Társalkodó, 1832. január-december (1. évfolyam, 1-104. szám)
1832-02-25 / 16. szám
TÁRSALKODÓ. 16. szám Pest Február’ 25k?" 1832. A* COMETA K. (Vége.) Egy Cometa közelléte a* földhöz erre semmi különös befolyást nem űzhetne, és Whiston , Hein, Maupertuis és Lalande nagy veszélyeket mutató álmai csupa észcsapongások. Olly kis testek , annyi sebességgel futván el földünk mellett, sem ennek útjában sem mozgásában változást nem tennének. Euler 's du Sejour e’ kérdést szorosan megvizsgálván , azt feleli , hogy egy a földünkhöz hasonló tömegű (massájú) Cometa sem változtatná az első útját különösen. De egy illy nagyságú Cometát még nem ismerünk; és közelítése is csak égvizsgálóra azaz a’ tudományra nézve lenne fontos, nevezetes. Ha egy illy nagy Cometa — du Lejour számítása szerint — 13 ezer francz mérföldnyire közelítne földünkhöz, az esztendőt 367 nap, 16 óra, 4 perez é s 48 másodperezre nagyitná. Tehát egy olly szörnyű, 's nem is létező tömeg (mássá) is csak olly változást tenne földünkön, hogy ennek lakosi azt egy pár esztendő múlva csak kalendariomjok más formájábóltudnak meg. De milly messze vagyunk a’ valóságtól, ezt az 1770diki Cometa mutatja. Ha ennek olly tömege (massája) lett volna, a‘ mint felvevők ( 1770 Júliusa 1jén a‘ midőn ő közel volt,) a* föld útját 0,11612 nappal, azaz 2° 47, 135 dával nagyította volna; de mivel ezt, mint a* legkényesebb vizsgálatok mutatják 2 másodpercczel se nagyobbttá , ebből az következik, hogy tömege (massája) csak egy 5 ezred része földünkének, lágyan ezen Cometa 2szer ment Jupiter holdjai systemáján keresztül, 's abban semmi legkissebb észrevehető változást nem tett. Vonzó erejök tehát a’ földön se tehet semmi bajt, mert a’ mellett hogy massájok kicsi, sebességűk nagy , 's nem emelhetnék a’ vizet annyira fel, mint Maupertuis mondá: „hogy a’ legmagasb hegyeket is elöntenék.” Hogy az 1770diki Cometa az tenger vizeit csak annyira emelje is mint a‘ hold, annak négyszer közelebb kellene jőni ennél. A’ Cometák athinosphaerája (gőztakarékja, üstöke) pedig, — tapasztalásunk szerint — az legkissebb ártalmas következést sem hozhatná földünkre is lakosira. *) Ezen anyag (materia) olly finomságú , hogy a" napsugárat se veti vissza , "s rajtuk keresztül láthatni a* csillagokat, változó pedig, mert úgy látszik, hogy napközellétekkel nagyságok növekeszik , valamint hogy naptávoljokban (aphelium) ez ismét a’ hideg által (mintegy öszvehuzódván) kissebbedik. Laplace azt mondja , hogy aligha minden takarosokat vagy burkokat el nem vesztik, ha a’ naphoz gyakran járnak, és végre vagy el is tűnnek , vagy mivel nem világítnak, mi őket nem látjuk, vagy az egész gőzkor végre egy dióba (mag. nucleus) keményedik (concentrálódik) öszve. Az 1770dik Cometa p. o. melly minden 50 esztendőben került a’ naphoz , azóta nem látszott többé, és több égvizsgáló azt elveszettnek tartja. (Brewster kivált azt állitá , hogy ebből lettek az kis asteroidák , melly gondolatot ezen planéták nagy ködös világossága szülé, de egy olly elveszés meg nem egyezik többi ismeretinkkel.) A Cometák athmosphaerájának nagy hősége pedig, vagy ártalmas mérges lé*) Laplace azt mondja, igen igen lehető hogy földünket már többször is betakarta illy Cometai athmosphaera, a’nélkül hogy’ az érezhető lett volna.