Tarjáni Acél, 1969 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1969-09-19 / 38. szám
— VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A SALGÓTARJÁNI KOHÁSZATI ÜZEMEK PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. ÉVF. 38. SZÁM ARA: 30 FILLÉR 1969. SZEPTEMBER 19. biztosítjuk a dolgozók védelmét és a termelés zavartalanságát A téli felkészülés csak közös összefogással lehet eredményes A felkészülés 32 kiemelt témája átfogja az egész gyárat A termelési és szállítási feladatok teljesítését csak jól szervezett, körültekintő és folyamatos irányító munkával, a dolgozók aktív támogatásával tudjuk valóra váltani. Feladataink teljesítését a tavaszi és nyári hónapokban a meleg, télen a hideg jelentősen nehezíti. A téli időjárási viszonyok azonban ugyanúgy nem lehetnek a termelés akadályai, ahogy a nyár nehézségeit miitt is leküzdjük. Ehhez azonban a jó, előrelátó munkára van szükség. Olyan előrelátó munkára, amellyel biztosítani tudjuk a hideggel dolgozóink védelmét szemben és a termelés zavartalanságát. A nyereségterv teljesítéséért Ismeretes dolgozóink előtt, hogy a nyereségtervünk teljesítése nem megnyugtató, hogy a különböző objektív és s szubjektív okok miatt nehézségeink vanak az egész évre szóló gazdasági terveink megvalósítása terén. Az egész vállalat kollektívájának segítőkész és szoros összefogására van szükség a munka sikeréhez. Mind az egyéni, mind a vállalati és népgazdsági érdek ezt kívánja tőlünk. Most amikor a lemaradások pótlásáért az utolsó nekirugaszkodást tesszük, nagy feladatot ró ránk a télre való jó felkészülés. A téli felkészülés munkálatainak természeténél fogva, a karbantartó és szolgáltató gyárrészlegre hárul a megoldás oroszlánrésze. Feltétlenül hangsúlyozni kell azonban, hogy a gyárrészlegek sem vonhatják ki magukat a segítségadás alól. Az egész gyári kollektíva érdekeinek ilyen irányú képviselete nem csupán a KSZGY feladata. Egyedül nem tudnál megbirkózni a téli felkészülés sok irányú gondjával és problémájával, ehhez közös összefogásra van szükség az érdekelt gyárrészlegek vezetőivel és dolgozóival. A gyárrészlegek által benyújtott igények szinte kivétel nélkül mind az alapos téli felkészülést és a termelésgátló akadályok megszüntetését célozzák. Szükséges azonban hangsúlyozni, hogy a KSZGY kapacitása nem elég a munkák elvégzéséhez. Mert például hiába mutatkozik igény 40 kőművesre, ha mindössze 18 kőművessel rendelkezünk. A felmerült igények tehát csakis a közös összefogás lehetséges határai között valósíthatók meg. A fentiek miatt szükséges volt bizonyos fontossági sorrendet kialakítani az elvégzendő munkákra. A téli felkészülést még így is indokolttá teszi, hogy a KSZGY és a termelő gyárrészlegek felújítsák az invantúrák alatti önzetlen kapcsolatot és közös erőfeszítéssel biztosítsák a feladatok munkaerő-szükségletét. Gondos program A felkészülési terv már elkészült, amely gondos és jó programja lehet az elvégzendő feladatoknak. Ezek a feladatok azonban igen nagyok. Először is biztosítanunk kell a fűtés zavartalanságát. Ennek érdekében rendbe kell tenni az ötös és hatosi kazánokat, felül kell vizsgálni a kondenz automatákat és edényeket. Hozzávetőlegesen mintegy 500 méter gőzvezetéket kell szigetelni. Ki kell javítanunk közel 100 méter csatorna- és lefolyócsövet. A világítás javítása és korszerűsítése szintén a fontos feladatok közé tartozik. A tetőzetek kijavítása, a szállító és közlekedési utak előkészítése, a kovácsoló gyárrészleg anyagtárolási gondjainak megoldása