Társalkodó, 1835. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1835-11-21 / 93. szám

93. szám 1835. T­árs­a­l­k­o­d­ó. Pest, november’ Síkon LEVÉL-TÖK­E­L­É­K. Kedves ilarátom! V­an Játékszín Pesten, vagy Hilda -­pesten, vagy Pest-budán, a’ hogy inkább szereted, Nemzeti Középponti Játékszín, — örülj; kivánataink’ legforróbbika teljesül. Az egyik hely a’ kerepesi után létez — ’s Gras­­salkovich herczegtől szép hazafisággal ajándékoz­tatok, nem­ egyedül Játékszin-épitésre, de átaljában a magyar színészet­ fölsegélésére ; a’ hely kissé fá­sul esik ugyan, de nem olly távol, hogy hazafi — hazai nyelven adott darabokat ott igen távoliaknak tarthatna. A’ második hely a’ szép pompás Duna’ szélén van , 600­0 öl, a’ Nemzeti Casvnóval szem­közt, ’s minden tekintetben a’ legszebb, legczélirá­­nyosabb, mellyet választani lehete. Az elsőn ezen két hely közül is Pest­ megye’ felügyelése alatt egy ideigleni­s ’s mint a’ közleti terv’ külső alakjából látni, csinos Játékszin - építéshez már hozzá is fogtak. Mind­ez, úgy hiszem, nem újság előt­ted. — De talán újság az , hogy ezen érdekes nagy­hatású közügy’ tekintetében a’ vélemények, mint mindenütt történni szokott, pártokra szakadtak, ’s ezeknek nézeteit veled közleni jelen levelem’ czélja. A’ két pártot Péter és Pálban személyesítem. Péter azt állítja ’s nem alaptalanul, hogy a’ bizonyos, jobb a’ bizonytalannál. — Pál erre ament mond. — Péter azt mondja tovább, hogy a’ Kere­pesi után biztosabb az építés, mivel, minthogy 40000 forint készpénz már együtt van, mivel a’ telek már kéznél létez,’s mivel végre az építéshez hozzá is fog­tak. A' másik hely pedig már meg van ajánlva ugyan, de erre olly pompás épület illik csak, miilyent a’ szükségesek’ hi­ánya miatt még most felépíthetni kevés remény van, ’s ezen szükségesek közt el­ső helyen említi a’ nervus rerum­ gerendarum­ot. Az igaz , hogy szó volt arról , hogy 400.000 ezüst forint ajánlás indítványba hozassák; s az is mondatik, hogy egy kineveztetendő küldöttség mindezekről a’ jövő országgyűléshez adja­ be véle­ményét. Péter ezt igen későnek, ’s némileg bizony­talannak tartja: ergo a’kerepesi utón épüljön a’J­áték- Sz.m­. _ Pál az említett 400000 forintban 's min­den említettekben nem lát nagy biztosítást. —­Péter­­ erre azt jegyzi­ meg , hogy itt a halasztásra is kell te­kinteni; ha igy napról napra elhúzódik, jó reménység fejében,a’ Játéksani-épitésnek megkezdése, mit csinál addig a' szegény vándor nemzeti Thalia, s annak fel­­fedező miveltségü árva papjai 's papnéi. Ns. Pestme­gyének egy év alatt majd nem­­ 5000 forintjába került ezeknek felsegíttetésök, ’s mennyibe kerű­lend meg, ha a’Játékszín’ fölépíttetése továbbra is halad. — Pál erre azt veszi észre, hogy a’ 15000 évenkénti költ­ség így is alkalmasint fenmarad, mert az ideigleni Játékszín - építésre szükséges költség’ felszámítása 100000, azaz­ százezer forintra megy. Tudjuk pedig, hogy az épületek többnyire csaknem kétszer annyiba kerülnek, mint az előre felszámított költség. Ehez járul a’ bútorozás , és sok egyéb apróság , mellyek megkí­vántatnak addig, m­ig valamiről azt lehet állítani, hogy készen van ,­­s igy gyanithatólag az uj ideig­leni Játékszin nem sokkal fog kevesebbe kerülni 200000 forintnál, mellyeknek kamatja 12.000 fo­rint; ha a’ Játékszin elkészül is, nehezen fog­ott társaság megmaradhatni né­mi kis segedelem nélkül, mellyet ha évenként csak 3000 fra teszünk is, meg­van a’ ft. 15000 évenkénti költség. — P­é­t­e­r az illy kereskedői számításokba nem ereszkedvén, azt ál­lítja tovább, hogy olly pompás épületbe, a’ miilyen egykor a’duna­ melletti Játékszin leend, a’szín’ nagy­ságos létének megfelelő társaság is kell. ’sazért, ha az létesül is egykor, jónak látja, hogy ezen társa­ság az ideigleni Játékszínben érlelődjék az állandó­hoz megkivántató tökélyre. — Pál egy kissé két­kedvén azon, hogy a’ magyar Thalia a’ műveltség’ vég gyaluvonatját a’ kerepesi utón fogná megnyerni, azt hiszi, hogy jelenben is szemes válogatás’utján az itt ott vándorló színészek közt is akadnak alkalmas személyek, ’s a’ t. Egyébiránt Pál tovább is megy ’s azt mondja, hogy a’ Játékszint ő legkevesebbé tekinti mu­lattató oldaláról; ő szereti azt nemes oldaláról is te­kinteni, például: mint eszközt a’ hazai nyelv­művelés­­re, terjesztésre,annak a hazánk’ nagyaival és nagynéivel, megkedveltetésre, ’s mint erkölcsiség’ oskoláját (tan­helyét).­­Azt állítja továbbá, hogy ezen nemesebb, ’s lékek-,ész-’s értelemre hatóbb szempontból a’Játék­színt a’ műveltebb rész szokta felfogni, ’s azért illy terv* létesítésekor szükség főkép a’ műveltebb részre figyelemmel lenni, ’s ebből azon következtetést húzza , hogy mivel a szebbhez , jobbhoz , talán több kényelemhez is szokott műveltebb rész két létező játékszin közül bizonyosan a jobbat, szebbet ’s kényelmesebbet fogná többször, legalább szivesebben meglátogatni, tehát jobb egyszerre egy illy szép , jó, állandó’s e’mellett diszes helyen álló Játékszint építeni.­­ Péter ezen észrevételét Fái­nak nagyon rosz néven veszi, s ebből azt húzza­ ki.

Next