Szózat, 1924. december (6. évfolyam, 268-289. szám)

1924-12-02 / 268. szám

U.14 DECEMBER 2 KED1) Karch professzor előadása az aranymérlegről A Magyar Nemzetgazdasági Liga első ülése (A Szózat tudósítójától.) A Magyar Nemzetgazdasági Liga, amely ebben az esztendőben alakult meg, tulajdonképpen ma kezdette meg működését a nyilvánosság előtt. A bemutatkozás óriási érdeklődés mellett folyt le s mindjárt maradandó becsűt is jelentett, mert a közeljövő legnagyobb gazdasági problémájával, az aranymérlegre való áttéréssel foglalkozott. A közönség a Kereskedelmi és Iparkamara hatalmas gyűléstermét a szó legszorosabb értelmében zsúfolásig megtöltötte és pedig úgy annyiig, hogy az előadás megkezdése után folyton mind nagyobb és nagyobb számban érkező érdeklődők egy része csak a folyosón a nyitott ajtókon keresztül hallgathatta már végig az előadást. Az ülésen megjelentek között ott láttuk a Magyar Nemzetgazdasági Liga tagjai közül Sóthy Antalt, Horánszky Dezsőt, Sterlóczy Bélát, Matta Árpádot, Lázár Andort, Sebesta Kolost, Baross Gábort, Bárczy Dezsőt, Kurucz Ödönt, (fzettler Jenőt, Ipolyi-Keller Gyulát, Dömötör Lászlót, Saxlehner Kálmánt, Láng Józsefet, Kossalka Jánost, Balás Károlyt és Neruda Nándort. A vendégek közül Belatiny Artur, Dénes Ákos, Éber Antal, Kross Károly, Komarniczy Gyula, Káttay Zoltán, Hattinger Sándor, Keikig Ferenc, Szászy-Schwarcz György, vagyis közgazdasági és pénzügyi világunk majdnem kivétel nélkül megjelent az ülésen. Az előadást Bernet István a Magyar Nemzetgazdasági Liga elnöke vezette be, nagyjelentőségű szavakkal vázolva a liga megalakulását, célját és feladatát. Az összeomlás után — mondotta többek között — számos, különböző célokat kitűző és intenzív működést folytató gazdasági egyesülés jött létre, ezek között igen sok rendkívül életerős megalapozású. Ez alakulatok között azonban természetszerűleg hiányzott minden belső kapcsolat, holott szüksége mutatkozott annak, hogy a különböző irányokban munkálkodó gazdasági alakulatok között bizonyos kapocs létrejöjjön, hogy így azoknak egyoldalú működése helyett azoknak egyöntetű működése váljék lehetővé. A Nemzetgazdasági Liga megalapítóit éppen ez a cél vezette. A Liga összekötő kapcsot jelent ez egyesületek között, amelyek között a Liga révén így biztosítható a gazdasági fejlődés harmonikus iránya. Másrészt az a cél lebegett a Liga alapítóinak szeme előtt, hogy a magyar gazdasági fejlődésben a magasabb erkölcsi és nemzeti szempontok érvényesülését biztosítsa és a Liga a maga gyakorlati tevékenysége révén a jövőben is iparkodni fog e célok megvalósítására. Az aranymérlegre való áttérés nagy problémáját Karch Kristóf a közgazdasági egyetem nagyhírű professzora vette bonckés alá és pedig a Németországban tette tanulmány útján szerzett tapasztalatok alapján. Mély alapossággal ismertette a németországi gyakorlatot, s kiemelte mindazt, amit fontosnak és bajosnak tapasztalt. Ezek alapján mindenre kiterjedő nagy figyelemmel vonta le a konzekvenciát, a különleges magyar viszonyokra és állapította meg azokat a feltételeket, amelyeknek figyelembevételével kell áttérjünk az aranymérlegre. Bevezetésül az előadó ismerteti az aranymérlegre való áttérés elkerülhetetlen szükségességének okait. Felvonásokban ismerteti a mérlegkészítés technikáját és az előzményeket. Kimutatja, hogy helyes mérlegnek