Szózat, 1922. augusztus (4. évfolyam, 174-199. szám)
1922-08-01 / 174. szám
pe ezt a jogát nem autokratikus uton gyakorolni, s ha ebben a tekintetben is hajlandó vagyok az ellenzék kívánságával szemben közeledő lépést tenni . A kormány bármikor hajlandó az ellenzékkel a Ház munkarendjét megbeszélni s amennyiben lehetséges, vele ebben a tekintetben megegyezést létesíteni. ' ' —7. Természetesen ez csak bizonyos határokon elül lehetséges, amely határokat a kormány elvi politikája írja elő s amelyeken túlmenőleg termé-zetszerűleg a kormány sem tehetne engedményeket. A budaörsi mellékkormány — Negyedik föltétel az, hogy mellékkormársírók ne legyenek és, hogy amnesztiára szoruló tényezők az államban ne legyenek hatalmi tényezők. Én a mellékkormány fogalmával úgyvagyok, mint Kálmán király a boszorkáányok fogalmával. — Én mellékkormányt ebben az országban nem láttam nem tapasztaltam, nem tudok . Méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy ez a kormány csak addig marad a helyén, amíg követheti azt a politikát, amelyet meggyőződése ír elő. Ebben az országban azóta, hogy én vagyok a kormányon, mint miniszterelnök, mellékkormányokat nem tapasztaltam. Egyetlen egy eset volt, amikor a túloldalról tétetett ki *ket, arra, hogy mellékkormány alakuljon, togy van! ügy van! jobbfelől és a középen.), a hatalmat a kezébe vegye és fegyveres erővel a törvényes kormány kezéből a gyeplőt kiüsse. És a kísérlet azonban siralmasan végződött és azóta meg nem ismétlődött. • Az utolsó feltétel az, hogy a kormány olyan pénzügyi és gazdasági programmód adjon, amely láthatólag biztosítja az országot aról, hogy ennek a programainak a segítségével abból a súlyos helyzetből, amelyben jelenleg vagyunk, kitiltothassunk. A pénzügyminiszter úr a maga pénzügyi programmját nagy vonásokban már kifejtette az a Házban és bizonyára alkalmat fog keresni arra, hogy az indemnitási vita befejeztével még egyszer szót kérjen és talán egyes részletekre is kitérjen. A kereskedelemügyi miniszter ,úr is ,kifejtette azokat az elvi alapokat, amelyeken ő maga kereskedelmi politikáját folytatni akarja. Hátra van még, hogy a földművelésügyi miniszter úr alkalomadtán hasonlót tegyen és nem kételkedem, hogy ez rövid időn belüli be fog következni. Azonban az indemnitási vita nem alkalmas arra,, hogy az egyes reszortminiszterei... részletekbe menő programmokat adjanak. erre a budget-vita alkalmas, ahol minden egyes reszortminiszter kifejti a maga reszortja keretében követendő programmját. . *— A kormány előkészíti * a budgetét és az ősz folyamán a budget benyújtása készen lesz, de addig is, amennyiben a ellenzék egyik vagy másik részletkérdésben tájékoztatást óhajt, semmi akadálya nincs annak, hogy a földmzivelésügyi bizottság, a közgazdasági bizottság, illetőleg a pénzügyi bizottság összeüljön és a reszort miniszter urak megadják azokat a fölvilágosításokat, amelyekre az ellen-,zéscnek szüksége van. A szociáldemokraták deklarációja is Áttérek azokra az argumentumokra, amelyeket a keresztény ellenzék, a liberális ellenzék és a szociáldemokrata párt hoztak fel a kormány politikájával szemben. Az indemnitási vita bevezetése előtt Peidl képviselőtársunk a nemzetgyűlésen deklarációt olvasott föl, amely a szociáldemokrata párt programmszerű hitvallását tartalmazta. Ez a programm nagyjában az októberi programm, kiegészítve azokkal a követelésekkel, amelyek a szociáldemokrata párt felfogása szerint a jelenlegi gazdasági és politikai helyzetből folynak. Ez tulajdonképen radikális irányú polgári programm, mert Stern tartalmaz olyan követeléseket, amelyek specializer szociáldemokrata követelések volnának. Nem beszél a szocializálásról, forradalmi, osztályharcról, nyilágiforradalomról, nemzetköziségről, tehát egyszóval sem említ olyan kérdéseket, amelyek egy radikális irányú polgári programoiba