A MTA FILOZÓFIAI ÉS TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 30. kötet (1981)

1. szám - AZ OSZTÁLY 1981. ÉVI KÖZGYŰLÉSI TUDOMÁNYOS PROGRAMJÁBÓL - Berend T. Iván osztályelnök megnyitója

2 AZ OSZTÁLY 1981. ÉVI KÖZGYŰLÉSI PROGRAMJÁBÓL hogy ennek az egyébként már az elmúlt években is nagy figyelmet kapott és a hazai kutatók által nagy eredménnyel vizsgált témakörnek az eddigieknél is sokoldalúbb vizsgá­latát segítsük elő. Ilyen szempontból — talán túlzás nélkül állítható — egyedülálló vállalkozásról van szó. Nem illik, és felesleges is a tudományos ülés kezdetén méltatni annak érdemeit. Maga a vállalkozás, a törekvés azonban valóban figyelmet érdemel abból a szempontból, hogy egyszerre törekszik e kérdés közgazdasági és társadalmi, történeti és néprajzi, művészeti és ideológiai vonatkozásait szem előtt tartani, és ezzel talán olyan új összefüg­gésekhez juthat el, amelyek diszciplináris megközelítésben kevésbé tárulhatnak fel, kevés­bé válhatnak világossá. Végül azt is szeretném bevezetőben említeni, hogy az elmúlt év vállalkozása után az osztályok tagjainak, kedves vendégeinknek talán meglepő lehet, hogy a magyar valóság égető aktualitásaitól — hogy úgy mondjam —, hazai jelenünktől egy távolabbi, mégpedig Európán kívüli világ problémáihoz fordulunk. Meggyőződésem, hogy ez mégsem a hazai jelen kérdéseitől való elfordulást fejezi ki. Sőt, napjainkban - elsősorban a közgazdaság, a fejlődéselmélet vizsgálatai és megfigyelései alapján - egyre nyilvánvalóbbá válik (és ez az Akadémia közgyűlési előadásában és annak vitájában is hangot kapott­, hogy az ún. harmadik világ a maga sokféleségében a legközvetlenebbül összekapcsolódik hazai fejlő­désünkkel, a magyar gazdaság problémájával és a szocializmus fejlődési útjával is. Nem­csak annyiban, hogy a harmadik világ szocializmus felé forduló országai természetszerű kapcsolódást keresnek és jelentenek a politikában, gazdaságban és az ideológiában, nem­csak abban, hogy külgazdasági kapcsolataink növekvő jelentőségű tényezői, hanem abban a hazai gazdaságot negatívan érintő összefüggésben is, hogy a harmadik világ fejlődő, iparosodó országai egyre közvetlenebb versenytársként is jelentkeznek a világpiacokon. A magyar export egyik jelentős és növekvő gondja ez, ami korántsem csak exportverseny formájában érezteti hatását, hanem fejlődésünk alapkérdéseit érinti, hiszen exportszerke­zeti, termelésátalakítási kérdésekbe vág. Akár az ideológia, akár a társadalmi fejlődés általános vonatkozásai, akár a magyar gazdaság mindennapi, hogy úgy mondjam, kenyér­kérdései és szerkezeti stratégiai problémái oldaláról indulunk is ki, a harmadik világ itt van, jelen van a hazai valóságban. Nem távoli kérdések felé fordulunk tehát, amikor a harmadik világ problémáit tűzzük ülésszakunk napirendjére, hanem a világ és a hazai fejlődés egyik legaktuálisabb, legégetőbb, legközpontibb jelentőségű kérdését tekintjük át. Tisztelt hallgatóim! Abban a nagyon szerencsés helyzetben vagyok, hogy a három félnapos ülésszak első fél napjának sok érdekességet ígérő ülését nyithatom meg. Azt hiszem, izgalmas szellemi kaland részesei leszünk. Az első fél nap elsősorban a kérdéskör történeti aspektusából közelíti meg a harmadik világjelenségeit,és a történeti folyamatok összefüggés-rendszerébe igyekszik ágyazni a vizsgált kérdést. 2 MTA II. Oszt. Közi. 30/1. 1981

Next