tárja elénk. Eszter­gályos Cecília élményszerű alakítása ki­magasló teljesítmény. Lugossy László egy szabálytalan kapcsolat fejlődéstörténetét ábrázolja a Köszönöm, megvagyunk című drámában. (Madaras József partnere a Vasárnapi szülők-ben megismert Nyakó Júlia), Bacsó Péter krimijét (A svéd, aki­nek nyoma veszett) M. Sjöwall és P. Wahlöö regénye ihlette. Sára Sándor a Pergőtűzben a II. Magyar Hadsereg doni összeomlásának hátterét vizsgálja külön­böző visszaemlékezések tükrében. Nagy­szabású vállalkozás Szabó István Mephis­­toja, melynek ugyancsak irodalmi az előzménye: Klaus Mann regénye. Főhőse hamburgi színész, aki a harmincas évek elejének Németországában fogl­at küzdel­met a megélhetésért. (Cserhalmi György Bánsági Ildikó, a német Klaus Maria Br­andauer és a lengyel Krystyna Janda a főszerepekben). A Ripacsok — Sándor Pál alkotása — egy barátság és egy áru­lás komédiája. Mészáros Márta francia­­magyar koprodukcióban forgatta az Any­a­jegyet. Témája: egy asszony elhagy­ja gyermekét, majd esztendők múlva a keresésére indul. A népszerű sztár, Anouk Aimée játssza a főszerepet! A pá­lyakezdő Sós Mária a Boldogtalan kalap­ban napjaink fájó gondját, a családok széthullását jeleníti meg. Izgalmas ka­landokban bővelkedik A Pogány Madon­na (rendező: Mészáros Gyula). A pergő krimi abszolút sztárja a nyomozó (Bujtor István ezúttal nemcsak színész, hanem a forgatókönyv társszerzője is.) Hosszabb szünet után jelentkezik Gaál István (Cserepek az aszfalton). A válságba ju­tott értelmiségi férfit Zygmunt Malano­­wicz személyesíti meg. Tarr Béla Föld­­foltjában egy fiatalember sodródásának folyamatát kísérhetjük figyelemmel. Kó­­sa Ferenc egy vidéki labdarúgó-mérkőzés kapcsán kibontakozó drámát ábrázol A mérkőzés című filmben. Almási Tamás debütáns munkája a Ballagás, ahol a diákok szembeszállnak a hagyományok­kal. Szalai Györgyi egy lírai szépségű gyermekszerelem kibontakozását mutatja be a Dédelgetett kedvenceink című film­ben. Különleges az alapszituáció az 1916- ban (író: Kuczka Péter, rendező: Szurdi András): az első világháború idején az egyik nagyhatalom rabokon kísérletezik baktériumfegyverrel. Kovács András Az idegenekben háborús témát dolgoz fel. Egy német fogságba került francia ka­­ ­­rin­ tona Magyarországra szökik, s itt meg­érinti egy nagy szerelem. .. A Gyön­gy­össy Imre—Kabay Barna rendezőpáros legújabb dokumentumfilmje, az Egy pa­raszt család története. Egész estés rajz­film a Fehér ló fia: Jankovics Marcell rendezésében. A zene kedvelőinek bizo­nyára örömmel fogadják a Kopaszkutyát, Szomjas György alkotását, ami egy rock­együttes neve. A magyar rendezőkről ké­szülő portrésorozat má­si­k darabjaként a Ranódy László életét és munkásságát bemutató összeállítás kerül a mozikba. Az évben megjelenő magyar filmeket a szol­noki közönség az országos bemutatók előtt láthatja majd a Szolnokon megren­dezendő Országos Ifjúsági Filmszemlén (Április 3—6). A szovjet filmek közül elsőként a pályája csúcsára érke­zett Nyikita Mihalkov műveit említjük. Az öt este társadalmi dráma, az Oblo­mov néhány napja pedig a klasszikus Goncsarov-regény adaptációja. A Szár­nyalás