Társalkodó, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)

1840-08-01 / 62. szám

62. szánt V*as­meretjei is élve It a do­sitás' foglalatja. A’ legközelebb bevégzett országgyűlést mind a’ kiejtett elvek’ fontossága, mind a’ tanácskozás alá került tárgyaknak és ezekből eredeti törvényeknek nagy érdeke, mind a' nemzetiség és a’ haladási szel­lem’ hathatós fejlődése, hazánk­ évkönyveiben a’ leg­nevezetesebbek közé sorozandják.—Azon elvek kö­zül , mellyek a’ t. n. megye' utasításban gyökereztek, és a’ mellyek nemcsak vitatás’ tárgyai, de országo­san m­egállapíttatva is lettek, főkép megemlítést érde­mel azon alapos, a’status’legfelsőbb hatalmát és min­den egyéb nemzeti jogok’ kútfejét magában foglaló 791diki I3dik törv. czikk. értelmének gyakorlatilag történt megállapittatása, miszerint nemcsak azon sérel­mek, mellyek már egy országgyűlésről fölterjesztet­tek , de orvosoltatásuk a’ törvény’ világos rendelete ellen elmaradt; nemcsak az előleges sérelmek, mel­lyek az iSzadik évi országgyűlés óta mindig előle­­gesen terjesztettek fel; de Kővár’ vidékének, és több regalistának is meg nem hivatását,’s Közép- Szolnok megyének meg nem jelenését tárgyazó fölirá­­sok, mint az országgyűlésnek kiegészítését érdeklő sérelmek, a’ katonai ujonczok’ szükségét tárgyazó adatokat tudakoló felírással együtt a’ kir. előadások’ tárgyalása előtt terjesztettek föl. — Tetemes előlépés köztörvényünk’ körében a’ nyilván­osságra nézve azon jeles napló, mellyet ezen országgyűlés alatt a’ m. főrendek’ táblája megállapított, ’s mellyet akár a’ mély tudomány és tapasztalásnak abban letett kincseit, akár a’ tiszta honszeretet’ hevültét lehelő kijelentése­ket tekintve, tisztelettel fog olvasni a’ jelen és utó­kor. — A’ nyilványosságon és a’ szólás’ törvényes sza­badságán ejtett sérelmek, mellyeknek megszünteté­sére leginkább vala feszítve az ország’ lakosinak vá­rakozása, azon elvekre nézve, mellyeket a’ képvise­lők’ táblája felállított, és a’ mellyeket ezen t. n. me­gye’ nevében és részéről vitattunk , nem orvosoltat­ok ; de e’ tárgyban minden ítélet, és azok’ követ­kezményei, minden per , sőt a’ nyomozások is meg­szüntetvén , az országgyűlésnek e’ részben azon vi­gasztaló eredményeiért, hogy a’raboskodók’ börtön­­ajtai megnyíltak ’, s­ok szenvedő’ könyei letör­öltet­tek , ’s mind azok, kik vagyonuk’, szabadságuk’, éltek’ és becsületük’ elvesztésére kerestettek, mind azok , kik ezekhez rokoni, baráti viszonyokkal kap­csoltattak, vagy irántok részvéttel viseltettek, a’jö­vendő’ aggodalma, és a’szünetnélküli nyugtalanság’ gyötrelmei alól felszabadultak. Ezek’ következtében a’ szomorú eredmények ismételésétől tartani alig le­het, addig is, mig a’ fenyitő törvénykönyvben, melly­­nek átvizsgálására a’ legjelesebb férfiak vannak ki­választva és kinevezve, ez részben is czélszerű és biztositó törvények fognak alkottatni. — Az adó’tár­gyában szinte előlépés, hogy a’t. n. megye’ utasítá­sában foglalt és sarktörvényeinkben gyökerezett azon elv , miszerint az adó’ ajánlata csak három évre és nem tovább terjed, sem a’ képviselők’ táblájánál, sem a’ két tábla között ellenzésre nem talált, sőt,ez,­ha­­tárzottabban kimondva és még inkább biztosítva van az által, hogy az országos ajánlatban az 181?Lk