Szózat, 1924. augusztus (6. évfolyam, 167-191. szám)

1924-08-01 / 167. szám

A fascizmus nem kevett hasszontalan türelmi polititkát Mussolini ass ellenzék aknamunkájáról Pénteken Bolognában 85 felsőolaszországi fascista szervezet delegátusai jönnek össze tanácskozásra. A kerületi gyűlés résztvevőihez Mussolini miniszterelnök levelet intézett, amelyben felszólítja az ellenzéket, hogy végrg valljon szint szándékai felől és vesse le álarcát. Mussolini erélyes hangú kijelentései megsemmisítik az ellenzék titkos reményeit, amelyeket a fascizmus elgáncsolására táplált és visszhangja lesz külföldön azokban a körökben is, ahonnan az ellenzéket a nacionalizálus megrohamozására biztatják. Mussolini levelét Arpinati képviselőhöz, a bolognai faseista kerület biztosához címezte. A levélben üdvözletét küldi híveinek. Azután áttér az ellenzéki pártok által az utolsó hónapokban állandóan követelt úgynevezett ,,normalizáció“ kérdésére. — Eddig senki sem magyarázta meg — úgymond—, hogy tulajdonképpen mit kell érteni normalizáció alatt? Ha a normalizáció azt jelenti, hogy hamis álarc nélkül kell a nép elé lépni, erre azt felelhetem, hogy a faseista párt éppen ezt tette fennállása óta. Ha arról van szó, hogy megbüntettessenek azok, akik a törvény ellen vétenek, ez eddig is megtörtént és ezután is meg fog történni. Ha azt akarják, hogy a törvénytelenségeket elnyomjuk, ezeket el fogjuk nyomni, dacára annak az állandó morális törvénytelenségnek, amelyet az ellenzék a fascizmus ellen folytat. Ha azt követelik, hogy ne csak egy párt, hanem az egész olasz nép érdekében kormányozzunk, akkor rámutatok arra, hogy ez volt kormányomnak alapvető elve, amióta annak élén állok. — Végre is meg kell mondani, hogy mit akarnak, ezt azonban senki sem meri nyíltan kimondani. Csupán titokban táplálják azt a reményt, hogy a fascizmust a parlamentarizmus kényére-kedvére bízzák és így felújítsák a régi rosszhiszeműség rendszerét. Azt követelik például, hogy én távozzam a fascista párt éléről. Ez teljesen képtelen kiváltság. Hiszen a republikánus Franciaországban a miniszterelnök egyúttal a radikális szocialista párt elnöke is. A demokrácia ’ őshazájában, Angliában MacDonald miniszterelnök a munkáspárt vezére is, sőt annyira pártvezér, hogy nem habozott résztvenni a fascistaellenes gyűlésen, amelyet az angol akóházban tartottak. — Én a magam részéről sohasem cselekedtem ilyesmit. Sőt mondhatom, hogy a fascista párt nagy tanácsának, ülésein sem tárgyaltunk soha konkrét kormány problémákat, annál kevésbé pedig más államok politikájára vonatkozó kérdéseket. Számos jótanács érkezik hozzánk minden oldalról — mondja végül Mussolini — azonban ezekre nézve,ki kell jelentenem, hogy a fascizmus 1919-ben, 1920-ban, 1921-ben és 1922- ben tűrhetetlenül folytatta küzdelmét anélkül, hogy bárkitől is elvárta volna a felhatalmazást. A fascizmusnak néhány ezer dicső halottja van. Most tehát azok a pedagógusok, akik a fascizmust megkörnyékezik, jobban tennék, ha a túloldalhoz is fordulnának és azt iparkodnának a békülékenységre hangolni, melyet a fascizmus őszintén óhajt. Afascizmus nem várhat ölhetett kezekkel és nem követheti a türelem politikáját, mivel ez haszontalan. Lieszkovszky Gyula sohasem volt az ÉME vezetőségének tagja A rendőrség ma többrendbeli házasságszedélyés vádja alapján