Tarjáni Acél, 1969 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1969-09-19 / 38. szám

— VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A SALGÓTARJÁNI KOHÁSZATI ÜZEMEK PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. ÉVF. 38. SZÁM ARA: 30 FILLÉR 1969. SZEPTEMBER 19. biztosítjuk a dolgozók védelmét és a termelés zavartalanságát A téli felkészülés csak közös összefogással lehet eredményes A felkészülés 32 kiemelt témája átfogja az egész gyárat A termelési és szállítási feladatok teljesítését csak jól szervezett, körülteki­ntő és folyamatos irányító munká­val, a dolgozók aktív támo­gatásával tudjuk valóra vál­tani. Feladataink teljesítését a tavaszi és nyári hónapok­ban a meleg, télen a hideg jelentősen nehezíti. A téli időjárási­ viszonyok azonban ugyanúgy nem lehetnek a termelés akadályai, ahogy a nyár nehézségeit miitt is leküzdj­ük. Ehhez azonban a jó, előrelátó munkára van szükség. Olyan előrelátó munkára, amellyel biztosítani tudjuk a hideggel dolgozóink védelmét szemben és a termelés zavartalanságát. A nyereségterv teljesítéséért Ismeretes dolgozóink előtt, hogy a nyereségtervünk telje­sítése nem megnyugtató, hogy a különböző objektív és s szubjektív okok miatt nehéz­ségeink vanak az egész évre szóló gazdasági terveink megvalósítása terén. Az egész vállalat kollektívájának segí­tőkész és szoros összefogására van szükség a munka sike­réhez. Mind az egyéni, mind a vállalati és népgazdsági ér­dek ezt kívánja tőlünk. Most amikor a lemaradá­sok pótlásáért az utolsó ne­kirugaszkodást tesszük, nagy feladatot ró ránk a télre való jó felkészülés. A téli felkészülés munká­latainak természeténél fogva, a karbantartó és szolgáltató gyárrészlegre hárul a megol­dás oroszlánrésze. Feltétlenül hangsúlyozni­ kell azonban, hogy a gyárrészlegek sem vonhatják ki­ magukat a se­gítségadás alól. Az egész gyá­ri kollektíva érdekeinek ilyen irányú képviselete nem csu­pán a KSZGY feladata. Egye­dül nem tudnál megbirkózni a téli felkészülés sok irányú gondjával és problémájával, ehhez közös összefogásra van szükség az érdekelt gyárrész­legek vezetőivel és dolgozói­val. A gyárrészlegek által be­nyújtott igények szinte kivé­tel nélkül mi­nd az alapos téli felkészülést és a terme­lésgátló akadályok megszün­tetését célozzák. Szükséges azonban hangsúlyozni, hogy a KSZGY kapacitása nem elég a munkák elvégzéséhez. Mert például hi­ába mutatkozik igény 40 kőművesre, ha mind­össze 18 kőművessel rendel­kezünk. A felmerült igények tehát csakis a közös összefo­gás lehetséges határai között valósíthatók meg. A fentiek miatt szükséges volt bizonyos fontossági sor­rendet kialakítani az elvég­zendő munkákra. A téli fel­készülést még így is indokolt­tá teszi, hogy a KSZGY és a termelő gyárrészlegek fel­újítsák az invantúrák alatti önzetlen kapcsolatot és közös erőfeszítéssel biztosítsák a feladatok munkaerő-szükség­letét. Gondos program A felkészülési terv már el­készült, amely gondos és jó programja lehet az elvégzen­dő feladatoknak. Ezek a fel­adatok azonban igen nagyok. Először is biztosítanunk kell a fűtés zavartalanságát. Ennek érdekében rendbe kell tenni az ötös és hatosi kazánokat, felül kell vizsgálni a kon­­denz automatákat és edénye­ket. Hozzávetőlegesen mint­egy­­ 500 méter gőzvezetéket kell szigetelni. Ki kell ja­vítanunk közel 100 méter csatorna- és lefolyócsövet. A világítás javítása és korsze­rűsítése szintén a fontos fel­adatok közé tartozik. A te­tőzetek kijavítása, a szállító és közlekedési utak előkészí­tése, a kovácsoló gyárrészleg anyagtárolási gondjainak megoldása mind-mi­nd a