Társalkodó, 1835. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1835-05-23 / 41. szám

41dik szám Pest, május 23k án TÁRSALKODÓ, GYAPJÚKERESKEDÉS. Mi már több mint hat hónap előtt mondottuk, hogy az akkori borús kilátások’ és több híres gyapju­­kereskedő-ház’ megbuktának’ daczára is a’ gyapjuke­­reskedési remény kedvező marad, ’s ez leginkább a’ jelen évi tavaszon fog bebizonyulni. Teljesült is jöven­dölésünk. Ébred immár a’ gyapju­ utáni tudakozódás, és lassanként mindinkább é­lénkül. Hogy nem min­­dyárt rohannak ismét speculatiós dühhel a’ gyapjuke­­reskedésnek, ez igen természetes, mivel a’ csak nem rég tetemes veszteségek ’s károkon szerzett tapaszta­lás még eléggé uj. — Még kevéssel ezelőtt úgy vé­lekedtek, hogy bőség van a’ gyapjúra nézve ’s az el­lenfél’ állítását csupán a’ gyapjutenyésztők’ ’s birto­kosak’ átfogásinak tárták. Azon házak’ megbukta, mellyek ezen áruczikkellyel nevezetes kereskedést üztenek, erősíté őket hiedelmükben. De e’ megbukás­­nak oka nem a’ gyapjú’ bősége, hanem egészen más valami volt A’ gyapju-gyárművesek magokra nézve már régóta hasznosnak találták, sok gyapjút egyszerre be nem szerezni. Ehez járul még, hogy a’ gyapju­­czikkelyek’ szerfölötti árához épen nem akarnak szok­ni , hanem azok helyett inkább pótlékokat (surroga­­tumokat) választanak. A’ gyapjugyári munka tehát nem eléggé jutalmazó, és mivel azt nem igen élénken űz­ték, ennélfogvást a’ készítetlen­ gyapju utáni tudako­zódás is megritkult, mihelyt ennek ára szerfölött ma­gasra szökkent. A’ mindenféle termesztvények’ s áraik’ szembetűnő olcsóságának a’ gyapju-neműeket is szükségkép érdekelnie kell, és ha ez eddig nem szál­lott még azon fokra, mint egyebekhez képest várni lehetett, azt egyedül azon körülmény okozza, hogy a gyapjutenyésztésre nézve több év mostohán folyt­ le, mig a’ gyapjuárak’ fogyasztása mindinkább növeke­dett. E’ két okon alapult utóbbi években a’ gyapjú’ drágasága,­­s e’ magas ár az idén is meg fog maradni, mert az idei gyapjunyirés átaljában silányabb lesz, mint az előbbiek. Mi már az okokat erre nézve nem rég előadtuk, ’s most csupán azon tettleges dolgot említjük meg, hogy az idén olly szűken táplált juhok nemcsak tömegre, hanem súlyra nézve is igen csekély gyapjú-jövedelmet fognak nyújtani. E’ mellett a’ te­nyésztett gyapjú, erejében is csökkenni fog ’s belőle feldolgozáskor sok menend veszendőbe. Ennek első természetes következése az ar-felrúgás: mivel, ha a’ műgyárak csak szükségig láttatnak is el, s a gyap­­jukereskedők foglalkozásikkal egészen fel nem hagy­nak, a’ tudakozódás a’ kínálást csakhamar felű­lmu­­landja. Ekkor csak középszerű vásárban is több ke­reskedő fog egyszerre megjelenni, mint azelőtt akár­mikor. Az angolok jobb remény’ fejében még nem igen mozdulnak ugyan, mindazáltal, ha gyapjugyá­­raiknak elég foglalatosságot akarnak adni, ők is kénytelenek lesznek vásárolni. A’ németalföldiek szű­ken vannak ellátva, s a’ németországi gyapjú-rak­tárakat rövid idő alatt jóformán kitakaríták, miben ne­kik a francziák is segítenek, mi már rég nem történt. A németországi műgyárak már is szükséget kezdenek szenvedni a készitetlen gyapjúban, ’s uj nyirésre vá­rakoznak. A’ gyapjutenyésztők mindazáltal jó ár mel­lett sem fognak nyájaikból igen nagy tiszta­ jövedel­met húzni, mivel a’ nyerendő gyapjú-mennyiség cse­kély leend. Igen sok birkamajorban, mellyeket mi jól ismerünk, a’ tulajdonosak egy közönséges nyiréstől legkedvezőbb esetben is 75 petre számolnak, tehát 25 pent fog hi­ányzani. Ezenfelül a’ magas ár ’s csekély gyapjumennyiség mellett, ennek fogyasztása megkor­­látoztatik, a’ mi aztán ismét nem kedvez a’gyapjú* tenyésztésnek. — Hogy a’ gyapjú biztos, jó keretét mindig megtartsa, órának is illő viszonyban kell áll­nia minden egyéb czikkely- ’s termesztvényekéivel. Az még eddig csaknem folyvást ezen viszony felett ál­lott, és pedig következő okokból: Mint tudva van, a’ juhnemesítés, Spanyolországon kívül, csak a’ jelen szá­zad’ kezdete óta terjed ez. A’ nemesített gyapjút elein­te, sőt később is, kétannyi áron fizették, mint a’ ne­­mesítetlent. Mivel most a’ juhok’ nemesítése mindin­kább elterjedt, és némelly országokban szinte közön­ségessé lön, vele együtt a’ gyapjú’ ára is általányosan fölment. Mivel ellenben tömérdek más czikkely, mint p. o. a’ pamutneműk, sokkal olcsóbban kelt, igen ter­mészetes vala, hogy azoknak fogyasztása is rendkívül növekedett azalatt, mig a’ gyapjuneműk e’ fokra nem juthattak. A’ gyapjú-vásár élénkült ugyan, de ennek kelete mindig jóval hamarább szokott csökkenni, mint más czikkelyeké. Ennélfogvást a’ gyapjutenyésztők szükséges következésnek tekintsék, ha tenyésztvé­­nyek’ára jövendőben alább száll. Azode aztán először azt várhatják, hogy a’ gyapjú’ ára állapodottabb lesz ’s nem többé olly ingatag, a’ mi mindenkor jobb és biztosabb nyereséget ad; másodszor: a’ juhok’ sza­porítása nem lesz azután többé olly veszélyes, mert jutalmas ár mellett nagy juhtömeg könnyebben és ha­marább fogy­ el, mint kicsiny szerfölött nagy ár mellett; és harmadszor: a’ mezei gazdáknak je­lenleg a’ gyapjutenyésztés, többféle tekintetben, keve­sebbe kerül, mint azelőtt ; minek oka különösen az hogy országokszerte most a’ gazdák gyapjudúsjuhoké.­ 1835.

Next