letartóztatott egy Lieszkovszky Gyula nevű egyént. A liberális faji orgánumok persze mindjárt harsogócímekkel örvendezték a világba, hogy Lieszkovszy ébredővezér volt. Ennek a beállításnak hazugságát nyilvánvalóan megcáfolja az ÉME vezetőségének alábbi nyilatkozata. Azt percze nem ellenőrizhetjük, hogy Lieszkovszky nem volt-e az ÉME tagja, mert hiszen a kommün utáni időkben az ÉME-nek egy milliónál több tagja volt és ekkor bizony előfordulhatott, hogy fogyatékos karakterű emberis csempésződött a tagokközzé. Ez azonban nem diffamáló magára az egysületre nézve, amelynek gyönyörű ideáljait, nemes célkitűzését nem mocskolhatja be emberi gyöngeség vagy eltévelyedés, még kevésbbé a zsidó liberális sajtónak rágalom sora. A Lieszkovszky ügyben egyébként az ÉME vezetősége a következő nyilakozatot adta ki: — Egy többrendbeli házasságszédelgés Elvett egy hajótörött, hihetetlenül értelmes, tiszta asszonyt . . . nem leányt, értitek! Egy asszonyt, akinek a lelkével talán már minden megtörtént, ami emberi lelket az életben érhet... S ez benn is volt a szemében, ez a mérhetetlen telítettség, ez a megadásokkal teremtődött finomultság a szent, az isteni ámulás, amellyel nem születik senki . . . különös, kék fénye volt ennek a szemnek, fájdalmaskék s a legnagyobb könnyedséggel reagált oly távoli, elporladt dolgokra, hogy valósággal megdöbbentette az embert . . . — Drága, nagy asszony volt, . . . több, mint karakter ... És ő volt, az ő lelke volt a múlt, amely évekig tartó szívós munka árán átment a mi emberünk birtokába . . . Az eredmény sokáig volt kétes, sokszor állott be visszaesés, de most, azt mondom, a próba sikerült . . . Az az ember, aki itt volt, nem a maga, hanem a felesége lelkét viseli__ -T- Szóval, kiélte az asszonyát! — szólt közbe újból a pap. — Nem, nem. — tiltakozott a pszichológus. — Hiszen mondtam, hogy megdolgozott érte: művészileg, rendszeresen, verejtékkel . . . Ahogyan például az idegeneket távoltartotta a feleségétől! Nem féltékenységből, mint élemn.Je gondoltam, hanem mert védekezett . . . Néra akarta, hogy az asszony másnak is adjon magából, vagy többet adjon, mint amennyi szükséges . . . — Mert különösen vigyázzatok arra is, hogy ő — bölcsen — azt védte, amivel maga sem volt teljesen tisztában. . . Több ízben megleptem őket úgy, hogy az asszony mesélt, a férfi hallgatta, — egy bizonyos pontnál azonban elhallgattatta . . . Értitek? Nem minden akart tudni ... — Meg is kérdeztem egyszer, hogy miről vádja alapján letartóztatott Lieszkovszky Gyula nevű egyén nevével és az ellene folyamatba tett rendőrégi eljárással kapcsolatban Az Est, Lárai Újság stb. napilapok a tegnapi nap folyamán a szokott módon az ÉME-t kompromittálni akarták ferdített és rosszindulatú beállításokkal és hazugságokkal közleményeikben, azon a címen, hogy Lieszkovszky Gyula valaha az ÉME-be tagnak beiratkozott A nyilvánosság előtt úgy szerepeltették a letartóztatottat, mintha ÉME-ben valamilyen tisztséget, vagy pláne magasabb vezetőszerepet töltött volna be, hogy ezáltal az ÉME szervezetének erkölcsi intaktságába vetett hitet a nagyközönség előtt megingathassák. Lieszkovszky Gyula sohasem volt az ÉME vezetőségének tagja■ A sajtópert a rágalmazó újságokkal szemben az ÉME természetesen megindítja, egyúttal óva, inti a keresztény magyar közönséget arra, hogy az, ilyen