Társalkodó, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)
1840-08-01 / 62. szám
62. szánt V*asmeretjei is élve It a dositás' foglalatja. A’ legközelebb bevégzett országgyűlést mind a’ kiejtett elvek’ fontossága, mind a’ tanácskozás alá került tárgyaknak és ezekből eredeti törvényeknek nagy érdeke, mind a' nemzetiség és a’ haladási szellem’ hathatós fejlődése, hazánk évkönyveiben a’ legnevezetesebbek közé sorozandják.—Azon elvek közül , mellyek a’ t. n. megye' utasításban gyökereztek, és a’ mellyek nemcsak vitatás’ tárgyai, de országosan megállapíttatva is lettek, főkép megemlítést érdemel azon alapos, a’status’legfelsőbb hatalmát és minden egyéb nemzeti jogok’ kútfejét magában foglaló 791diki I3dik törv. czikk. értelmének gyakorlatilag történt megállapittatása, miszerint nemcsak azon sérelmek, mellyek már egy országgyűlésről fölterjesztettek , de orvosoltatásuk a’ törvény’ világos rendelete ellen elmaradt; nemcsak az előleges sérelmek, mellyek az iSzadik évi országgyűlés óta mindig előlegesen terjesztettek fel; de Kővár’ vidékének, és több regalistának is meg nem hivatását,’s Közép- Szolnok megyének meg nem jelenését tárgyazó fölirások, mint az országgyűlésnek kiegészítését érdeklő sérelmek, a’ katonai ujonczok’ szükségét tárgyazó adatokat tudakoló felírással együtt a’ kir. előadások’ tárgyalása előtt terjesztettek föl. — Tetemes előlépés köztörvényünk’ körében a’ nyilvánosságra nézve azon jeles napló, mellyet ezen országgyűlés alatt a’ m. főrendek’ táblája megállapított, ’s mellyet akár a’ mély tudomány és tapasztalásnak abban letett kincseit, akár a’ tiszta honszeretet’ hevültét lehelő kijelentéseket tekintve, tisztelettel fog olvasni a’ jelen és utókor. — A’ nyilványosságon és a’ szólás’ törvényes szabadságán ejtett sérelmek, mellyeknek megszüntetésére leginkább vala feszítve az ország’ lakosinak várakozása, azon elvekre nézve, mellyeket a’ képviselők’ táblája felállított, és a’ mellyeket ezen t. n. megye’ nevében és részéről vitattunk , nem orvosoltatok ; de e’ tárgyban minden ítélet, és azok’ következményei, minden per , sőt a’ nyomozások is megszüntetvén , az országgyűlésnek e’ részben azon vigasztaló eredményeiért, hogy a’raboskodók’ börtönajtai megnyíltak ’, sok szenvedő’ könyei letöröltettek , ’s mind azok, kik vagyonuk’, szabadságuk’, éltek’ és becsületük’ elvesztésére kerestettek, mind azok , kik ezekhez rokoni, baráti viszonyokkal kapcsoltattak, vagy irántok részvéttel viseltettek, a’jövendő’ aggodalma, és a’szünetnélküli nyugtalanság’ gyötrelmei alól felszabadultak. Ezek’ következtében a’ szomorú eredmények ismételésétől tartani alig lehet, addig is, mig a’ fenyitő törvénykönyvben, mellynek átvizsgálására a’ legjelesebb férfiak vannak kiválasztva és kinevezve, ez részben is czélszerű és biztositó törvények fognak alkottatni. — Az adó’tárgyában szinte előlépés, hogy a’t. n. megye’ utasításában foglalt és sarktörvényeinkben gyökerezett azon elv , miszerint az adó’ ajánlata csak három évre és nem tovább terjed, sem a’ képviselők’ táblájánál, sem a’ két tábla között ellenzésre nem talált, sőt,ez,határzottabban kimondva és még inkább biztosítva van az által, hogy az országos ajánlatban az 