a könyvekben foglalt, eddigi adatok átszámításával készítése rendkívül súlyos akadályokba ütközik, mert az átszámításnál a különböző időkben érvényes indexszámokat is tekintetbe kellene venni. Ez volt az oka, hogy Németországban szakítottak a felértékelés alapján készített mérlegekkel,és kötelezővé tették a legutolsó papírmérlegtől független megnyitóieltár- és mérlegkészítést, vagyis az aranymérleget. Ezeknek egyenlege mutatja a tiszta vagyont, amelyet, ha a részvénytársaság eddigi papírmárkában számolt vagyonával hasonlítunk össze, három eset lehetséges: Ha az aranyban kiszámított tiszta vagyon annyi, mint a papírvalutában kimutatott részvénytőke, akkor az alaptőke helyesbítésére nincsen szükség. Ha nagyobb, a részvénytőkét lehet emelni, vagy tartalékot lehet alakítani. Ha ellenben kisebb a tiszta vagyon, mint a papírvalutában kimutatott részvénytőke, akkor 1) új befizetéssel, 2) a részvénytőke megfelelő leszállításával. .1) a tőkecsökkenési számla beállításával egyenlítendő ki. Minthogy azonban az előbbiek szerint az arányban kiszámított tiszta vagyont a papírban kifejezett részvénytőkével hasonlítják össze, tehát ebből a vállalat veszteséges voltára következtetni nem lehet. Hogy ezt megállapíthassuk,a papír tiszta vagyon tényleges értékét is aranyértékre kellene átszámítani , pedig a részvény tőkebefizetések dátuma szerint. A Saar-vidékre vonatkozó mérlegrendelet ezt meg is követeli. A helyes vagyonbecslés az átalakítási művelet forgópontja Minthogy az arányszámítási alapra való áttérésnél a múlttól teljesen függetlenül állapítjuk meg a vagyontárgyak értékét, a helyes vagyonbe esi és tulajdonképpen az egész átalakítási műveletnek a forgópontja. A német rendelet alapgondolata, a megnyitó aranymérleg készítésénél az, hogy az egyes vagyonrészek napi értéke az a legmagasabb érték, amellyel azok a mérlegben szerepelhetnek és a német kereskedelmi törvény 216. 2—3. pontját, mely a beszerző, illetőleg előállítási árat állapítja meg felső határként, hatályon kívül helyezi. Erre a jövendő alaptőkének magasabb megállapításaiéljából van szükség. A vagyon egyes részei különben a napi értéktől lefelé egy márkáig szerepelhetnek a mérlegben és így titkos tartalékok szabadom létesíthetők. Az ezután készítendő, mérlegekben alkalmazott értékek azonban már beszerző, illetőleg előállítási áraknak tekintendők. Ez a vagyontárgyak objektív értékelését tételezi fel, amelynek azonban előfeltételei nincsenek meg, úgyhogy még hosszabb idő fog eltelni, míg valóban teljes mérlegek készíthetők. Azonban nem annyira a vagyontárgyak objektív értékelése, mint annak meghatározása a nehezebben eldönthetőbb kérdés, hogy mily értékben kerüljenek bele a mérlegbe, vagyis végeredményben milyen tiszta vagyont mutasson ki a vállalat. Ha ugyanis a vállalat a tiszta vagyont már megállapította, annak nagyságához képest fogja azután növelni vagy csökkenteni a vagyon és a terheik egyes részeinek értékét, vagyis akkor kezdődik a mérlegnek mesterséges megrosszabbítása vagy megjavítása. Itt három szempont játszik szerepet, Németországban és természetesen nálunk is elsősorban a vállalat jövendőjének biztosítása céljából nagyobb titkos tartalékok képzésére fognak törekedni, ami az egyes tételek leszállításával történik. A másik szempont, hogy a részvénytőkét úgy kell megállapítani, hogy kellő