Társalkodó, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)

1842-01-22 / 7. szám

A’ Balaton mul­tja és jövendője. Alig van vidéke honunknak, mellyen több kiégett vulkán találtatnék, mint a’ Balaton éjszaki mellékén. Hogy e’ tűzokádók tömérdek földalatti anyagot sodrot­tak fel a’ föld színére, magok az abból alakult hegyek mutatják, ’s könnyű megfogni, hogy e kép a’ föld gyom­rában üregeknek kell támadni, mellyek habár egy időig , feszülve a’ lángoktól magokat fentartották is , utóbb a’ tűz kialudtával a’ föld felső kérgének, beléjük kelle dűl­nie ’s ezen lesüllyedés által mélységnek előállania, mely­­lyet azután viz foglalt el, — ’s ez a’ Balaton eredeté­nek hypothesise. A’ ki kétkednek tekintse meg a’Keszt­helytől Veres-Berényig látható számos czukorsüveg ala­kú regényes hegyet ’s a’ meszes-györöki és balaton­füredi hegylánczok ormait, hol a’ tüzokádás tölcsérei majd mindenütt feltalálhatok bedülve , ’s többnyire tócs­­káktol főkép esős időkben elfoglalva,­ — tekintse meg a’ somogyfelőli partvidéken a’ fonyódi és boglári hegytö­redékeket, mellyek alakja a’ valaha ott állani kellett nagy hegyekre mutat, miket a’ beroskadt üregnek kel­lett benyelni, ’s a’mélység felett megállapodott viz hul­láminak eláztatni ’s a’ mélység fenekének egyenlőre nya­lásával tömegi alakjokat megsemmizni. — Nézze meg különösen Tihanyt, melly tüzokádó testvérei közt tán legifjabb lehetett, mivel az üreg bedültével ennek töl­csérén a’ kihányt tömegnek , hihetőleg nem eléggé meg­­keményült állapotja miatt legnagyobb része viszszaros­­kadt ősi helyébe, ’s olly széles m­edenczét hagyott maga után, melly jelenleg egy mezővárosnak, ’s határa na­gyobb részének, azonkívül egy több holdnyi tónak ad tért, melly tónak alakja a’ Balatonnak valóságos min­tája. A’ vulkánok kitörése természetesen földmegnyi­­lással, ez pedig földingással történik meg. Ilyen föld­­nyilásnak csalhatatlan nyoma mutatkozik a’ kenesei par­tok egy pontján a’ Keneséről Veres-Berénybe a’ Bala­ton szélén vezető útról látható, hol a’több elnyire függőleg álló partban számos földrétegen keresztül egy függőleges repedés látszik , azon feltűnő különösséggel, hogy felső végéhez közel a’ repedés kétfelé ágrik el , ’s egy darab ékalaku földtömeget*közbe fog, mellyben a’ földrétegek szintúgy mint a’ mellékfalakban , — de közel egy ölnyivel alább mint ezekben láthatók, jeléül annak, hogy midőn a’ föld megrepedt, annak egyik fa­lából egy darab föld leszakadt, ’s már közel egy ölnyi­re esett alá, midőn a’ megrepedt föld újra öszszecsa­­pódott. — Vajda honi természetvizsgálóink csak imént alakult egyesülete ne késnék a’ Balaton vidékét földis­­m­éreti szempontból megvizsgáltatni, minek eredménye népszerűen ’s némi helyzeti régiségekkel közrebocsátva bizonyosan kedves olvasmány lenne, ’s a’ költséget is egy részben viszszatéritné! Miidőn Pannónia Rómát uralta, a’Balaton kifolyá­sa szabályozva lett ’s feltűnő a’ római vizművészek azon ügyessége, miszerint a’ viz kiömlésének, nem mostani helyén , hol az , az éjszaki szelektől zaklatott hullámok által minduntalan beiszapoltatik, hanem Tih­anynyal áltel­­lenben , hol hegyek árnyékában különben is keskeny vi­zen a’ h­ullámnak sokkal kisebb játszótere van, nyi­tottak lij­t, ’s a’ szamárdi, jódi és foki dombok alatt vezetett csatornájokat­­. Fok helységen alul vitték be a’ mostani mederbe. Beköltözött magyar őseink szláv népet találtak a’ Balaton körül ’s mi természetesebb annál, hogy egy, fa­lukban s városokban megtelepült ’s már ennyiben is pol­­gáriasult népnél mind a’ helyeknek, mind a’ nagyobb folyó ’s álló vizeknek nevök volt legyen ? ’s midőn a’ Balaton körül számos város, faluk ’s fordulatok máig is r­égi szláv nevüket viselik *»?