Társalkodó, 1832. január-december (1. évfolyam, 1-104. szám)
1832-06-30 / 52. szám
TÁRSALKODÓ Pest, Junius’ 30 leán 52. szám 1832. EGY ANGOL GYERMEK’ HŐSHALÁLA. A’ múlt évi angol hírlapok a’ következő történetet beszélik: egy tizenkét évű angol gyermek (neve Beckner) atyjával Port-au-Princeből Francziaországba hajózott. Utitársai között egy gazdag amerikai volt, kisded lyánykajával. Dajkája elszenderedvén, a’ kis lyány a’ hajó’ széléhez lopakodott ’s néhány perczig ott a’ tengerre bámulván , midőn meg akarna fordulni , kiesett a’ hullámok közé. Beckner az öregebbik, épen ott közel álla , ’s mivel jó úszó volt, látván a’ történetet, villámsebességgel a’ hullámok közé szökött ’s néhány percz múlva felbukott a’ vízből a’ lyánykát hozva. Az alatt, hogy egyik kezével a’ gyermeket fogta, a’ másikkaligyekezett a’ hullámokon elő haladva a’ hajóhoz közeledni. Már közel vala , hogy mind magát, mind a’ lyánykát menedékre tegye , midőn egyszerre egy irtóztató nagyságú czapa széthasítva a’ habokat a’ vízből felbukik és kitátott szájjal felé rohan. Beckner azonnal észrevette a’ szörnyeteget és segédért kiálta. Minden ember a’ hajó’ párkányára szaladt, de senki sem merész lett segédségre menni, ’s minden a’ mit tettek , egyedűl az valt, hogy néhány álgyat elsütöttek az állat’ megijesztésére. De az nem ijedtmeg, hanem jött haladék nélkül martaléka felé ’s épen azon pillantaton volt már , hogy megragadja. Ekkor a’ 12 évű ifjú Beckner, ki magát leggyengébbb évei óta rendkivűli merészséggel különböztette meg, egy éles kardot ragadva a’ vízbe rohant. Nem kevésbbé gyakorlott lévén az Urszásban, mint atyja, a’ szörnyeteg mellé szökött, ’s a’ kardot egész markolatig döfte oldalába. Feldühűlvén ezen váratlan megtámadáson a’ hal, elhagyva a’ már megragadott két martalékot, megfordúla ’s egyenesen az ifjú Beckner ellen rohant. A’ hős gyermek viaskodni kezde az állattal, néhányszor testébe döfte kardját; de nem lévén csecsemő-karjaiba annyi erő, hogy rajta halálos sebet ejthetne, ’s látván, hogy a’ küzdés felfárasztó, megszűnt magát támadólag tartani , hanem a’ helyett kezde visszaúszni , hogy a’ dühös hal’ torkától megmenekedjék. A’ hajósok ez alatt köteleket hánytak le nekik. A’ hullámzajgás ’s az előre hátra tett szökések a’ hal torka elől, egy ideig akadályt vetőnek nekik a’ kötél’ végét kézbe kaphatni. Végtére még is megragadák a’ kötelet ’s most a’ hajósok mind öszverohantak, hogy felrántván őket a’ vízből , kiragadják a’ dühös üldöző’ torkából. Már a’ víz felett függőttek, midőn a’ czapa öszveszedve minden erejét egy hatalmas szökést teve fel a’ hullámokból ’s az ifjú Becknert megragadván ketté harapta, úgy, hogy testének elkapott felét azonnal elnyelné, a’másik fele pedig, mintegy rendkívüli bátorság’ rémítő jele, a’ kötélre bonyoltan függve maradna. Az öreg Beckner a’ lyánykával , ki e’ rémítő történet’ ártatlan oka volt, megszabadult. FOX’ EMLÉKSZOBRA LONDONBAN. A’ Bloomsburysquare nevű szép piaczon június’ 19-ikén 1816. állíttatott fel a’ hazája iránt olly sok érdemekkel ragyogó Fox’ tiszteletére egy szobor, természetfeletti nagyságban. A’ szobor, gránit talapon (Säulenfuss) nyugszik, ’s földtől egész tetőig 17 lábnyi magas. Egy ember alakot képez (9 lábnyi magasságút) ülve. Vonásaiban méltóság és nyugalom van , öltözete régi római consularis tógából áll , melly széles redőkben függ le az ülésről ’s az egész alaknak igen kedvező te