Szózat, 1923. augusztus (5. évfolyam, 172-196. szám)
1923-08-01 / 172. szám
g gel, zsidó tendenciával és zsidó mozgatóerővel megfertőzött másik intézménynek, bűn volna nemcsak az alapítók ellen, hanem az egész keresztény magyarság ellen. Mi nem állítjuk azt, hogy a Gazdabank appendixe valamelyik nagybanknak, azt sem állítjuk, hogy akár részvénytőkéjében, akár vezetőségében túlnyomórészt, nem lesz keresztény intézet, de nem lesz az a tisztán keresztény intézmény, ami volt idáig a Nemzeti Hitelintézet és ez már elég ok arra, hogy ennek az átalakulási folyamatnak útjába álljunk. Éppen elég harcot kell vívni a keresztény gazdasági közvéleménynek a zsidó nagytőke preponderanciájával. A Nemzeti Hitelintézet ennek a harcnak egyik hatalmas fegyvere volt idáig is és még hatalmasabb fegyverévé akarjuk kifejleszteni ezután. Mihelyt pedig elveszti eredeti keresztény jellegét, többé ebben a harcban fegyverként nem használható. Úgy látjuk, ezért akarják mindenáron a Nemzeti Hitelintézet borát felvizezni.•Egyetlen egyénet tudnak csak felhozni mindenféle újabb fúzió mellett és pedig azt, hogy a Nemzeti Hitelintézetnek nagyobb tőkeerőre van szüksége. A mi meggyőződésünk szerint azonban az államnak teljesen rendelkezésére áll a fegyintézet ereje, ha valóban akar segíteni a Nemzeti Hitelintézete. De ezenkívül is biztos tudomásunk van róla, hogy azok az agrárintézmények, amelyek már a múltban megpróbáltak egy egészséges fúziót létrehozni a Nemzeti Hitelintézettel, ma is hajlandók azt az érdekeltséget elvállalni a Nemzeti Hitelintézetben, amelyre a Gazdabank pályázik, sőt annál nagyobb érdekeltséget is. Nem szólhat tehát egyetlen komoly érv sem amellett, hogy ez a részvényeitől ás, illetve fúzió a Gazdabankkal megtörténjék. Mi a magunk részéről erről a helyről is a leghatározottabban kérjük az illetékes faktorokat, ne feszítsék túl a keresztény közvéleménynek amúgy is nagyra nőtt elkeseredését ezzel a végzetes lépéssel. Mi hisszük, hogy a holnapi interpelláció során a pénzügyminiszter mindannyiunkat, kik ebben a kérdésben súlyos aggodalmunkat fejezzük ki, meg fog nyugtatni, szédülést érzett. Micsoda pompás eszme! Hogy erre előbb nem gondolt! Ó, az a szamár mérnök! Annak persze nincsenek ilyen ötletei. Neki kell kijavítani a mérnök úr munkáját. Eleven arccal leszállt az ágyról s sziszegve, de sokat jelentően mosolyogva az ablakhoz sántákért és bezárta. Leeresztette a függönyt és kigyujtotta a villanyt. Nagyot lélekzett, mint aki túl van a munka nehezén. Az asztalhoz bicegett fölvette az ott heverő erős papirvágó kést s odalépett az ablakkal szemközt lévő falhoz. Pár pillanatig habozott, aztán megállapította, hogy jó helyen jár. Négyszöget karcolt a falba s ezen a négyszögnyi területen levakarta a vakolatot. Előbukkantak a téglák. Kétségei támadtak: nem omlik-e össze a fal, ha egy csomó téglát kiszed® Visszament az asztalhoz, papirost keresett, rárajzolta a téglakötés vázlatát s megpróbálta ceruzával „kiszedni“ a téglákat. Egészen felvidult, hangosan heherészett. Bátran kiszedheti a téglákat, háromszögű ablakot kap a végén. S minél szélesebb az alap, annál magasabb lesz a háromszög, a fogazott szárú háromszög. Széket tolt a fal mellé és munkához látott. Vidáman és lázasan dolgozott. Munka közben é’nekeit:/ Háromszög, Háromszög . . . Az uj ablakon át, amely egyre tágult, pompás néptelen kertre nyílt kilátás. Egy hatalmas sudár épp ott ingatta csúcsát előtte. Az ablaknál ült, amikor rátaláltak. Valami diadaléneket fütyült. Arcán kimondhatatlan bocsság ragyogott. 