_), nem szenved kétsé­get, hogy/ «­ Balaton nevében is a’ szláv blato szó van fen, melly sárt, posványt, és tavat jelent ’s mellyből a’ b 1 közé scheva gyanánt a betű tételével, s n betűnek hangbezárásul hozzá ragasztásával szár­­mazott a Balaton szó. S Somogymegyében is létezik egy to , m­ellyet nagy balato — , majd belátó — , majd ismét belátó névvel hallottam neveztetni, miben ha­sonlón a blato szót hiszem élni m majd e magánhang­zóval schewa gyanánt. Midőn a’ Balaton körül Sárfő és Sármellék nevű faluk ma is léteznek, midőn továbbá bizonyos , hogy a’ Balaton kifolyása hajdan Sárvizének neveztetett , ’s egy részben neveztetik m­a is ; e’ ne­vekben is a’ blato szó rejtezik már magyarra fordítva, mihez képest Balatonunkat túlzó purismussal Sártó­­n­a­k, Sár tavának nevezhetnék. Valamint a’ rómaiak és szlávok alatt, úgy a’ ma­l gyár első századokban is kisebb volt a’ Balaton kiter­jedése , mint ma , legalább azon római ’s elsőbb magyar századokbeli pénzek, úgy szintén ama’ kissebb ’s na­gyobb puska- és álgyu­ golyók, mellyek Sió-Foknál az 1821dik évi részes lecsapolás, még inkább pedig az 1834 ’s 1836dik évi tartós szárazság által kiszáraztott Balaton fenékén nagy bőséggel fölszedettek , ’s ottani lel­kész tiszt. Kozarits ur által, mit nem lehet köszönettel nem méltánylanunk, összegyüjtettek , nyilván mutatják , hogy a’ kiszáradt vizfenék hajdan állandó száraz ’s üt­közetre is alkalmatos tér volt.­• Utóbb, midőn a’ győz­tes törökök ellen védelemről kelle gondoskodni, nem kerülte el a’ Balaton helyzetéből nyerhető védelmi esz­köz hadvezérink ügyeimet ’s hogy Tihany egész sziget­té , a’ zalavári ###) , sz. gróthi ’s több vár pedig és faluk, vizek és bozótok miatt hozzájárulhatlanokká vál­­janak, s a’ Balatonból kifolyó Sárvizét ráépített sióval elzárván a’ vizszint olly magasra fölemelték, hogy az, a’ siófoki határ alacsonyabb részein a’ falutól 1) Hlyének : Tihany — Tich­on, Paloznak—Palovznak , Zán­­ka 11—Zaneeha , Tapolcza, Dobra, s­zutri kút, ’stb. sőt Veszprém is, m­ellyet a’régi irományokban He­ premnek látunk , ’s vidéke népének szájából ma is annak hallunk, egyenesen ezen szláv szavakból alakult név: b e z ’č č­ nélkül, és p r c m = kerítés, mibe/, képest kerittetlen várt jelent, minthogy vára hoszszu kes­keny kőszirt ormán épül­vén, keritő,fal sem szükséges, sem lehetséges nem volt körűlé. 2) Láttam Edik Ulászlónak lobiban kelt királyi adományle­velét, mell­­ben az ádándi és kustyáni határok közötti folyo­ra épült hídon vámsz­edésre ad kiváltságot, s a/­on fo-­lyót Sár­nak nevezi, a’ mi pedig nem lehetett más a mai Sió vizénél­ , 31 Zalavár, mellyröl a’ derék megye nevét vette » °“11*'°, ma már a’ Zala vize bozótjában­ Az idén 0 e c készíttetvén a’ bo/.óton ’s azon omladékon er - 5 * becses régiség ásatott ki a‘ földből, °l,al ^.n ' , ’ töbelöbbi tudósittatása róluk a’ magyar közönségnek Sió,Zu­ó Illy értelemben divatoz e s/.o ha/.ank több­i vidékei«; *s különösen Somogymegye „­ugott ve«e.., hol a’ molnár-c/éh ez.kirelyeiben .s Siónak neve­ jetik a /ogó.

Next