Tanácsok Lapja, 1954 (5. évfolyam, 1-23. szám)

1954-01-11 / 1. szám

KI MIT VÁR AZ ÚJ ÉVTŐL? A tanácstag A kormányprogramm elhangzása után éltem a lehető­séggel, és öt és fél hold szántóm mellé bérbevettem 3 hold tartalékföldet. A földet alaposan trágyáztam, mert tudatá­ban vagyok, hogy ez mit ér. Az 1954-es évtől először is bő termést várok, mert a vetésekkel határidőre végeztem. Tavaly búzából,holdanként 16 mázsa termést arattam le, az idén 20 mázsás termésre számítok. Hogy ezt biztosan elér­hessem, várom a mezőgazdasági szakemberek megígért segít­ségét. A párt- és kormányhatározatok engem is bizakodással töltenek el. A kedvezményeket, az új begyűjtési rendelet könnyítéseit több termeléssel akarom viszonozni. A verseny­től is sokat várok. Tavaly mi, kisváciak nyertük meg az őszi munkák gyors befejezése miatt a városi tanács versenyzász­laját. Ezt az idén is meg akarjuk tartani. Remélem, hogy eb­ben majd a gépállomás­ is jobban támogat minket. A mező­­gazdaság fellendítésére vonatkozó határozatot nagy örömmel olvastam. Úgy érzem, hogy ez nekem is javamra válik. Megszívleltem, és a határozat szellemében akarok dolgozni. Madarász László, a váci városi tanács tagja lánknak nincs például korszerűen felszerelt tornaterme. Az­ új kormányprogramm nagyarányú lakásépítkezéseket jelen­tett be. A nevelőknek is vannak lakásproblémáik. A vasúton bejáró nevelők nagyon sokat veszítenek idejükből. Nemcsak a mi iskolánknak, de általában az összes középiskoláknak súlyos problémája a jelenlegi pénzgazdálkodási rendszer. Na­gyobb vásárlásra egyáltalán nem, vagy csak bürokratikus huzavonák árán gondolhatunk. Nagyon sokszor kértük más­hogy oldják meg ezt a problémát csekk-könyvkezeléssel, vagy valami más módon. A tanácstól sokkal több támogatást vá­rok. Mind a járási, mind a községi VB-üléseken rendszere­sen napirendre kell tűzni az oktatás helyzetét. Eddig inkább csak a járási oktatási osztály révén volt kapcsolatunk a ta­náccsal, ami nem elegendő. Kardos Győző, az aszódi Petőfi-gimnázium igazgatója A művész A könnyű műfaj, a vígjátékok és bohózatok világában élek. Több évtized tapasztalata áll mögöttem. Ha visszagon­dolok rá, a szerepek végtelen sorát látom — a shakespearei figuráktól a Csin-Bumm Cirkusz „Emilké”-jéig. Alakításaim — úgy érzem — visszhangra találtak a közönség körében. Erre vagyok a legbüszkébb. Színházlátogatók, rádióhallga­tók leveleinek százait őrzöm, melyek azt bizonyítják, hogy van célja, értelme a munkámnak. A közönség, a nép elisme­rése ösztönöz, hogy az új évben még nagyobb feladatokat vállaljak. Nemcsak új szerepekre készülök — pl. Heltai Jenő új egyfelvonásos vígjátékában játszom — hanem folytatom színházam, a Vidám Színház fiatal tagjainak színészi neve­lését. Ott voltam a régi és az új kabaré születésénél. Az új a legjobb hagyományokat is magában foglalja. Boldogan ve­szek részt színházunk 1954-re tervezett jelentős vállalkozásá­ban: az 50 éves kabaré történetét visszük színpadra. Valósá­gos kis színháztörténelem lesz ez. Egy másik 1954-es terv a Csehov-évforduló méltó megünneplése, méltó színészi fel­adatokkal. Ebből is minden tudásommal ki akarom venni a részemet. Komlós Vilmos, színművész Az állandó bizottsági