évi május’ hú’ oka határidőül van kitéve, mellyen túl az ajánlott adó’ mennyisége nem terjed. Óhajtható vala, hogy a’vallás’ tárgyában a’sérelmek’ megszün­tetése és a’ törvények’ létesítése az ország’ lakosi között e’ részben megnyugtatást eszközlött volna ; bátor ez nem történt, de sikerült még is több főkér­désre nézve a’ két táblának egyesülete, melly egy részről a’ legközelebbi országgyűlésen a’forrón óhaj­tott törvények’ létesülését eredményezni fogja, más részről pedig a’ fenálló törvények’ határvonalait orszá­gos végzés által kijelölvén, az azok’ áthágásiból ere­­deti visszaéléseknek nagy részben elejét veszi. — A’ hozott törvények’ tartalmából fogja a’ t. megye azok’ czélszerűségét és jótékonyságát megítélhetni; ezek közül nem lehet meg nem említeni a’ jobbágyok’ örö­kös megváltását tárgyazó törvényczikkelyt, mellynek létesítésén az 1­32dik évi országgyűlés buzgó i­gye­­kezettel, de sikeretten törekedett. Ezen törvénynek rendeltetése, a’ földesúr és jobbágy közötti viszonyo­kat békés uton ’s a’tulajdoni jogok’megsértése nél­kül kiegyenlíteni. Ezen törvény által a’ jobbágytel­­kek’ becse emeltetik, mellyre egy részről a’végtelen­­osztályok, más részről a’nagyobb szerzemények által a’ nemesi birtokból mind inkább ’s inkább kiszoruló nemesség’ egy nagy része fog letelepedni. Pedig a’ capacitas’ megadásával és avificitas’ megszüntetésével vagy szabályozásával növekedni fog a’ szerzők’ szá­ma, növekedni fog a’ számtalan per alól felszaba­dult ingatlan vagyonra nézve a’ szerzés’ ingere tete­mesen. És mivel a’ jobbágytelkeken lakó nemesség minden személyes jogainak megtartása mellett adófi­zető leend , általa fognak a’ teherviselő osztálynak érdekei a’ köztanácskozási termekben képviseltetni, vi­­tat­­atni és előmozdi­ttatni, miáltal szüntetni fog némi­leg azon vád , mellyel alkotmányos rendszerünk leg­gyakrabban azért illettetett, hogy a’ nemzeti közjo­gokat kizárólag a’" kiváltságos és terhet nem viselő osztály gyakorolta, nem említve ezen törvényes be­folyás’ kiterjesztésinek egyéb következményeit, mely­­ikeknek terjedelmes fejtegetésibe bocsátkozni időn­­kivü­li volna , annyi bizonyos, hogy törvénykönyvünk­ben kevés illy fontosságú törvény foglaltatik, és hogy az ország’ rendei által sem a’ múlt, sem a’ jelen or­szággyűlésen olly lelkesüléssel és köz­megelégedéssel ezry törvény sem létesült, mint a’ mellyel ezen tör­vénynek helybenhagyását tárgyazó királyi válasz fo­gadtatott. Méltánylást­ érdemel, ’s bár feledékenységem soha ne menjen, hogy ezen nagyszerű concessiót a’ kiváltságos osztály a’ szeli­debb érzet- és igazságtól ösztönöztetve vitt a ki talán kiváltságos érdekeinek ellenére; kételkedni egyébiránt nem lehet, hogy ezen embertársaink iránti szeretetből és igazságból eredik ’s azokon alapuló törvénynek, a’ valószínűség’ miniden lehetségeivel számított üdvös következményeit a’jö­vendő igazolni fogja. — Ezen eszméleti viták’ s in­­tézvények’ közepett nem feledkezett meg az ország­gyűlés a’ nemzet­’ anyagi érdekeinek előmozdításáról gondoskodni. Tagadni nem lehet, hogy az 1802 és 1807 ik évi országos iratokban kifejtett rendszer nyo­masztó a’ honi kereskedésre , de más részről meg kell vallani, hogy a­ gyarmati rendszer ellen panaszkodik

Next