Szózat, 1922. február (4. évfolyam, 26-48. szám)
1922-02-01 / 26. szám
, azonban lemészárlásukra ezek még nem gondoltak-Körülbelül júílius derekán azonban egy. Ju- Tovszkij nevű uj seposztbiztos -:t jel.syerm.esburgba. Ez az ember a félelmes. Cseka megbízottja volt, a nálunk is jól ismert terrenes antaszja, két parancsnok (tiszt) és hét katona jött vele, akik ismeretlen nyelven beszéltek, amelyet a vizsgálóbíró később lett nyelvnek gondolt, azonban egy aláírás és a falon hagyott firkálás azt mutatja, hogy ezek magyarok voltak. A korábbi őrök közül Jurovszky keveset hagyott meg mellettük, akik közül később a Kolcsak-férre vizsgálóbíró egyet, Medvedieffet, ki is hallgatott. Ez, radha a gyilkolásban való részvételét tagadta, magát a Vérengzést azonban még a szemtanút is meghaladó pontossággal tudta előadni. 1918 július 16-án éjjel Medvedeff parancsot kapott a helyi vörös őrség lefegyverzésére, akiknek parancsra azt is meghagyta, hogy csöndben maradjanak, ha fegyverropogást hallanak. Jurovszky az említett hét katonával éjfélkor felköttette a cári családot s tudtára adta, hogy mivel a várost ellenség fenyegeti (Kolosaik csapatai), készüljenek az átköltözésre. Az ablak alatt egy várakozó automobil pöfögött. A cári családot, az orvost és a három szolgát beparancsolták a földszinten egy üres szobába. Úgy látszik, a szerencsétlenek nem sejtették, hogy mi fog velük történni. A cárt, a cárhét, meg a cárevicsot leültették a szobában, a többi állva maradt és ott őket a katonáik hirtelen előrántott pisztolyaikkal egyben mind agyonlövöldözték. A cári családot is. A holttesteket azután lepedőbe téve, a készenálló gépkocsi elvitte. Erre a lefegyverzett vörös őrséggel fölmosatták a véres szobát. Éjfél után három órára már minden készen volt. Szokoloff vizsgálóbíró az erdőbe is kiment, ahova a legyilkoltak hulláit kivitték volt. Az Issetsk-aknánál egy elhagyott kút volt. E kút mellett egymás mellé sorba lerakták a tizenegy hullát, azután benzinnel és kénsavval leöntve, valamennyit elégették. Ami megmaradt belőlük, a kútba dobálták bele. Ezen a helyen még egy évvel később is találtak a hamu meg az égett föld között drágaköveket, ékszertöredékeket, kétségkívül a cári család egykori ékszereinek maradványait. A kihallgatásnál kiderült, hogy a cár és övéi sok ékszert rejtegettek ruháikba bevarrva. Ennél a mészárlásnál pusztult el a cári család négy, 17—22 év közötti leánykája is, Olga, Tatjána, Mária és Anastazia is. Ezekkel együtt került ki e tizenegy elégetett és kútba vetett holttest. Ez Ekaterineburgban történt. Ugyanazon az éjjelen egy másik uráli városban, Atolpajevszikben, ugyanilyen módon mészárolták le a Romanov- ház másik nyolc tagját, de ezeket nem égették el, hanem úgy dobálták bele egy üres bányaaknába, ahol maradványaikat Kolcsak emberei még íreg találták. Ezután 1919 farruáriusában még négy nagyherceget mészároltak le fogságukban, a Szt. Péter és Pál erődben Mihály nagyhercegről, a cár fivéréről, aki a cár trónörököse lenne, eleddig csak annyit tudunk, hogy nejével együtt „ismeretlen helyre költözött“. Ez azonban az orosz szovjet nyelven éppen annyit jelent, mint a pesti szovjetnyelven jelentett az, ha valakiről azt mondták, hogy „hazaküldtük“. Mindenit összevéve, a valóság, úgy látszik, az, hogyOroszorsztagbanmég a flegslimizmus