Társalkodó, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)
1840-04-22 / 33. szám
3. szám.1840. értekezés *az úrbéri szabályozásnál, mintában lehető biztos eszközléséről a* törvényre, valamint régibb ’s újabb felső rendeletekre alapítva , egy függelékkel. Illik Czikk. Hogyan kerülhetni ki az előszámolt ’s azokhoz hasonló balfogásokat, még akkor is, ha a’ sik törvény módosítást ’s kiegészítést nyerni nem találna? — (Vége) Miután igy minden perbeli segéd-eszköz készen lesz, az úriszék átmegyen a’rendbeszedés’ Illik főrészére, vagyis az uj terv melletti munkálatokra. — Legelsőbb is megvizsgálván a’ bepörlött feleseléseket, azokból ítélet által meghatározza mind azon pontot, mellyek az egyetemes uj terv’ alkotórészeit tenni fogják , egyszersmind az illető megyétől kikért ’s főkötelességéről közönségesen úgy neveztetni szokott egyeztető küldöttséget, a’ végrehajtásra kiküldvén egyszersmind a’ törvényben kijelölt tisztviselőket. Jegyzés: Némellyek úgy vélik, a’ törvény’ sorozata szerint addig nem kérhetni küldöttséget, míg az új terv el nem készült. Ezen ellenvetés azonban csak azért sem látszik eléggé nyomósnak, mert nem fog hatni raeg, miért kellene csupán kikérés végett uriszéket tartani ; de a’gyakorlat is ellene van , mint a’ Ilik czikk alatti ###) jegyzékben láthatni. Egyébiránt az uriszék ezt elhatározhatja, midőn összeül, az elnök pedig kikérheti azt a’ megyei szokás szerint. E’ bírói kimondás után a’ földesúr biztos alapra fektethetvén az egyetemi tervet, azt javaslat-alakban mind a’ térképen mind a’ hely’ színén is elkészítteti, úgy hogy minden,az állományhoz csatolandó,rész általányosan’s öszesen helyre, fekvésre, minő-és mennyiségre nézve tisztán előadassék , és ekkor jő ki a’ megyei küldöttség. — Ez némelly megyékben egy elnök , terv. bizonyság, tiszti ügy, és mérnökből szokott szerkesztve lenni; másokban az elnökhöz még táblabiró is csatoltatik. — Fő kötelessége az ur és jobbágy közt fenforogható kérdéseket szabad, önkénytes és kényszerítés nélküli utón’s eszközök által kiegyenlíteni, ’s köztök az uj tervre nézve barátságos ügyességet, mennyire lehet, eszközleni. — Minél fogva , mindenek fölött azon törvényes és igazságos elvet, hogy a’ jobbágyság’ állapotra közönségesen véve az uj terv után rosszabbá ne tétessék, mint az korábban volt, szem előtt tartván, a’ felek által a’ hely’színére kisértetve, a’ már meghitelesített jelen—állapoti térkép’ ’s telek-könyv’, ’s hiteles formában elkészült osztályzat’útmutatásához képest a’ jelen-állapoti állomány’ mindennemű részeit rendre megvizsgálja , a’ szükséges felvilágosításokat a’ jobbágyoktól is kiveszi ’s feljegyzi, azután szoros szemlére veszi az uj tervet is , minden a’szerint az uj állományhoz csatlandó bel-’s kül-birtokot legelővel együtt a’ hely’szinén gondosan eljárván, a’fekvésre, termékenységre, közelség vagy távolságra, minő- és mennyiségre, közösülhetésre , ’s a’ bennük találtató haszonvehetlen darabokra nézve ’stb. szerzett tapasztalatit följegyzi ’s ezek szerint a’jelen állapottal egybehasonlitja.