jövedelmezősége biztosíttassák és a részvényesek végre megfelelő osztalékhoz jussanak. Ugyanis minél kisebbre állapítjuk meg a részvénytőkét, annál könnyebb megfelelő és arányban álló osztalékot adni. Végül pedig a jövendő adózás szempontjai is erősen befolyásolja a veztőség elhatározását. Német vállalatok aranymérlege Két nagy német vállalat mérlegeit taglalja ezután az előadó. A Berliner Handels Gesellschaft, amely elsők között adta ki mérlegét, a békebeli vagyonnak egykilenced részét mutatja ki. Ez azt jelenti, hogy a részvénytőke egyötödére, a tartaléktőke pedig egyhetedére csökkent és így a részvények névértékét 1000 M-ról 200 M-ra kellett lebélyegeztetek. Az aranymérleg és a vállalat papírmérlegének összehasonlítása jóformán lehetett, mert még a vagyonrészek csoportosításában sincsen meg a mérlegfolytonosság. Csak a tiszta nyereséget viszi át aranyértékben, ami azt jelenti, hogy a jövő évben részvényeseinek már aranyosztalékot fog fizetni A Verein für Zellstoffindustrie részvényeinek névértékét 1000 M-ról 50 M-ra szállítottak le. Beruházott vagyona, értékpapírjai és üzleti részesedései teljesen le vannak írva, ami mutatja, hogy jelentékeny titkos tartalékok felett rendelkezik és így a részvények névértékének egyhuszadra való leszállítása túlságosan erős volt A Frankfurter Zeitung az aranymérleggel kapcsolatban megállapítja, hogy a kívülálló részvényesek az eddig megjelent aranymérlegre vonatkozó várakozásaikban erősen csalódtak. A vállalatok legtöbbször nem szorítkoztak pusztán az arany számolási értékre való áttérésére, hanem felhasználók ezt az átalakulást a részvénytőke túlerős csökkentésére, a háború és az infláció okozta veszteségek eltüntetésére, sőt, a vállalat esetleges szanálására is. A részvényesek elvártak volna legalább kimerítő jelentést a vagyonbecslésnél követett elvekről, de ezt nem kapták meg. Ez az eljárás alkalmas arra, hogy a részvényeknek, mint tőkeszerző eszköznek jelen-tőségét erősen csökkentse. Sürgős szükség Van az aranymérlegre való áttérésre A némi példákból tehát a következő tanulságokat vonhatjuk le. Szükség van minél előbb az aranymérlegre való áttérésre. A „felértékelésgondolata, gyakorlati szempontból nem vihető keresztül, mert nemzetközileg már aranyban gondolkoznak. Az aranynérleg hitelmegvonást, hitelkrízist nem idézett elő, sőt a német bank elnöke szerint az aranymérlegre való áttérés következményeképpen lassanként olcsóbb kamattételeknek kell kialakulniuk. Aranyalapon a betétek nagy szaporodása is várható, ami a pénzpiac feszültségének enyhüléséhez fog vezetni. Új alapokra kell tehát helyezkednünk. Elvileg lehető legmesszebbmenőleg szabad kéziét kell nyújtanunk az értékeléshez, de ha szükséges, meg kell állapítanunk a vagyonbecslés részletes szabályait, sőt esetleg hites szakértők igazolásához kell kötni az értékelést. Mert ez a legfontosabb. A valorizáció kérdése is halaszthatatlan a helyes értékeléshez. A mérlegkontinuitásnak is alakilag megfelelhetünk, de tartalmilag nem. Nem lehet az új vagyont és a részvénytőkét általános szorzó- és osztószámokkal megállapítanunk, hanem a legsokoldalúbb megállapításoknak kell érvényesülniük. Az aranymérleg legyen kötelező, mert csak úgy érhetjük el záros határidőn belül, hogy vállalataink szilárd alapra helyezkedjenek. Ez az egészséges szelekciónak kiinduló pontja