rosszindulatú rágalmaknak hitelt pillanatig se adjon, de az ilyen cikkben lássa meg azoknak fegyvereit, akik a keresztény Magyarországnak halálos és erkölcsi alap nélkül való ellenségei. tudnak folyton egymással beszélni? A férfi szeme megcsillant: — A múltról! — mondta elragadtatással, — az ő gyönyörű, szomorú szép múltjáról, . . . amelyet senkinek se jó végig tudnia . . . nekem se . . . A beszélő egy percre elhallgatott. Mikor újra kezdte, mondatai még rövidebbek lettek.. . Egyszer csak hallom, hogy emberemet irtózatos csapás érte... Hirtelen meghalt a felesége . . . Uram Isten, mi lesz belőle, a szerencsétlenből asszonya nélkül, gondoltam rémülten ... Még talán el is pusztítja magát . . . Lélekszakadva rohantam hozzá . . . — Nos, és most képzeljétek el a meglepetésemet. Én egy összetört, dúlt embert vártam s találtam egy hirtelen éretté vált, rettenetesen nyugodt valakit ... —• Borzasztó ez, ... ez a csapás, . . . szegény barátom, — kerestem kínos zavaromban a szavakat, . . . ő azonban rám nézett, a szemében valami kegyetlen önállóság, szinte jóllakottság . . . s régi hangjánál, — nekem úgy tetszett — sokkal mélyebb, keményebb hangon ilyesmit mondott: — Tudod-e végre? . . . Most már senki se ragadhatja el tőlem! ... A halott asszonyt ... A múltat . . . Érted? . . . Az egyetlent, amiből élni lehet ... . A társaság tagjai megütődve néztek össze. — S te ezek után elit-embernek tartod őt? — szólt harmadszor is a prépost. A házigazda különösen mosolygott. — Azt veszitek tőle rossz néven, hogy végigcsinálta, amit kezdett? Vállat vont. — A haláleset kellett, hogy ő egészen kész lehessen . . . Most az, mint ahogyan láthattátok is . . . Az egyensúlyba jutott ember ... És nem bolond, mint talán egyitek-másitok hiszi... . . . Az urak közül senki sem válaszolt. 1924 AUGUSZTUS 1 PÉNTEK A városok a munkanélküliség ellen A Magyar Városok Országos Kongresszusának állandó bizottsága Sipőcz Jenő székesfővárosi polgármester elnöklése alatt ma délután öt órától egész a késő esti órákba nyúló népes illést tartott, amelyen a városok polgármesterei felszólalásaikban rámutattak arra a súlyos helyzetre, amelyben a városok azáltal jutottak, hogy a kormány a városi tisztviselők fizetéséhez a törvényben biztosított állandó előleget a belügyminiszter ismeretes pártoló állás- foglalása dacára sem folyósította. Minthogy erre feltétlenül számítottak a városok, ezért a tisztviselők illetményeinek kifizethetése végett kénytelenek voltak bizonyos közmunkák elvég-zését felfüggeszteni és az erre szánt pénzt a tisztviselők fizetésére felhasználni. Amennyi- ben azonban a fenyegető munkanélküliség csök-]kentése szempontjából is fontos, hogy a váró-sok beruházásokat eszközöljenek, ezért a váró-osok kérik a kormányt, juttassa őket abba a helyzetbe, hogy a törvény rendelkezéseinek megfelelő mértékben és időre az állami előlelyeget a városoknak folyósítsa. De ezenkívül éppen a munkanélküliségre való tekintettel beruházásokat kívánnak eszközölni a városok és kérik a kormányt, hogy a városok részére a be-,ruházásokhoz szükséges kölcsön előteremtésében legyen segítségükre. Különösen a közüzemek rekonstruálásához szükséges kölcsönre volna elodázhatatlan szükségük. Visszaállítják az őrlési forgalmat A spekuláció a gabonatőzsdére akarja vetni magát Ma délelőtt a főldőmivelésügyi