Ciolkovszkijnak állít emléket, s a tudós szerepében Jevgenyij Jevtusen­­kót, a költőt láthatjuk. Lena Gogoberidze a Néhány interjú magánügyben című al­kotásban egy házasság elkomorodó hét­köznapjairól mond el figyelemreméltó példázatot. Konsztantyin Szimonov regé­nyét Alekszej German filmesítette meg (Húsz nap háború nélkül). A nevezetes felkelés és a legendás vezér sorsa ele­venedik meg Alekszej Szaltikov Puga­­csovjában. Grigori­j Csuhraj 1980-as láto­gatásakor már játszották Az élet szép című szovjet—olasz filmet, most a széles nézőtábor is megismerkedhet a megható szerelmi történettel (Giancarlo Gianni és Ornella Mutti játszák a figurákat). Színes kalandfilm Az emberevő medve: a for­dulatos mese egy geodéziai kutatócso­port vállalkozásait örökíti meg. Folyta­tódik a Csingiz Ajtmatov-filmciklus. A Korai darvak Bolot Samsi­ev elképzelésé­ben került vászonra, erőssége a sodró atmoszféra és a hiteles lélekrajz. Puskin meséjét, A cárlány és a hét daliát Vla­gyimir­ Goribikev ültette át filmre. Az el­ső szovjet katasztrófa film Alekszandr Mitta nevéhez fűződik. A Katasztrófa föl­dön-égen egy TU–154-es repülőgép sze­mélyzetének hősies erőfeszítéseit kíséri nyomon. Vlagyimir Menysov társadalmi drámája a Könnyek óriási sikert aratott a szovjet nézők körében. (Alekszej Ba­talov a férfi főszereplő). A szocialista országok filmjei a korábbi évekhez és hagyomá­nyokhoz híven gazdagítják a repertoárt. Újabban a bolgár film ,,nagyobb sebes­ségre” kapcsolt, több alkotás keltett nagy visszhangot világszerte. A Csak a szerelem (rendező: Boriszlav Saraliev) szuggesztív dráma egy fiatalkori kapcso­latról. Az Ivan Andonov rendezte Cse­resznyefákban hatalmi és egzisztenciális harcoknak lehetünk tanúi. A Hasonmás hangulatos komédia. Jugoszláv újdonság A strand téli őre (Goran Paskaljevic tragikomédiája.) A fiatalok pszicholó­giai és szexuá­lis problémáit analizálja a Bolond évek, Zoran Galic műve. A lengyel filmbemutatók közül Krysztof Kieslowski Amatőrje számos fesztivált sikerrel megjárt. Andrzej Wajdától, a lengyel filmművészet ,,első számú embe­rétől mozijaink műsorra tűzik: A wilkói kisaszonyokat és A karmestert. Előbbi olyan, mint egy fájdalmas sóhajtás, utóbbi pedig mint egy szimfónia. Az NDK filmesek művészetét egyebek mel­lett a Solo Sunny dokumentálja. Konrad Wolf a szövőnőből popénekessé avan­zsáló Sunny hányattatásainak króniká­ját jeleníti meg az ugyancsak nemzet­közi hírű alkotásban. A Lövések hold­­fénynél című román film cselekménye 1947-ben játszódik. Mircea Muresan egy veszélyes bandita semlegesítésének ak­cióiról villant fel képeket krimijében. A csehszlovák filmkínálatban kapott he­lyet a Mesés férfiak kurblival. Jiri Men­zel a mozi úttörői előtt kalaplevéve­l tisz­teleg benne. Az egyik főszerepet maga a rendező alakítja, a másikat a régen látott Rudolf Hrusinsky. Juraj Herz for­gatta A szűz és a szörnyeteget, Juraj Jakubinsko az Építs házat, ültess fát.. . című tragédiát. Színek távoli palettákról: Kivégzés haj­nalban (Peru, Francisco José Lombar­di), Kölykök (Kolumbia, Duran), A tig­risvadász elefántja (India, Thiramagam). A kapitalista országok filmjeiről, az