Társadalomtudomány, 1926 (6. évfolyam, 1-5. szám)
1926 / 1. szám
évek átlagában még 29*1 volt a születési arány Somogy megyében, az 1921—24. évek átlagában már csak 268. Abszolút számban a háború előtti években átlagosan 10.803 gyermek született, a háború utáni években csak 10.026, holott azóta a népesség, ha nem sokkal is, de növekedett. A halálozási arány ugyanezen idő alatt 21'2-ről csak 20‘4-re ment vissza, úgy hogy végeredményben a szaporodás aránya 7'9-ről 6‘4-re sülyedt. Hogy milyen gyönge szerepe van Somogy vármegyének abban, hogy a magyarság száma növekszik, azt legjobban megvilágíthatjuk azzal, ha összehasonlítjuk Somogy megye adatait a hasonló népességű (Somogynak 368.486, Szabolcsnak pedig 333.683 lakosa volt az 1920. évi népszámlálás szerint), csupán egytizedrésszel kisebb lakosságú Szabolcs vármegye adataival. Szabolcs megye az utolsó négy év alatt évenként átlag 15.010 születést produkál Somogy vármegye 10.026 születésével szemben s míg a születések száma majdnem 5000-rel volt több, a halálozások száma csak mintegy 400-zal volt több Szabolcsban (8072), mint Somogyban (7630), úgy hogy végeredményben Szabolcs megye lakossága évenként átlag 6938 lélekkel szaporodott, míg Somogy megyéé csak 2396-tal, ami Szabolcsban 1000 lélekre 20-nak felel meg Somogy megye 64 szaporodási arányával szemben. Szabolcs megye példája azt is mutatja, hogy a háború után nem kellett szükségképen bekövetkezni a születési szám és ezzel a szaporodási arány megcsappanásának, Szabolcsban ugyanis a háború előtti években 411 volt a születési arány, a háború után pedig 43 2, tehát jóval magasabb. Ezzel szemben a háború előtti 25'1-es halálozási arány 231 2-re sülyedt, úgy hogy végeredményben Szabolcs megye népessége ma jobban szaporodik, mint a háború előtt. Az egyke bűnével elsősorban a reformátusokat szokták vádolni s ha a somogymegyei adatokat nézzük, ennek a vádnak hitelt is kell adnunk. A somogymegyei reformátusok születési aránya ugyanis a háború utáni években átlagosan már csak 17'8, sőt 1924-ben 15 7-re szállt le. Ilyen alacsony születési arány mellett szinte lehetetlenség szaporodást elérni. Tényleg a reformátusok létszáma évenként átlag 212-vel fogyott, míg a róm. katholikusok szaporodása, kiknek születési aránya az országos átlag körül mozog, évenként 2514 főnyi szaporodást értek el. A somogymegyei reformátusok a baranyaikkal együtt már lassú kihalásra ítélték önmagukat. Fényes Elek 1830-ból származó adatai szerint Somogy megye 213.842 lakosából még 66.884 volt református. Ez a szám majdnem teljesen stagnált 1890-ig, amikor 326.835 lakosból 66.835 volt református . 1900-ban az utóbbi szám leszállt 65.416-ra, majd 1910-ben бЗ 509-re, az 1920-ik évi népszámlálás pedig már csak 58.167 református lelket talált Somogy megyében. Az utolsó tíz évben tehát 8,5%-kal csökkent a reformátusok száma Somogyban, mert a háborús veszteséget az átkos egyke nem engedte kiegyenlíteni. A róm. katholikusok a háborús veszteség dacára is majdnem 10.000-rel szaporodtak. Minthogy a katholikusok a régebbi években is elég normális szaporodást értek el, ma már a katholikusok száma majdnem ötszöröse a reformátusokénak, míg 90 évvel ezelőtt csak kétszer annyi katholikus volt Somogyban, mint református. Az egykének Somogyban már az az eredménye, hogy a megye 312