Társalkodó, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1839-10-09 / 81. szám

dolkoznak , fájdalommal ismerjük­ meg. Számtalanok az egyesületek’ hasznai mind a’társaságra mind pedig egye­bekre nézve; ez közösen tudva vagyon, azért nem lehet eléggé siettetni e’ nagy dolgot; minden nap, melly a’ jónak létesülése nélkül múlik, a’ tárgyra nézve el van veszve. Csak külföldtől várni a’tudomány’haladását, sem nem dicsőség, sem nem haszon; mert a’ mi éghajlatunk, természetünk, viszonyaink s. t. csak nálunk vannak, ezek­hez képest kell tehát a’ tudományt is alkalmaznunk, ide pedig tapasztalás, rostálgatás, közlekedés , a’ legbizto­sabb út. Nem szándék az egyesület’ felállításával a’ régi gyógytanhoz hív ügyfeleink s magunk között valamiért különző ’s közeledést gátló vonalt húzni, hanem csak a’ tudományt tökéletesíteni , ’s minél több alkalmat adni az igazságróli meggyőződésre, a’ forradalom ’s czivódás’ szakán túl estünk , közel van tehát már az idő, hogy az igazság győzzön. A’ hasonszenvi orvosok között, kik Magyarhonban vannak, alakítandó egyesületről mi legyen az ügytársak’ véleménye, elvárják a pestiek. ^Nyilványos nevelés­’ átlapolja Orosz­országban. (Folytatás) A’ községi iskolákon, mellyek leányoknak is szánvák, ’s ama’ leány­ nevelő intézeteken kívül, mellyek a’figyer­­mekeknek szánt kerületi­ iskolák­kal egyazon fokon áll­nak ’s mellyek’ alapítása, mint följebb mondottuk, min­den helybeli hatóságnak meghagyatott, van még az orosz birodalomban a’ nemesség’ ’s főbbrendű tisztvise­lők’ leányai’ számára tizenöt , úgynevezett pen­­sió-intézet, mellyeket a’ kormány alapított és tart­­sen. Ezen intézetek’ belső elrendezése mindenben ha­sonló a’ Német- ’s Francziaországban létezőkéihez. Van ezenkívül néhány intézet polgári leányok’ számára, mellyek úgy elrendezvék, mint a’nemesség’ leányisko­­lájt, ’s végre vannak különös iskolák mind a’szárazföldi, mind a’ tengeri katonaság’ leányai’számára. — Tudomás szerint régtől fogva találtatnak az orosz birodalom’ min­den tartományiban német gyarmatok, ’s a’ német lako­sok’ száma körülbelül 200,001-re terjed. A’német gyar­matosak mindig igyekeztek nemzetségjöket megtartani, következőleg gyermekeik’ számára iskolákról is buzgón gondoskodtak. Ezen iskolák nem a’ kormánytól, hanem egyes községektől tartatnak fen , ’s hasonlók a’ német­­országi falusi iskolákhoz. 1835 ben ezen iskolákba járt 18,091 fiú- ’s 17,652 leánygyermek. Egyedül Pétervárott van négy német fő­ iskola , mellyek közül legjelesb a’ sz. péteri, mellynek körülbelül 450 növendéke van, kik itt statusszolgálatra képeztetnek , vagy fensőbb ke­reskedési mivelést nyernek. Alapíttatásától fogva 84 év­­alatt ezen szentpéteri iskola igen hasznos és tiszteletre­méltó polgárokat, sőt számos tudóst és státusférfit nevelt.­­ Az orosz kormány még zsidó alattvalóji iránt is, ki­vált a’ közelebb lefolyt években, igen kegyelmesnek mu­tatkozott. A’ nevelés’ ügyében 1835b. kijött parancs ren­deli , hogy a’ zsidó gyermekek , szintúgy mint más val­lásbeliek , szabadon minden nevelő-intézetet használhat­nak ; akadémiákba ’s egyetemekbe is fölvétethetnek, ’s kik magokat kitüntetik, kormány’ költségin tanulhat­nak ; zsidók, kik valamelly tudományban különös tökély­fokra jutnak, ez által jogot nyernek tiszteletbeli pol­gárságra ’s a’ császár’ engedelmével országos szolgálat­ba is léphetnek. Azon kívül van 3528 zsidó-vallási’s két csupán zsidóknak szánt főbb iskola, melly utóbbi a’ kerületiekhez hasonló. A’ tatárok a’ mivelésnek sokkal fensőbb fokán áll­nak, mint közönségesen gondolni szokás; ’s e’ tekintet­ben a’ többi európai