mind-mind a télre való felkészülés nagy programjához tartozik. Egyébként a vállalati téli felkészülési terv összesen 32 kiemelt témát tartalmaz, amely minden gyártásszleget átfogóan érint. Ezek között szerepel például az ipari víznyerő telepek felülvizsgálata, a szivattyúk javítása, a kötélpályai szállítószalag, szállítási útvonalak és védke- építések javítása. Továbbá az esővíz levezető csatornák tisztítása, a huzalmas dakva fűtés rendbetétele és az esetleges hiányzó részek pótlása, stb. E nagy feladatok mellett a KSZGY-nek a felújításiberuházási terveket is. Nagy gondot kell fordítani a tervszerű megelőző karbantartásra, a váratlan gépkiesések csökkentésére. A végrehajtás már megkezdődött A KSZGY saját kapacitásán túl természetesen igénybe vesz a lehetőségek szerint külső erőket is a téli felkészülés érdekében. Az előzetes megbeszélések alapján számít vállalatunk ipari tanulóinak segítségére is. S ha mindemellé csatlakozik az érdekelt gyárrészlegek segítőkészsége is, az eredmény nem maradhat el. Szükség van az alapos felkészülésre mért nyereségterv előírt feladataiaak teljesítése fokozott munkára kötelez. A téli felkészülési program végrehajtása már megkezdődött. Az addig rendelkezésünkre álló idő aránylag rövid, ezért maximális odaadástermészetesen teljesítenie kell rá van szükség. Tóth Imre Elégedettek a vasöntödében időben és jól sikerült a nagyjavítás Nagyon elégedettek a vasöntöde vezetői és dolgozói az üzem nagyjavítása után. A betervezett munkák időben és megfelelő minőségben elkészültek. Különösen jól sikerült a szárítókemence felújítása és a csörlők süllyesztésével kapcsolatos A KSZGY dolgozói feladatok, a betervezett munkákon kívül a nagyjavítás ideje alatt a hengeresztergapad teljes felújítását is elvégezték. Hamarosan megoldódik az üzem egyik nagy problémája, a modifikáló gödör kijavítása is. A munkák tervei már elkészültek, és Ózdon gyártják majd le a szükséges köppenyt. Ennek leszállítása után a beépítési munkát szintén a KSZGY végzi. Az újítások pavilonjában Érdeklődés a vállalat részéről szerepeltetett körkemence iránt A Budapesti Őszi Vásár kilences pavilonjában kapott helyet a Találmányi Hivatal kebelén belül szereplő „Újítási börze.” A börzén vállalatunk is részt vett, a korábban a kovácsoló-gyárrészlegnél jól bevált félautomatikus edző körkemence fényképét mutattuk be. A tájékoztató szerint a berendezés nagy érdeklődést keltett és sokan keresték, hogy az újítást hogyan lehet megtekinteni. A fénykép keveset mond, a különböző vállalat képviselői részletesen a működést és a műszaki adatokat szeretnék megismerni. Így a későbbiek folyamán a kiállítás befejezése után, több látogatóra számíthatunk. Tanácskoztak az újítók Adjunk nagyobb lendületet az újítómozgalomnak A nyereséges gazdálkodásban fontos helye van az újításnak • A gondosság és alaposság adjon rangot A Salgótarjáni Kohászati Üzemek 1969. szeptember 15- én tartotta meg újítási tanácskozását. A kiváló újítók és egyszemélyi elbírálók, szocialista brigádvezetők, műhelybizottság tagjain kívül ott volt a Találmányi Hivatal és az SZMT küldötte, a sajtó képviselői. A tanácskozást Merlák Ervin szb-titkár nyitotta meg. Megnyitójában utalt a tanácskozás céljára és feladataira. Ezután felkérte Ürmössy Lászlót, vállalatunk műszaki igazgatóhelyettesét, tartsa meg beszámolóját. Ürmösssy elvtárs beszámolójában kitért a legutóbbi, 1968. szeptember 11-i újítási tanácskozásra, ahol az újítási mozgalom jelentős visszaeséséről kellett mértékű beszámolnia. Az azóta