Tarsadalmi Szemle – 1965.

1. szám - Bálint József: Gazdasági fejlődésünkről és feladatainkról

3 BÁLINT JÓZSEF gyorsítani. Nem bizonyultak elegendőnek a közlekedés fejleszté­sére tervezett eszközök. Számos területen bizonyos kiadásokkal jártak az oktatási reform végrehajtására tett intézkedések. Meg­nőttek a tudomány fejlesztésére fordított eszközök. Jelentős esz­közöket igényelt a honvédelem korszerűsítése is. Jelenleg megváltozóban van a népgazdaság munkaerőhely­zete, lényegesen szűkültek a foglalkoztatottak számának növelési lehetőségei. A változások főbb mozzanatai közé tartozik az, hogy a munkaképes korú fiataloknak egyre nagyobb hányada tanul to­vább (a közép- és főiskolások részaránya nálunk magasabb, mint számos iparilag fejlettebb tőkés országban; az egyetemi és főis­kolai hallgatók száma négy év alatt megkétszereződött), s hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma — főleg az idős ter­melőszövetkezeti tagok nyugellátása révén is csökkent, az elván­dorlás lassult. A munkaerő-helyzet ilyen alakulása még sürge­tőbbé teszi a szakképzettség fokozását, a termelékenység emelését, mint a termelés bővítésének fő forrását. Az első ötéves terv időszakában a nemzeti jövedelem növeke­désének 27 százaléka származott az anyagi termelés szférájában foglalkoztatottak számának gyarapodásából. A második ötéves terv éveiben nem az összfoglalkoztatottak számának növelése, hanem a munkaerőnek a kevésbé termelékeny mezőgazdaságból a lényege­sen termelékenyebb iparba való átáramlása és az egyes ágazatok­ban elért termelékenység-javulás voltak a nemzeti jövedelem emelkedésének tényezői. Fejlődésünk erősödő vonása a nemzetközi munkamegosztás kiszélesedése. Külkereskedelmi forgalmunk 70 százalékát szocia­lista országokkal, döntően a KGST-tagországokkal bonyolítjuk le. Szocialista, főként szovjet piacon szerezzük be nyersanyagszük­ségletünk nagy hányadát. A realizálást illetően azzal kell szá­molnunk, hogy a szocialista piacon is jelentősen megnőttek a kö­vetelmények az exporttermékek műszaki színvonala és minősége iránt. Jelentősebb lett a műszaki színvonal és termelésszakosítás is, de ezt a folyamatot még gyorsítani kell. Bővültek kapcsolataink a kapitalista országokkal is. A Ma­gyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye megnőtt, egyes orszá­gok kénytelenek voltak visszalépni korábbi diszkriminációs állás­pontjukról. Az adás-vételi ügyleteken túl a hitelben történő vásár­lás keretei is tágultak számunkra, s mi élünk is ezzel. Ugyanak­kor a Közös Piac­ rendszabályai és az egyes országokban még ér­vényes adminisztratív és vámjellegű diszkriminációs kötöttségek további nehézségeket támasztanak a kölcsönös előnyök kiakná­zása elé. Emellett a kapitalista piacnak sajátossága, hogy bizonyos fajtájú termékekben — még a diszkrimináció kikapcsolása esetén

Next