Társalkodó, 1833. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1833-09-11 / 73. szám

TÁRSALKODÓ. 73 szám Pest, September’ Ildikón 1833. AZ EGY P­AUSZ HAD. (Végzet.) L) Fegy­ver­z­és. A’ gyalogság szuronnyal (bajonette) ellátott fegyverrel ’s baloldalon függő rövid karddal van felfegyverezve ; töltését egy fe­kete fényes bőr, jobb oldalán fejér szíjon függő tok­mányban (Patrontasche), egyéb holmijét pedig egy vállaira fűzött borjúbőr-zajdában hordozza. A’ pattantyússág ’s földmérő-test is így vannak fel­készítve , csak azon különséggel, hogy kardjaik mellett még egy tőr is rejtezik. — A’ lovasság’ fegyvere kurtály (carabiner), pár pisztoly és kard ; a’ tokm­ány, kartály ’s kardszíjak fejérek. A’ csőtár minden ezredben vörös , a’ nyeregszerszám fekete ’s franczia idom­ szerinti. ( m) Laknyázás, ta­­nyázás (Casernirung und Lagerung). A’ gyalog­ság az egész országban többnyire városi laknyák­ban (Casernen) fekszik, a’ lovasság pedig falukon tanyáz. Az utóbbi sereg gyakorlat’ idején a’Nílus p artjain, Cairótól három órányira szólt tanyázni ugyanazon téren, hol oktatása’ idején fekütt; itt a’ katonák’ számára sátorok üttetnek, a’ tisztek­nek földkunyhók ásatnak ; a’ lovak’ számára pedig, hogy azok a’ nap’ heve ellen födöztessenek, szal­maszínek készitvék. A’ szolgálat franczia hadisza­bály szerint történik. — A’ tanyákon következő napirendet parancsolt a’ basa tartatni: reggel két órakor fúvatik az ébresztő (reveille); három órá­tól egészen a' hőség’ beálltáig gyakorlat lóháton ’s gyalog; déltájban az ezredesnél tisztek’ iskolá­ja , estve altiszt-iskola a’ századosaknál. Minden­nap egyszer vagy gyakorlás előtt, vagy az után ló­­vakarás; pénteken reggel szemle (regue) az ezre­des előtt. — Minden katonának szabad megháza­­sodni , többeknek két, három feleségek is van; ezek minden rokonikkal a’ tanyákon tartózkodnak; szabad minden katonának kétszer egyhétben fele­ségivel éjszakázni. — A’ basa maga ’s az ezred’ parancsnoki unszolják nőszésre katonáikat. — n) Előléptetés és ujonczozás (Avancement und Recrutu­ring). Minden megüresült főtiszti fokra Ibrahim basa maga nevezi­ ki az előlépőket, több­nyire a’ tartály-zászlóaljból; altiszteknek az ügyes’ katonák választatnak­ ki. Megtörténik az is gyak­ran , hogy szemle’ vagy hadforgás’ alkalmikor, ha valamelly tiszt külseje által a’ basának megtetszik, ez azt magasb tiszti fokra lépteti , így Ión Ibra­him basának egyik mamelukja egy lépéssel ezredessé ’s egy lovas ezred’ parancsnokává , ki még néhány hónap előtt Cairóban borsó-árus volt. Mindazáltal nincs minden előlépésnek illy nevetséges oldala; Egyptusban is megismertetik az érdem. — A’ had’ ujonezozása nagy erőszakot bizonyít ugyan , de az odavaló lakos azt nem érzi annyira, mivel egész életét kisebb ’s nagyobb zsarnokok’ kénye alatt tölti. Ha a’ hadnak ujonczokra van szüksége, a’ faluk fegyveres erővel vétetnek körül, a’ fegyver­­viselésre alkalmas ifjakat imígy elfogják , kötözve hurczolják Bouzabelbe a’ beiktatóhelyre (Assent­­platz) , hol azután meztelenen az iktató biztosság által megvizsgáltatnak , a’ hadiszolgálatra alkal­masok az ezredekbe osztatnak, zászlóik alá esküt­­tetnek, a’ hibásak pedig hazájokba bocsáttatnak vissza. Az ujonczok uj állapot jokat hamar meg­szokják , a’szolgálatot, melly nem erőtetett, meg­­ízlik, a’ katonai rendtartást, hadiféket (disciplin) megkedvelik; ez könnyen megfogható, mivel hon­jukban helyzetűk még mostohább volt. Jól ’s csi­nosan vannak ruházva, az ezredeknél bőven táplál­­tatnak, honosaik őket mint uraikat tekintik ’s szinte rettegnek a’ formaruha előtt, mivel minden polgári végrehajtást katonai erővel szokás eszkö­zölni. Az egyptusi had noha erőszakkal szedi ujon­­czait, még is a’ szökés igen ritka eset. A’ forma­ruha a’ katonát könnyeddé teszi, testállása kato­nás feszességet nyer, járása büszke lesz, az ujoncz érzi magasb helyzetét ’s honosira merész tekintet­tel néz. Jó kedvvel megy ő a’ gyakorlati térre, szorgalommal tanulja a’ fegyverforgatást’s a’szol­gálat’ különféle ágait; csak azt sajnálhatni, hogy őket egymással vetélkedésre kelni nem engedi egy szerencsétlen előítélet: a’ ki nem török, az tiszti fokra nem érdemes; a’ török pedig tunya, szorgal­­matlan ’s felette vakbuzgó, még is az egész had­nak csak ők tisztei. — Kemény fenyítést érdemlő­vétségek náluk ritkák ; a’ korbácsolás leghatalmasab

Next