Társalkodó, 1834. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1834-11-19 / 93. szám
93. szám Pest, november’ 19 dikén 1834. TÁRSALKODÓ A’ VIZEKRŐL. Valamint a’ hegyek, mellyeket úgy tekinthetni mint az organicus földtesv* bőség-szaruját , fölötte hasznosak, felnyulongvan , hogy a‘felhők’ harmatját magokba sziják, s ellássák a’ lábaiknál elterülő síkot jótékony folyamokkal, mellyek forrásit azok magokban foglalják, úgy a‘ folyóvizek ‘s forrásuk is, mellyek a’ tengerek' kigőzölgési által támadnak, amazoknál nem kevésbé jótékonyak: ezek összeleg ismét a’ tengerhez mint nagyanyjukhoz térnek viszsza. A’ tengert úgy nézhetni, mint egy nagy folyótömeget, melly a'víznek ‘s levegőnek állandó keringése által szünet nélkül tisztítja a‘ gőzkört (athmosphaera), 's így azt alkalmassá teszi a’ növények 's állatok’ életének fentartására , minélfogva, miután az, az egymástól távolabb álló országokat egymással összeköti, ébredésbe hozza az emberi ipart ’s műszorgalmat , ‘s azokat a' nyereség’ hatalmas ingere által ‘s az önhaszon végett életben tartja. Azon jelenések közt, mellyeket mi a’ tengervíz' mozgásinál észreveszünk , főleg megkülönböztetésre méltók az apály és dagály. (Ebbe und Fluth). E’ nevezet alatt általányosan azon rendes mozgást értjük, melly által a’tengervíz naponként a’ partoknál kétszer fölemelkedik ’s lefoly. Ezen emelkedést dagálynak, a’ lesüllyedést pedig apálynak nevezik. E’ tüneményeket következőleg magyarázhatni: 1.) Az apályt 's dagályt főleg a’ naptéritő-körök közt vehetni észre, ’s ez azon helyeken történik meg, mellyek egy időben ugyanazon délvonalon (meridian) feküsznek. Az, a* naptéritő-körökön kivül mindenkor gyöngébb, távolabb állván ott a* hely az egyenlítőtől (aequator), *s valamivel későbben áll▼án-be, 65 foknyi szélességnél azt már alig vehetni észre. 2.) Az apaly és dagály előbb beáll a' keleti tengerpartoknál, mintsem a' nyugotiaknál. Ott, hol akadály nincs, rendszerint apalykor nyűgot felé folyle a viz. 3.) Egy s ugyanazon helyen egy holdnap' lefolyása, avagy *24 óra *s 50' percz alatt négyszer áll be az apály és dagály, azaz: mindenik kétszer, 's így tehát 50 percczel késik el naponként. 4.) Hold uj utas és töltekez erősebb fel- ’s leszállást, vagy áradást 's apadást tapasztalhatni, midőn t. i. a' nap, hold és föld, egy 's ugyanazon egyenes vonalban feküsznek; gyöngébbet az első 's utolsó holdnegyedkor, miden t. i. nap és hold 90 fokra áll egymástól el, azt a' földiül tekintvén. De nem épen akkor van a' legnagyobb 's legkisebb apaly és dagály, hanem csak mintegy másod napra ezen időpont után. 5.) Az apály és dagály legnagyobb, hold’ ujulta és töltekor, midőn élnap-egyenlőség (aequinoctium) van. — Vehetni észre ezen most felhozott apályon ’s dagályon kívül még más mozgásokat is a’ tengeren, ’s a’ legnevezetesbek ezek közt: a) a’ tengervíz’ általányos alja (Strömung) keletről nyűgöt felé, az egyenlítő’ közelében. E' tünemény’ fő okai: 1.) az apály ’s dagály 's 2.) a’ nipterite-körök közt uralkodó tartós keleti szél. b) Különös helybeli áradások vagy sebes folyások, mellyeknél az irány és sebesség különféle. A* tengeren több helyen vehetői ezeket észre, mellyek külön körülményektől látszanak függni, jelesül a’ tengerpartok, szigetek, fokok, tenger-öblök, tengerszorosak’fekvésitől, mellyek által az általányos áradások némi háborgatást ’s eltérülést szenvednek. Vannak több helyen ellenkező arak is; c) örvények, mellyek közönségesen akkor támadnak, ha az árak vagy sebes folyások változást szenvednek; ezentúl tengerpartok, tengerszorosak, ’s a' tenger’ medrének egyenetlensége által, ’s így tehát kőszirtek, zátonyok, ’s csekély mélység miatt, ’s a’ t.; d) hullám vagy habmozgások. — Egészen ellenkező árakat csak a’ gibraltári útnál vehetniészre egymás fölött, mellynél a’ viz a’ felső ár által az atlanti tengerből a’ tengerszorosba, az alsó által pedig visszafoly. A’ tenger’ mélysége is külön helyen igen változó, ’s a’ legnevezetesb mélységet, mellyet ismerünk , Philipp kapitány mérten meg, midőn az éjszaki gönezöl (pólus) felé utazott, hol 4689 lábnyi hosszt zsinórjára ónfüggönyt (Senkbley) kötvén , még sem érheté el a’ tenger’ fenekét. Reánk nézve , nem annyira a’ tengerek , mintsem a’ folyóvizek fontosak , mellyel keresztben futják a’ szárazföld’ tartományit, ’s mellyeknek jó karban tartásától függ kirekesztőleg nagyobb kereskedésünk ‘s a’ haza’ boldogsága ; ezeknél fogvást közelebbi vizsgálatra méltatjuk itt, egyenként ezeket. A’ földalatti vizek’ torkolatát, forrásnak nevezik. Mint erednek vallyán a’ források, eziránt már külön állítások léteznek, ’s köztük legtöbb hitelt érdemel az, melly szerint a’ forrás’ vize ugyan az, melly eső, hó és köd által a* gőzkörből esik le.. Ezen vizet a’ hegyek’ felülete veszi magához , 's allhat a' külön földterületeken mind addig, mig olly területre akad , melly azt tovább áll nem bocshatja, ki összegyűlvén a' viz, oldalaslag igyekszik magának utat nyitni s kiforr. Ezen kiforrás , nevezetes