sem támadhat föl, miivel már a Romanov-dinasztiáknak minden tagját kiölte e világtörténeti veszett vörös fenevad, (€• D. S.) 1922 FEBRUAR 1 SZERDA A politika 8iir©i U HáSasrfShegs bisszísápárS BSaseneai .a.yBarja a jav&sltatokat A választójogi bizottság ma este kezdte allig kormány választójogi törvényjavaslatárák tárgyalását. Az ülés délután öttöl a késő esti órákig ártott. A sajtónak nincsen módjában, hogy ebben az országos jelentőségű alkotmányjogi kérdésben kötelességszerűké, híven tájékoztathassa a közvéleményt, mert a bizottság minden eddigi gyakorattal ellen latban hivatalosan jelentést nem avott ki, sőt tagjainak a sajtó tájékoztatását határozástával megtiltotta. A múltban ugyanis minden bizottsági tárgyallásról hivatalos jelentést adtak ki, a legutóbbi választójogi javaslatnak bizottsági tárgyalásairól pedig 1918-ban a sajtó a legkimerítőbb, részletes és pontos, hivatalos gyorsírói feljegyzések alapján készült jelentést kapott. A bizottságnak mai határozata, amely az eddigi gyakorlattal szembehelyezkedik, annál feltűnőbb, mert előzetesen már intézkedés történt, hogy az ügy nagy fontosságára való tekintettel részletes gyorsárói jegyzetek alapján készült hivatalos tudósítás adassák ki és az a sajtóval közölhessék. A bizottság többsége azonban végül is úgy döntött, hogy a nyilvánosság tájékoztatását mellőzi. Ebben az ügyben az országgyűlési tudósítók szindikátusa szerdán délelőtt 11 órakor rendkívüli ülést tart. BsSSstens@v£n gpAff megjelenik a kisgazdapárt árabe**«tési A kisgazdapárt holnap szerdán este 6 órakor értekezletet tart, amelyen elsősorban a vájgis®tójogi javaslattal és a maiak nemzetgyűlési tárgyalásával fog foglalkozni. Az értekezleten megjelenik gróf Bethlen István miniszterelnök és gróf Klebelsberg Kunó belügyminiszter is. Előreláthatólag megjelennek az értekezleten a disszidens csoport tagjai is, akik a mai napon már aláírták a belépést bejelentőivel. A pártonkívüli képviselők közül is több belépési nyilatkozatérkezett a kis- gazdapárt' elnökségéhez. Mahunit a kmra npillari,e Mahunda Imre,'a főváros XVII. választókerületének nemzetgyűlési képviselője, ijetiten István gróf pártjához való csatlakozása alkalmából választóihoz nyílt levelet intézett, amelyben a többi között ezeket írja: — Nemzetgyűlésben és nemzetgyűlésen kívül dúló pártosaink közepette valóban minden magyar embernek, aki az országi sorsát a sziáa viseli, mélységes megnyugvására, igaz hazafias örömére szolgálhatnak az ország integritásáért és mindnyájunk életének jobbításáért reális külső és belső pali- s tikára és különösen produktív gazdasági politikára törekvő egységes parlamenti párt kontúrjai, amely : RWSKSBfiA'tffiWwnro •.lg!.»... r.r-x . ,..-„- -w-v.. -.I...--. párt minden lépésében gondosan száma vet a lehetőségekkel. Előbb ennek a kicsiny, „nem is ország“. Magyarországnak kell megizmosodnia, csak azután érhetjük el a magyar állam régi kereteit. — Az egységes párt magába öleli — valódi demokráciával — az egész dolgozó magyarságot; azt akarja ez a párt, hogy a magyar ár a minden külső befolyást diadalmasan levezető, minden elvesztett földet, vért és testvért újra visszaszerző együttes teremtő munka jegyében egymást segítve harcolja ki a maga igazságát. Délkeletnek egymásra törő és talán kölcsönös elvérzésre ítélt népeivel