Társalkodó, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)

1840-04-22 / 33. szám

3. szám.1840. é­rtekezés *az úrbéri szabályozásnál, mintában lehető biztos eszközléséről a* törvényre, valamint régibb ’s újabb felső rende­let­ekre alapítva , egy függelékkel. Illik Czikk. Hogyan ke­rü­l­h­e­t­ni­ ki az elő­számolt ’s azokhoz hasonló balfogásokat, még akkor is, ha a’ sik törvény módosítást ’s kiegészítést nyerni nem találna? — (Vége) Miután igy minden perbeli segéd-eszköz készen lesz, az úriszék átmegyen a’rendbeszedés’ Illik főré­szére, vagyis az uj terv melletti munkálatokra. — Leg­­elsőbb is megvizsgálván a’ bepörlött feleseléseket, azokból ítélet által meghatározza mind azon pontot, mellyek az egyetemes uj terv’ alkotórészeit tenni fogják , egyszer­smind az illető megyétől kikért ’s főkötelességéről közön­ségesen úgy neveztetni szokott egyeztető küldöttséget, a’ végrehajtásra kiküldvén egyszersmind a’ törvényben kijelölt tisztviselőket. Jegyzés: Némellyek úgy vélik, a’ törvény’ soro­zata szerint addig nem kérhetni küldöttséget, míg az új terv el nem készült. Ezen ellenvetés azonban csak azért sem látszik eléggé nyomósnak, mert nem fog hatni­ raeg, miért kellene csupán kikérés végett uriszéket tartani ; de a’gyakorlat is ellene van , mint a’ Ilik czikk alatti ###) jegyzékben láthatni. Egyébiránt az uriszék ezt elhatároz­hatja, midőn összeül, az elnök pedig kikérheti azt a’ megyei szokás szerint. E’ bírói kimondás után a’ földesúr biztos alapra fektethetvén az egyetemi tervet, azt javaslat-alakban mind a’ térképen mind a’ hely’ színén is elkészítteti, úgy hogy minden,az állományhoz csatolandó,rész általányosan’s ösze­­sen helyre, fekvésre, minő-és mennyiségre nézve tisz­tán előadassék , és ekkor jő ki a’ megyei küldöttség. — Ez némelly megyékben egy elnök , terv. bizonyság, tiszti ügy, és mérnökből szokott szerkesztve lenni; másokban az elnökhöz még táblabiró is csatoltatik. — Fő kötelessége az ur és jobbágy közt fenforogható kérdéseket szabad, ön­­kénytes és kényszerítés nélküli utón’s eszközök által ki­egyenlíteni, ’s köztök az uj tervre nézve barátságos ügyes­séget, mennyire lehet, eszközleni. — Minél fogva , min­denek fölött azon törvényes és igazságos elvet, hogy a’ jobbágyság’ állapotra közönségesen­ véve az uj terv után rosszabbá ne tétessék, mint az korábban volt, szem előtt tartván, a’ felek által a’ hely’színére kisértetve, a’ már meghitelesített jelen—állapoti térkép’ ’s telek-könyv’, ’s hi­teles formában elkészült osztályzat’útmutatásához képest a’ jelen-állapoti állomány’ mindennemű részeit rendre meg­vizsgálja , a’ szükséges felvilágosításokat a’ jobbágyoktól is kiveszi ’s feljegyzi, azután szoros szemlére veszi az uj tervet is , minden a’szerint az uj állományhoz csatlandó bel-’s kül-birtokot legelővel együtt a’ hely’szinén gondosan eljárván, a’fekvésre, termékenységre, közelség vagy tá­volságra, minő- és mennyiségre, közösülhetésre , ’s a’ bennük találtató haszonvehetlen darabokra nézve ’s­tb. szerzett tapasztalatit följegyzi ’s ezek szerint a’jelen álla­pottal egybehasonlitja.