Egyesült Államok film­gyártásából több kvalitásos művet ta­lálunk az 1981-es moziműsorban. A Manhattan a közkedvelt Woody Allen szatirikus vígjátéka. A Kramer kontra Kramer — Robert Benton rendezése —■ egy elromlott házasságról szóló látlelet. Bob Fosse a Kabaré után ismét reme­kel: Az egész csak zenebona címmel egy hajszolt életű koreográfus-rendező vízióit ábrázolja. A Kína szindróma (rendező: James Bridges, főszereplők: Jane Fonda és Jack Lemmon) az össz­társadalmi felelősségre figyelmeztet egy atomerőműben lejátszódó manipuláció kapcsán. A Harmadik típusú találkozá­sok Steven Spielberg fantasztikus effek­tusokat felvonultató sci-fije. A Kómát, Robin Cook regényét Michael Chrichton vitte filmre. A k­alandfilmek táborát a Pisztolypárbaj O. K. Corall-nál várja (Pollack ezúttal Burt Lancastert és Kirk Douglast foglalkoztatta). Angol „szí­nekben” készült A nyolcadik utas: a Halál című tudományos-fantasztikus film. A Dot és a kenguru Yoram Cross bájos mese-rajzfilmje. A legutóbbi fran­cia filmhéten játszott művek közül a széles hálózatban jelenik meg az Ame­rikai nagybácsim (Alain Resnais három generáció fejlődését láttatja), az I, mint Ikarusz (Henri Verneuil egy ál­lamfő meggyilkolásának hátterét vizs­gálja), az Ellopták Jupiter fenekét (Phi­lippe de Broca vígjátéka garantált ki­­kapcsolódás.) A Zsaru vagy csirkefogó című Lautner filmben Jean-Paul Bel­mondo a „nagyágyú”. Akire Kuroszava japán rendező a 300 évvel ezelőtti japán császárság har­cait örökítette meg az Árnyéklovasban. . Az NSZK filmgyártásának előretörését a Woyzeck (Werner Herzog), A ham­burgi betegség (Peter Fleschmann) és a Maria Braun házassága (Rainer Fass­binder) egyaránt fémjelzi. Az olasz filmművészet is tartogat kel­lemes meglepetéseket a nézőknek. Fe­derico Fellini A nők városában újabb variációt készített régi témájára. A Forgalmi dugó Lugi Comenici frappáns­­ parabolája — világsztárokkal (Alberto­­ Sordi, Ugo Tognazzi, Marcello Mastroi­­anni, Annie Girardot, Stefánia Sansrelli). Steno az elnyűhetetlen sorozat újabb darabjában mesterien adagolja a hu­mort és az izgalmat (Piedone Egyip­tomban) ül Az S. O. S. Concorde (Rug­gero Deodato filmje) egy repülőgép ka­tasztrófáját — illetve a szerencsétlen­ség körülményeit — pergeti vissza. Bernardo Bertolucci a Huszadik század után A Holdat forgatta, Jill Claybourgh főszereplésével. Ugo Tognazzi rendezte Az éjszakai utazókat (a sci-fi-ben ő maga is főszerepet játszik). Tonino Va­­lerii lendületes westernjének Nevem: Senki a címe. Végül két film a gazdag kínálatból: Bardem a Franco utáni spanyol közál­lapotokat mutatja be a Hét januári nap­ban, Maximilian Schell Ödön von Hor­váth színdarabját vitte vászonra (Mesél a bécsi erdő). Ugye, találkozunk 1981-ben Szolnok megye filmszínházaiban? (x) BOLDOG UJ € V € T « tartami as filmcimóineKET r f KIVAÍJ A: Köszönöm megvagyunk (magyar filmdráma) Mesés férfiak kurblival (csehszlovák film) Harmadik típusú találkozások (amerikai sci-fi) Manhattan (amerikai szatirikus vígjáték) Róma (Robin Cook regénye, amerikai filmen) Piedone Egyiptomban (olasz krimi vígjáték) Boldog születésnapot Marilyn­ (magyar film)

Next