eltelt időszak tevékenységét vállalatunknál kissé eredményesebbnek tendencia tartja. Ez a javuló összefügghat az erőfeszítésekkel, azokmelyekkel a vállalat igyekszik megbirkózni. Erre kötelez bennünket a mozgalom múltjából és hírnevéből származó falaizat, valamint mozgalom gazdasági eredméyeinek biztosítása. Ezek növelik a vállalati nyereség emelkedését, ezen keresztül biztosítják a részesedési alap és fejlesztési alap nagyságrendjének növekedését is. Ehhez a javuláshoz szervezett tevékenység útján jutottunk el. KÖZEL HÁROMSZOROS MEGTAKARÍTÁS A tanácskozáson megjelentek jóleső érzéssel hallgatták a beszámoló további részét, mely statisztikai számokkal is igazolta a mozgalom minőségi fejlődését. Különösen szembetűnő az újításokból származó gazdasági megtakarítás növekedése, és ezzel párhuzamosan kifizetett újítási díjak megnövekedése. Előkalkulált megtakarítás 1968 első félévben 1 millió 223 ezer forinttal szemben 1969 hasonló időszakában 3 millió 718 ezer forint. utókalkulált megtakarítás Az 1 millió 343 ezer forintról 3 millió 187 ezer forintra emelkedett. Bár a benyújtott javaslatok számszerűen is csökkentek, de ez bizonyos törekvésnek az eredménye, hiszen kimondtuk azt az elvet, hogy ötletszerű felvetésekkel, eredményt nem biztosító javaslatokkal nem érdemes foglalkozni. Újítóink megértették, hogy a vállalati nyereség csak akkor növelhető, ha minden alkotói tevékenység mögött kézzel fogható vállalati haszon mutatkozik. Megemlítette Ürmössy elvtárs azt a két nagyjelentőségű újítást is, mely a huzalmű, illetve a kovácsoló gyárrészlegnél nyert bevezetést, és hozott a két gyárrészlegnél újítási vonalon 3 millió forintos nyereséget. Elismerését fejezte ki a „fejlesztésre kötelezett” műszaki gárdának is, aki egyre erőteljesebben kapcsolódik be az alkotói tevékenységbe. Az eredmények javulását 1969 '70- re elkészített új „Újítási szabályzat” is segítette. Ebben olyan módosítások történtek, melyeket újítóink vetettek fel. El is várjuk újítómozgalmunk törzsi gárdájától, hogy észrevételeikkel, javaslataikkal a jövőben is segítsék a mozgalom kereteit megszabó alapfeltételek kialakítását. KIMUNKÁLT ÚJÍTÁSOKAT A továbbiakban a mozgalom helyzetével, hiányosságaival foglalkozott a beszámoló. Az egyszemélyi elbírálás területén javulás érezhető. Nagymértékben csökkent az elfekvő javaslatok száma. Általánosságban sikerült a 30 napos elbírálásra szánt határidők betartása. Sajnos ma is találkozunk olyan problémákkal, hogy a benyújtott javaslatok egy része nincs ellátva azokkal a szükséges adatokkal, vázlatokkal, számításokkal, melyek lehetővé tennék az egyértelmű elbírálását. Így nyilván hosszadalmasabb az elbírálásra fordított idő is, hiszen sok mindent tisztázni kell. Helyes volna ha újítóink területileg tisztáznák a műszaki osztályokkal, hogy javaslatuk megfelelő módon felszerelve kerüljön beadásra. Ugyanekkor az újítási irodának is felhívom a figyelmét, hogy a benyújtáskor bírálják felül az elbírálhatóság szempontjait. Az újító jogvédelme érdekében meg lehet tenni azt is, hogy az újítás témáját, tárgyát előjegyzésbe veszi az újítási iroda és ezzel biztosítja a hasonló javaslatok benyújtásának elsőbbségét. Arra is felhívom a figyelmet, — hangsúlyozta Ürmössy elvtárs —, hogy KISZ mellett működő Fiatal a műszakiak és közgazdászok tanácsa adhat segítséget, amit egy-egy újító igényelhet a számítások, vázlatok elkészítése érdekében. AZ EGYSZEMÉLYI ELBÍRÁLÁSRÓL Szólt az egyszemélyi elbírálók úgynevezett lassú és körülményeskedő