Szózat, 1925. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-01 / 1. szám

2 tthén kőként üli meg a csehek, oláhok és szer­­bek gyomrát egyaránt. Másfelől Olaszország a jugoszláv­okkal és csehekkel kötött egyez­ményei nyomán mind erősebben szól tele Kö­­zép-Európa és a Balkán sorsába s ez a legör­­vendetesebb jelenség, amelyet egyáltalában a közelmúltban elkönyvelhetünk. Viszont az európai politikában a nacio­nalista konzervatív alaptónus kezd uralko­­dóvá válni: Nagybritanni­iában, Olaszország­ban, Spanyolországban, Bulgáriában, Török­ország­ban, bizonyos szempontból még Szer­énában is. Erős bolsevistaellenes hangulat estrópaszerte, mindenütt felbukkanó antisze­mitizmus, mely az eddig kevéssé fenyegetett és hatalmas Angliában és Olaszországban is komoly tényezővé kezd válni s e tünetek nyo­mában egy antiszemita világszövetség homá­lyos körvonalai bontakoznak ki. S e politikai és társadalmi jelenségekben, azok kavargásá­ban mindenütt elsősorban a liberalizmus me­rül el­­végérvényesnek látszó határozottsággal a nagy életfolyam fenekére. Akármilyen gyöngén és alig észrev­e­­tően, de mégis dereng tehát a magyar jövő számára. Míg csak dereng, a mi feladatunk: a fölkészülés, a teljes fölkészülés. Ez pedig nem apró parlamenti szócsatákat jelent szá­munkra fő feladatunkul, hanem a szabad ma­gyar társadalmi fajvédő alapon való megszer­vezését és e szervezkedés gazdasági alátámasz­tását a belpolitikában,­ a külpolitikában pe­dig a magyar kérdés szüntelen ébrentartását, a Manon-béke revíziójának s egy öncélú ma­gyar külpolitikai tájékozódásnak előkészítését. Ez a mi programmunk az 1925. esztendőre. A miniszterelnök a szanálás évéről (A Szózat tudósítójától.) Gróf Bethlen Ist­ván miniszterelnök ma egy esti lap hasábjain visszapillantást vet az „1924. szanálási évre” és mindjárt elején hozzátehetjük, saját érdemeire. A levezetőben azt mondja a miniszterelnök, hogy a közvélemény egy része a dolog természetében rejlő oknál fogva nem tudta fölfogni és értékelni a koncepciónak­­- már tudniillik a szanálás koncepciójának — jelentőségét és éppen ezért­­szükségét érzi annak, hogy visszapillantson az elmúlt három és fél év „küzdelmeire”. A miniszterelnöknek küzdelmeit — ami a ha­talom birtokolását és megtartását illeti, készség­gel elismerjük, de minden más tekintetben a közvélemény ama részének felfogását írjuk alá, amely a „nagy” műben nem fedezett fel érté­kelni valót, nem tudta felfogni a miniszterelnök hangoztatott koncepcióját nyilván abból a ter­mészetes okból kifolyólag, hogy a mondvacsi­nált, nagy hangon dicsért koncepciót nem nézte, m­ert nem­ nézhette koncepciónak. A továbbiakban a miniszterelnök a múltba nézve eleven tollal festi azokat az akadályokat, amelyeket, herkulesi elhatározottságában maga előtt talált. „Izgatott közhangulat”, a „vagon­­lakók nyomorúságait kihasználó pártpolitika­’, a „felelőtlen elemek garázdálkodása” és egyéb borzalmak szolgáltak arra a miniszterelnök sze­rint, hogy a társadalmi osztályok közötti ellen­­téteket élesítsék, a politikai életben újabb el­lentéteket szítsanak stb., stb. Ezt a kor­festést a miniszterelnök valószínűleg „nagy küzdelme” alátámasztásául írta meg ilyen érző és megrázó tollal A miniszterelnök e borzalmak ellen ha­dakozott és most már a közvéleménynek köte­lessége, hogy a kikövetelt érdem babérkoszorú­jával övezze homlokát a nagy harc után. A miniszterelnök, miután a külföldi adóssá­gokat vázolja, elmondja, hogy milyen feladat elé állította a helyzet. Ez a feladat három vég­só­ felé mutatott —– írja: „a külpolitikai presztízs helyreállítása, a gazdasági és pénzügyi rekonstrukció, végül a belső rend helyreállításával egy időben a poli­tikai élet kellő megszervezése”. A gazdasági és pénzügyi rekonstrukció te­kintetében sehogy sem értjük a miniszterelnök büszkeségét. Hiszen minden téren a régi liberá­lis gazdasági rendet állíttatta