télre való felkészülés nagy prog­ramjához tartozik. Egyébként a vállalati téli felkészülési terv összesen 32 kiem­elt témát­­ tartalmaz, amely minden gyártásszleget átfogóan érint. Ezek között szerepel például az ipari víz­nyerő telepek felülvizsgála­ta, a szivattyúk javítása, a kötélpályai­ szállítószalag, szállítási útvonalak és védke- é­pítések javítása. Továbbá az esővíz levezető csatornák tisztítása, a huzalmas dakva fűtés rendbetétele és az eset­leges hiányzó részek pótlása, stb. E nagy feladatok mellett a KSZGY-nek a felújítási­beruházási terveket is. Nagy gondot kell fordítani a terv­szerű megelőző karbantartás­ra, a váratlan­­ gépkiesések csökkentésére. A végrehajtás már megkezdődött A KSZGY saját kapacitá­sán túl természetesen igény­be vesz a lehetőségek szerint külső erőket is a téli felké­szülés érdekében. Az előzetes megbeszélések alapján számít vállalatunk ipari­ tanulóinak segítségére is. S ha mind­­emellé csatlakozik az érde­kelt gyárrészlegek segítőkész­sége is, az eredmény nem maradhat el. Szükség van az alapos felkészülésre mért nyereségterv előírt feladatai­a­­ak teljesítése fokozott mun­kára kötelez. A téli felkészülési program végrehajtása már megkezdő­dött. Az addig rendelkezé­sünkre álló idő aránylag rö­vid, ezért maximális odaadás­természetesen teljesítenie kell rá van szükség. Tóth Imre Elégedettek a vasöntödében időben és jól sikerült a nagyjavítás Nagyon elégedettek a vas­öntöde vezetői és dolgozói­ az üzem nagyjavítása után. A betervezett munkák időben és­ megfelelő minőségben elké­szültek. Különösen jól sike­rült a szárítókemence felújí­tása és a csörlők süllyesztés­­ével kapcsolatos A KSZGY dolgozói feladatok, a beter­vezett munkákon kívül a nagyjavítás ideje alatt a hengeresztergapad teljes fel­újítását is elvégezték. Hamarosan megoldódik az üzem egyik nagy problémá­ja, a modifikáló gödör kija­vítása i­s. A munkák tervei már elkészültek, és Ózdon gyártják majd le a szükséges köppenyt. Ennek leszállítása után a beépítési munkát szintén a KSZGY végzi. Az újítások pavilonjában Érdeklődés a vállalat részéről szerepeltetett körkemence iránt A Budapesti Őszi Vásár kilences pavilonjában kapott helyet a Találmányi Hivatal kebelén belül szereplő „Újí­­tási börze.” A börzén vál­lalatunk is részt vett, a koráb­ban a kovácsoló-gyárrészleg­­nél jól bevált félautomatikus edző körkemence fényképét mutattuk be. A tájékoztató szerint a be­rendezés nagy érdeklődést kel­tett és sokan keresték, hogy az újítást hogyan lehet meg­tekinteni. A fénykép keveset mond, a különböző vállalat képviselői részletesen a műkö­dést és a műszaki adatokat szeretnék megismerni. Így a későbbiek folyamán a kiállí­tás befejezése után, több lá­togatóra számíthatunk. Tanácskoztak az újítók Adjunk nagyobb lendületet az újítómozgalomnak A nyereséges gazdálkodásban fontos helye van az újításnak • A gondosság és alaposság adjon rangot A Salgótarjáni Kohászati Üzemek 1969. szeptember 15- én tartotta meg újítási tanácskozását. A kiváló újítók és egyszemélyi elbírálók, szocialista brigádvezetők, műhely­bizottság tagjain kívül ott volt a Találmányi Hivatal és az SZMT­ küldötte, a sajtó képviselői. A tanácskozást Merlák Ervin szb-titkár nyitotta meg. Megnyitójában utalt a ta­nácskozás céljára és feladataira. Ezután felkérte Ürmössy Lászlót, vállalatunk műszaki igazgatóhelyettesét, tartsa meg beszámolóját. Ürmösssy elvtárs beszámo­lójában kitért a legutóbbi, 1968. szeptember 11-i újítási tanácskozásra, ahol az újítási mozgalom jelentős vi­sszaeséséről kellett mértékű beszá­molnia. Az azóta eltelt idő­szak