Társalkodó, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)
1842-01-22 / 7. szám
A’ Balaton multja és jövendője. Alig van vidéke honunknak, mellyen több kiégett vulkán találtatnék, mint a’ Balaton éjszaki mellékén. Hogy e’ tűzokádók tömérdek földalatti anyagot sodrottak fel a’ föld színére, magok az abból alakult hegyek mutatják, ’s könnyű megfogni, hogy e kép a’ föld gyomrában üregeknek kell támadni, mellyek habár egy időig , feszülve a’ lángoktól magokat fentartották is , utóbb a’ tűz kialudtával a’ föld felső kérgének, beléjük kelle dűlnie ’s ezen lesüllyedés által mélységnek előállania, melylyet azután viz foglalt el, — ’s ez a’ Balaton eredetének hypothesise. A’ ki kétkednek tekintse meg a’Keszthelytől Veres-Berényig látható számos czukorsüveg alakú regényes hegyet ’s a’ meszes-györöki és balatonfüredi hegylánczok ormait, hol a’ tüzokádás tölcsérei majd mindenütt feltalálhatok bedülve , ’s többnyire tócskáktol főkép esős időkben elfoglalva, — tekintse meg a’ somogyfelőli partvidéken a’ fonyódi és boglári hegytöredékeket, mellyek alakja a’ valaha ott állani kellett nagy hegyekre mutat, miket a’ beroskadt üregnek kellett benyelni, ’s a’mélység felett megállapodott viz hulláminak eláztatni ’s a’ mélység fenekének egyenlőre nyalásával tömegi alakjokat megsemmizni. — Nézze meg különösen Tihanyt, melly tüzokádó testvérei közt tán legifjabb lehetett, mivel az üreg bedültével ennek tölcsérén a’ kihányt tömegnek , hihetőleg nem eléggé megkeményült állapotja miatt legnagyobb része viszszaroskadt ősi helyébe, ’s olly széles medenczét hagyott maga után, melly jelenleg egy mezővárosnak, ’s határa nagyobb részének, azonkívül egy több holdnyi tónak ad tért, melly tónak alakja a’ Balatonnak valóságos mintája. A’ vulkánok kitörése természetesen földmegnyilással, ez pedig földingással történik meg. Ilyen földnyilásnak csalhatatlan nyoma mutatkozik a’ kenesei partok egy pontján a’ Keneséről Veres-Berénybe a’ Balaton szélén vezető útról látható, hol a’több elnyire függőleg álló partban számos földrétegen keresztül egy függőleges repedés látszik , azon feltűnő különösséggel, hogy felső végéhez közel a’ repedés kétfelé ágrik el , ’s egy darab ékalaku földtömeget*közbe fog, mellyben a’ földrétegek szintúgy mint a’ mellékfalakban , — de közel egy ölnyivel alább mint ezekben láthatók, jeléül annak, hogy midőn a’ föld megrepedt, annak egyik falából egy darab föld leszakadt, ’s már közel egy ölnyire esett alá, midőn a’ megrepedt föld újra öszszecsapódott. — Vajda honi természetvizsgálóink csak imént alakult egyesülete ne késnék a’ Balaton vidékét földisméreti szempontból megvizsgáltatni, minek eredménye népszerűen ’s némi helyzeti régiségekkel közrebocsátva bizonyosan kedves olvasmány lenne, ’s a’ költséget is egy részben viszszatéritné! Miidőn Pannónia Rómát uralta, a’Balaton kifolyása szabályozva lett ’s feltűnő a’ római vizművészek azon ügyessége, miszerint a’ viz kiömlésének, nem mostani helyén , hol az , az éjszaki szelektől zaklatott hullámok által minduntalan beiszapoltatik, hanem Tihanynyal áltellenben , hol hegyek árnyékában különben is keskeny vizen a’ hullámnak sokkal kisebb játszótere van, nyitottak lijt, ’s a’ szamárdi, jódi és foki dombok alatt vezetett csatornájokat. Fok helységen alul vitték be a’ mostani mederbe. Beköltözött magyar őseink szláv népet találtak a’ Balaton körül ’s mi természetesebb annál, hogy egy, falukban s városokban megtelepült ’s már ennyiben is polgáriasult népnél mind a’ helyeknek, mind a’ nagyobb folyó ’s álló vizeknek nevök volt legyen ? ’s midőn a’ Balaton körül számos város, faluk ’s fordulatok máig is régi szláv nevüket viselik *»?