Tarjáni Acél, 2000 (50. évfolyam, 1-20. szám)
2000-01-14 / 1. szám
L. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2000. JANUÁR 14. A SALGÓTARJÁNI ACÉLÁRUGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG LAPJA Folyamatosan javítani kiéll a munka minőségén és a gazdálkodáson Bérügyben még nincs megállapodás Január 11-én az éjszakás és nappalos műszakváltás idejére, reggel háromnegyed hatra hívta össze az idei munkásgyűlést az Acélgyár Rt. vezetése. A hazalmas (dróthúzós) nagycsarnokban Hopka László vezérigazgató tájékoztatta a dolgozókat a vállalat 1999-es eredményeiről és 2000. évi célkitűzéseiről. A rendezvény célja - mint azt Zsidai Gyula SZB. titkár bevezetőjében hangsúlyozta - az idén is az volt, hogy a cég alkalmazottai „első kézből” hallják mindazokat az új gondolatokat, terveket és reményeket, amelyek a 2000. év acélgyári tevékenységére vonatkoznak. (Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük a vezérigazgatói tájékot- Tisztelt Munkatársak! Az év első munkásgyűlésén társaságunk tulajdonosai, igazgatósága, Felügyelő Bizottsága, menedzsmentje és azon belül a magam nevében is sikerekben gazdag, sok örömet és eredményeket hozó boldog új évet kívánok valamennyiüknek és kedves családjaiknak egya i i^. Az év végével nem csak a XX. századot hagytuk magunk mögött, hanem a társaságunk életében ugyancsak sok problémát, nehézséget okozó gazdasági évet is. 1999-ben a világ acéliparában olyan recessziós jelenségek uralkodtak, melyeket a nagyon erős acélipari cégek is csak rendkívüli intézkedésekkel tudtak kivédeni. A nagy konszerneknél is termeléskorlátozást kellett bevezetni a keresetcsökkenés hatására és termékeiket csak árcsökkentéssel tudták értékesíteni. A távol-keleti és az orosz válság hatása szinte végig kísérte 1999 évet és csak az ősz elejére lehetett érzékelni, hogy végre megállt a mi termékeink keresletcsökkenése is. Azonban ekkor is csak igen nagy erőfeszítések árán lehetett az energia és segédanyag árak növekedéséből, a bérköltségeink emelkedéséből, és a II. félévben bekövetkező alapanyagárak emelkedéséből áthárítani valamint a vevőinkre. A nehézségeket csak növelte, hogy az I. félévben még sok feladatot meg kellett oldani ahhoz, hogy a legigényesebb vevőinket is kielégítő minőségű LAFIL termékeket tudjunk szállítani. Az export piacokon vevőink nem áremelésben, hanem árcsökkenésben és hosszabb fizetési feltételekben gondolkodtak, aminek szintén nem voltak meg a forrásai. A 11. félév elején átgondoltuk a gazdálkodás körülményeit és sok úgynevezett megszorító intézkedést kellett meghozni ahhoz, hogy üzemi szintű eredményünk év végére pozitív legyen. Ebben a munkában az Igazgatóságunk is operatívan besegített, hiszen az utolsó négy hónapban az Igazgatóság elnöke hetente, rendszeresen beszámoltatott és különböző feladatokat határozott meg az ügyvezetés számára. A piac elmozdulása és a belső erőfeszítéseink eredményeként a II. félévben javult a termelés és értékesítés, és minden hónapot pozitív üzemi eredménnyel zártunk. A problémák mellett voltak pozitív vonásai is az 1999. évnek. Hogy a II. félévi erőfeszítéseinkkel pozitívvá tudtuk tenni az éves üzemi eredményünket, az acélpiaci nehézségeket is figyelembe véve, az önmagában egy nagy eredmény. A likviditásunk fenntartásával az egyik legfontosabb 1999. évi célkitűzésünk valósult meg. Nagy eredmény, hogy a IV. negyedévre havi 100 tonna fölé sikerült emelni a LAFIL belföldi értékesítést, és hasonló nagyságrendben adtunk el export piacon is. A nehéz pénzügyi körülmények között is sikerült kifejleszteni a múlt évben is néhány új terméket. Tovább bővítettük és 2000-re kompatíbilissá tettük az informatikai rendszerünket. Ezek mellett az egyik legemlítésreméltóbb esemény talán az, hogy 1999-ben visszafizettük az utolsó olyan köztartozásunkat is, amelyeket 1994 előtt gyűjtöttünk össze és amelyeknek az összege akkor elérte a 700 millió forintot. Amikor 1994-ben megkötöttük a visszafizetésre vonatkozó megállapodásainkat, nagyon kevesen (folytatás a 3. oldalon) Egyik részleg sem termelhet veszteségesen Nem engedhetjük meg 2000-ben, hogy egyetlen gyárrészleg is veszteséges legyen, mert akkor meg kell lépnünk a legdrasztikusabb lépést is annak érdekében, hogy társasági szinten eredményes legyen a gazdálkodásunk - hangsúlyozta Hopka László vezérigazgató a január 11-i munkásgyűlésen.