181?Lk évi május’ hú’ oka határidőül van kitéve, mellyen túl az ajánlott adó’ mennyisége nem terjed. Óhajtható vala, hogy a’vallás’ tárgyában a’sérelmek’ megszüntetése és a’ törvények’ létesítése az ország’ lakosi között e’ részben megnyugtatást eszközlött volna ; bátor ez nem történt, de sikerült még is több főkérdésre nézve a’ két táblának egyesülete, melly egy részről a’ legközelebbi országgyűlésen a’forrón óhajtott törvények’ létesülését eredményezni fogja, más részről pedig a’ fenálló törvények’ határvonalait országos végzés által kijelölvén, az azok’ áthágásiból eredeti visszaéléseknek nagy részben elejét veszi. — A’ hozott törvények’ tartalmából fogja a’ t. megye azok’ czélszerűségét és jótékonyságát megítélhetni; ezek közül nem lehet meg nem említeni a’ jobbágyok’ örökös megváltását tárgyazó törvényczikkelyt, mellynek létesítésén az 132dik évi országgyűlés buzgó igyekezettel, de sikeretten törekedett. Ezen törvénynek rendeltetése, a’ földesúr és jobbágy közötti viszonyokat békés uton ’s a’tulajdoni jogok’megsértése nélkül kiegyenlíteni. Ezen törvény által a’ jobbágytelkek’ becse emeltetik, mellyre egy részről a’végtelenosztályok, más részről a’nagyobb szerzemények által a’ nemesi birtokból mind inkább ’s inkább kiszoruló nemesség’ egy nagy része fog letelepedni. Pedig a’ capacitas’ megadásával és avificitas’ megszüntetésével vagy szabályozásával növekedni fog a’ szerzők’ száma, növekedni fog a’ számtalan per alól felszabadult ingatlan vagyonra nézve a’ szerzés’ ingere tetemesen. És mivel a’ jobbágytelkeken lakó nemesség minden személyes jogainak megtartása mellett adófizető leend , általa fognak a’ teherviselő osztálynak érdekei a’ köztanácskozási termekben képviseltetni, vitatatni és előmozdittatni, miáltal szüntetni fog némileg azon vád , mellyel alkotmányos rendszerünk leggyakrabban azért illettetett, hogy a’ nemzeti közjogokat kizárólag a’" kiváltságos és terhet nem viselő osztály gyakorolta, nem említve ezen törvényes befolyás’ kiterjesztésinek egyéb következményeit, melyikeknek terjedelmes fejtegetésibe bocsátkozni időnkivüli volna , annyi bizonyos, hogy törvénykönyvünkben kevés illy fontosságú törvény foglaltatik, és hogy az ország’ rendei által sem a’ múlt, sem a’ jelen országgyűlésen olly lelkesüléssel és közmegelégedéssel ezry törvény sem létesült, mint a’ mellyel ezen törvénynek helybenhagyását tárgyazó királyi válasz fogadtatott. Méltánylást érdemel, ’s bár feledékenységem soha ne menjen, hogy ezen nagyszerű concessiót a’ kiváltságos osztály a’ szelidebb érzet- és igazságtól ösztönöztetve vitt a ki talán kiváltságos érdekeinek ellenére; kételkedni egyébiránt nem lehet, hogy ezen embertársaink iránti szeretetből és igazságból eredik ’s azokon alapuló törvénynek, a’ valószínűség’ miniden lehetségeivel számított üdvös következményeit a’jövendő igazolni fogja. — Ezen eszméleti viták’ s intézvények’ közepett nem feledkezett meg az országgyűlés a’ nemzet’ anyagi érdekeinek előmozdításáról gondoskodni. Tagadni nem lehet, hogy az 1802 és 1807 ik évi országos iratokban kifejtett rendszer nyomasztó a’ honi kereskedésre , de más részről meg kell vallani, hogy a gyarmati rendszer ellen panaszkodik