Tarsadalmi Szemle – 1964.
1. szám - A VIII. kongresszus útján
2 A VIII. KONGRESSZUS ÚTJÁN ténye. Semmi nem történt azóta, ami indokolná azt, hogy a párt bármilyen kérdésben is felülvizsgálja a kongresszus határozatait. Ellenben sok történt, ami ismételten igazolja, tartalmában és szellemében egyaránt megerősíti a VIII. pártkongresszus irányvonalát. A felületes szemlélő számára talán van abban valami ellentmondás, hogy az egyes emberek változásokat, átalakulásokat kívánnak saját életükben, de ugyanezek az emberek, ha a „nagy politikáról" van szó, örömmel üdvözlik a biztonságot, a változatlanságot. Valójában azonban ez nem ellentmondás, hanem egyazon társadalmi közérzetnek a kétféle megnyilvánulása. Az emberek újévi bizakodásának éppen az a legfőbb forrása, hogy érzik, tudják: „jó vonatra szálltak" — a „szerelvény" minden perccel közelebb viszi őket a maguk egyéni úticéljához is. Megvan végre alapjaiban az összhang az emberek egyéni törekvései és az országos célok között. Hogy ma ez nagy tömegek számára világos és áttekinthető, abban az emberek egyéni tapasztalatai mellett a VIII. pártkongresszusé a főszerep, amely a nézetek tisztázásának, a népi-nemzeti egység kialakulásának rendkívül fontos határköve volt. A szokásos újévi visszapillantás és előretekintés számára tehát az az egyetlen reális nézőpont, ha a VIII. pártkongresszus határozatainak szemszögéből mérlegeljük eredményeinket és még inkább tennivalóinkat. A kongresszus egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy elemezte és jóváhagyta a párt addig követett gazdaságpolitikáját. Ezzel egyben a második ötéves terv elveit és konkrét célkitűzéseit is jóváhagyta. Most véget ért az ötéves terv harmadik esztendeje, és időszerű, hogy ismét feltegyük a kérdést: igazolta-e az idő a terv realitását? A válasz a befejezett tervév eredményeinek ismeretében egyértelmű: igen! Fő vonalaiban sikerült teljesítenünk a tervet, s maga a terv nem szorul lényegbevágó számítási korrekcióra. Volt azonban egy másfajta korrekció — amely, sajnos, egyelőre független az emberi számításoktól —: korrigálta a tervet a rendkívül kemény tél és az immár harmadik éve ismétlődő aszály. Korrigálta, de alapjában nem változtatta meg. Elértük a nemzeti jövedelem növekedésének 1963-ra tervezett ütemét, s a felhalmozódás mértéke lehetővé teszi, hogy továbbra is megtartsuk és megvalósítsuk az ötéves terv eredeti előirányzatait. Van annyi erőnk, hogy a kényszerű gabonaimport következményeit a jövő évben fokozatosan leküzdjük, sőt egyes fontos iparágakban, de különösen a mezőgazdaságban, terven felüli beruházásokat is eszközöljünk. Gazdaságpolitikánk töretlen, de ez természetesen nem jelent merev sablonokat, „mindenáron" elérendő számszerű előirányzat