— Ekkor ha a’ tervet elfogadhatónak véli, annak egyetemi térképét’s telek-könyvét, ’s a’dűlők’ osztályzatát is, mennyiben ez az uj tervre nézve is használtatott, ’s még a’ darabonkinti felosztás mellett is használtatni fog , reghitelesíti, azaz: szorosan megvizsgálja, váljon az uj terv’ készítése mellett ezen osztályzat vézeteté alapúl , ’s nem fog é az uj tervhez olly birtok is csatoltatni, melly eddig szántóföld nem lévén osztályzat alá nem is esett; p.o. legelő, kivágott erdő ’stb., ’s mit tehát még először osztályozni kellene—’s ezekről ünnepélyes bizonyságot teszen. Ellenkező esetben a’ fogyatkozásokat helyre igazítani kívánja. — Ezen hitelesítés tehát különösen azon fő eszmét fogja kifejteni, hogy a’ jobbágyság’ sorsa az új terv szerint inkább javulni, mint rosszabbodni fog, a’ földmérői munkálat’ megpróbáltatása mind a’ térképen és telek-könyvben, mind a’ hely’ színén a’ majd helybenhagyatandó részletes terv’végrehajtása után következvén. — A’ küldöttség tehát mindent, miben a’ jobbágyság kárt szenvedhetne , iparkodik elhárítani, ’s az új terv’ módosítását, czélszerűbb elrendezését, sőt félrevetését is sürgetheti, ’s helyette mást javasolhat, ellenben a’ jobbágyság’ értetlenségét is felvilágosítani, túlcsapongó kivánatit az igazságos törvény’ korláti közé szorítani törekszik, a’ feleket az uj tervre nézve barátságos egyezésre felszólítja , ’s azt teljes iparral buzog eszközleni. — De szép tiszte tovább nem is terjed, biróilag fel nem léphetvén. — Minél fogva, akár sikerül czélja akár nem, a’ hely’sziktén kifejlett mindennemű körülmény’ előszámlálásával pontos egybehasonlítmányt*) készít, mellyből a’jobbágyság’ mostani és szabályozat utáni állapotra voltakép ’s világosan kitudathassék , ’s ezt az egyetemi helyeslett vagy módosított terv szerint kidolgozandó, ’s hol ez megtörténhetik **), minden telki állomány’ számszerinti rajzolatát kimutató térképpel ’s telek-könyvvel együtt majd az uriszék elé terjeszti. Jegyzés: Togy a’ per’ folyamat módja szerint az egyetemi tervnek számszerinti vagy darabonkéntivé miképleendő változtatása végett az ügyvédek a’ perbe csak az egyeteminek helybenhagyása után iktathatják feleselésiket, magában következik ; legalább a’ számszerintinek további kimunkálása mindig munka- ’s költség- koczkáztatással lenne összekötve. Ezután az uriszék , azon esetben is, ha a’ földesúr a’ küldöttségnek tervben tett változtatását elfogadni vonakodnék, arról, mitörvényesnek lát, ítéletet hozván, a’ pert birtokon belül, maga utján, felsőbb vizsgálat alá terjeszti; a’ legfensőbb helyről elrendelt végső ítélet, szükségesetben, polgári vagy katonai karhatalommal is teljesítendő lévén. — A’ végrehajtás’ alkalmakor a’ térkép ’s telekkönyv bírói kiküldöttek által, ’s az uriszék’részérűl többnyire az elnök’jelenlétében meghitelesittetvén a’jobbágyok uj állományaikba iktattatnak, ’s a’ törv. bizonyság ezen eljárásról különös oklevelet, ’s 4 példányban uj úrbéri táblát készít maga utján azoknak, kiket illet, kiada is ! Némellyek ezt nagy munkával különös rovatokba (rubrikákba) szedve úgy szokták készíteni, hogy az urbér-behozatali jelen állapoti’s uj terv szerinti minden jobbágynak különnemű birtoka különkülön jegyeztetik fel Részemről ennek különös hasznát nem látom ; mert a’ fö kérdés mindig csak az: mi volt a’jobbágyságnál az urbér' életbeléptekor, mi van most,’s mi adatik ki az uj terv szerint. Ez pedig a’ holdak’ ’s kaszálók’ összeleges előterjesztéséből bőven, sőt könnyebben felfoghatólag világlik ki. Illy általánosságot követtek a’ tölöki és sörösi helybenhagyást nyert urb. perekben is. . . , ##) A földesur és küldöttség közti vélemény - különbség ki nem egyenlítése esetében, csak bírói eldöntés után történhető, a’ feljebb vitelt sem zárva ki.