A MTA FILOZÓFIAI ÉS TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 22. kötet (1973)

1-2. szám - A Szovjet állam 50 éves évfordulója - Nemes Dezső: Ünnepi megnyitó

1* ÜNNEPI MEGNYITÓ 3 szintre emeli testvéri összefogásukat, új viszonyt teremtve a szocializmus út­jára lépett nemzetek között. Félévszázados történelmi tapasztalat tanúsítja, hogy a szovjet társada­lom általános fejlődése valamennyi szovjet nép nemzeti felemelkedésének, nemzeti kultúrájának is nagy fellendülését hozta magával. Régi tétele a leni­nizmusnak: minden nép a saját nyelvén érti meg a kommunizmus eszméit. Ez úgy is értendő, hogy a marxizmus — leninizmus eszméi akkor válnak társadalomfor­máló erővé, ha behatolnak a népek tudatába, nemzeti kultúrájuk közkincsévé és fellendítőjévé válnak. A nagy társadalmi átalakulásnak szerves része a kultu­rális forradalom, amely mindig a nemzet saját nyelvén megy végbe, új esz­meiséget és új lendületet adva a nemzeti kultúra fejlődésének. Így kapott hatalmas lendületet a szovjet népeknek formájában nemzeti, tartalmában mindinkább szocialista kulturális felemelkedése, amely a Szovjetuniót a világ kulturális és tudományos fejlődésének is az élvonalába emelte. A Szovjetunióban végbement társadalmi átalakulás és általános fejlődés a szovjet népek nemzeti kultúrájának nagy fellendülésével együtt azt is ma­gával hozta, hogy azonossá váltak valamennyi szovjet nemzet alapvető társadalmi tulajdonságai, eszméi és céljai. Ez az alapja annak, hogy a szovjet nemzetek közössége egységes néppé forrott össze. Ez az alapja annak, hogy amikor szovjet népet mondunk, a soknemzetiségű szovjet állam egységes népét értjük alatta. A mai ülésszak előadásai ismertetik azt a fejlődést, amely a Szovjetunió­ban végbement a társadalmi élet egy-egy területén, s taglalják tanulságait, amennyire ez egy ünnepi előadás keretében lehetséges. Szeretném ez alkalommal is felhívni a figyelmet arra, hogy a Szovjetunió fennállásának első negyedszázada alatt a kapitalista világ által körülzárva, az imperialista támadás állandó veszélyével farkasszemet nézve s a békéért lan­kadatlan küzdelmet folytatva érte el nagy vívmányait. Ezt a negyedszáza­dot a polgárháború évei előzték meg. Utolsó harmadában pedig a Nagy Hon­védő Háborút vívta meg a szovjet nép. Katonai erőit maximálisan fokozva döntő szerepet töltött be a hitleri „Harmadik Birodalom" szétverésében. Közismert, hogy 20 millió szovjet ember áldozta életét a világtörténe­lem legnagyobb háborújában, s a pusztítások, amit a fasiszták az ideiglenesen megszállt területeken végeztek, rendkívül nagy veszteségeket okoztak. A hely­reállítás gigászi erőfeszítéseket követelt; a Szovjetunió negyedszázados jubile­uma idején, 1947-ben még ez volt az egyik központi feladat, amelynek meg­oldásán a szovjet nép a súlyos háborús sebeket gyógyítva munkálkodott. De 1948-ban — a Szovjetunió második negyedszázadának első évében — ipari termelése ismét elérte az 1940. évi szintet, s részben korszerűbb termelő beren­dezésekkel, mint a háború előtti. Ennek kapcsán hadd említsem meg itt is, hogy 1948-ban — a háború okozta 8 évi kiesés után — a szovjet ipar össztermelése az Amerikai Egye­sült Államok iparának mintegy 20%-át tette ki. Most pedig, a második negyed- MTA II. Oszt. Közi 22. 1973

Next