Társalkodó, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)
1842-11-19 / 93. szám
sor. költséggel taníttatják hat vagy nyolcz év alatt gyermekeiket konyha diák nyelvre; jövendőre öt, hatszáz íztal két év alatt jó magyarokat formálhatnak belőlük, ide nem számítván a’megkímélt esztendők szellemi hasznait. — A’ túlzók ugyan azt mondják, hogy a’magyar nemzetnek azért volna olly sok ellensége , mert az alkotvány jótékonyságából sokat kirekeszt.Ha mindenki személy válogatás nélkül az alkotvány bástyái közé befogadtatik, hűséges leszen a’nemzet iránt, elfogadja annak nyelvét, és felölti nemzetiségét. De ha ezen szépen csengő philanthrop hangokat bővebben taglaljuk, macska-zenét veendőnk észre ; mert a) az alkotvány bástyáibul semmi honi nyelvű, ’s nemzetiségű polgára a’ hazának kirekesztve nincs; minden lehet magyar nemes , ki magát érdemesíti, és ha még is ki van az idegen nyelvű rekesztve némelly előjogokból, mint polgár, úgy ki van a’ magyar is , ha ugyan nem minden született magyar egyszersmind nemes.— b) Ha mindenki a’ magyar alkotvány sánczaiba törvénynyel bevétetik, idő haladtával a’ bevettek azt ajándéknak , ’s engedvénynek nem tekintik, csak kötelességnek találják, mint hűséges polgárok követelik ; a’ nagyobb rész mitsora ért ahhoz, hogy minden nemzetnek egységre kellvén törekedni, egy nemzet nyelvét, ’s jellemét szükséges bevenni: ez okból nyelvünkhöz, ’s nemzeti jellemünkhöz jobban simulni csepet sem fognak; sőt ha hatalmat vehetnek, az ismeretes közmondás szerint könnyen ők fognak határt mutatni,úgy bánván velünk, mint az Aesopus állatjával a’ szorultságában befogadott vendég, ki fiaival erősülve igy felelt a’ hely urának „simihi et meis par fueris, cédam loco.“ A’ történetek pedig még jobban mutatják, a’ góthok , lombárdok, herulok’s többek példájában ,hogy a’hibásan számított engedélyek a’ legerősebb , és hatalmasabb nemzetet is kitörlötték az életből. Vagy tán már nem is kell többé magyar nemzet, talán már szerepét annyira eljátszá , hogy léte a’ nemzetek sorában fölösleges, tán már a’ kor kivánata az, hogy ne magyarok, hanem tótok, illyrek, oláhok és németek legyünk ? A’ túlzók, kiknél olvasás, ’s hisztériai tudomány elég van , csak a’ tanult dolgoknak hazai viszonyokhoz alkalmazása hiányzik, elvégre átláták , hogy az ősiség eltörlése által a’ kis nemesség itt is, mint másutt, végkép fel fog ermésztetni. Mert ha Angolhonban is több ezer közül alig van jelenleg, 10, 20 gentleman farmer (a tulajdon földét munkáló nemes birtokos); Némethonban alig néhány kisebb lovag jószágbirtokos ; ha a’ nagyok mind ezeket csak nem az utolsó falatig fölemésztették, bizony hazánk is a’ természet erkölcsi törvénye alól kivéve nem lévén , hasonló sorsot várhat. Hogy pedig a’ kisebb nemesség megszűntével a’ nemzet végpusztulásra jut, erről a’túlzók is meggyőződve vannak, mi hogy ne érje nemzetünket, a’fontolatlanul haladók ismét a’ nagy birtokosaknak esnek, a’ sequestrum, ’s egyenes örökösödés, eltörlésén kivül a’majorátust általjában törvényesen megtiltatni kívánják, hogy a’ földforgás , vagy földadás - verés mentül serényebb lábra kapjon, vagy is bekötik a’ szék lábát, hogy foguk ne fájjon. — Mert hogy a’ földforgás lehető nagy legyen, ’s ezzel a’ fekvő-jószágnak illendő ára, a’földbirhatást közönségessé kell tenni, így a’ földnek olly ára leend, mellyet a’ kisebb birtokos nemesség megfizetni nemcsak nem képes, sőt nagy ingert fog érezni arra, hogy csekély vagyonát is eladja, látván azt, hogy fekvő jószágából fél annyi hasznot sem vehet ki, mint mit eladott jószágának tőkéje évenkint neki kamatoz, igy a’ föld nagy ára, minden kis birtokost kényszeríteni fog arra, hogy földjein túladjon, ’s kik fogják tehát a’ haza földjét bírni? nagyobb birtokosok, tőzsérek, meggazdagult kereskedők , művészek , ’s mesteremberek, kik pedig mezei gazdaságot ön drága szermélyekben kivált kicsinyben folytatni sohasem fognak, hanem földbirtokjokat eleinte ugyan haszonbérbe kész pénzért, végre a’ népesedés szaporodtával felébe fogják kiadni. No már túlzó urak, ha a’ birói zálog azért nem jó, mivel a’ birtok bizonytalan , ’s igy nem javítható olly mértékben, mint az örökös birtok, melly miatt annyit nem is teremhet: mondják meg hegyetek, hogy olly nagy földforgás mellett, mellyben egy éven át ugyanazon tagbirtok négy kézen is keresztül megy, hol van a’ javítást lehetőssé tevő állandóság? — De illy ingatag földbirtokban lássuk a’ legnagyobb szorgalommal, a’ legjobb földben is mi nagy termést állíthatni elő ? Megírja biz azt : Schnee Olaszországról irt gazdasági tudósításában. Taschenbuch für Landwirthe. Leipzig 1817 pag. 117: einer Stenge SBirtfdrriftStegislec ging fyeröor, bar?ber SLoben nur 54 für eins gibt/7 Azaz: buza-termésben az olasz föld középszerrel 600 jelöltűl magján kivül nem ad többet Iegfölebb 5—6 pozs. mérő termésnél, holott ugyanezen föld , melly egyébiránt az európai termő föld legjobbika közé tartozik, adott a’ rómaiak idejében 10, ’s 12 pozs. mérőt, Angolhonban pedig a’ nagy birtokokban (igy a kisebbekben még inkább) egy aerenek termését középszerrel 25 bushelre számítják , vagyis az angol roszabb föld 600 □ ölrül ad 14, ’s legfölebb 15 pozs.mérő termést. Ugyan kérem fontolatlanul haladó urakat, mi haszna lenne igy annak, ha a’föld tömérdek részekre elaprózva annyit sem teremne mint jelenleg ? Tán az , hogy a’ végetlenül szaporodott apró földművelő éhenhalásra szorittassék. — Szép ugyan az olasz föld, egy virágos kerthez hasonló, mindenützmivelés , és szorgalom tűnik elő , a’ vizek árkaikból kivéve ezerféle csatornákat formálnak , ’s több száz, ’s ezer hold földet tetszés szerint öntöznek, hidak, zugók , töltések ezerei, a’ földeket befoglaló sor-ültetvények milliói, ’s ezekre futamait szőlőtőkék mosolygó gyöngyei, paradicsommá varázsolják e’ termékeny földet, de a’ föld fölöttébbi folgékonysága, egy-egy tag csekélysége, a’ haszonbérlőnek ebből eredő szegénysége, a’ városi birtokos fukarsága, ’s a’földmiveléshez nemcsak nem értése, de annak nem is becsülése , sőt a’ szegény földmivelő megvetése , alánézése , hova sülyeszték e’paradicsomot? — oda, hogy 5 , legfölebb 6 pozs.mérőt arassanak fél hold földrül, a’ földműves pedig legalábbvalónak tekintessék a’ társaságban , ’s igy e’ szép paradicsom csak csalóka fény. — Azt mondod túlzó barátom, hogy ez lehetetlen ; mert hol a’ mezei szorgalomnak annyi nyomai láthatók, ott a’ földmivelés nemcsak jövedelmező , de becses is: csalatkozol, a’ feniit ezernyi töltések, zúgok, aquaeductusok, terrasseok , hidak , utak, csatornák, vizszabályozások , sőt némelly folyóknak kőfal közé szorittatása nem a’ most élő nemzedék müve, ez mind római munka , kik az egész iszaért világot kirabolák, hogy Olaszországot szépítsék, és gazdagítsák, hogy magoknak földi gyönyört, és paradicsomot formáljanak, nem tekintvén arra: a’ földbirtok hasznai födözik é nem a’ tett költségeket. Mint sok nagy birtokosnak angol kertje hazánkban több száz ezerbe, ’s talán milliókba került a’ nélkül, hogy valaha egy garas hasznot hozott volna. Jelen nemzedéke az olasz földnek minden királyságival sem volna képes csak a’ csatornákat létre hozni, sőt a’ létrehozottak fentartását sem képes eszközölni, mint