tevékenységét vállala­tunknál kis­sé eredménye­sebbnek tendencia tartja. Ez a javuló összefügg­hat az erőfeszítésekkel, azok­me­lyekkel a vállalat igyekszik megbirkózni. Erre kötelez bennünket a mozgalom múltjából és hírnevéből szár­mazó falaizat, valamint mozgalom gazdasági eredmé­­­­yeinek biztosítása. Ezek nö­velik a vállalati­ nyereség emelkedését, ezen keresztül biztosítják a részesedési alap és fejlesztési alap nagyság­rendjének növekedését is. Ehhez a javuláshoz szerve­zett tevékenység útján jutot­tunk el. KÖZEL HÁROMSZOROS MEGTAKARÍTÁS A tanácskozáson megjelen­tek jóleső érzéssel hallgatták a beszámoló további részét, mely statisztikai számokkal i­s igazolta a mozgalom mi­nőségi fejlődését. Különösen szembetűnő az újításokból származó gazdasági megtaka­rítás növekedése, és ezzel párhuzamosan kifizetett újí­tási díjak megnövekedése. Előkalkulált megtakarítás 1968 első félévben 1 millió 223 ezer forinttal szemben 1969 hasonló időszakában 3 millió 718 ezer forint. utókalkulált megtakarítás Az 1 millió 343 ezer forintról 3 millió 187 ezer forintra emelkedett. Bár a benyúj­tott javaslatok számszerűen is csökkentek, de ez bizonyos törekvésnek az eredménye, hiszen kimondtuk azt az el­vet, hogy ötletszerű felveté­sekkel, eredményt nem biz­tosító javaslatokkal nem ér­demes foglalkozni. Újítóink megértették, hogy a vállalati nyereség csak akkor növel­hető, ha minden alkotói te­vékenység mögött kézzel fogható vállalati haszon mu­tatkozik. Megemlítette Ürmössy elv­­társ azt a két nagyjelentő­ségű újítást is, mely a huzal­mű, illetve a kovácsoló gyár­részlegnél nyert bevezetést, és hozott a két gyárrészleg­nél újítási vonalon 3 millió forintos nyereséget. Elisme­rését fejezte ki a „fejlesz­tésre kötelezett” műszaki gárdának is, aki egyre erő­teljesebben kapcsolódik be az alkotói tevékenységbe. Az eredmények javulását 1969 '70- re elkészített új „Újítási szabályzat” is segítette. Eb­ben olyan módosítások tör­téntek, melyeket újítóink ve­tettek fel. El is várjuk újító­mozgalmunk törzsi gárdájától, hogy észrevételeikkel, javas­lataikkal a jövőben is segít­sék a mozgalom kereteit megszabó alapfeltételek kia­lakítását. KIMUNKÁLT ÚJÍTÁSOKAT A továbbiakban a mozga­lom helyzetével, hiányossá­gaival foglalkozott a beszá­moló. Az egyszemélyi elbí­rálás területén javulás érez­hető. Nagymértékben csök­kent az elfekvő javaslatok száma. Általánosságban sike­rült a 30 napos elbírálásra szánt határi­dők betartása. Sajnos ma i­s találkozunk olyan­ problémákkal, hogy a benyújtott javaslatok egy ré­sze nincs ellátva azokkal a szükséges adatokkal, vázla­tokkal, számításokkal, me­lyek lehetővé tennék az egy­értelmű elbírálását. Így nyil­ván hosszadalmasabb az el­bírálásra fordított idő is, hi­szen sok mindent tisztázni kell. Helyes volna ha újító­ink területileg tisztáznák a műszaki osztályokkal, hogy javaslatuk megfelelő módon felszerelve kerüljön beadásra. Ugyanekkor az újítási irodá­nak is felhívom a figyelmét, hogy a benyújtáskor bírálják felül az elbírálhatóság szem­pontjait. Az újító jogvédel­me érdekében meg lehet ten­ni azt is­, hogy az újítás té­máját, tárgyát előjegyzésbe veszi az újítási iroda és­ ez­zel biztosítja a hasonló ja­vaslatok benyújtásának el­sőbbségét. Arra is felhívom a figyelmet, — hangsúlyozta Ürmössy elvtárs —, hogy KISZ mellett működő Fiatal a műszakiak és közgazdászok tanácsa adhat segítséget, amit egy-egy újító igényelhet a számítások, vázlatok elké­szítése érdekében. AZ EGYSZEMÉLYI ELBÍRÁLÁSRÓL Szólt az egyszemélyi elbí­rálók úgynevezett lassú és körülményeskedő véleménye­zéseiről, mivel