1923 AUGUSZTUS 1 SZERDA Rendezték a rokkant katonák illetményeit A százszázalékos rokkantak illetményét százszorosára emelték . A javaslatot elfogadta a minisztertanács Az egész magyar faj osztatlan hálája fogadta azokat a hősöket, akik a világháború heroikus küzdelméből hazatértek, de ezek között is külön hódolat járt ki azoknak a hősöknek számára, akik a háborúból csonkán, bénán, rokkantan tértek haza. Szinte természetszerű, hogy ezeknek a hősöknek rokkantságuk arányában való eltartása az államra háramlik, mert teljes munkaképességük részben vagy egészben a magyar összességért vívott küzdelemben csorbult meg, a hűséges és fontolgatás nélküli kötelességteljesítés közben csökkent le munkaképességét, amelyet azután az államnak pénzbeli segítséggel kell pótolnia. A hadirokkantak segélyét már egy izben — Bernolák Nándor népjóléti minisztersége alatt — rendezték az a segítség azonban a változó gazdasági helyzet körülményeivel elégtelennek bizonyult, mert hiszen az akkori kulcs szerint egy rokkant tiszt évi 9600, egy altiszt évi 7200, egy közlegény évi 4800 korona rokkantilletményben részesült, ami a korona leromlása folytán bekövetkezett nagymérvű drágaság mai napjaiban szinte nevetségesen csekély és komoly segítségnek egyáltalán nem nevezhető. Éppen ezért a rokkantak ügyét a kormány komolyan rendezni óhajtotta s megfontolt előkészítő munka után az erre vonatkozó tervezet most el is készült, sőt azt a keddi miniszertomács el is fogadta. Vass József népjóléti miniszter tervezete nagy körültekintéssel kézsült ésalapvető újítása a tervezetnek, hogy a miniszter elrendelte a rokkantak helyzetének revízióját, ami azt jelenti, hogy az állam részéről anyagi segítséget csak azok számára biztosítanak, akiket vagyoni helyzetük és keresőképességük hiányossága arra biztosít, szóval a segítségre tényleg rászorultak. Midőn ez a jóindulatú eljárás befejeződött, vagyis a revízió elkészült, akkor készítette elő a népjóléti miniszter a rokkantak új járadékának megállapítását s az arra vonatkozó tervezetet kedden terjesztette a minisztertanács elé. A minisztertanács a javaslatot elfogadta. A rokkantak helyzetét az állam a következőképpen rendezte: Teljesen keresetképtelen 100 százalékos rokkantak évi illetményei: régi illetmény új illetmény Tisztek 9600 960.000 altisztek 7200 720.000 közlegények 4800 480.000 75—99 százalékig keresetképtelenrokkantak; tisztek 8400 420.000 altisztek 6300 315.000 közlegények 4200 210.000 50—75 százalékig keresetképtelenhadirokkantak* tisztek 4800 144.000 altisztek 3600 108.000 közlegények 2400 72.000 25—49 százalékban keresetképtelen rokkantak: tisztek 2400 48.000 altisztek 1800 36.000 közlegények 1200 24000 A hadiözvegyek évi járadéka a következő: tiszti özvegy 4800 96.000 altiszti özvegy 3600 72.000 közlegény özvegy 2400 48.000 Az apátián hadiárvák után az özvegy anyának: tiszti félárva pótlék 960 19.200 altiszti félárva pótlék 720 14400 közleg. félárva pótlék 600 12.000 Az apátián és anyátlan hadiárvák részére: tiszti teljes árva 1800 72.000 altiszti teljes árva 1200 48.000 közleg. teljes árva 960 38.400 Ugyanilyen mértékben ■tehát húszszorosára emelték fel a felmenő ágbeli rokonok és szülötten testvérek részére járó eddigi évi 960 és 1800 korona összeget is. Augusztusra a megállapított felemelt illetmények kétszeresét kapják