_), nem szenved kétséget, hogy/ « Balaton nevében is a’ szláv blato szó van fen, melly sárt, posványt, és tavat jelent ’s mellyből a’ b 1 közé scheva gyanánt a betű tételével, s n betűnek hangbezárásul hozzá ragasztásával származott a Balaton szó. S Somogymegyében is létezik egy to , mellyet nagy balato — , majd belátó — , majd ismét belátó névvel hallottam neveztetni, miben hasonlón a blato szót hiszem élni m majd e magánhangzóval schewa gyanánt. Midőn a’ Balaton körül Sárfő és Sármellék nevű faluk ma is léteznek, midőn továbbá bizonyos , hogy a’ Balaton kifolyása hajdan Sárvizének neveztetett , ’s egy részben neveztetik ma is ; e’ nevekben is a’ blato szó rejtezik már magyarra fordítva, mihez képest Balatonunkat túlzó purismussal Sártónak, Sár tavának nevezhetnék. Valamint a’ rómaiak és szlávok alatt, úgy a’ mal gyár első századokban is kisebb volt a’ Balaton kiterjedése , mint ma , legalább azon római ’s elsőbb magyar századokbeli pénzek, úgy szintén ama’ kissebb ’s nagyobb puska- és álgyu golyók, mellyek Sió-Foknál az 1821dik évi részes lecsapolás, még inkább pedig az 1834 ’s 1836dik évi tartós szárazság által kiszáraztott Balaton fenékén nagy bőséggel fölszedettek , ’s ottani lelkész tiszt. Kozarits ur által, mit nem lehet köszönettel nem méltánylanunk, összegyüjtettek , nyilván mutatják , hogy a’ kiszáradt vizfenék hajdan állandó száraz ’s ütközetre is alkalmatos tér volt.• Utóbb, midőn a’ győztes törökök ellen védelemről kelle gondoskodni, nem kerülte el a’ Balaton helyzetéből nyerhető védelmi eszköz hadvezérink ügyeimet ’s hogy Tihany egész szigetté , a’ zalavári ###) , sz. gróthi ’s több vár pedig és faluk, vizek és bozótok miatt hozzájárulhatlanokká váljanak, s a’ Balatonból kifolyó Sárvizét ráépített sióval elzárván a’ vizszint olly magasra fölemelték, hogy az, a’ siófoki határ alacsonyabb részein a’ falutól 1) Hlyének : Tihany — Tichon, Paloznak—Palovznak , Zánka 11—Zaneeha , Tapolcza, Dobra, szutri kút, ’stb. sőt Veszprém is, mellyet a’régi irományokban He premnek látunk , ’s vidéke népének szájából ma is annak hallunk, egyenesen ezen szláv szavakból alakult név: b e z ’č č nélkül, és p r c m = kerítés, mibe/, képest kerittetlen várt jelent, minthogy vára hoszszu keskeny kőszirt ormán épülvén, keritő,fal sem szükséges, sem lehetséges nem volt körűlé. 2) Láttam Edik Ulászlónak lobiban kelt királyi adománylevelét, mellben az ádándi és kustyáni határok közötti folyora épült hídon vámszedésre ad kiváltságot, s a/on fo-lyót Sárnak nevezi, a’ mi pedig nem lehetett más a mai Sió vizénél , 31 Zalavár, mellyröl a’ derék megye nevét vette » °“11*'°, ma már a’ Zala vize bozótjában Az idén 0 e c készíttetvén a’ bo/.óton ’s azon omladékon er - 5 * becses régiség ásatott ki a‘ földből, °l,al ^.n ' , ’ töbelöbbi tudósittatása róluk a’ magyar közönségnek Sió,Zuó Illy értelemben divatoz e s/.o ha/.ank többi vidékei«; *s különösen Somogymegye „ugott ve«e.., hol a’ molnár-c/éh ez.kirelyeiben .s Siónak neve jetik a /ogó.