Katolikus gimnázium, Szombathely, 1919
I. Két iskolai év története. Az 1918—19. iskolai év. A proletárdiktatúra és előkésztésének gyászos korszaka iskolánk életében is rombolást idézett elő. Százados hagyományokon alapuló, amellett a haladó kor követelményeit mindenkor szem előtt tartó vallás-erkölcsi nevelési és tanítási rendszerünk bűn volt a teljes anyagi és erkölcsi felforgatásra törekvők szemében. Nem is kerülhettük el, hogy különös súllyal, sőt erőszakkal rá ne vessék magukat intézetünkre és ifjúságunkra. Az előző iskolai évhez viszonyítva a tanárkarban az a változás történt, hogy Horváth Dezső premontrei tanár eltávozott, helyébe a keszthelyi premontrei főgimnáziumból dr. Pap László okf. prem. tanár jött. Dr. Horváth Róbert tanár, aki mint hadosztályplébános az olasz harctéren teljesített legutoljára katonai szolgálatot, a hadsereg feloszlatása után szintén hazajött. Egy darabig a helybeli katonai kórházban végezte a lelkészi teendőket, majd leszerelt és az iskolai év végéig szabadságon volt. Az iskolai évet a még mindig tartó rettenetes világháború nehézségei között a szokott időben kezdtük meg. Október hó 5-én a városban járványszerűen fellépett spanyol betegség miatt az előadásokat be kellett szüntetni, minthogy a tanulók között is állandóan 12—15°0 megbetegedés fordult elő. November 5-én újra megkezdődtek az előadások alig néhány nappal azután, hogy kitört az első forradalom. Ezután az előadások a szórványosan még mindig jelentkező megbetegedések dacára is rendesen folytak a karácsonyi szünetig. Január hónapban a fűtőanyag hiánya miatt naponkint felváltva csak 4-4 osztályt taníthattunk. A félévi Értesítőket február 28-án adtuk ki. Már akkor mindjobban észlelhető volt a tanulóknak, főleg a felsőbb osztályúaknak, magatartásán az a változás, melyet előidézett a fővárosból ide kiküldött tanulókkal és más egyénekkel való érintkezés. Céljuk az volt, hogy a tanulókat az iskolán kívül álló olyan egyesületekbe tömörítsék, melyeknek működését az iskola fegyelmező befolyása nem bénítja. A tetszetős jelszavakon eleinte még a jobbérzésű ifjak is kaptak. Nagy pártfogója akadt az ifjúságnak az akkori kormánybiztos és a mellette működő megbízottak személyében. Ezek megalakították az iskolától független diákszövetséget, majd pedig az ifjúmunkásokkal közös szakszervezetet. Itt előadásokat rendeztek részükre, belevonták őket agitációs munkájukba, bőven juttattak nekik anyagi segélyt is. Nem csoda, hogy az ifjúság egy része megtántorodott. A honmentés hamis jelszavával megindult márciusi forradalom kitörésekor néhány ifjú beállott a Vörös Hadseregbe. A szakszervezet révén pedig mind több és több ifjút vontak el az iskola fegyelmező