Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-09-11 / 73. szám

Pest, September’ lft. Egy practices u­rbarialista szava az örök megváltás tárgyában. Úgy látszik , a’ közvélemény megállapodott már abban, hogy hazánk felvirágzásának nélkülözhetlen feltételei: az úrbéri földnek kilenczed és tized alól fel­szabadítása és a’ robot’ megszüntetése; mert amaz a’ termesztésbeli szorgalmat tartja bilincsen , ez pedig szintúgy neme a’ rabszolgaságnak mint a’ f e b r i­s i­n­­ter­mittens neme a’hideglelésnek. Nem is esnék sé­relem a’ jogszerűségen , mint esett az úrbéri apróbb adózatok elengedésével, ha a’ földesurak kármentesit­­tetnének , és valamint újabb úrbéri törvényeink alko­tása alkalmakor engedélyek jövén szóba, jelszavam ez volt :ingyen semmit,egyetértért mindent, úgy most sem tudom magammal elhitetni, hogy volna olly financz-ember kerek földünkön , ki azt megmu­tatni képes legyen , hogy károsodnának a’ földesurak, ha igaz erőjöket a’megváltás utján megkapnák, minél­fogva ezen erkölcsszabályhoz képest: a’ mi nekem nem árt, másnak pedig használ, azt cse­lekedni köteles vagyok, minden földesurnak erkölcsi kötelességében áll a’ megváltást nem ellenze­­ni, sőt mint hazafinak azt némi áldozattal is előmoz­­ditni ’s ekképen e’ haza néhány millió szabad polgár­ral megajándékoztatásában dicső részt venni. Módjára nézve ez örök megváltásnak, többféle eszme villant már meg hírlapjainkban, de fontos lévén a’ tárgy, nem lesz talán fölösleges , ha következő cse­kély nézeteimet én is közrebocsátom : eszer Én a’ház­helybért (füstpénzt) nem gondolnám megváltandónak ; mert a) ez a’szorgalmat és személyes szabadságot nem gátolván , a’ robot és tized iránt fenn forgó okok reá ki nem terjednek, szükségtelen rendelkezésekkel bí­belődni pedig a’törvényhozóságnak czélszerű nem vol­na ; b) ha a’ házhelybér fenmaradna, a’ váltság dija ennyivel kisebb leendvén , ekképen a’ megváltás köny­­nyebbülne; c) az úri törvényhatóság valamint a’ meg­váltás iránt hozott engedő törvényben fennhagya­tott , úgy a’ meghozandó kényszerítő törvény ál­tal is kétségkívül fennhagyandó lévén, ezen úri hata­lom - alattiság valamelly kriteriumának másutt is de föképen a’nemesekkel , kik úrbéri helyeket is már sze­rezhetnek , ’s nemesi udvartelkekkel vegyes helysé­gekben fenn kellene maradni; mi maradhatna pedig ár­­tatlanabbul fenn, mint a’ csekély egyegy forintnyi ház­­helybér?A’könnyen költözhető házatlanzsellérekre néz­ve , kik előre láthatólag folyvást szaporodni fognak , más megváltás, mint a’ 12 napi robot egyetérőjének évenkénti megadása , amúgy is képzelhetetlen lévén , ezzel együtt a’ házhelybér is tehát az örök megváltá­si czél sérelme nélkül évenkénti megadásra fenn ma­radható lévén, örökmegváltás tárgyainak nézetem sze­rint csak a’ robotnak , tizednek és kilenczednek kelle­ne lenni. Sizor Urbérileg nem szabályzott helyeken, ha csak az uraságok törvényben gyökerezett szabály­zási jogokról le nem mondanának , az örökmegváltás állandó alapon nem épülhetvén, szükséges volna a­ rendezéssel hátra levő földesurakat törvénnyel kötelez­ni, hogy jobbágyaikat kiszabandó idő­határig szabá­lyozzák. Különben is kevés kivétellel bátran állíthatni hogy a’ hol az úrbéri rendbeszedés az uraságnak hasz­nos lehetett, majd mindenütt végrehajtatott már, ’s ott van leginkább hátra, hol az úrbéri birtok nem felel­­meg a’ divatozó szolgálatoknak, ’s néhány holtkéz­nél , mellyek a’ jövendőség kedvéért költségeskedni idegenkednek. 