A MTA FILOZÓFIAI ÉS TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 23. kötet (1974)

1. szám - Beszámoló a Filozófiai és Történettudományok Osztályának 1973-ban végzett tevékenységéről

1* AZ OSZTÁLY ÉLETÉBŐL 3 az akadémiai intézetek elszakítottságának, illetve együttműködési lehetőségé­nek kérdései stb. Ennek ellenére a referátumot nem követte élénk vita. Fel­tűnő, hogy a máskor többnyire vitára kész osztály ez esetben passzív volt. Ennek okait kétségtelenül egyrészt szervezési hibákban (pl. nem kértek fel előre hozzászólókat), másrészt az osztályülés résztvevőinek passzivitásában kell keresni. Foglalkozni kell az utóbbi okaival, melyekhez minden bizonnyal az is hozzájárult, hogy sokan nem ezen a fórumon akartak vitatkozni Király István akadémikusnak a Közgyűlés keretében a „Hazafiság és internaciona­lizmus (A szocialista hazafiság és a magyar szabadságharcos hagyományok)" címen elhangzott előadásával. Az Osztály 1973. június 4-i ülése megválasztotta az Osztály tisztség­viselőit és az osztályülés tanácskozási jogú tagjait. Az osztály elnökévé ismét Mátrai László akadémikust, osztályelnök-helyettessé Ember Győző akadémi­kust választották meg. Az osztályülés tanácskozási jogú tagjai Bencze László, a filozófiai tudományok kandidátusa, Hahn István, a történelemtudományok doktora, Juhász Pál, az orvostudományok kandidátusa, Lukács József, a filozófiai tudományok doktora és Szarka József, a neveléstudományok doktora lettek. Az osztályülés megvitatta az osztályhoz tartozó bizottsági rendszer problémáit, majd ajánlásokat fogadott el a bizottságok újjáválasztásának szempontjaira, elhatározta, hogy — más osztályokkal együtt — létrehozza a Tudomány- és Technikatörténeti Komplex Bizottságot, valamint az Ókor­tudományi Komplex Bizottságot és a Magyar—Bolgár Történész Vegyes­bizottságot. Az Osztály 1973. június 29-i ülése újjáválasztotta, illetve létrehozta a hozzátartozó bizottságokat. A bizottságok újjáválasztása sikeresnek mondható. Az Osztály bizottságaiban résztvevő 14 fő 40 éven aluli közül 8-at, a női bizottsági tagok egyharmadát most választották meg. Azt a törekvést, hogy az Akadémia testületi feladataiból fakadó, az ország egészére kiterjedő jelleg növekedjék, jelzi, hogy a bizottsági tagság 65%-a nem akadémiai intézetekben dolgozik. Eredménynek könyvelhető el az interdiszciplinaritás kiterjesztése; a bizottságok tagjainak 25%-át ilyen szempontból választották. Megtették a kezdeti lépéseket az egészséges rotáció megvalósításában mind a tagság, mind a bizottságok vezetői vonatkozásában. Az osztályülésen felhívták a bizottságok figyelmét, hogy albizottságaik, ad hoc bizottságaik megválasz­tásában vegyék figyelembe tudományterületük konkrét igényeit, s bátran kezdeményezzenek, hozzanak létre új albizottságokat. Az év folyamán még egy alkalommal, az 1973. november 8-i osztályülésen foglalkoztak bizottságaik munkájával; itt mindenekelőtt a bizottságok alapokmányával kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. Az osztályülés állásfoglalása értelmében a bizott­ságok hozzákezdtek alapokmányaik megfogalmazásához. Az osztály új tagjai közül ketten tartották meg székfoglaló előadásukat. 1973. november 19-én Berend T. Iván levelező tag „A vállalati fejlődés útjai MTA II. Oszt. Közi. 23. 1974

Next