Társalkodó, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1837-07-15 / 56. szám
5« na ám. Pest, julius’ 15. ISa?. TÁRSAM®®©. PRÁGAI ÚT (Julius’ 4kén 1837) A’ bécsi tornyok reggeli 6 órát ütöttek, a’ vöös-frakkú postalegények nyeregbe veték magukat , a’ nagy kapu megnyílt, ’s a’ négy gyorsszekérbül álló karaván víg ostorpattogtatások ’s hangos lódobogások köztt hagyá maga után a’ birodalmi fővárost, mellynek számos lakosa még ekkor zárt zsaluk mögött édesen szunnyadozott.• Az utasok a’ conducteur által a’ hintóba hatonkint beosztva, olly odaragaszkodva simulának üléseik’kényelmes szegletibe, mint nyugszik sok szép ősi birtokon a’ betáblázott adósság; ’s a’ szabad kilátást ’s dohányzási praerogativát engedő előhintócskába (cabriolet) szintúgy vetekedve concurráltak utitársink, a’ mint szoktak vetélkedni valamelly neszt hallott hitelezők az első atabulatios helyért. Ha a’ sas’ fellengő reptét utánzó hazai gőzösinknek, a’ vizi láthatáron előtünte valamelly szívemelő látvány : nem tagadhatni, hogy az illy, több gyorsszekérrel menő karavánnak jó csinált után egymásutáni haladása szinte valami meglepő. A’ zöld fasorokkal beültetett ’s fejérpor lepte egyenes ország uton a’ számtalan terhes furmányosak mozgó házakkint haladnak előre, ’s a’ közelitő postasip’ vagy pattogtatott ostor’ praerogalivás szózatára oldalvást kitérve, a’ gyorsszekerek’ sebes haladásának szabad tért engednek. Illy folyvást haladánk Enzersdorf, Stockerau, Mallebern postaállomásokon keresztül Hollabrunig, hol sokra nézve nagy dolog történt, — azaz: ebéd tartatott. Ezen eddigi útban különösen szembetűnő volt egy németországi (aus dem Reich) mesterlegény, ki vándori pogyászát, két subtil és lakkozott kerekű tengelyen, csinos rudacskájánál fogva (mintegy játszó gyermekek’ módjára) kényelmes és némi negédes könnyűséggel egy kézzel húzta maga mellett, a’ helyett hogy azt, egész testét megerőtetve ’s neki görbedve, hátán hurczolta volna, — ’s még is bizonyosan hamarébb ’s könnyebben éré el mindenkor utazási czélját, mint a’ „régi“ mellett maradó társai. Mivel a’ gyorskocsi semmi mellékes dologért meg nem áll, nem mondhattam meg neki azon már szájamban volt tanácsomat , hogy ha tán ő „Szolnokba“ készül, majd „Hatvan“ táján némi elővigyázattal legyen subtil két kerekére , mivel aligha kénytelen nem leend ott még kis brancard-szekerét is úri-maga határa venni. Znaimon túl már sötétzöld fenyves-erdők körték, a’ szántóföldek’ ’s rétek’ szelidebb zöldjével contrasztirozva , a’ láthatárt, —’s úti társaságunk éjjel is haladva, a’szép-piaczú Iglón, a’ nyájaskülsejű Csauzlaun, ’s világtörténetileg hires Co 11 inon keresztül, esti 7 óra után már ideérkezett a’ hajdani nagyság’ tükrébe, e’ számtalan , időkormosította paloták’ babylonjába — Prágába, mellynek míg egyfelől a’ melancholicus tornyok, sötét-külsejű templomok ’s régi intézetek bizonyos szomorgó, búskomoly tekintetet adnak , azt más részrül a’ vigan-hempelygő Moldava’ vize, az ebben úszni látszó két mulató-sziget, t. i. a’ festők’ szigete (Farberinsel) ujdon épilt pompás tánczteremével, ’s a’ lövészek’ szigete (Schützeninsel), számos kert, sétahely,’s a’ sokfelőli musika eleveníti, vidámítja ’s vonzóvá teszi.— Valami nevezetes a’ hires hősnek, Wallensen-nak, hihetőleg a’ maga komoly lelke’ bélyegére készített kertje is, mellynek felig nyilt czinterme hős viadalokat ábrázóva néz a’ búskomoly kertbe. — Mi a’ budai vár Pestre nézve , majd épen az Hradschin a’ Moldaván inneni többi Prágára nézve ; a’ Hradschinra ama’ nagyhírű régi híd vezet, ’s e’ hajdani vár a’ királyi kastélyt ’s fő egyházat, föltett koronakint mutogatván, az előtte nyílt síkon, Buda váraként, most is uralkodni látszik. Szekrényesy. A’ KÉKKÖVES HEGYEK» GEOGEOSTIKAI VISZOKYIRÓL. A’ kénkő egy még mostaniig egyszerű chemiai v. is vegytani anyag. Az ásványországba vagy tisztán, vagy chemiai összeköttetésben más anyagokkal, vagy épen mindenféle földdel, kővel, szénnel ’s a’t. vegyülve találtatik. Chemiai egyesületéből a’ kénkövet felszállatás (sublimatio) által állítjuk elő ; a’ termőként pedig vagy bányászat által nyerjük, v. már készen a’ tűzokádó hegyek’ tölcsérében szedjük ; de ezen esetben is felszállatása szükséges a’ tisztulás végett. — A’ termőkén hazánkban tudtomra eddig csak egy helyen találtatott, ’s e’ hely Radoboj, Horvátországban; ’s mivel ezen tájnak ’s a’ kénkőnek geognostikai viszonyai talán sem a’ külföld előtt, sem pedig nálunk még nem ismeretesek , azokat az olvasó közönséggel itt közlöm. A’ helyben tett tapasztalások szerint e’ vidéken az alapkőszirt egy vöröses, vagy zöldes-szürke , igen kitünőleg réteges diribely-festény al, mellyben ágyazva (eingelagert) találtatnak: szemes-diribely; diorit-porfir; zöldes-gyepkő; gyepkőporíir és sötétszürke mész. Nevezetesb kövülései (Versteinerungen) : strophomena, echinides , pentatrematiles. A’ rétegek’ fekvése sokhelyütt, a) Dikhely (németül: Gramcacke; francziául: psammite, traumale ; angolul: greysvacke) egy gyülevény (Conglomerate melly áll kovány’ (Quart), agyagfestény’ , csillámfestény’, gyepkőporfir’ (Feldstein-porphir) és mészkő’ — nagyságukra nézve igen különböző — darabjaiból, mellyek némi agyagfestényes tészta által összeforrasztvák. Színe többnyire szürke, melly mocskos-kékbe, vagy vörös-barnába megyen által. Mivel más sziklák’ tört darabjaiból kelt össze, más alkalmas név’ hiányában ezen, az eredetével megegyező nevezetet adom neki. Az újabb angol földvizsgálók, — ’s közöttük a’ hires Lyell—e