helyre, minden vonatkozásban a zsidó kapitalizmus érvényesü­lését, sőt monopóliumát tette lehetővé és teljes­séggel elhanyagolta az agrárérdekeket. Nem ért­jük a dicsekvést, a belső rend helyreállítására vonatkozólag sem, hiszen mindig volt rend az országban, legfeljebb csak az a zsidó jogrend hiányzott, amelynek értelmében a keresztény ál­láspontot kell feladni, ami az egységes párti többség mai kialakulásával, sajnos, végül is be­következett. A miniszterelnök érdemei közt azt is fölso­rolja, hogy­ ebben az évben nem merült fel egy olyan momentum sem, amely távolról is alkal­mas lett volna az, hogy Magyarország állami és politikai függetlensége tekintetében kétsége­ket támasszon. Ebben valóban igaza van. Mert politikailag olyan passzív álláspontot foglalt el az ország, hogy ilyen momentum fel sem­ merül­hetett. Annyira benne fetrengünk a­ materializ­mus posványában, hogy meg sem érezzük azt, milyen alárendeltségbe kerültünk a szanálást végrehajtó államokkal, sőt még az ellenőrzések révén ügyeinkbe avatkozó megszálló hatalmak­kal szemben is. Ezzel szemben nem sok érték rejlik a koro­­n­ának­ híres sterilli­ódásában és neki szolgál ne­künk fajvédőknek , dla mi különösebb elégtételül az, hogy, mint azt a miniszterelnök úr máskor is megtette, kisajátítja a fajvédő álláspontot, amidőn az infláció posványos ingoványáról em­lékezik meg. Mindenesetre egy kissé későn jutott eszébe; akkor, amikor ez a posvány már fene­ketlenné vált, holott fajvédő oldalról régóta kö­veteltük ama valorizációs intézkedéseket, ame­lyek feltétlenül meggátolták volna azt, hogy az infláció posványa akkorára növekedjék, mint amekkorára azt a kormány tehetetlen koncepció­­néllküli politikája nem­ engedte. VILÁGPOLITIKA ’A pápa üdvözlete Ausztriának csomóbát jelen­t­ik: A diplomáciai testület mai foga­dásánál a pápa m­egibizta dir. Pastor osztrák követet, hogy a köztársasági elnökinek és az osztrák kano­ány­­na­k legtőbb hívtámatai­t adja át az 1923. esztemdőre, eü­önösen a szanálás útján megtett előrehaladásért. Az audiencia folyamán dir. Pasteur átnyújtotta a pápának a sistuei toátpotea és a vatikáni stancák és loggiákról szélló kiad­ványait, amelyek a pápát nagyon megörve®­­deztették. A­szeptation megjegyezte, hogy ezek a kisad­­má­nyok a jubileum alkalmából Hóméiba za­­ándokolóik­­nak bizony pipa kitűnő szolig­álato­kat fognak tenni. Ujabb létszámcsökkentés Ausztriában Pécsből jelentü­k. A Nemzetek Szövetségének ta­nácsa fogmitóbbi ü­lésezésén a tisztviselői ltszámcsö­k­­kentés folytatását követelte Ausztriától. Ennek kö­vetkeztében az új esztendő egyik legsürgősebb pa­rla­­men­ti feladata lesz egy új takarékoskodási törvény ellesztése. Az új megtakarítások alapja egyrészt a hi­vatalok számána­k csökkentése, anásrészt pedig a mun­kaidő tetten üdvebb M haszn­állága. Az állami tisztviselőiek r­észére kétórás amunkaidőt állapítottak meg. A scor­­nafay teljesen meg­­aterrni­ szüntetni a szöve­tségi bai­­dgpminisztikru­­mot és földmívelésinitoil miinisztér'uonot. Angol domíniumok Állásfoglalása a genti jegyzőkönyv ellen Mint London­ból jelentik, egy kivételével valame­ny­­nyi angol dóm io telim kormánya elvetette azt a tervet, hogy a genfi jegyzőkönyv további sorsára vonatkozó­lag birodalmi értekez­letet hívjanak össze. A domíniu­mok ezért vfieediteknek blaafimaitik­aTitá­sval a genfi jegy­­­­zőköe­yv eddig ismeretes tervezete eHeo, mert a jövő­ben csak a maguk parlamentjeinek a kormányaiknak előzetes hozzá­járrultaá­val szándékoznak bármiilyen nem­­-(etközi háborús bonyodalomban részt­ emeli Ezzel szem­ben a dooniniuimok ezúttal is kifejezték teljes saoli­­«laaerttanikait «m­a az es-Vw, ha a Brit Birodalom bá­r­­om­lyik tagját énte támadta, Kem­al basa győzelme A Haivan-ügynökség távira'Uwaa: A Malin jelenti Kemslaia.tlmápoly-ból hogy Mustafa Kem­al basa pártja a vá­l­asztásosk­ ai’lkal’imá­val teljes gyfeealmet