Társalkodó, 1835. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1835-05-23 / 41. szám
41dik szám Pest, május 23k án TÁRSALKODÓ, GYAPJÚKERESKEDÉS. Mi már több mint hat hónap előtt mondottuk, hogy az akkori borús kilátások’ és több híres gyapjukereskedő-ház’ megbuktának’ daczára is a’ gyapjukereskedési remény kedvező marad, ’s ez leginkább a’ jelen évi tavaszon fog bebizonyulni. Teljesült is jövendölésünk. Ébred immár a’ gyapju utáni tudakozódás, és lassanként mindinkább élénkül. Hogy nem mindyárt rohannak ismét speculatiós dühhel a’ gyapjukereskedésnek, ez igen természetes, mivel a’ csak nem rég tetemes veszteségek ’s károkon szerzett tapasztalás még eléggé uj. — Még kevéssel ezelőtt úgy vélekedtek, hogy bőség van a’ gyapjúra nézve ’s az ellenfél’ állítását csupán a’ gyapjutenyésztők’ ’s birtokosak’ átfogásinak tárták. Azon házak’ megbukta, mellyek ezen áruczikkellyel nevezetes kereskedést üztenek, erősíté őket hiedelmükben. De e’ megbukásnak oka nem a’ gyapjú’ bősége, hanem egészen más valami volt A’ gyapju-gyárművesek magokra nézve már régóta hasznosnak találták, sok gyapjút egyszerre be nem szerezni. Ehez járul még, hogy a’ gyapjuczikkelyek’ szerfölötti árához épen nem akarnak szokni , hanem azok helyett inkább pótlékokat (surrogatumokat) választanak. A’ gyapjugyári munka tehát nem eléggé jutalmazó, és mivel azt nem igen élénken űzték, ennélfogvást a’ készítetlen gyapju utáni tudakozódás is megritkult, mihelyt ennek ára szerfölött magasra szökkent. A’ mindenféle termesztvények’ s áraik’ szembetűnő olcsóságának a’ gyapju-neműeket is szükségkép érdekelnie kell, és ha ez eddig nem szállott még azon fokra, mint egyebekhez képest várni lehetett, azt egyedül azon körülmény okozza, hogy a gyapjutenyésztésre nézve több év mostohán folyt le, mig a’ gyapjuárak’ fogyasztása mindinkább növekedett. E’ két okon alapult utóbbi években a’ gyapjú’ drágasága,s e’ magas ár az idén is meg fog maradni, mert az idei gyapjunyirés átaljában silányabb lesz, mint az előbbiek. Mi már az okokat erre nézve nem rég előadtuk, ’s most csupán azon tettleges dolgot említjük meg, hogy az idén olly szűken táplált juhok nemcsak tömegre, hanem súlyra nézve is igen csekély gyapjú-jövedelmet fognak nyújtani. E’ mellett a’ tenyésztett gyapjú, erejében is csökkenni fog ’s belőle feldolgozáskor sok menend veszendőbe. Ennek első természetes következése az ar-felrúgás: mivel, ha a’ műgyárak csak szükségig láttatnak is el, s a gyapjukereskedők foglalkozásikkal egészen fel nem hagynak, a’ tudakozódás a’ kínálást csakhamar felűlmulandja. Ekkor csak középszerű vásárban is több kereskedő fog egyszerre megjelenni, mint azelőtt akármikor. Az angolok jobb remény’ fejében még nem igen mozdulnak ugyan, mindazáltal, ha gyapjugyáraiknak elég foglalatosságot akarnak adni, ők is kénytelenek lesznek vásárolni. A’ németalföldiek szűken vannak ellátva, s a’ németországi gyapjú-raktárakat rövid idő alatt jóformán kitakaríták, miben nekik a francziák is segítenek, mi már rég nem történt. A németországi műgyárak már is szükséget kezdenek szenvedni a készitetlen gyapjúban, ’s uj nyirésre várakoznak. A’ gyapjutenyésztők mindazáltal jó ár mellett sem fognak nyájaikból igen nagy tiszta jövedelmet húzni, mivel a’ nyerendő gyapjú-mennyiség csekély leend. Igen sok birkamajorban, mellyeket mi jól ismerünk, a’ tulajdonosak egy közönséges nyiréstől legkedvezőbb esetben is 75 petre számolnak, tehát 25 pent fog hiányzani. Ezenfelül a’ magas ár ’s csekély gyapjumennyiség mellett, ennek fogyasztása megkorlátoztatik, a’ mi aztán ismét nem kedvez a’gyapjú* tenyésztésnek. — Hogy a’ gyapjú biztos, jó keretét mindig megtartsa, órának is illő viszonyban kell állnia minden egyéb czikkely- ’s termesztvényekéivel. Az még eddig csaknem folyvást ezen viszony felett állott, és pedig következő okokból: Mint tudva van, a’ juhnemesítés, Spanyolországon kívül, csak a’ jelen század’ kezdete óta terjed ez. A’ nemesített gyapjút eleinte, sőt később is, kétannyi áron fizették, mint a’ nemesítetlent. Mivel most a’ juhok’ nemesítése mindinkább elterjedt, és némelly országokban szinte közönségessé lön, vele együtt a’ gyapjú’ ára is általányosan fölment. Mivel ellenben tömérdek más czikkely, mint p. o. a’ pamutneműk, sokkal olcsóbban kelt, igen természetes vala, hogy azoknak fogyasztása is rendkívül növekedett azalatt, mig a’ gyapjuneműk e’ fokra nem juthattak. A’ gyapjú-vásár élénkült ugyan, de ennek kelete mindig jóval hamarább szokott csökkenni, mint más czikkelyeké. Ennélfogvást a’ gyapjutenyésztők szükséges következésnek tekintsék, ha tenyésztvények’ára jövendőben alább száll. Azode aztán először azt várhatják, hogy a’ gyapjú’ ára állapodottabb lesz ’s nem többé olly ingatag, a’ mi mindenkor jobb és biztosabb nyereséget ad; másodszor: a’ juhok’ szaporítása nem lesz azután többé olly veszélyes, mert jutalmas ár mellett nagy juhtömeg könnyebben és hamarább fogy el, mint kicsiny szerfölött nagy ár mellett; és harmadszor: a’ mezei gazdáknak jelenleg a’ gyapjutenyésztés, többféle tekintetben, kevesebbe kerül, mint azelőtt ; minek oka különösen az hogy országokszerte most a’ gazdák gyapjudúsjuhoké. 1835.