— Ekkor ha a’ tervet elfogadhatónak véli, annak egyetemi térképét’s telek-könyvét, ’s a’dű­lők’ osztályzatát is, mennyiben ez az uj tervre nézve is használtatott, ’s még a’ darabonkinti felosztás mellett is használtatni fog , r­eghitelesíti, azaz: szorosan megvizs­gálja, váljon az uj terv’ készítése mellett ezen osztályzat vézete­t­é alapúl , ’s nem fog é az uj tervhez olly birtok is csatoltatni, melly eddig szántóföld nem lévén osztályzat alá nem is esett; p.o. legelő, kivágott erdő ’s­tb., ’s mit tehát még először osztályozni kellene—’s ezekről ünne­pélyes bizonyságot teszen. Ellenkező esetben a’ fogyatko­zásokat helyre igazítani kívánja. — Ezen hitelesítés tehát különösen azon fő eszmét fogja kifejteni, hogy a’ jobbágy­ság’ sorsa az új terv szerint inkább javulni, mint rosszab­bodni fog, a’ földmérői munkálat’ megpróbáltatása mind a’ térképen és telek-könyvben, mind a’ hely’ színén a’ majd helybenhagyatandó részletes­ terv’vég­rehajtása után követ­kezvén. — A’ küldöttség tehát mindent, miben a’ jobbágy­ság kárt szenvedhetne , iparkodik elhárítani, ’s az új terv’ módosítását, czélszerűbb elrendezését, sőt félrevetését is sürgetheti, ’s helyette mást javasolhat, ellenben a’ job­bágyság’ értetlenségét is felvilágosítani, túlcsapongó kivá­­natit az igazságos törvény’ korláti közé szorítani törekszik, a’ feleket az uj tervre nézve barátságos egyezésre felszó­lítja , ’s azt teljes iparral buzog eszközleni. — De szép tiszte tovább nem is terjed, biróilag fel nem léphetvén. — Minél fogva, akár sikerül czélja akár nem, a’ hely’szi­ktén kifejlett mindennemű körülmény’ előszámlálásával pon­tos egybehasonlítmányt*) készít, mellyből a’jobbágyság’ mostani és szabály­ozat utáni állapotra voltakép ’s világosan kitudathassék , ’s ezt az egyetemi helyeslett vagy módosí­tott terv szerint kidolgozandó, ’s hol ez megtörténhetik **), minden telki állomány’ számszerinti rajzolatát kimutató tér­képpel ’s telek-könyvvel együtt majd az uriszék elé ter­jeszti. Jegyzés: T­ogy a’ per’ folyamat­ módja szerint az egyetemi tervnek számszerinti vagy darabonkéntivé mikép­­leendő változtatása végett az ügyvédek a’ perbe csak az egyeteminek helybenhagyása után iktathatják feleselési­­ket, magában következik ; legalább a’ számszerintinek további kimunkálása mindig munka- ’s költség- koczkáz­­tatással lenne összekötve. Ezután az uriszék , azon esetben is, ha a’ földesúr a’ küldöttségnek tervben tett változtatását elfogadni vona­kodnék, arról, mit­­örvényesnek lát, ítéletet hozván, a’ pert birtokon belül, maga utján, felsőbb vizsgálat alá terjesz­ti; a’ legfensőbb helyről elrendelt végső ítélet, szükség­esetben, polgári vagy katonai karhatalommal is teljesí­tendő lévén. — A’ végrehajtás’ alkalmakor a’ térkép ’s te­lekkönyv bírói kiküldöttek által, ’s az uriszék’részérűl többnyire az elnök’jelenlétében meghitelesittetvén a’jobbá­gyok uj állományaikba iktattatnak, ’s a’ törv. bizonyság ezen eljárásról különös oklevelet, ’s 4 példányban uj úr­béri táblát készít maga utján azoknak, kiket illet, kiada­ is ! Némellyek ezt nagy munkával különös rovatokba (rubri­kákba) szedve úgy szokták készíteni, hogy az urbér-beho­­zatali jelen állapoti’s uj terv szerinti minden jobbágynak kü­lönnemű birtoka különkülön jegyeztetik fel Részemről ennek különös hasznát nem látom ; mert a’ fö kérdés mindig csak az: mi volt a’jobbágyságnál az urbér' életbeléptekor, mi van most,’s mi adatik ki az uj terv szerint. Ez pedig a’ holdak’ ’s kaszálók’ összeleges előterjesztéséből bőven, sőt kön­nyebben felfoghatólag világlik­ ki. Illy általán­osságot kö­vettek a’ tö­löki és s­örösi helybenhagyást nyert urb. pe­rekben is. . . , ##) A földesur és küldöttség közti vélemény - különbség ki nem egyenlítése esetében, csak bírói eldöntés után tör­ténhető, a’ feljebb vitelt sem zárva­ ki.

Next