A MTA FILOZÓFIAI ÉS TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 20. kötet (1971-1972)

1-2. szám - Emlékülés Engels születésének 150. évfordulója tiszteletére (TI)

1*­ 3 EMLÉKÜLÉS ENGELS SZÜLETÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE cializmusra, mindmáig rendkívül elterjedt formája a szocializmus tanítá­sának. Marxnak 1883 márciusában bekövetkezett halálával újabb feladatok hárultak Engelsre. Mindenek előtt ki kell adnia a marxi hagyatékot, ezen belül is elsősorban „A tőke" hátralevő köteteit. Nem kevésbé sürgős és elhárít­hatatlan Engels számára egy másik feladat is: a mozgalmi munka, melyet, ha él, akkor Marx végzett volna. Mindkét feladat magától értetődő, kötelesség volt számára, hiszen tudós forradalmár, forradalmár tudós volt. Nem tudja helyes mércével mérni aki akár forradalmár, akár tudós voltától eltekint. „A tőke" hátralevő köteteinek kiadása közügy és a munkásosztály ügye, de a tudomány ügye is. Engels mindenképp igyekezett megőrizni az eredetinek szellemét is, betűjét is. Mégis, ez a munka egyben Engels önálló, mégpedig hatalmas önálló munkája. Különösen az a harmadik kötet. A második kötet viszonylag kevesebb munkát okozott és 1885-ben már meg is jelent. A harma­dikat Engels csak 1894-ben tudta kiadni, és 1895-ben meghalt anélkül, hogy a ne­gyedik, az elmélet történetét tartalmazó kötettel nagyon messzire jutott volna. A gazdasági és politikai élet megfigyelése során tett jelentősebb felfede­zései bekerültek a harmadik kötethez írt kiegészítésekbe. Megállapította, hogy a szabadverseny a vezető tőkésországokban egyre inkább a múlté. Minden országban egy-egy termelési ág nagyiparosai kartellba tömörültek a termelés szabályozására, helyenként nemzetközi kartelleket is alakítanak. Ahol a termelés fejlettsége lehetővé teszi, egyetlen hatalmas, az árakat és a profitokat is szabályozó vállalatba, trösztbe egyesítik az egész termelést. Megváltozik a védővám jellege is. Azelőtt a gyengén fejlett és fejleszteni kívánt iparágakat védte a fejlett országokból származó behozatal versenyétől. Most a hatalmas monopóliumok éppen kivitelre szánt termékeik belső piacát, a busás hasznot biztosító monopolárakat védik. A gyorsan és hatalmas mértékben megduzzadó modern termelőerők napról napra jobban felére nőnek a tőkés árucsere ama törvényeinek, melyek korábban gyors fejlődést tettek számukra lehetővé. Látható, hogy Engels az éppen keletkező imperializmus jelenségeit írja le. Észreveszi az állam megváltozott, megnövekedett gazdasági szerepét is. Egy­részt leírja, hogy a trösztökben a szabadverseny átcsap a monopóliumokba és ezzel napirendre kerül a tervszerű termelés, másrészt leírja, hogy a termelés társadalmasítása túlnő a trösztökön is, a termelés vezetését a tőkés társadalom hivatalos képviselőjének az államnak kell átvennie. Mindkét szükségszerűen érvényesülő fejlődési irányzat, a tervszerű termelés is, a termelés állami irányítása is — az utóbbi általában a termelőeszközök államosítása útján megy végbe a szocializmus érésének, napirendre kerülésének, szükségességé­nek bizonyítéka. Az éppen leírt jelenségekkel függ össze, hogy a ciklikus válság is mintha megváltozott vagy megváltozóban volna. Mindössze két nagyobb önálló műve készült el Engelsnek Marx halála után, 1884-ben jelenik meg — bizonyos fokig Marx végrendeletének telje- MTA II. Oszt. Közl. 20, 1971

Next