rátett. Feszültség Amerika és Franciaország között az adósságok kérdése miatt Mint a Morning Post jelenti Washingtonból, ame­rikai karmánykörök francia részről­ világos nyilatko­zatot kívánnak az Egyesült­ Államoikka­l szemben fenn­álló adósságok rendezése te­kintetében Franciaország szándékai­ról. A Daily Express jelentése szerint a washingtoni francia nagykövetnek az a nyilatkozata, amely szerint Firrtmaiaországmark nítacoffin szásidéteá­­ban, ho­gy amerikai adósságait el ne ismerje, nem enyhítette azt a­­feszü­ltséget, amely Washington és Parte között fennáll. A szenátusban az egyik szónok kijelentette, hogy Franciaország a kis a utáninak 200 millió font sterlinget kölcsönzött, amelyet majdnem kizáróan fegyverkezésre fordítottak. A Times washingtoni tudósítója ugyancsak azt jelenti, hogy a Ruhrmegsziállás óta a francia-amerikai barátság még egyszer sem volt annyira veszélyeztetve, m­int amióta az Amerikával sz­emben semm­isfló francia, háborús adósságok kérdése ismét előtérbe lépett Kétségtelen kételyek állanak fenn annak a francia állításnak az őszinteségével szemben, hogy az adósság oly kötele-­ zettség, amelyet meg kell­ tartani Az adósságok kérdése a francia napi politika leg­­­fontosabb kérdése. A Matin jelentése szerint ebben a­ kérdésben a kormány felvilágosító sürgönyt küldött­ Londonba. Berriot pedig az amerikai nagykövetnek­­ emlékiratot nyújtott át, amelyet a nagykövet azonnal­i kábel­en továbbított Washington­ba. A szavas-ügynökség­ Washingonből jelenti, hogy is az amerikai kormány a párisi pénzügyi értekezleten­­ nem kívánja tárgyaltatni a szövetség­közi adósságok­­ kérdését . 1925 JANUÁR 1 CSÜTÖRTÖK A drágulás útja 1924-ben Az áralakulás szempontjából az 1924. év két élesen elválasztott időszakra oszlik. Az első tart januártól június elejéig, mikor a korona zuhanása diktálta az áremelkedések iramát, a másik pedig tart azóta, mióta a korona értéke állandósult. Amíg elsősorban a korona értéké­nek a változása befolyásolta az árak alakulá­sát, a többi árbefolyásoló tényezők hatása eltör­pült és nap-nap után a legfantasztikusabb ár­ugrásoknak lehettünk tanúi, helyesebben áldo­zatai. Januártól júniusig az általános és folyto­nos drágulás következtében a háztartási kiadá­sok 215 százalékkal emelkedtek, vagyis több mint megháromszorozódtak, amint az kitűnik a Szó­zatnak rendszeresen kiszámított táblázataiból. A helyzet gyökeresen megváltozott, mikor a korona stabilizálódott. Azóta is mutatkoztak természetesen árváltozások, felfelé és lefelé is egyaránt, szó sem lehetett azonban többé oly rohamos és minden cikkre kiterjedő drágulás­ról, mint azelőtt. Az árváltozások nagy része kiegyenlítette egymást, úgy hogy a június óta eltelt hét hónapban a háztartási kiadások emel­kedése mindössze csak 1 százalékot tett ki. Igaz, hogy közben voltak nagyobb áremelkedések is — az augusztusi árnive 6 százalékkal volt ma­gasabb a júniusinál — de azután ismét enyhü­lés mutatozott. .Június óta jelentősebb drágulás csak a bú­zánál és a lisztnél, valamint a tojásnál mutat­kozott. Ezek drágulása — bár természetesen kedvezőtlenül befolyásolták a létfenntartási költségeket — meglehetősen elszigetelt jelen­ség maradt és más fontos cikkeknek, mint a cukornak, húsnak, burgonyának, stb. áresése ezt a kedvezőtlen befolyást csaknem teljesen el­lensúlyozta. Nincs kizárva, hogy most, mikor már nyilvánvaló, hogy a búza árát az amerikai spekuláció ok nélkül verte fel, a liszt és kenyér ára a búzával együtt vissza fog esni és ezzel jelentősebb megkönnyebbülés fog beállani a háztartási kiadásoknál. Bizonyára ez lenne az új esztendő legszebb ajándéka. 