a közalkalmazottak Az illetmények részletes kimutatása A Szózat tegnapi számában vázlatos kimutatást közöltünk a kormány legújabb rendeletéről, mely a tisztviselői fizetések egységesítésére vonatkozik. Megírtuk azt is, hogy ezek az illetmények a koronának legutóbbi nagymértékű értékzuhanása következtében már elégtelenek s a hétfői napon késő este összeülő minisztertanács éppen ezért megvitatás tárgyává teszi a változott gazdasági viszonyok folytán szükségessé vált intézkedéseket. A hétfő éjjeli minisztertanács csakugyan úgy döntött, hogy augusztusra a köztisztviselők a rendeletben kimutatott havi illetmények kétszeresét fogják kézhez kapni s egyúttal intézkedett, hogy az összegek folyósítása a lehető leggyorsabban történjék. A minisztertanács elvileg azt is kimondta, hogy minden hónap utolsó napjaiban, a rendelet illetményösszegeit alapul véve, a korona ázsiójának mindenkori változása alapján fogja az illetményeket felemelni. Ebből a miniszteriális álláspontból is kiviláglik, hogy a rendelkezést állandó jellegűnektekinti a kormány. Ismeretes, hogy a rendeletet a kormány a trANSz vezetőségével való tárgyalások alapján hozta életre. A KAKSz vezetősége részéről a délutáni lapokban már nyilatkozat jelent meg, mely szerint a kormány konciliáns magatartását, ami különösen az illetményeknek minden hónapban a drágaság mértékéhez igazodó megállapításában nyilvánul meg, a köztisztviselők általános megnyugvással fogadják. Ezzel szemben más országos tisztviselői egyesületeknek a vezetősége nevében olyan nyilatkozatok hangzanak, hogy ez a fizetésrendezés még mindig nem elégíti ki a jogos igényeket, mert nem simul teljesen a folyton, napról-napra fokozódó drágasághoz. Alább közöljük a július 1-e visszamenőleges hatállyal bíró egységesített köztisztviselői illetményeket a különböző tisztviselői kategóriák szerint részletezve: I. és II. osztály 400.000; III. osztály 860.000; IV. osztály 1. 300.000, 2. 300.000; V. osztály 1. 270.000, 2. 240.000; VI. osztály 1. 210.000, 2. 195.000, 3. 180.000; VII. osztály 1. 170.000, 2. 160.000, 3. 150.000; Vili. osztály 1. 141.000, 2. 132.000, 3. 123.000; IX. osztály 1. 114.000, 2. 108.000, 3. 102.000; X. osztály 4 96.000, 2. 90.000, 3. 84.000; XI. osztály 1. 78.000, 2. 72.683, 3.66.000 korona. Egyetemi és műegyetemi nyilvános rendes tanárok: a 16. szolgálati évtől 340.000, a 13., 14. és 15. évben 320.000, a 10., 11. és 12. évben 300.000, a 7., 8. és 9. évben 280.000, a 4., 5. és 6. évben 260.000, az 1., 2. és 3. évben 240.000 korona. Állami elemi népiskolai tanítók, tanítónők, továbbá a kisebb fokozatú gazdasági szaktanítók és szaktanítónők a 28. szolgálati évtől 141.000, a 25., 26. és 27. évben 132.000, a 22., 23. és 24. évben 123.000, a 19., 20. és 21. évben 114.000, a 16., 17. és 18. évben 108.000, a 13., 14. és 15. évben 102.000, a 12. évben 96.000, a 9., 10. és 11. évben 90.000, a 6., 7. és 8. évben 84.000, a 4. és 5. évben 72.000, az 1., 2. és 3. évben 66.000 korona. Állami óvónők a 18. szolgálati évtől 108.000, a 15., 16. és 17. évben 102.000, a 12., 13. és 14. évben 96.000, a 9., 10. és 11. évben 90.000, a 6., 7. és 8. évben 84.000, a 4. és 5. évben 72.000, az 1., 2. és 3. évben 66.000 korona. Az 19211.XX. törvénycikk hatálya alá tartozó kjr. ‘féle bírák és kir. ügyészek a VI. fizetési csoportban ‘1O.Orfi, » V-E«1-470.000- a JV-ksn 2. 440.009, 1 410.000 a IH-ban 4 410.000, 3. 380.000, 2. 350.000, 1. 320.000, a II-ban 6. 