A MTA FILOZÓFIAI ÉS TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 30. kötet (1981)
1. szám - AZ OSZTÁLY 1981. ÉVI KÖZGYŰLÉSI TUDOMÁNYOS PROGRAMJÁBÓL - Berend T. Iván osztályelnök megnyitója
2 AZ OSZTÁLY 1981. ÉVI KÖZGYŰLÉSI PROGRAMJÁBÓL hogy ennek az egyébként már az elmúlt években is nagy figyelmet kapott és a hazai kutatók által nagy eredménnyel vizsgált témakörnek az eddigieknél is sokoldalúbb vizsgálatát segítsük elő. Ilyen szempontból — talán túlzás nélkül állítható — egyedülálló vállalkozásról van szó. Nem illik, és felesleges is a tudományos ülés kezdetén méltatni annak érdemeit. Maga a vállalkozás, a törekvés azonban valóban figyelmet érdemel abból a szempontból, hogy egyszerre törekszik e kérdés közgazdasági és társadalmi, történeti és néprajzi, művészeti és ideológiai vonatkozásait szem előtt tartani, és ezzel talán olyan új összefüggésekhez juthat el, amelyek diszciplináris megközelítésben kevésbé tárulhatnak fel, kevésbé válhatnak világossá. Végül azt is szeretném bevezetőben említeni, hogy az elmúlt év vállalkozása után az osztályok tagjainak, kedves vendégeinknek talán meglepő lehet, hogy a magyar valóság égető aktualitásaitól — hogy úgy mondjam —, hazai jelenünktől egy távolabbi, mégpedig Európán kívüli világ problémáihoz fordulunk. Meggyőződésem, hogy ez mégsem a hazai jelen kérdéseitől való elfordulást fejezi ki. Sőt, napjainkban - elsősorban a közgazdaság, a fejlődéselmélet vizsgálatai és megfigyelései alapján - egyre nyilvánvalóbbá válik (és ez az Akadémia közgyűlési előadásában és annak vitájában is hangot kapott, hogy az ún. harmadik világ a maga sokféleségében a legközvetlenebbül összekapcsolódik hazai fejlődésünkkel, a magyar gazdaság problémájával és a szocializmus fejlődési útjával is. Nemcsak annyiban, hogy a harmadik világ szocializmus felé forduló országai természetszerű kapcsolódást keresnek és jelentenek a politikában, gazdaságban és az ideológiában, nemcsak abban, hogy külgazdasági kapcsolataink növekvő jelentőségű tényezői, hanem abban a hazai gazdaságot negatívan érintő összefüggésben is, hogy a harmadik világ fejlődő, iparosodó országai egyre közvetlenebb versenytársként is jelentkeznek a világpiacokon. A magyar export egyik jelentős és növekvő gondja ez, ami korántsem csak exportverseny formájában érezteti hatását, hanem fejlődésünk alapkérdéseit érinti, hiszen exportszerkezeti, termelésátalakítási kérdésekbe vág. Akár az ideológia, akár a társadalmi fejlődés általános vonatkozásai, akár a magyar gazdaság mindennapi, hogy úgy mondjam, kenyérkérdései és szerkezeti stratégiai problémái oldaláról indulunk is ki, a harmadik világ itt van, jelen van a hazai valóságban. Nem távoli kérdések felé fordulunk tehát, amikor a harmadik világ problémáit tűzzük ülésszakunk napirendjére, hanem a világ és a hazai fejlődés egyik legaktuálisabb, legégetőbb, legközpontibb jelentőségű kérdését tekintjük át. Tisztelt hallgatóim! Abban a nagyon szerencsés helyzetben vagyok, hogy a három félnapos ülésszak első fél napjának sok érdekességet ígérő ülését nyithatom meg. Azt hiszem, izgalmas szellemi kaland részesei leszünk. Az első fél nap elsősorban a kérdéskör történeti aspektusából közelíti meg a harmadik világjelenségeit,és a történeti folyamatok összefüggés-rendszerébe igyekszik ágyazni a vizsgált kérdést. 2 MTA II. Oszt. Közi. 30/1. 1981