1. élelmezési cikkein sz­árak (koronákban) A háztartási kiadások változása az 1924. év­ben a következő volt: A nem egészen 10 ezertkoronás emelkedés 1,6 százaléknak felel meg. Az indexszámok ala­kulása a következő:­ ­ a marhahús .................. Borjú comb ...................... Sertéskaraj..................... sertéscomb..................... Sertésoldalas................. Füstölt sonka................. Füstölt vidéki sonka . Füstölt szalonna ......... Paprikás szalonna......... Zsírszalonna ................. Háj...................................... Zsír...................................... Füstölt kolbász............. Párizsi .............................. Disznósajt ...................... Teavaj .............................. D ás liszt.......................... 2-es liszt.......................... 1-OS liszt .­....................... Kenyér (6-os lisztből). Zsemlye .......................... Lencse............. Borsó ............. Bab ................................ Hagyma.............................. Burgonya.......................... Rizs .................................. Cukor................................. Tel...................................... Tojás.................................. Férfiaiba....... Mól ruha............. Férfiing­­........ Kemény gallér. Női harisnya... f­érfi cipő . Női cipő............. január dec. dec. elsején közepén végén ............... 17.000 44.000 44.000 ............... 26.000 64.000 66.010 ............... 21.000 50.000 50.000 ............... 1S.OOO 40.000 40.000 ............... 16 000 2­6.000 26.000 ............... 28.000 8­1.000 6­.000 ............... 23.00­0 54.000 51.000 ............... 16.000 17.000 4­4­4)00 ............. 16.000 47.000 410,0 00 ■ ......... 13.000 37.000 3­5.000 ■ ......... 14.100 424)00 41.000 ............... 14.400 50.000 40.­100 ............ 18.000 03.000 61,'IOd ■ ......... 14.000 50.000 .50.000 ............. 16.000 5 i.OOO 55.000 .............. 28.000 87.000 87.000 ■ ......... 2.250 7.900 8.100 ............. 2.050 7.400 7.600 ■ ........ 1.750 6.600 7.000 ............. 1.460 7-000 7.200 ............. 140 650 750 ............................ 4.01)0 111500 12.000 ............................ 3.800 Í1000 11.000 .................... 2.600 7.000 74)00 ■........................... 600 . 4.500 4.400 ............................ 550 1 800 2.000 ............................ 3.200 8.500 8.5(11) ........................... 8.200 15.000 14.600 ............................ 1.370 5.600 5.809 ............................ 850 3.700 1.700 II. Ruházati cikkek: 730.000 770.000 18.000 7.000 25.000 120.000 115.000 2,130.000 22 0.000 148.000 20.000 78.000 360.000 340.000 2,150.00b 2,450.000 148.000 20.000 78.000 340.000 310.000 t­gy öttagúEnnek beszerzési költsége család heti január dec. dec. fogyasztása elsejea középén végén 2.6 33.000 974­00 97.300 Sertéscomb (kg)........................... 1.5 28.500 60.000 60.000 Füstölt kolbász vagy hasonló kolbászféle (kg).................... 1.4 22.400 76.600 76.600 füstölt szalonna (kg).................... 0.7 11.200 32.900 32.200 Zsir..................................................... 0.5 7.200­­20.000 20.000 Főzelékfélék (kg) ........................ .1.0 11.600 31.000 31.000 Rizs (kg) ........................................ 1.0 3.200 8.31­0 8.500 Burgonya (kg)........................... 10.5 5.250 18­ 900 21.01­0 Hagyma (kg) .......... . 0.5 270 2.250 2.200 20.440 18.000 101.600 D ás liszt (kg) ............................... 3.0 6.900 23.700 24.300 Cukor(kg)........................................ 1.0 1­8.200 15.000 15.400 Tej (lit.)............................................. 10 13.700 38.000 68.000 Tojás (db).........................................7 5.950 9.900 18.968 Zsemlye (db) ................................ 14 1.960 9.100 10. 00 Összesen....— 181.770 570.970 680.300 Egy öttagú család heti élelmezési költsége koronákban index-szilmosban 1918-ban — — -~- 24.111 1924 január l-én —- 181.770 7.539 1924 június közepén - 574.040 23.809 1924 augusztus l-én - 612.800 25.416 1924 december közepén 570.950 23.681 1924 december 31-én —580.300 24.069

Next