3szor Nem köthetni senkinek a’ jólétet erővel nyakára ’s igy a’ jobbágyságot kötelezni maga megváltására jogszerű nem volna ; midőn pedig job­bágynépünk többségének vastag tudatlanságát, ’s an­nak szülöttét ama’ bizodalmatlanságot ismerjük, mellyel ezen néposztály nagyobb része földesurai ’s az azok­ból alakult törvényhozó testületek ellenében viseltetik, az illy kényszerítéssel bizonyosan fel kell hagynunk , hanem ha azt akarnék , hogy a’ megváltásból semmi se legyen. Benne fekszik emberi természetünkben , még a’ pór népnél is a’ szabadságra vágyás ösztöne, ez , és a’példák szükségtelenné teszik a’törvénnyeli kény­szerítést, főkép ha az a’ bal fogás nem jövend közbe, hogy a’ megváltott földre és személyre nyomban több adó vettessék mint a’ meg nem váltottra. 4 szer­­etét­­leni és Berenczei p. Hírlap 20 ’s 33dik számaiban köz­lött örökmegváltási terveiket a’ Társalkodó 66­. szá­mában előadott okokból, ’s még azért sem tartom én is elfogadhatóknak, mivel azokban a’ jobbágyság kény­szerítésére van ezélzás ; valamint azon Társalkodó ér­­tekezőjének tervében sem nyughatom meg, miszerint törvénnyel valamelly maximumot kíván meghatároz­­tatni, min alól egyezkedésnek lenne helye; mert az egyezkedés késő ’s­ bizonytalan kimenetele többször ott is a’ maximum elfogadására hajtaná a’ jobbágy­ságot, hol az nyilványos kárával történik; holott az ő szabadságra vágyásával viszszaélni sem a’ földesúri nemes lelküséggel öszsze nem férhet, sem a’ közadó alapjának rovására meg nem engedtethető, őször A’ mód iránti csekély véleményem tehát oda megy ki: mondassék ki törvénnyel, hogy mihelyt urbérileg sza­bályozott jobbágyok vagy zsellérek, egyesleg vagy többen együtt robotbeli szolgálatjokat, v. kilenczed­­jöket, akár egyszerre , akár tehetségök úgy engedvén egymásután különkülön megváltani kívánnák , azt az illető földesur ’s főpapság a’ haza közjava tekinteté­ből ne ellenezhessék ’s ha a’ jobbágyság kértére ki­küldendő megyei Választmánynak az egyetérőség meg­határozására nézve egyességet eszközleni nem sike­rülne , a’ megye részéről nagy figyelemmel választan­dó törvényszék birói képen állapítsa meg azt, fenma­­radván a’ felsőbb székek által gyakorlatidó fej­del­mi fel­­ü­gyel­és joga. Ha majd egy illy törvény áldott napja felvirad , ak­kor édes jobbágy gazdám! szedd öszve minden erődet, kettőztesd szorgalmadat, a’ kárhozatos pálinka- ’s bor­itallal hagyj fel, részes aratót cséplőt vagy nyomta­tót magad ’s háznéped helyett ne tarts, dajkáld ’s ne­veld szorgalommal marháidat, ’s jól tartott teheneidet a’ bánsági svábok példája szerint járomba fogván helyez­­tek egy pár ökrödet, úgy nélkülözhető’s kisebb hasz­nú javaidat tedd pénzzé ’s ezen és ezekkel rokon más módokkal miket helyzeted önként kináland, siess első­ben is megváltani a’ kilenczedet és tizedet hogy meg­mentsd termésednek nemcsak egy, de ama’másik ötö­dét is , melly a’ tizedlésre várakozó kepekben esők madarak és marhák által el szokott veszni! Termésed 93 számTáftML 90

Next