minisztériumban nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter ] elnöklete alatt fontos értekezletet tartottat, amelyen többek között részt vett Walkó Lajos kereskedelemügyi és Bod János tárcanélküli miniszter is. Az értekezleten elhatározták, hogy az őrlési forgalmát augusztus elsejétől kezdve újra visszaállítják, hogy a malmok a fokozottabb munkateljesítés folytán foglalkozást nyerjenek, mert a rossz termés következté-ében a malmok kapacitásuknak alig 20 százalékáig lehetnek csak foglalkoztatva. A földművelésügyi miniszter eredetileg szeptember elsején akarta csak az őrlési forgalmat felszabadítani, de a minden oldalról, de főként a malmok részéről megnyilvánuló erős nyomásnak kénytelen volt engedni és az őrlési forgalmat már augusztus elsejétől életbe léptet. A malmok már régóta fáradosnak azon, hogy a külföldről való gabonabehozatalt lehetővé tegyék. Hogy ezt, elérjék, megragadtak minden eszközt,seglátszik, hogy a malmok az őrlési forgalom ki- harcolása céljából dobták a közvéleménybe azt az hírt, hogy a nemesített búzából rosszabb lisztet lehet t őrölni, mint a régi acélos, nemesítetlen magyar buúzából és hogy emiatt romlott le az utóbbi években a magyar lisztexport és a magyar lisztnek jóhírneve. Ezért hansúlyozták ők azt, hogy nekik vámmentesen behozható délmagyarországi, bácskai és bánáti liszt- tel kell megjavítani a magyar búzából készült lisztet. Pedig ha a magyar liszt minősége tényleg leromlott, ennek oka nem a magyar nemesített búzafajta lehet, hanem az, hogy amalmok a liszt kiőrlésére ma korántsem fordítanak akkora gondot, mint a háború előtt, hiszen most a malmok 45 százalékos kiőrlést ] vesznek a búzából és éppen ezért csökkent a magyar liszt külföldi versenyképessége. A bánáti és bácskai liszttel pedig egyáltalában nemlehet feljavítani a magyar lisztet, mert ott éppen olyan úgynevezett. ■■ Székács-búzát vetnek, mint Magyarországon. A malmoknak befolyásukkal és ilyen híreknek, a terjesztésével sikerült elérni a magyar közgazdasági életre nézve mindenesetre jelentős előnyt biztosító őrlési forgalom visszaállítását. A remény megvan rá, hogy egész Középeurópa gabonakereskedelmi forgalma belekapcsolódik a budapesti gabonatőzsde forgalmába s sikerül esetleg Budapestnek, kedvező fekvése folytán, Középeurópa tranzitforgalmmát magához ragadni. Az őrlési forgalom visszaállításával kapcsolatban sok szó esik arról is, hogy esetleg a határidős üzleteket is visszaállítják a gabonatőzsdén. A spekulációs körökben állandóan napirenden tartják a határidős üzlet visszaállításának kérdését, pedig ennek a visszaállítása semmiesetre sem kívánatos, mert a fedezetnélküli határidős üzletek az árkialakulás meghamisítására vezethetnek. A búza árát a valóságos keresletnek és a tényleeges,reális árukínálatnak kell szabályoznia , nem állapíthatja meg az árat az a körülmény, hogy aznap véletlenül kinek jutott eszébe gabonát vásárolni a tőzsdén. Az egész határidős üzlet visszaállítása érde-kében megindított mozgalom különben csak arra vezethető vissza, hogy az értéktőzsdén a kereseti lehe- tőségek megszűnésével a spekuláció a gabonatőzsdére akarja magát vetni. Éppen ezért nem kívánatos, hogy a gabonatőzsdén visszaállítsák a határidős üzleteket, mert a búzának az árát a termelőknek, nem pedig a spekulánsoknak kell megállapítani.