szemben, pusztán rajtunk áll a gazdasági hegemónia megszerzése, ami pedig a politikai fölényt automatikusan vonja maga után. Ha meg tudjuk teremtani, hogy az a szakított területek gazdasági élete bennünket egyáltalán ne nélkülözhessen — amit egyrészt-a régi kapcsolatok fönntartásáva], és megújításával, másrészt a pusztulásnak kitett kis- és középipar fölkarolásával s a nagyipar megerősödésével, a helyes földbirtokpolitikával, mezőgazdaságunknak márdern nívóra emelésével, rövid idő alatt elérhetnénk —, nem kell többé a fejünket tömni, hogy miképp könnyítsünk a béke révén ránk zúdított csapásokon. Ha ellenben gazdasági életünknek a ránk erőszakolt keretek közé zsugorodását tétlenül szemléljük, ugyan mi alapon remélhetjük, bármiféle közjogi kérdések megoldása után is, hogy a gazdaságilag és politikailag is felénk gravitáló területek elszakadt testvéreinkkel együtt valóban visszakerüljenek? !— Az egységes párt az én meggyőződésem szerint helyesen szolgálja a nemzet érdekét, mikor megnyitja kapuit osztály- és valláskülönbség nélkül minden dolgozó magyar ember előtt s mikor program intául állítja föl a becsületes, egyöntetű produktiv mimikát, amely egyedül képes visszahozni a boldog, nagy Magyarországot Ezért tápolom be az egységes pártba, Bárcffy Miklós szóf beteg Bánffy Miklós gróf külügyminiszter, aki tudvalévően influenzában megbetegedett, már napok óta érzi az ágyat és kénytelen hivatásától távolmaradni. Jóllehet a ma megtartott orvosi konzílium megállapította, hogy komoly aggodalomra ok nincsen, a külügyminiszter egészségi állapota előrehiírhatóan csak nyolc-tíz nap múlva fog anyujára javulni, hogy a szobát elhagyhatja. Sváb a kormányzónál Ezzel a címmel több napilap január 20-án megjelent számában közlemény jelent meg arról a küldöttségről, mehet Donavel János vezetett A közlemény értelmében Donivalur Bethlen miniszterelnöktől a fölszabadult torontáli, bácskai és bárányi svábközségek részére ugyanazokat a nemzetiségi jogokat követelte, amelyeket Bethlen miniszterelnök Sopron és vidéke részére kilátásba helyezett. Hivatkozott beszédével Donavell a svábság magyar érzésére is. Ez a közlemény rövid tartalma, amely bennünket, megszállott Délvidékről menekülteket nagyon meglepett; meglepett elsősorban az, hogy Donavell magyar érzésére hivatkozik. Mert mi, akik ismerjük az ő temesvári szereplését, tudjuk azt, hogy éppen ő indította meg a legélesebb harcot a magyar iskolák ellen a szerb, majd az oláh megszállás alatt, aminek következtében ez oláhok a Bánságban a magyarságtól minden iskolást elvettek, ő volt akadálya annak, hogy a sváb és magyar vezetőség együttműködjék. Ő volt az, aki nyilvánosan kijelentette Temesvárt a sváboknak ♦ egy bálján, hogy undorodik mindentől, ami magyar, így a csárdástól is, amit kocsis táncnak minősített. ő volt az, aki elsőnek vette föl az érintkezést a svábok közül 1918-ban Brandsch Rudolffal, a hírhedt szász vezérrel, de közben tárgyalt Heegen Reinsheld ugyancsak hírhedt pán germán agitátorral is ő volt az, aki nemcsak a bánsági svábokat, de az ottani magyarságot is még a trianoni békeszerződés megkötése előtt igyekezett meggyőzni arról, hogy az a terület a nyirasság részére végleg elveszett. Ez irányban először a szerbek érdekében agitált, majd hasonló szolgálatot az oláhoknak tett. Végre ő volt, aki