beletremtenének. — Sok kérdés van felvéve ebbe a H programmba, amelyekkel én egyet mm ..... sérthetek, és „amelyek megvalósítását idő- ■ szerűnek sem tartom, ...... de meg kell állapítanom, hogy, bizonyára, nem az a programm volt az oka annak az averziónak, amellyel a szociáldemokrata képviselő urak, a polgári pártok részéről időről időre találkoztak. Rá kell,, hogy mutassak arra — mert objektív bírálatot akarok gyakorolni—,hogy ebben a programaiban kétpont van, amelyek egyenesen, a polgári pártok szimpátiáját alkalmasak feltölteni. Az egyik az, amikor aszociáldemokrata párt kijelenti, hogy a többségi elvet elfogadja és a parlamenti demokrácia alapján áll, a másik pedig, hogy hajlandó a polgári pártokkal együttműködni abból a célból, hogy a trianoni békeszerződés revíziója eléressék. (Helyeslés.1. Nem ez a programm volt tehát az, amely a polgári pártokban az ellenszenvet kiváltotta. Ha kutatom, hogy mi volt az oka ennek az ellenszenvnek, akkor én ezt nem azért tehetem, hogy itt ellentéteket szítsak, hanem teszem azért, mert alkalmat akarok adni a szociáldemokrata pártnak esetleg, olyan nyilatkozat megtételére, amely alkalmas volna a félreértések kiküszöbölésére. . .... ,. ... . .. A szociáldemokraták igazi programmja •— Peid képviselőtársam azt mondta, hogy az általa előterjesztett programm csak munkaprogramm, ellenben a szociáldemokrata párt teljes egészében fenntartja a maga programmait, amely sokkal messzebbmenő követeléseket állít föl. Én azt hiszem, hogy él ez a mentális rezerváció az, amely bizonyos aggodalommal tölti el a polgári pártokat. (ügy van! Úgy van! a jobboldalon és a középen.). — 1919. tavaszán a szociáldemokrata párt fuzionált a kommunistákkal,. . . (ügy van! ügy van! a jobboldalon.) és akkor a maga programmját tudtommal átdolgozta. Ez a programm az, amely végső céljait tartalmazza a szociáldemokrata pártnak. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem!) Nekünk ezt tudnunk kell azért, mert a parlamentben előterjesztett és bár radikális színezetű, de polgári alapon álló programm csak akkor jelenthet komoly együtt munkálkodást a polgári társadalommal, ha annak háta mögött nincsen olyani programm, amelyet bármikor elővehetnek, (Úgy van a jobboldalon és a középen.) és amely az együtt munkálkodást felborítja és a polgári társadalom és a munkástársadalom között újból olyan viszonyt idéz elő, amelynek szemtanúi voltunk hosszú időn keresztül. A Marx-féle ortodoxia az egész világon revízió alá került, hiszen egy, rövid időszak jelenségeiből szürettek le azok a farxtételek, amelyeket Marx félütfutott és amely rövid időszak elmúlásávalezek a tantételek a legtöbb, szociáldemokrata előtt is revízió alá kellett, hogy derüljenek. — Mi a magunk részéről természetesen azt nem követelhetjük, hogy teljes mértékben megtagadják ezen tantételeket, de azt igenis követelhetjük, hogy nyilatkozzanak abban a tekintetben, hogy ezeket a tantételeket a világhistória eseményei után miképen magyarázzák és miképen óhajtják módosítani... (Helyeslés.)Varsányi Gábor: Öntenek tiszta bort a pohárba! Propper Sándor: A második internacionálé alapjául „ Gróf Bethelen István miniszterelnök: Én azt tartom, hogy ma, amikor előrehaladott államokban minden szociáldemokrata nyíltan hitvallást tesz abban az irányban, hogy ő mérsékelt, független, vagy a kommunista szárnyhoz tartozik, akkor a polgári társadalmat is az nyugtatná meg elsősorban, ha az urak ebben a tekintetben tiszta és kétértelműségtől ment hitvallást tennének. __ '— Ha vannak abban a pártban szélső elemek, amelyek talán ezen kérdésben más nézeten vannak, mint a vezetők, én csak azt ajánlhatom az uraknak, hogy ezektől a szélső elemeiből ma váljanak el és nem holnap. Mentős előbb, mert ez saját hasznukra is válik. Ha likvidálni kell a bolsevizmust, ahogy a képviselő urak kifejezték magukat, úgy ezt likvidál ják- elsősorban saját pártjukban."