véleményezéseiről, mivel sokszor 6—8 különböző szerv közreműködését is kikérik. Ez indokolt a nagy horderejű újításoknál, de nem érthetünk egyet azokkal, akik így igyekeznek megszabadulni a kötelezettségüktől. az elbírálói Részleteiben is kitért az egyszemélyi elbírálásánál tapasztalható helytelen gyakorlatokra, melyeket az önálló vezetési módszer ma már nem tűr. A gyár részlegvezetőnek a sokrétű kötelezettségei mellett az újítások tárgyilagos véleményezését megvalósítását is kell szorgalmazni. Műszaki apparátusával segítse az újítók, sok esetben hiányosan kidolgozott és műszakilag nem megalapozott javaslataiinak tökéletesítését. A KIVITELEZÉSRŐL Arról is beszélt, hogy problémák vannak az elfogadott újítások kivitelezésével is. A KSZGY figyelmét felhívta az (Folytatás a 3. oldalon) GYŐZTES CIKI Valet József utazik az országos elődöntőre Csúcsa felé közeledik a Ki minek mestere? verseny Jelentős esemény színhelye volt vállalatunk központja az elmúlt villamos vasárnap. Az SZMT és a Nógrád megyei dezésében KISZ-bizottság reniitt zajlott le a Ki miinek mestere? versenymozgalom megyei döntője. Mint ismeretes, az öt résztvevő fiatal, vállalatunk villanyszerelői közül került ki. Mondanunk sem kell, nagy izgalommal készültek fiaink a jelentős versenyre. Alig múlt el reggel 6 óra, megjelentek a zsűri tagjai és ismertették a versenyzés módját, szabályait. Ezek szerint öt gyakorlati feladatot kellett megoldaniuk a versenyzőknek, és 20 elméleti kérdésre adtak választ. A feladatok nem voltak könnyűek, hiszen a zsűri is igyekezett olyan akadályokat gördíteni a versenyzők elé, amelyek próbára teszik tudásukat. Teltek, múltak az órák és végül eldőlt a nagy kérdés. 12 óra után néhány perccel a zsűri nevében Dániel László, a megyei zasztság ifjúmunkás KISZ-kifelelőse kihirdette az eredményt. Igen imponáló fölénnyel Valet József 184 ponttal lett a verseny győztese. A 2. helyre ez alkalommal Antal Sándor 145, a 3. Dudás Gyula 136, a 4. Kiéibán Rezső 134, az 5. helyre pedig Angyal Zoltán 116 ponttal került. Mind az öt fiatal villanyszerelő a Szakma ifjú mestere jelvény arany fokozatával, az ezzel járó oklevéllel és a megyei KISZ-bizottság által kiadott külön oklevéllel lett jutalmazva. Az első helyezett 1000 Ft, a második 600 Ft, a harmadik 500 Ft, a negyedik 400 Ft, az ötödik helyezett pedig 300 Ft pénzjutalmat kapott. A versenyzőket Tóth Károly elvtárs, a nagyüzemi pártbizottság titkára, valamint Patai József elvtárs, a nagyüzemi KISZ-biizottság titkára is köszöntötte. Valet József, aki a verseny győztese lett, megkapta a vállalatvezetőség által adományozott kiváló dolgozó jelvényt, az ezzel járó pénzösszeggel. Ö vesz részt a szeptember 27—21L-án rendezésre Budapesten megkerülő országos elődöntőn. A vásári szakemberek szerint Az őszi Vásár egyik legnagyobb szenzációja a DEXION-SALGÓ Korábban már írtunk az őszi vásáron szerepeltetett termékeinkről. Fő propagandaterületünk az 5. helyen kiállított DEXION-SALGÓ termék. Ez a vásár a lakosság igényeit volt hivatva kiszolgálni, és így legnagyobb eredményt a vas- és edényboltban készpénzért megvásárolható különböző dexion profilokkal értünk el. Tárgyalások folytak különböző cégekkel is, mint a Magyar Vegyészeti Múzeum, Csepeli Fémmű, Debreceni Megyei Rendező Intézet, Követségeket Ellátó Vállalat, ÉVIG. Kecskemét és Szeged a forgalmazással kíván foglalkozni. Sok látogatója volt a DEXION-SALGO berendezések impozáns, látványos és praktikus kiállításának íme a DEXION-SALGO elem sokféle alkalmazhatósága