hamis vádakkal domuniciált becsületes magyar embert a megszálló szeri csapatok előtt, amelynek alapján letartóztatások is történtek. S amikor bizonyos okok miatt, amelyeket egyelőre nyilvánosan még nem érintünk, mégis Csontka-Magyarországba jött át, itt egy szegedi tanár előtt csodálkozásának adott kifejezést amiatt, hogy a fölszabadult torontáli, baranyai és bácskai sváb községek lakossága még mindig a régi magyar ideológiában él. Senki sem ütköztetik meg tehát az előadottak alapján azon, hogy mi Donavell Jánost múltjánál fogva nem tartjuk alkalmasnak arra, hogy itt Csonka Magyarország területén is hazadlenes irányban agitáljon a nagyon becsületes és békes sváb községekben és még kevésbé tartjuk alkalmasnak sora, hogy küldöttségekkel a jóhiszemű miniszterelnököt félrevezesse és következményeiben beláthatatlan kijelentésekre bírja. Mindezeknél fogva a délvidéki menekülteknek , a magyaroknak és sváboknak nevében egyaránt tiltakoztunk az ellen, hogy Donavell János biztosítsa a miniszterelnököt arról, hogy a svábság a magyarsággal együtt érez, amikor éppen ő (Donavell) fordult a megszállott területen a legélesebben a magyarság ellenérzésében és cselekedeteiben egyaránt. Ennélfogva a hazafias érzületű svábokra ő sohasem hivatkozhatik, mert azok megtagadják vele a kapcsolatot. A délhlki sváb nép kívánságainak tolmácsolására vannak a sváb népi nere hivatottabb fiai is, akik a sváb néphez való ragaszkodásuk alapján Donavell János és társai nélkül is kellőképpen képviselik a svábság ügyeit. Budapest, 1922 január 30. Több délvidéki nevében: Szécsy Tamás. 19 szoassscsiságról szólő kiegészítő javaslat bizottsági tárgyalása A véderőbizottság ma délután egy órakor Karafinth Jenő elnöklésével ülést tartott, melyen Móser Ernő előadásában letárgyalta és elfogadta a m. kir. honvédségről szóló 1921:XLIX. tc. egyes rendelkezéseinek kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslatot és annak tárgyalására a sürgősség kimondását kéri a nemzetgyűléstől. A királypuccs a bíróság esti Az októberi lázadás bűnügye közeledik a főtárgyalás felé. A vizsgálóbíró ma délelőtt befejezte Beniczky ellen a vizsgálatot, az összes iratokat ma délután átteszi a királyi ügyészséghez vádindítványtétel végett. A királypuccsban szereplő többi vádlott ügyét a vádtanács a napokban fogja tárgyalni. Beniczky ügyét a vádtanács elnöke egyesíteni fogja Andrássyék ügyével. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége és a nők választójoga A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége ma délután nagygyűlést tartott, amelyen a nők választójogával foglalkozott. A nagygyűlésen, amelyen Tormay Cecile elnökölt, a kormány képviseletében Vass József miniszter jelent meg, a megjelenésben akadályozott belügyminiszter helyett pedig Ladik Gusztáv államtitkár vett részt. A gyűlésen megjelentek a többi között gróf Klebelsberg Kunóné, gróf Zichy Rafaelné, herceg Hohenlohe Egon Károly, Wolff Károly, Rutkafalvy Miklós és a MANSz vidéki szervezeteinek huszonöt kiküldöttje. Tormay Cecile elnöki megnyitója után Ladik Gusztáv államtitkár ismertette alapos előadásban, a női választói jog minden részleteire kiterjeszkedve. Kijelentette, hogy a javaslat vezető gondolata az volt, hogy a nőknek a politikai harcokba való bevonása nem kívánatos, mindamellett meg kell adni