(S helyeslés a jobboldalon és a középen.) — Én a magam részéről csak azt mondhatom, hogy minél hamarább hajtsák végre ezt a likvidálást az egész vonalon, annál gyorsaban válik könnyűvé a helyzet. Olyan országban, ahol két forradalom sepert végig, ahol a polgári társadalomnak hónapokon keresztül a legnagyobb szenvedéseket kellett a szociáldmokrata munkásságtól eltűrnie, (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon és a középen.), a legkisebb biztosíték, amelyet Önöknek a polgári társadalomé részére megadni kötelességük, hogy nyíltan és őszintén nyilatkozzanak távolabbi,, céljaik tekintetében. A kormány senkinek sem adhat menlevelet Magyarország elleni propagandára. Ha bizonyos homály fedi a szociáldemokrata párt programanatikus állásfoglalását, ami a távolabbijövőt illeti és ha ez a körülmény bizonyos aggodalmat kellett, hogy okozzon a polgári pártokban és a polgári társadalomban, úgy csak fokozták ezt az aggodalmat azok az egyes követelések, amelyeket a képviselő urak az indemnitási vita során előadtak. A szociáldemokrata képviselő urak követelik az összes emigránsok azonnal való hazabocsátását. Kérdem, mi közük az uraknak az emigránsokhoz? (Úgy van! Úgy van! A jobboldalon.) Hiszen ezeknek az emigránsoknak 90 százaléka kommunista bűncselekményt követett el, olyan cselekményt, amellyel az urak magukat nem akarják azonosítani (Fölkiáltások a jobboldalon: Itt az ellentmondás és nagyon csekély azoknak a százaléka, akikről az urak azt mondják, hogy azért távoztak az országból, mert féltek a „fehér terrortól” és a külföldön akartak a szociáldemokrata álláspont javára munkálkodni. k Öltök, Garamira céloznak. Én ezzel a kérdéssel ,nyíltan és őszintén akarok foglalkozni."Nagyon jól tudom, hogy Garami sohasem volt bolsevista és nagyon, jól tudom, hogy abban a percben, amikor a bolsevizmus Magyarországon kiütött, Garami eltávozott Svájcba, ott tartózkodott egész idő alatt és csak akkor tért vissza, amikor itt a kommunista uralom megbukott. Azt is tudom, hogy akkor bizonyos tárgyalások folytak közte és a polgári pártok között, amelyeken én magam is részt vettem és semmi okom sincs ezt letagadni, mert én Garamit becsületes embernek tartottam, mert abbén a meggyőződésben voltam, hogy a bolsevizmussal sohasem azonosította magát. Azok után a tárgyalások után azonban, amelyek nem vezették eredményre, Garami eltávozott külföldre és lapot alapítótt (Fölkiáltások a jobboldalon és a kéz képén: Ez az!), amelyben különféle dolgokat írt és íratott még Magyarországról. Én nem beszélek arról, hogy ízléses dolog-e ok nélkül, minden üldöztetés nélkül külföldre eltávozni, ott magyar lapot szerkeszteni és abban a magyar lapban bizonyos dolgokat megírni. De a baj az, hogy nem azt írta, ammi igaz, hanem százszor többet, mint ami igaz. (Igaz, Úgy van jobbfelől.) És az baj, hogy Garami ott nemcsak azt írta meg, ami nem igaz, hanem egyúttal kezet fogott olyan államokkal, amelyek Magyarországgal szemben ellenséges érzülettel viseltetnek, arra biztatta őket, hogy Magyarország területének egy részét megszállva tartsák hosszabb ideig, és biztatja ma is, hogy addig, míg az ő ízlése szerint való demokratikus kormány nem lesz, addig ezt az országot ne hagyják békében. Az igazságérzet azt követeli, hogy megmondjuk itt is az igazságot. Mi a magunk részéről nem vagyunk hajlandók arra, hogy a magyar állam rovására annak saját fiaiból Coriolanosokat neveljünk, (Helyeslés és taps jobbfelől és a. középen.), mert ha ehhez hozzájárulnánk, akkor ennek az országnak sírját ásnák alá és nem vagyunk abban a helyzetben, hogy azokkal szemben, akik ma is - *•folytatják e működésüket, enyhébb mér- •' lékkel mérjünk, mint azokkal, akik büntetésük egy részét kiáltották, és éppen ezért, abban a helyzetben vannak, hogy: »22 AUGUSZTUS | KEDD