350.000, 5. 335.000, 4. 320.000, 3. 300.000, 2. 285.000, 1. 270.000, az I-ben 9.290.000, 8. 280.000, 7. 270.000, 6. 260.000, 5. 250.000, 4. 240.000, 3. 230.000, 2. 220.000, 1. 210.000 korona. Posta, távirda , és távbeszélő üzemi szak: Főellenőr 7. évtől 126.000, főellenőrnő 4., 5. és 6. évben 120.000, 1., 2. és 3. évben 114000, ellenőr 7. évtől 110.000, ellenőrnő 4., 5. és 6. évben 104.000, 1., 2. és 3. évben 98.000, segédellenőr 7. évtől 92.000, segédellenőrnő 4., 5. és 6. évben 86.000, 1., 2. és 3. évben 80.000, segédtiszt 7. évtől 74.000, segédtisztnő 4., 5. és 6. évben 70.000, 1., 2. és 3. évben 66.000, kezelő 7. évtől 62.000, kezelőnő 4., 5. és 6. évben 60.000, 1., 2. és 3. évben 58.000 korona. Postatakarékpénztár kezelési személyzete: Irodafőellenőr 7. évtől 126.000, 4, 5. és 6. évben 120.000, 1., 2. és 3. évben 114.000, irodaellenőr 7. évtől 110.000, 4., 5. és 6. évben 104.000, 1., 2. és 3. évben 98.000, i.segédellenőr 7. évtől 92.000, 4, 5. és 6. évben 86.000, segédellenőrző 1., 2. és 3. évben 80.000, irodasegédtiszt 7. évtől 74.000, 4, 5. és 6. évben 70.000, segédtisztnő 1., 2. és 3. évben 66.000, kezelő 7 évtől 62.000, kezelőnő 4., 5. és 6. évben 60.000, 1., 2. és 3. évben58.000 korona. Állami rendszerű kezelők és kezelőnők a 22. évtől 72.000, a 22., 23. és 24 évben 70.000, a, 19., 20. és 21. évben 66.000, a 16., 17. és 18. évben 66.000, a 13., 14. és 15. évben 64.000, a 10., 11. és 12. évben 62.000, a 7., 8. és 9. évben 60.000, a 4, 5. és 6. évben 58.000, az 1., 2. és 3. évben 56.000 korona. Állami rendszerű L és II. osztályú műszaki altisztek. L osztályú műszaki altisztek 37. évtől 110.000, 34., 35. és 36. évben 104.000, 31., 32. és 33. évben 98.000, 28., 29. és 30. évben 92.000, 25., 26. és 27. évben 86.000, 22., 23. és 24. évben 80.000, 19., 20. és 21. évben 74.000, 16., 17. és 18. évben 70.000, 13., 14. és 15. évben 66.000, 10., 11. és 12. évben 62.000, 7., 8. és 9. évben 60.000, 4., 5. és 6. évben 58.000, 1., 2. és 3. évben 56.000, 11. osztályú műszaki altisztek 22. évtől 66.000, 19., 20. és 2. évben 64.000, 17. és 18. évben 62.000, 13., 14 és 15. évben 60.000, 10., 11. és 12. évben 58.000, 7., 8. és 9. évben 56.000, 4., 5. és 6. évben 54.000, 1., 2. és 3. évben 52 060 korona. Állami rendszerű kezelő és egyéb altisztek. Állami kéz. altisztek és vármegyei altisztek: 19 évtől 58.000, 16., 17. és 18. évben 56.000, 13., 14 .és 15. évben 54.000, 10., 11. és 12. évben 52.000, 7., 8. és 9. évben 50.000, 4., 5. és 6. évben 46.000, 1., 2. és 6. évben 46.000. Állami egyéb altisztek és a vármegyei szolgaszemélyzet 31. évtől 52.000, 28., 29. és 30. évben 51.000, 25., 26. és 27. évben 50.000, 22., 23. és 24. évben 49.000, 19., 20. és 21. évben 48.000, 16., 17. és 18. évben 47.000, 13., 14. és 15. évben 46.000, 10., 11. és 12. évben 45.000, 7, 8. és 9. évben 44000, 4., 5. és 6. évben 43.000, 1., 2. és 3. évben 42.000, korona.Állami rendszerű napidíjasok (dijnokok) és szakdijnokok óradíja: a 22. évtől 2200—2000, a 19., 20. és 21. évben 2100—2400, a 16., 17. és 18. évben 2000—2300, a 13., 14. és 15 évben 1900—2000 korona, a 10., 11. és 12. évben 1800—2000, a 7., 8. és 9. évben 1700—1900, a 4, 5. és 6. évben 1600—1800, a 2. és 3. évben 1500—1600, az 1. évben 1400—1500 korona. Állami rendszerű napikérés szolgák: a II. évtől 1600, a 10., 11. és 12. évben 1500, a 7., 8. és 9. évben 1400, a 4, 5. és.* évben 1301 és. 4. 1208 1 korona