Társalkodó, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1836-03-26 / 25. szám
35. Az nm. Pest M .H ................................ —■gg -■- *-■-!— —LSSB martzius’ 26. 1936. TÁRSALKODÓ. ÉRTEKEZÉS A’ VASUTAKRÓL, külünösen a’ Buda ’s Béca köz ti Tonait alkalmazva. A’ kor’ S bánátinál fogva, szükségesek e már ma gyar hazánkban is a’ Vasutak ! Azon tömérdek ’s fontos tárgy között, mellyek korunkban a’ köz figyelmet elfoglalják, egy sem érdemel több méltánylást ’s tekintetet, mint azon kitűnő élénkség, melly a’ szorgalom’ ’s műveltség* világában,a’ vasutak* létrejöttével mutatkozik. De ugyan miféle találmány ’s erőnni volna is képes olly hatalmas és tartós befolyást gyakorolni mind társas mind anyagi (materiális) viszonyaira a’ jelennek 's legközelebbi jövendőnek, mint minőt a’ gőzerőnek vasutakra alkalmaztatása tettleg bizonyít ’. — A’ hely ’s térköz’ távolságai mintegy eltűnnek; a’ kereskedés’ fő akadályai, a’ távol-vidékekkeli összeköttetés’ nehézségei,az idő’s költségveszteségek,úgyszólván,tekintetet is alig érdemlőkké lesznek ; az eddig olly alkalmatlan, terhes és költséges utazások, még legtávolabb országokba is, csak séta-mulatságokká válnak, mint millyeket az „ezeregy éjszaka“ tündérregéiben olvasunk.— Országok& varasok közelednek egymáshoz ’s a’ nemzetek az őket elválasztó messzi léteket szélvészi erővel ’s madársebességgel repülikáltal. — A’ vasutak’ létre hozatala a’ polgári társaságra nézve uj korszakot varázsol elő; mert lehetségessé teszi, hogy a’ földmivelők nyers termékeiket,— mellyek’ értéke a’ hosszas fuvarozás’ költség által tetemesen csökken, — vásárra vigyek 's szemlátomást nagyobb haszonnal adják el. — A’ termesztvények’ nagyobb mennyiségben összehalmozta még a’ népesebb városokban is olcsóbbá teszi az élelmet, ez ismét a’ napibért szállitja le, ’s igy a’ gyárkészitvényekre nézve is lehetővé lesz az idegenekkel mérkőzés (concurrentia ), mi által mind a’ bel mind a’ külszorgalom növekszik öregbül. — A’ belső fogyasztás, mint a’ kereskedés’ legnagyobb, legbiztosabb ’s tartósb alapja, nem reméllt fokra hág; — mivel pedig a’ műveltebb élet’ fölösleg szükségeinek, a’ pallérozódás’ ezen fő rugójának, birtoka utáni vágyás az emberrel születik: a’ közműveltség is, — kivévén iraki az arabnak vad természeti életét följebb becsüli,_ egy lesz ama’ számtalan áldás közzül, mellyeket a’ gőz’ erejének ’s vasutaknak köszönhetünk. — A’ városok’ népesülése, — melly, Paley szerint, a’ nemzeti virágzásra olly annyira szükséges , hogy nélküle a’ földmivelés’ kifejlődését ’s magasb lépcsőre jutását nem is reméllhetni, — sebes léptekkel terjed ; — szóval: a’ vasutak a’ földmivelést , mesterségeket ’s kereskedést virágzókká teszik, a’ nemzeti gazdagságot elővarázsolják, a’ szükséget s drágaságot száműzik , sőt a tudományokra is tetemes befolyással lévén, általányos 4 nemzeti jóllétet’ szülnek, minek is megelégülés lévén következése, világos, hogy ez a’ tartós békének is legfőbb biztosítéka, — elannyira, hogy háboriít ezenttl majd csak berohanó barbárok ellen képzelhetni. — Egyébiránt sok nemzeti előítélet is, mellyek a’ külföld - nemismerésből erednek, a’ közelebbi ’s könnyebb összeköttetések által megszűnik ’s a’ nemzeteket, értelmi súrlódások ’s materiális kölcsönös közlekedések’ eszközletével, ezen gőz-’s vas-kapcsolatok általányos jóllétre emelendik ’s kötendik össze; — minélfogvást a’ lelkes Nisardthon mondása szerint ,, a’ gőzerős vasutak’ vas kora fogja az emberi nemzet’ aranykorát szülni.“ De miért fárasszam enmagam’ ’s Olvasóim’ a’ vasutak végtelen hasznainak előszátulálgatásival, miután azokat minden műveit elme önként áltlatja ? de különben is inkább csak gyanítani lehet, mint mindnyáját előszámlálni’s kimeríteni; — hasznaik fölött pedig az amerikai egyesült státusok, Anglia, Hollandia, Belgium ’s Németország már kimondották ítéleteiket, t. i. hogy a’ gőz’ csudaerejének vasutakra alkalmaztatása, a’társas életben, a’ legjótékonyabb ’s legkihatóbb revolutiót szülte, elannyira, hogy csupán a’ sajtófeltalálás mérközhetik közérdekű ’s hatású létével. — Valóban a’ gőzerőműveknek ,mellyek (dr. Arnoldnak szép előadása szerint) élő lényekhez hasonlítnak, ereik’ lökésinek számát önmagok határozván meg, mint az óra mutatja függönye’ perczentéseit; önként kormányozzák a’ nekik szükséges gőz’ mennyiségét,— ajkaikat mint szellőző leppentyüket, a’ körülmények’ kivánati szerint, nyitják ki ’s csakják be, ’s a’ beömlő levegőt lélekző állatként lökik ki, — tagjaikat magok olajozzák ’s kenik be, ’s magok csöngetnek, midőn valami eltörvén, felvigyázójik’ segélybe szorulnak, sőt óriási erejökben sem bizakodván el, egy gyermek’ igazgató kezének is engednek;— valóban ezen varázs erőműveknek feltalálóji, annálfogva is, hogy a’legnehezebb terheket ’s munkákat az emberek’ vállairól levették,rövid időn úgy fognak tiszteltetni, mint a’ század’ legnagyobb ’s legdicsőbb jóltevőji; — mert, mit Koster Lőrincz vagy Guttenberg értelmi tekintetben műveltek, azt Watt és Fulton társas (socialis) tekintetben eszközlendik. Az itt futólag mondottak után, — midőn e’ lapok’ keskeny köre a’ hosszabb kiterjeszkedést ’s adatokra hivatkozást nem engedi, — egyedül azon kérdés’ megfejtése lehet fő érdekü: valljon a’ közösülés’e’nagy következésű ’s hatású módjának létrehozatása, a’ kor’ kivánatinál fogva, hasznos és szükséges e már hazánkban is? ’s valljon a’közjó’hasznára,— az egyesek’érdekeit sem mellőzvénel — mikep lehetne illy vállalatot legczélirányosabban eszközölni ’s elrendelni, úgy, hogy ezen dicső találmány a’ nyerekedők’ terhetlenséginek ’s az uzsorás kapzsiságnak fel ne áldoztassék?—E’ néhány sor’ írója hasztalan várt egy ismeretesb ’s övénél nagyobb hatású szózatra, melly e’ közérdekű nemzeti tárgyra figyelmessé tegye a’ közönséget. Miután tehát már sürget az idő, a’ nyereségvágy pedig e’ közhasznú ’s gazdagon kamatozó