elnök A kormányprogramm alapján megszületett rendeletek közül az töltött el a legnagyobb örömmel, hogy korlátozás nélkül juthattunk műtrágyához. Most pedig megjelent a dol­gozó parasztságot leginkább érdeklő rendelkezés, az új be­gyűjtési rendszer bevezetése. Az illetékes szervek, a dolgozó parasztok munkája egyaránt megkönnyebbült. Egy-egy év őszén nem kell azon töprengeni, hogy a következő gazdasági évben milyen is lesz az új begyűjtési rendelet, mit is kell vetnünk, hogy beadási kötelezettségünket teljesíthessük. Ha a terméseredmény azt mutatja, hogy egy-egy terményfélé­ből nagyobb felesleg mutatkozik, míg a másikból a szükség­let sem fedezhető, akkor a következő évben a vetésforgót úgy alkalmazzuk, hogy mindenkor eleget tehessünk kötele­zettségünknek, ugyanakkor pedig többet vihessünk a szabad­piacra. Igen helyeslem, hogy a tejbeadást a földterület után állapítják meg. Két évvel ezelőtt, egy VB-ülésen magam is megemlítettem, hogy helytelen az a rendelkezés, mely a te­hén után szabja meg a tejbeadási kötelezettséget. A tehén­tartó gazdák emiatt egymás után adták el a teheneket, na­gyon sok tehén került vágóhídra, hogy gazdáik mentesülje­nek a kötelezettségektől. Községünk begyűjtési és mezőgaz­dasági, állandó bizottsága arra törekedik, hogy az új rende­leteket ismertesse, a felvilágosító munkával elérje: közsé­günk ne csak a járás, hanem a megye első községe is legyen. Pacher Lajos, a zirci mezőgazdasági AB elnöke A pedagógus iskolánk legégetőbb problémája a tanárok és a tanulók túlterhelésének megszüntetése. A tanárok iránt több megér­téssel kell viseltetniük a tömegszervezeteknek, tanácsoknak. Nem szabad elfeledni, hogy legfőbb feladatuk az ifjúság ne­velése és ehhez időre, sok időre van szükség. Feltétlenül meg kell oldani azt is, hogy a bejáró tanulók ne utazzanak any­­nyit. Egy kollégium létesítése sokat segítene. Remélem, hogy 1954-ben az újonnan épített iskolák színvonalára emelik a régi iskolákat. Ezen a téren nagyon sok a tennivaló. Isko­ Az orvos A jövő évben mindenképpen jobb munkát végezhetek, mivel megindult az ajkai rendelőintézet. Egyrészt az követ­kezik ebből, hogy nem kell többé a dolgozókat Devecserbe, Aj­kacsingerbe, vagy Veszprémbe küldeni szakrendelésre­ és tüdőgondozóba, másrészt pedig, hogy a szakorvosi gárda se­gítségével a körzeti orvos növelheti klinikai tudását, bizto­síthatja továbbképzését. Az ipari és mezőgazdasági balese­tekből eredő sérülések sebészszakorvosi kezelése különösen fontos, hiszen a sebgyógyulás gyorsasága nagymértékben függ a kezelés szakszerűségétől. A körzeti orvos munkája a szétszórt települések következtében igen fáradságos. Annak érdekében, hogy a szakorvosokat távolabbi helyeken lakó fekvőbetegekhez is ki lehessen hívni, szükségesnek tartom, hogy erre a célra a rendelőintézet járművet biztosítson. En­nek segítségével az éjszakai ügyeleti gyorsszolgálat problé­máját is meg lehetne oldani. Az ajkai rendelőintézet gyö­nyörű felszerelése, korszerű berendezése népi demokráciánk szerető gondoskodásának eredménye. Mindent meg kell te­hát tennünk, hogy ez az intézmény a lehető legjobban szol­gálja a nép egészségének védelmét. Parragh Levente, ajkai körzeti orvos 3

Next