nemzet’ nagyobb számához hason­líthatok. Majd mindnyájan, ’s kiváltkép azok, kik váro­sokban ’s falukon laknak , — tudnak olvasni ’s írni, ’s ki ezt meg nem tanulta, az iránt legkisebb tisztelettel sem viseltetnek földijei. Ennélfogvást minden atyának első gondja gyermekeit iskolába küldeni, melly közönségesen minden községi messta mellett találtatik. A’mollah egy­szersmind vátato is. Ezen iskolákat koránsem hasonlít­hatni elemi iskoláinkhoz­, hanan nénikép, pensiós­­házakhoz. A’ házat, mellyben az iskola tartatik, közönsé­gesen valamelly gazdag tatár megveszi’s a’ községnek ezen czélra ajándékozza; egy más tatár ismét az iskolá­nak egy évre, vagy buzgóságához képest hosszabb ideig is fentartását magára vállalja, mert a’ tatárok ezt jó cselekvénynek tartják. Az iskolaház tornáczból ’s egy nagy teremből áll, mellynek padozata középett emel­kedik , mint a’ házfedél. Ezen padozaton , minden tanuló mintegy két lépésnyi tért foglal, mellyre párnazsákját, könyveit, sőt konyhaedényit­ is leteszi, miket magával hozni köteles. Ezen terem iskolául, vendéglőül, az if­jaknak hálószobául és az oktatóknak lakásul szolgál. — Tatárgyermekek hét vagy nyolcz éves korukban küldet­nek iskolába ’s ott mintegy öt évig maradnak ben , ki­­véven azokat, kik papi hivatalokra készülnek, ’s kik­nek iskolai idejük sokkal hosszabb. Az oktatás’ tárgyai ezek: Islam’ elvei,arab olvasás ’s írás, ’s hol a’helybeli szükség megkívánja , persa és bukharai nyelv. A’ tatá­rok nem tanulják iskoláikban anyanyelvűk’ grammatikai szabályit, fölöslegesnek tartván azt tanítani,a mit a­ gyer­mek hori megtanult.“ Az oktatónak nincs kiszabott fize­tése : a’ tanulók’szülési küldenek neki időnkint ajándékos lisztet, mézet, theét ’s ruházatot. Mohammed’ követőinek száma mintegy 1.287.100 lejekből áll, ’s birnak összesen­­ 561 iskolával. Az oroszoknál sajátszerű intézetek: az úgyne­vezett „bureaux d e c u r a t e 11 e“, mellyek igen ne­vezetes alaptőkékkel bírnak; a’ tőkék’ kamatai a’ sze­gények’ felsegélésire, ’s az árvaházak’ ’s szegények’ iskolái’ fentartására szánvák. E’ kamatokból jut még az alsóbb tisztviselők’ iskoláira is. A’ szegények’ számára alapított iskolák szintúgy vannak elrendezve, mint a’köz­ségi iskolák, ’s közönségesen az árvaházakkal kötvék­­össze. Huszonnégy árvaház létezik a’birodalomban, mellyek’ növén­dékei főkép polgári kenyérkeresetre vagy nyilványos szolgálatra neveltetnek; a’ leányok női­ mun­­kákban gyakoroltatnak , hogy idővel magok eltarthassák magokat. A’nyilványos költségen nevelkedő árvák­ összes száma 10,500ra terjed, ’s tetemes részök uj, sok tapasz­talással megerősített rendszer után magányos házakban neveltetik. Az orosz birodalomban ’s jelesen a’ két fővárosban, vannak lelenczházak, mellyek’ egyike, t. i. a’ moszkovai, 1763ban, ’s másika u. m­. a’ pétervári 1770ben alapittatott. Az első 35. év alatt minden jótékony követke­zés nélkül valának ezek, — ’s igen sok gyermek elhalt bennök. Csak Mária császárnénak, Pál’hitvesének, utal­­ma alatt, ki magának az orosz iskolák’ügyében nagy ér­demeket szerzett, nyertek más alakot; eddig elhanya­golt jövedelmeik szaporodtak ’s bölcs igazgatás őrködött a’ szüleiktől elhagyott gyermekek’testi’s erkölcsi neve­lése körül. Erős ’s egészséges lelenezek neveltetnek mind a’ falukon mind a’ városokban, egyenkint, rend­szerető tisztes családoknál az intézet’ igazgatóinak fel­­ügyelése alatt, ’s közönségesen kézimesterségekre ta­níttatnak. Gyöngédebb gyermekek árvaházakban nevel­tetnek természeti tehetségeikhez képest. Kitűnő tehet­ségű ifjak tanulmányaikat a’ korona’ költségin főbb in­

Next