sokszor 6—8 különböző szerv közreműkö­dését is kikérik. Ez indokolt a nagy horderejű újításoknál, de nem érthetünk egyet azokkal, akik így igyekeznek megsza­badulni a kötelezettségüktől. az elbírálói Részletei­ben is kitért az egyszemélyi elbírálásánál tapasztalható helytelen gyakorlatokra, me­lyeket az önálló vezetési módszer ma már nem tűr. A gyár részlegvezetőnek a sokrétű kötelezettségei mel­lett az újítások tárgyilagos véleményezését megvalósítá­sát i­s kell szorgalmazni­. Mű­szaki apparátusával segítse az újítók, sok esetben hiá­nyosan kidolgozott és mű­szakilag nem megalapozott j­avaslataii­nak tökéletesítését. A KIVITELEZÉSRŐL Arról is beszélt, hogy prob­lémák vannak az elfogadott újítások kivitelezésével is. A KSZGY figyelmét felhívta az (Folytatás a 3. oldalon) GYŐZTES CI­­KI Valet József utazik az országos elődöntőre Csúcsa felé közeledik a Ki minek mestere? verseny Jelentős esemény színhelye volt vállalatunk központja az elmúlt vi­llamos vasár­nap. Az SZMT és a Nógrád megyei dezésében KISZ-bizottság ren­iitt zajlott le a Ki miinek mestere? verseny­mozgalom megyei döntője. Mint­­ ismeretes, az öt részt­vevő fiatal, vállalatunk vil­lanyszerelői közül került ki. Mondanunk sem kell, nagy izgalommal készültek fiaink a jelentős versenyre. Alig múlt el reggel 6 óra, megje­lentek a zsűri tagjai és is­mertették a versenyzés mód­ját, szabályait. Ezek szerint öt gyakorlati feladatot kel­lett megoldaniuk a verseny­zőknek, és 20 elméleti kér­désre adtak választ. A fel­adatok nem voltak könnyű­ek, hiszen a zsűri is igyeke­zett olyan akadályokat gör­díteni a versenyzők elé, ame­lyek próbára teszik tudásu­kat. Teltek, múltak az órák és végül eldőlt a nagy kér­dés. 12 óra után néhány perc­cel a zsűri nevében Dániel László, a megyei zasztság ifjúmunkás KISZ-ki­­felelőse kihirdette az eredményt. Igen imponáló fölénnyel Valet Jó­zsef 184 ponttal lett a ver­seny győztese. A 2. helyre ez alkalommal Antal Sándor 145, a 3. Dudás Gyula 136, a 4. Kiéi­bán Rezső 134, az 5. helyre pedig­­ Angyal Zoltán 116 ponttal került. Mind az öt fiatal villany­szerelő a Szakma ifjú mes­tere jelvény arany fokoza­tával, az ezzel járó oklevél­lel és a megyei KISZ-bizott­ság által kiadott külön okle­véllel lett jutalmazva. Az el­ső helyezett 1000 Ft, a má­sodik 600 Ft, a harmadik 500 Ft, a negyedik 400 Ft, az ötödik helyezett pedig 300 Ft pénzjutalmat kapott. A versenyzőket Tóth Károly elvtárs, a nagyüzemi pártbi­zottság titkára, valamint Pa­tai József elvtárs, a nagyüze­mi KISZ-biizottság titkára is köszöntötte. Valet József, aki a verseny győztese lett, megkapta a vállalatvezető­ség által adományozott ki­váló dolgozó jelvényt, az ez­zel járó pénzösszeggel. Ö vesz részt a szeptember 27—21L-án rendezésre Budapesten­­ meg­kerülő országos elődöntőn. A vásári szakemberek szerint Az őszi Vásár egyik legnagyobb szenzációja a DEXION-SALGÓ Korábban már írtunk az őszi vásáron szerepeltetett termékeinkről. Fő propagan­daterületünk az 5. helyen kiállított DEXION-SALGÓ termék. Ez a vásár a lakos­ság igényeit volt hivatva ki­szolgálni, és így legnagyobb eredményt a vas- és edény­­boltban készpénzért megvá­sárolható különböző dexion profilokkal értünk el. Tárgyalások folytak külön­böző cégekkel is, mint a Magyar Vegyészeti Múzeum, Csepeli Fémmű, Debreceni Megyei Rendező Intézet, Kö­vetségeket Ellátó Vállalat, ÉVIG. Kecskemét és Szeged a forgalmazással kíván fog­lalkozni. Sok látogatója volt a DEXION-SALGO berendezések im­pozáns, látványos és praktikus kiállításának íme a DEXION-SALGO elem sokféle alkalmazhatósága

Next