lesz, mert választóvízként fog hatni vállalatainkra. A tengődő vállalatok fenntartása ellenkezik az egészséges gazdasági felfogással, mert semmiből úgy sem teremthetnek aranyat. Amelyikben pedig van egészséges mag, az a tőkecsökkenési számla igénybevételével meghosszabbíthatja fennállását és néhány esztendő elteltével igazolhatja életképességét. A jelenlegi homályt a tőzsdére való tekintettel sem szabad fenntartanunk, mert a tőzsde, mint az újabb események mutatják értékmegállapító és értékbecslő szerepét, a papírmérleg alapján már nem tudja betölteni. Karch professzor nagy tetszéssel fogadott előadásának befejezése után az idő előrehaladott voltára való tekintettel a tervbe vett hozzászólásokat egy, a Magyar Nemzetgazdasági Liga által legközelebb egybehívandó ülésre halasztották el, amelynek időpontjáról a közönség a lapokból fog értesülést szerezni. Károlyi Mihály párisi felsülése (A Szózat tudósítójától.) A vörös Kata Amerikában bizonygatja, hogy méltó életpárjának semmi köze sincs a kommunizmushoz és nem bűnös a magyarországi bolsevizmus felidézésében. Úgy látszik, a jeles házaspár összjátéka kívánni valót hagy maga után, mivel a férj Európában épp az ellenkezőjét fejtegeti annak, mint amivel a feleség az amerikai közvéleményt félre szeretné vezetni. Károlyi Mihály most Parisban szónokolt az ottani magyar munkásságnak, amelyet hazája ellen akart uszítani, de megjárta vele, mert a gyűlés végén a munkások lehurrogták. Magát a farkastorkú gróf makogását még csak hallgatták, de amikor egyik kommunista barátja kezdett szónokolni, botrányba fúlt az összejövetel. Károlyi Mihály párisi beszédében egy csomó üres frázist mondott a magyar reakcióról. Elismételte azokat a közhelyeket, amiket előtte már számos elvtársa ellkoptatott , amiket ezerszer megcáfoltak. Ebből a zagyvaságból csak az a beismerés emelkedik ki, hogy Károlyi nyíltan kijelentette, miszerint a cél érdekében hajlandó a bolsevistákkal is szövetkezni. A cél természetesen Magyarország újabb fölforgatása, ami eddig a szövetkezést illeti, azon Károlyi Mihály már túl van. A bolsevisták szövetségesei voltak már öt évvel ezelőtt. A párisi balsikerű kirándulásról a „Szózat" bécsi munkatársa a következő telefonjelentést küldi: Paksból táviratoztak, hogy azokban a gyárakban és helyiségekben, amelyekben magyar munkások megfordulnak, vagy dolgoznak, napok óta röpcédulákat köröznek. A körlevélben meghívják a magyar munkásságot az emberi jogokat védő liga „magyar osztályának" ülésére, amelyen Károlyi Mihály mond beszédet. Ez a gyűlés ma ment végbe. Elsőnek gróf Károlyi Mihály beszélt. Felszólította a külföldön élő magyar munkásságot, hogy pártkülönbség nélkül vegyenek részt a magyarországi reakció leküzdésében. Hangoztatta, hogy ő szocialista és republikánus. Nem kommunista, de a cél érdekében hajlandó együttműködni a bolsevistákkal. Károlyi beszédét az egybesereglett magyar munkások nagy visszatetszéssel fogadták. Utána a nemrég megszökött Veér Imre szólalt fel hasonló szellemben és tovább rágalmazta Magyarországot. Majd Bölöni György nevű szökevénytársa következett, végül egy Illés nevű kommunista állott föl és belekezdett hazaáruló beszédébe. Ekkorára azonban már a munkásság betelt hazája szidalmazásával és felháborodásának zajos tiltakozással adott kifejezést. A gyűlést erre sietve berekesztették. 3